Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

Bosszantások Vasárnap, hajnali negyed hét. Ilyenkor gyülekeznek a buszpályaudvaron azok az al­kalmi földművelők, botcsinál­ta kertészek, akik telekhez, egy darabka földhöz valahogy meg csak hozzájutottak, de autóra egyelőre nem tellett. De ilyenkor toporognak azok a szendehelyi munkások is a busz előtt, akik folyamatos üzemben szombaton estétől voltak szolgálatban. Várunk. Előkerül a buszve­zető, megváltjuk a jegyeket. Már elmúlt az indulási idő, jócskán túl is haladtuk. De tovább várunk. Mire? Kire? A kollégára, mondják a bennfentesek. Szinte minden vasárnap a pesti járattal, éj­szakái szolgálatból érkezik a volános. Őrá kell várni türe­lemmel. Pestről ugyanis késik a busz. Néha tíz percet, gyak­ran többet, mert Dunakeszin javítják az utat. Így van ez kora tavasztól, s ehart meg egy-két hónapig. Addig va­sárnap reggelenként fegyel­mezetten várunk. VÁCI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 19S5. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Holnapját tervezi a város (II.) lire elég a pénz - és mire nem Csikós József utcai aluljáró bővítésével is. A város rendelkezésére álló út-híd keret a következő öt évben nem éri el a 23 millió forintot, s ez a szükséges fenntartási, korszerűsítési fel­adatokon kívül csak nagyon szerény mértékű fejlesztésekre nyújt lehetőséget. A szakem­berek véleménye szerint így a tanácsi úthálózat további romlása nem állítható meg. Az elképzelések között sze­repelt a Földvári téren ká­beltelevíziós rendszer kiépíté­se. Némi számolás után erre is nemet mondtak a tervezők. Megnyugtató, hogy nem romlik az ivóvízellátás, bővül a szennyvíztisztító telep, a csatornázás. A Gombási úton csapadékelvezető csatorna is épül. Több közintézmény álla­mi pénzből, a lakosság jórészt önerős megoldásokkal jut földgázhoz. Valamelyest korszerűsödik a kereskedelmi hálózat. A terv szerint megvalósul a régóta dédelgetett elképzelés: a Le­nin úti Vörösházban központi piac és vásárcsarnok épül. Üzletek nyílnak a Lenin úti OTP-házak földszintjén is. A Március 15. téren a volt Kú­ria épületének földszintjén színvonalas étterem, a Szé­chenyi utca Lenin út sarkán gyorsbüfé nyílik. A Szenthá­romság téren a rendőrkapi­tányság mai épületében szál­loda, a DCM rekonstrukciója befejezése után a felvonulási épületekben — ha sikerül — kemping lesz. Valószínűleg több magántulajdonú panzió is javítja a város idegenfor­galmi kínálatát. öt év alatt 1500—1600, túl­nyomórészt magánerőből épü­lő lakás készül el. A bérla­kások arányának eldöntése a tanácstestületre vár. Ezek száma — függően attól, hogy az egyéb beruházásokra mennyit költünk — 65, 115 vagy 190 lakás lehet. Egészségügyi ellátás Jelentős összegeket szüksé­ges a tanácsi tulajdonú épü­letek és lakások korszerűsíté­sére, felújítására fordítani. Az erre rendelkezésre álló 106 millió forint azonban csak látszólag sok, de a valóság az, hogy egyelőre a legszüksége­sebb feladatokra sem elegen­dő! Az egészségügyi ellátás to­vábbi javítása érdekében egy gyermekorvosi és egy, fogá­szati rendelő építésére nyílik lehetőség. Megyei keretekből szándékoznak bővíteni a kór­ház konyháját, éttermét és gyógyszertárát, a város vi­szont új műszerek, gyógyesz- közök vásárlására nyújt lehe­tőséget. Szellemi és testi fo­gyatékos gyermekek számára 1Ó—20 személyes otthont sze­retne a város létrehozni. Az elképzelések szerint leg­alább 18 tantermes bővítésre van szükség az általános isko­lákban. A Radnóti úti Általá­nos Iskolában 8 tanterem épí­tése