Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

1985. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT

Az ünnepekre csomagolják

Vasadon már az év végi ünnepekre dolgoznak a Kossuth Szak- szövetkezet édesipari csomagoló üzemében. Képünkön: Csilló Erzsébet a csomagológépből kikerülő szaloncukrokat teszi a kartondobozba, s méri a finom csemege súlyát

Hancsovszki János felvétele

Védekezés a csigák ellen

Kertbarátoknak

Szinte egész évben gondot okoz a csigák — elsősorban a meztelen csigák — kártevéseinek elhárítása. Kevés kivételtől eltekintve mindent megrágnak és beszennyeznek nyálkájukkal. Most ősszel a csigák is telelőhelyet keresnek.

A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja ezért is figyelmezteti a kerttulajdonosokat: vigyázzanak, nehogy a növényekkel együt behurcolják a tárolóhelyekre a csigákat, amelyek télen is folytatják a károsítást, fertőzik a vermeket, a pincéket.

Az ellenük való védekezés egyik módja, hogy a kertben vizes, nedves ruhadarabokat rakjunk cserepek vagy fémlapok alá, hogy oda húzódjanak telelőre a csigák.

Hévízgyörki, bagi betétek őrzői

Októbertől: építési kölcsön is

Naponta elmegyek a Túrái Takarékszövetkezet héviz- györki kirendeltségének székhaza előtt, s így nyugodtan állíthatom, kevés helyen látni ennyire gondozott, szép középületet, a hozzá tartozó nyíló virágokkal, rózsabokrokkal, fenyőkkel. Észrevételemet igazolta a Pest megyei MÉSZÖV által meghirdetett épület- és környezetszépítési verseny eredménye is. A bíráló bizottság a Túrái Takarékszövetkezet működési területén lévő fiókok közül a hévízgyörkit jutalmazta az első díjjal.

Áz iroda belső képe is hasonló törődést árul el. Tisztaság, rend, bármerre is néz az ember, s ez az itt dolgozók részéről természetes, mert mint Pap 1 gnácné fiókvezető mondja, mindez, ha nem is rögzíti írás, alapvető feladatuk’hozzá tartozik a bizalom megteremtéséhez.

Rejtekhelyek

— Ha az itt iélő emberek bizalmatlanok lennének velünk szemben, ránk bíznák-e a pénzük megőrzését? — kérdezi Bazan Jánosné könyvelő, akinek szavait Fercsik Jánosné pénztáros egészíti ki. — Az évszázados szokásokat, beidegződéseket feloldani emberséggel, kedves szóval, figyelmességgel sem volt köny- nyű. Ma 28 és fél millió forint betétet őrzünk. Nem kis pénz ez, s valóban, a bizalomnak, a jövőbe vetett hitnek a megnyilatkozási formája.

Néhány évvel, évtizeddel ezelőtt még hallottunk otthon dugdosott pénzekről, olyan esetekről, amikor a nagymama kemencében őrizgetett pénzét véletlenül meggyújtotta a házhoz került fiatalasz- szony. Hallottunk csodás örökségről, amit a szalmazsák törekké zúzott tartalmával együtt a vándorkoldus magával vitt. Tették a falusiak a pénzüket vakablakba, őrizték ünnepi csizmájuk szárában, dugdosták a mestergerendán helyet kapott biblia lapjaiba, s ki tudna felsorolni minden rejtekhelyét. Egy biztos: az államra nem bízták, az államnak nem adták.

Nem panaszkodhatunk — mondja Papné —, hiszen csak az idei betét növekedési ősz- szege kétmillió forint. Az ösz- szes betétből 19,3 millió a kamatozó betét, 3,3 millió a takaréklevélként elhelyezett összeg, 2,7 millió a gépkocsielőjegyzési befizetés, 2,3 millióért vásároltak gépkocsi- nyeremény-betétkönyvet, de az ifjúsági betétkönyvekben is őrzünk közel egymillió forintot.

