Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-16 / 217. szám
4 1985. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ éTv-figyelőIi Szép őszi mulatság Napsütés várta a vendégeket A megőrzött hagyományok szellemében A felvonulók, útban a szőlőhegyre A 16 ágaskodik, a menyecske kapaszkodik Veress Jenő felvételei Dalszínházaink műsorából Az operaházi évad egyik legkiemelkedőbb eseménye lesz a Moszkvai Nagyszínház októberi vendégjátéka. A 240 tagú balettegyüttes és zenekar — a Szovjet kultúra napja keretében öt alkalommal vendégszerepel a Népköztársaság úti palotában. A művészek október 8—9-én Soszta- kovics—Crigorovics Aranykor, október 12-én, 18-án és 19-én Glazunov—Grigorovics Ray. monda című táncjátékát mutatják be. Ugyancsak ez alkalommal lép közönség elé a hazánkban is népszerű, világhírű szovjet operaénekes, Jevgenyij Nyesztyerenkó is, aki október 16-án és 25- én a Kék szakálla. herceg várának címszerepét énekli magyar nyelven az Operaházban. Októberben még egy neves vendégművész szerepel az Erkel Színházban: Sl-én Phyllis Demetropou\os görög énekesnő a Pillangókisasszony címszerepében mutatkozik be a magyar közönségnek. Az évad elején külföldi vendégszereplésre indul az Operaház balettegyüttese: az olaszországi Torinóban szeptemberben és októberben hat alkalommal lépnek fel Adam Giselle című táncjátékával. Az operairodalom öt klasz- sziikus művével, három balettbemutatóval, valamint operaházi hangversenyekkel gazdagodik az új évadban a két dalszínház repertoárja. A lányok csöndesen, szorongva készülődnek az öltözőnek berendezett személyzeti büfében. Az asztalokat szépítőszerek borítják. Ügyes, fürge ujjak igazítanak még egy utolsót a frizurákon ... A teremben a vacsoraasztaloktól már szállingózik.* dobogó elé a közönség. Mert a 450 forintos belépővel vacsora is járt. És langyos slágerzene az Apostol együttestől, nem túl szellemes, de legalább nem ízléstelen humor Boncz Gézától és olcsó poénok a műsorvezető Antal Imrétől. De a lényeg nem is ez, hanem a szép lányok felvonulása. A mintegy negyven résztvevő háromszor lejt el a közönség és a zsűri előtt. Mindig többet és többet mutatva meg bájaiból. Az első körben inkább csak a ruhák és a frizurák versenyeznek. A női szépség ítészei felmérik a mezőnyt, még nem pontoznak. Másodszorra még egyré- szes fürdőruhában jönnek a lányok. Megtudjuk nevüket, magasságukat, foglalkozásukat és kedves időtöltésüket. S fölmérhetjük, hogy mi mindenre késztetheti az embert az önbizalom... S már halljuk az első pontokat, egytől ötig értékeli minden zsűritag a formás lábakat, karcsú derekakat, szép arcokat. S ha valamiben, hát a női bájak megítélésében valóban nagyon különbözőek az ízlések: előfordul. hogy egyazon leányzót egy, illetve öt ponttal jutalmaz egy-egy bíráló. Feltételezhető, mindegyik mélyen még van győződve saját igazáról. S a végső megmérettetés következik, immár kétrészes fürdőruhában. Ritkul a mezőny, néhányan ezt a fordulót már nem vállalták, feltehetően előző pontszámaik tudatában. Aztán az eredmény1 is megszületik. A továbbjutó tizenegy lány valóban csinos, s most már mosolyuk is felszabadultad. Ott volt közöttük Payer Mónika Is Perbálról. Budapesten tanul a Vámos Ilona szakmunkásképző intézetben, varrónőnek készül. — Tulajdonképpen a mamának és a barátomnak jutott eszébe, hogy induljak a versenyen, amikor meglátták a hirdetést az újságban. Azt mondtam: ti tudjátok, ha gondoljátok, akkor jelentkezem. — Eddig nem kellett megbánnia? — Nem, de nem Is indultam neki túlzott vérmes reményekkel. Ügy álltam hozzá, ha sikerül, jó, ha nem, az is. — Népszerűbb ember lesz-e ettől a faluban, az iskolában? — Nem is tudom... Tényleg nem tudom... Talán mondják, majd: na, a Mont továbbjutott! — Későbbi tervein változtat-e, ha esetleg sikeresen kerül ki a végső versenyből? — Nem életcélom nekem ez az egész. Mondjuk, egy ma- nekenséget szívesen elvállalnék. Erre az iskolában is van lehetőség, mert a ruhákat, amiket