már a közeljövőben el­kezdődik, s indokolt a Gom­bási út északi oldalán egy önálló általános iskolai beru­házás. A jövő tanévre elké­szül a kórház mellett az új egészségügyi szakközépiskola, s mert ennek régi épülete fel­szabadul, a közgazdasági szakközépiskola, valamint a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző is jobb körülmények közé kerül. Szeretnék a város vezetői, ha a városi múzeumot a fő­téri „nagypréposti palotába” beköltöztethetnék, a vámőrség helyén pedig megnyithatnák a Gádor-gyűjteményt. Sportcsarnok - önerőbe! Sajnos, egyelőre a bizony­talannak látszó tervek közé kell sorolni a városi sport- csarnok ügyét. Ennek meg­építésére csak társadalmi ösz- szefogással, közadakozással nyílhat lehetőség. Ahogy az előzőekben ígér­tük, csak néhány részletét is­mertettük a most készülő vá­rosfejlesztési terveknek. Ez azonban kellő alapot nyújt ahhoz, hogy' a szakemberek elképzeléseit a város polgá­rai legalább nagy vonalakban megismerjék. S ha ennél rész­letesebb tájékoztatásra is kí­váncsiak, maguk is el szeret­nék mondani ötleteiket, véle­ményüket, arra a Hazafias Népfront és a városi tanács a következő hónapokban, a terv végleges elfogadása előtt számos fórumot kínál. Csulák András (Vége.) relyamszabályozás Új mederben az Ipoly Míg a régi urasági csikóle­gelőn a fiatal juhász egyked­vűen legelteti nyáját, a két lánctalpas földgyalu belemar a földbe, hogy egyszer s min­denkorra megváltoztassa a táj arculatát Vámosmikola és Szeteharaszt között. ::::: Uiii A juhász első informátor­ként mondja el, hogy eltere­lik az Ipoly folyó medrét, s ahol ő ma még nyugodtan le­geltet, hamarosan az új me­der és árterülete lesz. A hiteles információt azon­ban nem tőle kértük és kap­tuk, hanem a munkálatok fő vállalkozójának — Vodohos- podárslce Stavby Bratislava — megbízásából a Zavod On Sala két vezető munkatársá­tól; lúg Gajdos Vladimir és Putera Jozef személyében az építésvezetőt és .művezetőt (mestert) kérdezhettük. Elmondták, hogy odaát Csehszlovákiában minden év­ben 7 ezer hektár termőföldet veszélyeztet, s gyakran el is áraszt a zabolátlan Ipoly. Ezt a hatalmas és értékes mező- gazdasági területet védi majd az e hónap elején megkezdett munkálatok befejeztével az új meder, amely 3 kilométer hosszan vezet Mikola felé. A folyó átlagos szélessége e te­rületen 30 méter. Az új me­der szélessége ennek a dup­lája lesz, és a mintegy hét kilométer töltés révén az ár­területtel együtt több mint ki­lencven méter lehet a vízfe­lület szélessége áradás ese­tén. Ennek a szakasznak 30 hónapon belül kell elkészül­nie, úgy, hogy a két végén láttak munkához a gépek. A mederásást a csehszlo­vák szakemberek már tavaly nyár derekán elkezdték, de decembertől májusig a renger teg csapadék miatt félbe kel­lett hagyni a munkát. A ma­gyar területen a hétvégi tel­kek kisajátítása is oka volt a késésnek, végül is a hatósá­gok úgy döntöttek, hogy a telkekhez nem nyúlnak. 30 méterrel távolabb helyezik az új medret. Érdekessége az építkezésnek, hogy lesz olyan hely, ahol nemcsak szárazon ásnak, ha­nem a régi meder egyik felét betemetik azzal a földdel, amit a szélesítés során ter­melnek ki. S mindezeket a munkálatokat úgy tervezték meg. s úgy végzik, hogy egyik fél se veszítsen földterületet. üHI Azonban nem ez az egyet­len szakasz, ahol szabályoz­zák az Ipolyt. Vámosmikola alatt előreláthatólag október­ben látnak hozzá egy másik kanyarulat átvágásához, majd további három helyen igazít­ják ki a medert. Aszódi László Antal Határainkon túl is A Ps'dcícíd üzenete