Statisztikák

— Érdekes dolog — folytatja Bazanné —, hogy az 1970-ben alakult szövetkezetünk tevékenysége az alapító okirat szerint Hévízgyörk és Bag községek területére terjed ki. A szövetkezet 2280 tagja 468 ezer forint részjegygyei bagi és hévízgyörki lakosok. Azt hihetnénk, hogy a

betét is a két község között oszlik meg, de nem így van. A bagiak elsősorban kölcsönzőként vannak jelen a szövetkezetben, betétjük megőrzését nem bízzák ránk. Sokkal eredményesebb lenne a működésünk, még imponálób- ba.k lennének a számaink, ha a bagi lakosság megtakarított pénzét is mi őrizhetnénk.

A kirendeltség vezetője statisztikát tesz elém.

— Az augusztus 31-i állapot szerint összesen 5,8 millió forint kölcsönt folyósítottunk, a legjelentősebb összeget, 3,2 milliót lakóházak tatarozására, fűtés korszerűsítésére. Személyi kölcsönt 1,4 millió forintot vettek fel a hozzánk fordulók. Áruvásárlási hitelt 0,7 millió forint értékben kértek. Háromszáz- ezer forinttal segítettük a mezőgazdasági termelésre, állat- tenyésztésre vállalkozókat.

Jó hírként mondják, hogy októbertől az építési kölcsön feltételek azonosak lesznek az OTP által adottakkal, vagyis a hévízgyörki takarékszövetkezet is folyósít hosszú lejáratú építési kölcsönt családi házakhoz.

A két nagy tevékenységi águk, betétek gyűjtése, valamint a kölcsönök folyósítása mellett — igen széles a lakosság érdekében végzett munkájuk. Kezelik az Állami Biztosító díjtételeit, és ez sem kis összeg, mert évente meghaladja a milliót. Totólottó szelvényeket árusítanak, fizetik a nyereményeket. A Coopturisttal közösen szervezik a lakosság hazai és külföldi utazásait. Járt csoportjuk Ausztriában, Törökországban, Csehszlovákiában. Arra is van idejük, hogy az ügyfeleknek könyveket kínáljanak. Egy év alatt ötvenezer forint értékű könyvet vásárolnak náluk.

Segíteni

A három fiatalasszony — valamennyien tulajdonosai a kiváló dolgozó kitüntetésnek — lelkesen, örömmel beszél a munkájáról, amit én egy kicsit egyhangúnak vélek. Véleményemet visszautasítják;

— Mindig mindértkinék segíteni akarunk, s amikor a pult másik oldalán megjelenik az ügyfél, már arra gon- dplunk, mit tehetünk érte. Megkeresni és megtalálni a segítés módját, lehetővé tenni az emberi vágyak teljesedését, a legszebb és legizgalmasabb munka —* állítja Pap Ignácné.

Fercsik Mihály

Gyártmányfejlesztés, kérdőjelekkel I.

Ma a piac diktálja az iramot

Hazai iparunk legsürgősebb feladatai közé tartozik, hogy korszerűsítse termékszerkezetét, s a külpiacokon is keresett, új gyártmányokkal álljon elő. Ipari termékeink nagyobb mértékű exportja teremthetné meg a fedezetet — a Nyugatról felvett bankkölcsönök törlesztésén túl — az import növeléséhez is. A fejlett technológiák, gépek, li- ccncek vásárlása viszont előmozdítaná a termékszerkezet átalakítását, a kor technika: színvonalának megfelelő, modern, piacképes ipari termékek előállítását.