varrunk, mi magunk mutatjuk be. Már korábban is gondoltam, hogy jó lenne megpróbálni, mert azt mondják, jó mozgásom van ... M. N. P. SZÉP KIVITELBEN, színes táblaképekkel, fekete-fehér fotókkal, vászonkötésben jelent meg Gecse Gusztáv könyve, a Bibliai történetek. Ez a második, átdolgozott kiadás. Az első négy évvel ezelőtt látott napvilágot a Kossuth Kiadó gondozásában. Rövidesen elkapkodták. Ügy, hogy nagyon időszerű volt újra kiadni bővített formában. A kötet ismereteket terjeszt és homályt oszlat. A Biblia körül ugyanis van valamiféle misztikum, mintha az valami isteni kinyi- latkozás volna. Holott a Bibliát is emberek írták, nagyon is természeti tapasztalatok alapján. Az igaz, hogy vallási ihletésű könyv. A vallás viszont egy hosszú történelmi korszakban — tulajdonképpen napjainkig — szükségszerű kiegészítője volt társadalmaknak, s mint Ilyen, emberi problémákat fogalmazott meg. A Biblia tehát a valóság kérdéseinek a gyűjteménye: tele van ókori, keleti irodalmi emlékekkel, például a Gilgames- eposszal, Enuma elissel, földrajzi leírásokkal, krónikákkal és más bölcsességekkel. A szerző leírja, hogy a Biblia szó a görögben könyvet, tekercset jelent. Ebben a formában vették át és alkalmazták a latin nyelvű irodalomban is. Tehát a Biblia a könyvek gyűjteménye. Végül a XIII. századtól kezdve a bibnet, benne végsőkig sarkított helyzetekkel, ezekben a férfiak néhány jellegzetes alaptípusával. A mentőövek, a naplók, a csónakok tárgyi világa csupán mellékes körítés, egységbe fogó háttér a szó szerint vérre menő játékhoz. A Magyar Televízió megbízásából Horváth Z. Gergely vitte képernyőre ezt a jelenetsort, ám nem egészen úgy, ahogyan az alapul szolgáló írás felkínálta magát A rendező ugyanis kalandfilmként indította a mesét és bizony j6 hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a néző ne egy szokványos fogolyszökés fordulatait csemegézze, hanem azok mögé figyelve általánosabb érvényű megfigyeléseket vonjon le. Bodrogi Gyula és két menekülttársa ugyanis körülbelül olyan külsővel meg viselkedési modorral telepedtek rá az utolsó szolgálatát teljesítő s ezért a fiát is vendégül látó kapitány hajójára, mintha Rejtő Jenő valamelyik regényéből léptek volna elő. Éppen ezért járásuk- kelésük, fegyencvagánykodá- suk kötötte le a" figyelmünket, és nem az az írói szöveg, amelyet Bor Ambrus fordításában Lenz regényéből vettek kölcsön. A mondandó — körülbelül az, hogy a még oly etikus magatartásnak is át kell váltania egyszer a cselekvésbe — Ilyenformán el-elfeledve, kuszán, töredezetten tünedezett csak elő. így is mondhatjuk: rejtvényként kellett megfejteni. Szépíeremíő. Két Erdélyből átszármazott fafaragóművészről — Cs. Kiss Ernőről és Sállá Istvánról — forgatott egy látványában igen szép, mondandójában szintén tartalmas riportfilmet Veres István szerkesztő-rendező. Egyrészt tehát azt láthattuk, hogy a vésők apró mozdulásainak-nyomán miként nemesül ékes-virágos székelykapuvá az a néhány élettelen fadarab, másrészt meg arról hallhattunk példabeszédeket, hogy áttelepülés ide, országcsere amoda, aki egyszer beleszerel- mesedett a maga művész-mesterségébe, az nem is akarja, de nem is tudja abbahágyni azt Két remekbe dolgozó, tiszta szavú, fáradhatatlan emberrel akadt találkozásunk! Igazán felemelő randevú volt... Akácz László lia szót egyes számban kezdték használni — a könyv. — S így vált általánossá. Mivel a zsidó Biblia arról szól, hogy az Isten szövetségre lépett az emberrel, szövetségi könyvnek is nevezték, s ezt a keresztények is átvették. A Biblia két részből áll: a zsidó Bibliából, amelyet a keresztények Ótestamentumnak vagy Ószövetségnek neveznek és a speciális keresztény gyűjteményből, amelyet Üj testamentumnak vagy Újszövetségnek hívnak. Az Ö- és az Űj testamentum ma 72 könyvet tartalmaz a katolikus, és 66 könyvet a protestáns kiadásokban. A Bibliát kanonikus könyvnek is nevezik, mivel a kánon szó jelentése szabály, regula. S mivel a keresztények a Bibliát