Radios István festőmű­vész műveiből rendeztek tárlatot a váci Esze Tamás laktanya kultúrtermében. A kiállítást Juhász István, a helyőrségparancsnok politi­kai helyettese nyitotta meg, majd Márk József egység- parancsnok méltatta a mű­vész életútját. Radios István festőművész képeivel ma már nem csu­■ Anyakönyvi hírek Vácott született: Gál Géza és Pálos Margit lánya Bog­lárka, Gyetván László és Horváth Katalin fia Norbert, Jászberényi János és Schmidt Erzsébet fia Károly, Ruzsik Péter és Emmer Erzsébet fia Dávid, Artner György és Me­gyeri Erzsébet fia György, Muszkalay Ervin és Fogarasi Ildikó lánya Enikő, Tóth Ist­ván és Pleskó Ilona fia Ró­bert, Bartkievics József és Szabó Margit lánya Teodóra, Hock Béla és Mesterházy Er­zsébet lánya Debóra, Jeckel Imre és Gál Piroska lánya Amália, Konorót Zsolt és Tóth Margit fia Krisztián, Hűvösvölgyi József és Vécsei Róza lánya Judit, Marcsek Pál és Oláh Éva fia Pál, Tóth Gábor és Tesánszky Judit lá­nya Petra, Vengring István és Orszácki Mária fia István, Bálint József és Boldogi Edit lánya Petra, Fehér László és Dobos Anna fia Tamás, Kakó Miklós és Maruszki Irén lá­nya Szilvia, Petyerák Károly és Klucsik Rózsa fia Sza­bolcs, Berki Tibor és Hanzlik Mária fia Szabolcs, Makrai Tivadar és Tenják Andrea fia Roland, Schmidt Péter és Babka Eszter fia Gábor. Házasságot kötött: Mocsáry Géza és Pelle Edit, Gyalog Ferenc és Fuchs Magdolna, Fülöp Csaba és Fukács Már­ta, Stefanik István és Arany Judit, Réti István és Kovács Csilla, Fally György és Nagy Lívia, Kovács Zoltán és So­mogyi Anna Mária, Mester Gábor és Koczor Enikő, Né­meth Péter és Köpöczi Ró­zsa. Elhunyt: Szlifka János (Üllő), Varsányi András (Vác), Stefkó Lajosné sz: Tenczel Erzsébet (Kóspallag), Csortos Imre (Fót), Suhajda Istvánr.é sz: Kastóczki Mária (Vác), Bubenik Lászlóné sz: Jónás Franciska (Budapest VII.), Kalácska Ferenc (Ke­mence), Glázer József (Duna­keszi), Adám Lajos (Göd), Marschal Mihály (Nagy­maros). Orvosi ügyelet Szeptember 2-től (hétfőtől) az alábbi orvosok tartanak éj­szakai és hétvégi ügyeleti szol­gálatot a városban: Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Csupor Éva, szer­dán dr. Tóth Mária, csütörtö­kön dr. Karádi Katalin, pén­teken dr. Füredi Gyula, szom­baton és vasárnap dr. Csupor Éva. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton (7-én) és vasárnap (8-án) dr, Daróczd Károly lesz. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9., te­lefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig tartanak. Az ügyelet helye: Cházár András utca 17. (A régi városi fürdő épü­lete.) imsíiéií Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): szeptember 2-től 4-ig fél 4 és fél 6 órakor Il-es helyáron vetítik a Jesse Ja­mes balladája című színes amerikai kalandfilmet. Fél 8 órakor a Szökés a ha­lál elől című francia bűnügyi filmet játsszák. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában) szeptember 2-án és 3-án a Vérvonal című NSZK—ame­rikai krimi a szabadtéri, este 9 órától játszó filmszínház műsora. Szeptember 4-én a Szala­mandra című ölasz krimit mutatják be jó idő esetén. pán a hazai kiállítótermekben van jelen, alkotásaival egyre többet szerepel határainkon túl is. Egyéni kiállítással mutat­kozott be Salgótarjánban, PásZ- tón, Balassagyarmaton, Szé- csényben, Nagyorosziban és Rétságon. De szerepeltek ké­pei Besztercebányán, Katowi­cében, Frankfurt am Mainban és Pozsonyban is. Ezúttal egy váci kiállítóié- remben gyönyörködhetünk aíL kotásaiban, amely rajzkészsé- gének, technikai tudásának teljes