tartják a hit és az erkölcs legfőbb szabályának, ezért a Bibliát tekintették kánonnak. Más egyéb érdekességet is megtudunk, ha elolvassuk Gecse Gusztáv művét, például azt, hogy hány nyelvre fordították le, s azt, hogy mikor fordították le először magyar nyelvre. A legrégebbi magyar nyelvű, nem teljes fordítás a Huszita Biblia, amely a XV. század első felében jelent meg. még írásos formában. Az első nyomtatott magyar nyelvű Biblia-fordítás Komjáthy Benedek nevéhez fűződik, aki Szent Pál leveleit ültette át magyar nyelvre 1533-ban. Ezt követte Nem hiába fohászkodtak egész héten át a fóti menyecskék. Szombatra a napsugár bearanyozta a lankákat. A Somlyó-domfora igyekvők ugyancsak nem győzték dicsérni a kegyes időt, mert emlékeznek még a múlt esztendei esőre, szélre. Akkor igazi a szüret, ha szép őszünk van. A fóti mulatság rendezői azt is jól tudják, hogy nem elegendő a körültekintő rendezés, a sokszínű műsor, ha a környék nem várja szíves szóval, napsütéssel a vendégeket. Ezen az őszi hétvégén egyikből sem volt hiány. Megpróbálták mindenki számára színessé, élvezetessé tenni a présháznál töltött időt. Hagyományteremtő és hagyományápoló helyen állunk, amikor tekintetünkkel körülöleljük a vidéket. Vörösmarty, s. a reformkor jelesei — írók, költők, politikusok — emlékét őrzi a táj. Ha alaposan körültekintünk a présházban, nem kerülheti el figyelmünket a hagyományokat felidéző néhány dokumentum. Amikor a dombon még valójában sok szőlő termett, akkor szervezte a szellemi élet találkozóját a kis házikóban Fáy András. Nem véletlen, hogy Agárdi Gábor Kossuth-díjas színművész köszöntőjében is komolyabbra fordította a szót. Felidézve az örökérvényű irodalmi hagyományokat, s egyben figyelmeztetőn is: az évi egyszeri alkalom vajon elég-e ahhoz, hogy tovább gazdagítsuk az örökséget? Költői a kérdés, nem várunk rá feleletet. Azonban a sokszínű prpgranv láttán mégiscsak.,.arra gondolunk, hogy á főváros tőszomszédságában több alkalmat is lehetne- teremteni — esetleg nem is ilyen nagy tömegeket vonzón — az irodalomra, a művészetekre érzékenyek találkozóira. Miért Is volt érdemes a szombati nagy melegben fölsétálni a hegyre? (Mert bizony nemcsak Fótról, de a fővárosból és a környékbeli falvakból is érkeztek sokan.) Ha másért nem, láthattunk pompás paripákat és ügyes a többi, kiemelkedik közülük a Heltai-féle fordítás 1541-ben. A teljes Bibliát elsőnek Károly Gáspár fordította és adta ki 1590-ben Vizsolyban. A szerző a kötetben sorra veszi a bibliai eseményeket. Az Ószövetség világát, a földrajzi környezetet, amelyben a történetek fogantak, a környező országokat, a vallási fejlődést, a szent helyeket és időket Ismerteti Mózes könyvét, keletkezését, a világ teremtésének meséjét, az elvesztett Paradicsomot, Bábelt, a bábeli nyelvzavart, majd azokat a történeteket, amelyeket a zsoltárokból is ismerünk: Szodoma és Gomorra esetét, Jákob, József és más bibliai emberek életét, cselekményeit. A történeti könyveket, vagyis a Jó- zsué könyvét, a Bírák könyvét, a társadalmi és vallási állapotokat, a prófétai könyveket és más történeteket. Természetes az is, hogy a kötetben megtaláljuk a magyarázatot az Újszövetség világára is. Leírja Gecse, hogy miként keletkeztek az evangéliumok, — hogyan jött létre Jézus történetisége, az apostolok példabeszédei, cselekedetei is bő magyarázatot kapnak, valamint a Levelek, Pál levelei és a Jelenések könyve. Kell-e a beszélnünk a Bibliáról? Jó-e, ha ismerjük? Nemcsak jó, hanem szükséges is, mert így lehetünk az egész vilovasokat, hallhattuk a menyecskekórus szép dalait, megcsodálhattuk a népi táncosokat. A Fóti ősz nyitányaként elmaradhatatlan a fellág Ismeretének birtokában. A Biblia ugyanis a kereszténység világméretű elterjedését követően — elsősorban Európában — hosszú évszázadokon át alkalmasnak mutatkozott arra, hogy vallásokat ösztönözzön, világnézeti és filozófiai tájékozódást adjon, erkölcsi eligazítást nyújtson. Tegyük hozzá, hogy a Biblia maradandó hatást gyakorolt az emberiség, mindenekelőtt a Nyugat kultúrájára. Európa vallás- és köztörténete, irodalma, képzőművészete és zenéje érthetetlenné válnék a Biblia ismerete nélkül. Sokat veszít, aki nem ismeri Homérosz eposzait, Aeso- pus állatmeséit, Ciceró eszme- futtatásait, Ovidius költeményeit vagy Plautus vígjátékait — írja a szerző —, de mit ért meg az irodalomból, a művészetekből és a zenéből az, aki nem olvasta Mózes törvényeit, a próféták fenyegetéseit, Jézus példabeszédeit, a Zsoltárkönyv énekeit, Pál leveleit, Tóbiás kalandjait, Jób problémáit vagy Zsuzsanna és a vének történetét? ISMERNI ÉS OLVASNI kell tehát a Bibliát. A kérdés: hogyan? Nem muszáj az egészet elolvasni, nem is lehet mindig hozzájutni a teljes szöveghez. Éppen az ilyen ismeretterjesztő könyvek révén, mint a Gecse Gusztávé, ismerkedhetünk meg vele. A kötet ugyanis emberi műként mutatja be a Bibliát. A könyv azt vizsgálja, hogy mit mond számunkra, a mai ember számára, aki már a szocialista társadalmat építi, a Biblia, amely letűnt évezredek világából közvetít, nyújt maradandó ismereteket. Gáli Sándor vonulás. A helybéli lovasok mellett ma már egyre több helyről jelentkeznek, hogy eljönnek bemutatkozni. „Édesanyám, csak az a kérésem, magyar ruhát csináltasson nékem...“ csendült fel az ének a menyecskék ajkán, hogy ugyanolyan lelkesen folytassák a színpadon. Bözsi néni, Margitka, Ilonka és a többiek ki nem hagynák ezt az alkalmat. Hiszen nincs is jobb egy szép őszi mulatságnál. Kiváltképpen, ha ők is szórakoztathatnak. Nem lenne teljes a kép, ha nem számolnánk be a község nemrégen alakult népitánc- csoportjának fellépéséről. (Bár véleményünk szerint kissé túlzás a központi jelző az együttes számára.) A kicsinyek ügyesek, bár még csupán az első lépéseket ismerik. Mégis, számukra Is öröm, hogy a színpadon is kipróbálhatták képességeiket. S menynyire boldogság a hozzátartozóknak, amikor látják a gyerekek táncát! Bemutatkozott az újjáalakult citerazene- kar is. Az amatőrök mellett gyönyörködhettünk a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsorában. Hazánk népművészetének kincsestárából a legkedvesebbeket gyűjtötték csokorba és nyújtották át a Fóti ősz közönségének. Még tartott a zene, a tánc, amikor a lenyugvó nap sugarai még egyszer végigpásztázták a tájat. A tizenhetedik Fóti ősz kimondottan jól kezdődött, állapíthattuk meg mindannyian. Bár sokan keresgéltük a hegy levét, a mézédes mustot. Ezúttal nyoma tűnt, de a felvonulás és mulatság mégiscsak szüreti volt. Mindenesetre azt elárulhatjuk, hogy a fótiak szeretnék, ha még többen jönnének jövőre a nagy eseményre. Erdösi Katalin Miss Magyarország Na, a Móni továbbjutott Emberi problémákat fogalmazott meg A Biblia a könyvek gyűjteménye % HítjÓ. Furcsa masina egy világi toka jó: motorja is, vitorlá- zata is van, mégis áll; egyes- egyedüli rendeltetése, hogy sötétedéstől pirkadatig villogjon rajta egy erős fényű lámpa, amelyhez — akárcsak a térképészek a magassági pontokhoz igazodva — a tengerészek bemérhetik hajójuk tartózkodási pontját Olyasmik ezek a vízi alkalmatosságok is, mint a tengerpartokon magasodó világítótornyok, csak hát egy kicsit körülményesebb eljárni hozzájuk, és a rajtuk szolgáló legénység sem ugorhat le egy forró grogra a közeli matrózkocsmába, amint azt a szárazföldi kollégáik — tanú rá számos kalandregény — bizony gyakorta megteszik. Kisebb is, zártabb is ez a hullámok hátán libegő terep, s mint ilyen, igencsak alkalmas arra, hogy egy kis emberközösség belső feszültségeit felnagyítsa, a súrlódásokból drámákat gerjesszen. Hátha még váratlan látogatók is érkeznek erre a pár négyzetméternyi élettérre! Siegfried Lemnek A világítóhajó című regénye tulajdonképpen egy ilyen magatartásvizsgálati jegyzőkönyv, amelyben a kapitánytól a szakácsig' mindenki megméretik, hogy mennyire tudja tűrni a váratlanul felépő feszültségeket, illetőleg ki hogyan viselkedik az életveszélyes helyzetekben. Egy modell tehát ez a törté-