skáláját vonultatja fel. Egy táj üzenetét hozta el, a Palócföld üzenetét, amelynek rezdüléseit érzékenyen regiszt­rálja a festője. Felvonultat grafikát, rézkarcot, akvarellt, de amiben igazán kibontako­zott egyénisége, azok a tűzzo­mánc képek. Ezekben .egyé­nien jeleníti meg Palócíöld színgazdagságát, amelyet a formák, a stilizált alakok szer­ves egységgé ötvöznek. Tűzzo­mánc képein érződik igazán az a fölényes technikai tudás, amelynek birtokában formál véleményt, fejezi ki gondola­tait, érzelmeit. Minden művészre végső so­ron két dolog jellemző: a vi­lág, amelyet ábrázol, kifejez, megjelenít, s a mód, ahogy mondanivalóját elénk tárja, megformálja. Ez a megformá­lás Radics Istvánnál megra­gadó szépségű. Nyugodtan mondhatjuk, hogy lírai költő ő, aki a festészet eszközeivel fejezi ki érzelmeit, gondolatait. Ez a líra egyre áradóbb, és tartalmában «gyre jelentősebb. Táplálja: lakóhelye, környe­zete. A művész 1964 óta tagja a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának, idejének jó részét ma is a fiatalabb nem­zedék tanításának, oktatásának szenteli. Negyedszázadon át volt Nógrád megye rajzszak­felügyelője, és jelenleg is a bá- tonyterenyei Váci Mihály Gim­názium és a Kossuth Lajos Ál­talános Iskola tanára. Radics István személyében nem mindennapi embert is­merhetünk meg. Mint pedagó­gus több ezer tanítványt ké­szített fel az életre a maga nem mindennapi hitével, művészi hitvallásával. Papp László ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Nyílt várospolitika. E, mos­tanában gyakran hallott kife­jezés ^azt jelzi, hogy a város vezetői; nem tekintik magán­ügynek a jövő formálását. Sőt éppen ellenkezőleg, egyre több polgárt igyekeznek meg­nyerni arra, hogy tervezzék velük együtt a holnap felada­tait, segítsenek eldönteni, hogy melyek a legfontosabb tennivalók, s természetesen szakértelmükkel, de kétkezi munkájukkal is segítsék a kö­zösség gyarapodását. Annál is inkább, mert a város fejlesztése nemcsak azért közügy, mert vala­mennyiünket szolgál, de azért is, mert közvetve vagy köz­vetlenül a mi pénzünkből, valamenyiünk munkájának eredményeként történik. A tervezők mindenekelőtt azt veszik figyelembe, milyen ■ igényeket kell kielégíteniük a következő esztendőkben. A la­kosság száma várhatóan ezer­rel gyarapodik, eléri a 37 ezer 300-at. Bár a helyzet most nem valami biztató, a tervezőik mégis arra számítanak, hogy a szociális intézkedések ered­ményeként nemcsak a beköl­tözőkkel, de a természetes szaporodás nyomán is növek­szik a népesség. Ennek hatá­sát egyelőre nem érzik majd alapfokú oktatási intézmé­nyeink. Annál inkább a kö­zépiskolák a korábbi demog­ráfiai csúcsot. Utazási körülmények A városban dolgozók száma kismértékben, 500 fővel nő. Az ingázás továbbra sem szűnik meg, a bejárók szárpa 10 ezer marat az eljáróké eléri a 3 ezret. Ennek megfielően nő a város körzetköaont) szerepe. Javulnia kell a szolgáltatá­soknak, az elláisnak. Külö­nösen vonatkozil oz az élel­miszerek közül kenyérre az olcsó húsárura. Fontos környezetvédelmi ennivaló a vízminőség javítás a csator­názás, a porszenn>zés csök­kentése. A város nö%edésével együtt kell bővülni tömeg- közlekedési hálózatik. Kü­lönösen Deákváron n szük­ség új buszjáratokra Javíta­ni kell az ingázók utási kö­rülményeit. A város^tszelő 2-es számú főúton i, már rendszeres a zsúfoltsá Ezen vagy a pálya négynycsávú- ; sításával, vagy egy, a árost ' kikerülő út építésével 111 se_ p'teni. Az eddig elsorolt fedítok többsége olyan jellegű ame­lyet nem a város kassjából kell megvalósítani. Az núgy is szűkös pénzeszköznek van bőven helye. Sőtmint ez a továbbiakban k;rül számos, egyébként hahtást alig tűrő feladatra egyseién nem is jut beruházási >re- tekből. Tehát rangsorolnál!, választani kell közülük. Nagyon sok helyen kone utat építeni. Az új lakótee- teken és a régi utcákban^, aránt. Pénz azonban mi ros­szé három kiIométernyiríes5. Nagy szükség lenne pélül i Vám utca folytatása!« a Gombás-patak felett idat emelni, s folytatásakéi az Avar utcát kiépíteni i2-es számú főútig, tgy csölnne a városba vezető út iolt- sága, s a lakótelepet iike- rülné az átmenő forgali De ebből a mintegy 6 mii fo­rintból a ligetben, a laele- peken lehetne parkosít is. Mint arról már besiol- tunk, hasonló a hely a Szakmába vágó dolog, te­hát nagy figyelemmel hall­gattam az elmúlt hetekben a rádióban, televízióban, napi- és hetilapok hasábjain kibonta­kozó vitát a sajtótérjesztésről. Egyrészt, mert végül is a ke­nyerem függ attól, hogy elol- yashatja-é valaki a híreket és információkat, amelyeket én vetek papírra, eljutnak-e ri­portokban, publicisztikákban viegírt gondolataim az olva­sókhoz, vagy csak szűk kör, néhány ember töprenghet el rajtuk. S mert az újság nem egyszemélyi vállalkozás, ha­nem propagandaeszköz, nem lehet közömbös számomra sem, hogy a laptulajdonos, az MSZMP megyei és városi szervezetei s a közigazgatás ügyeit intéző tanácsok való­ban hatékonyan használhat­ják-e ezt az eszközt. Bosszankodom tehát, hogy a Forte előtti újságos standon gyakran már reggel hétre el­fogy a lapunk. Berzenkedem amiatt, hogy a kisebb telepü­léseinken nincsen egyetlenegy áruspéldány sem. Nem értem, hogy a hírlapkézbesítők miért csak dél körül jutnak el a postaládáig, s miért nem kap­nak jogosítványt arra, hogy ne csak szétosszák, de árul­hassák is a lapokat. Nem ér­tem azt sem, hogy míg Buda­pesten már pénteken, nálunk legfeljebb szombaton lehet hozzájutni a hétvégi hetila­pokhoz. Ezért örültem, hogy ennek a bizonyos, országossá duz­zadt sajtóterjesztési vitának a hullámai eljutnak Vácra is, s talán javítanak a dolgokon. Tévedtem. Eddig ugyanis, ha a mi lapunk korán el is fo­gyott, legalább Népszabadsa­got, Magyar Hírlapot vagy Magyar Nemzetet lehetett kap­ni. De a legutóbbi ünnepi, a szokásosnál is fontosabb írá­sokat tartalmazó, bővebb ter­jedelmű, augusztus 18-i lapo­kat már reggel nyolckor sem terjesztette Vácott a posta. S mint erre az esetleges ol­vasó bizonnyal rájött, a ta­nulság mindebből az: jobb nem vitázni. ★ Hosszú évekig távol tartot­tam magam mindenféle, a tej­jel és a kenyérrel kapcsola­tos panasztól. A szakemberek úgyis megmagyarázták, hogi a megsavanyodott tejért, a savanyú kenyérért senki sem felelős. Illetve, ha történik ú valami galiba, azért a vásár­ló a bűnös, mert abnormális beszerzési szokásaival őrületbe kergeti a gyártókat és a ke­reskedőket. Fegyelmezetten tu­domásul veszem tehát, ha a tej savanyú. Nem reklamálok, ■ha összemegy. Megértem, hogy akár szerdán is lehet a ke­zembe nyomni szombati cím­kéjű és máris kemény cipót. De mit csináljak akkor, ha a literes tej újabban már gyak- -ran csak 8—9 deci, a kifli, a zsemle és a kenyér rendszeres hiánycikk? Szerintem a mor- golódásnak igazán semmi ér­telme. Sőt akár örvendezni is lehet. Mert ha egyszer úgyis folyik a zacskó, s megsava- nyodik a kakaó, legalább ke­vesebb vész kárba. Ha pedig kenyér és kifli helyett a jö­vőben krumplit és tésztát eszünk, nem kell dühöngeni azon, hogy mire hozzánk ke­rül, ráncos a zsemle, kőke­mény a cipó. Cs. A.

Next

/
Thumbnails
Contents