A gondolatmenet mintha önmagában visszatérő körben zárulna. S a gyakorlat azt mutatja, jelenleg valóban nagyon nehéz eleget tenni ennek a népgazdasági lag igen fontos feladatnak. Vác két jelentős üzemében, a Fortéban és a Híradástechnikai Anyagok Gyárában annak jártunk utána, milyenek a kutatás, a gyártmányfejlesztés feltételei, mennyire képesek a szakemberek saját erőikre támaszkodva korszerűsíteni a termelést.

ilfc'ld a konkurencia

A Forte gyár a kutatás, fejlesztés területén tulajdonképpen nagy múltra tekinthet vissza. Már 1950-ben létrehozták a gyár területén azt a fotokémiai kutatólaboratóriumot, amely hamarosan csak a gyár fejlesztési témáival foglalkozott. A Forte azon kevés vállalataink közé tartozik, amely elmondhatja magáról, hogy új gyártmányaik létrehozásához s a régiek korszerűsítéséhez még sosem vásárolt licencet, saját szellemi tartalékaikra építenek.

Ugyanakkor, még jelenleg Is — ebben a meglehetősen nehéz piaci helyzetben, amikor mindenki inkább eladni akar, nem pedig venni —, termékeik kétharmad részét külföldön értékesítik. Radó Aurél, a gyár műszaki igazgatóhelyettese azonban ezekkel a megkérdő- j elezhetetlen .eredményekkel együtt sem tar^a .rózsásnak á kutatás,' fejlesztés lehetőségeit.

— Számunkra is, mint mindenki más számára, a piac szabja meg a fejlesztési feladatokat. S ráadásul számunkra nem a hazai konkurencia a mérce, hanem termékeinknek a külföldi versenytársak gyártmányaival kell lépést tartani. Ugyanakkor a fejlesztési lehetőségeink azonosak bármelyik hazai vállalatéval. A kötött

Tanácstag a 26-os körzetben

Nemcsak rajta múlik a siker

Őt magát nem volt nehéz megtalálni Csévharaszton, de otthonát megközelíteni csak a József Attila utcát vastagon borító puha por leküzdése utón lehetett. Mindjárt eszembe is ötlött, hogy íme, megvan az új tanácstag első komoly feladata! Megjegyzésemre azonnal reagált is Nyerges József, amikor beinvitált magához, bemutatta a családját, s beszélgetni kezdtünk.

— Programomba tartozik az utca megjavíttatása; a közeljövőben legalább az, hogy a földgyalu fölöslegesen ne szedje le a földutak tetejéről a már odakeményedett kérget, mert azzal csak nehezülnek közlekedési gondjaink. Egyébként sem értem, hogy ezért a turkálásért miért fizet ki a tanács 300 ezer forintot évente. Inkább betonjárdákra kellene költeni a pénzt, már csak azért is, mert a József Attila utcában, tehát itt a miénkben csak egyik oldalon épültek be a telkek, két foghíj kivételével — kezdte Nyerges József.

Közéleti tevékenységéről elmondta, hogy 1980 óta tagja az apparátusnak. Korábban a 37-es körzet tanácstagja volt, s az összevonás után a 26-os körzet lakosai választották meg, a Ságvári Endre, a József Attila és a Rákóczi utcákban élők. Hangjában érződött őszinte megdöbbenése, amikor kijelentette, hogy megválasztása óriási meglepetés volt számára, hiszen olyan lokálpatriótával szemben nyert, mint Bői Sándorné, akivel

szemben nagy népszerűsége miatt eleve reménytelennek tartott minden esélyt.

Ám az az igazság, hogy ő sem volt éppen ismeretlen a községben, a lakosok és különböző szervezetek tagjai, vezetői előtt, hiszen a HNF tagja, önkéntes rendőr, a vasadi Kossuth Szakszövetkezetben megbízott párttitkár, vezetőségi tag mint gazdasági felelős, a vasadi és csévharaszti párt- alapszervezetben vezetőségi tag és megbízott titkár, tanácsi szabálysértési előadó és most először ülnök a monori bíróságon. Ez a sok tisztség persze korántsem a megelőlegezett, hanem a megszolgált bizalom következménye.

Főállásban a vasadi szak- szövetkezet munkásokat szállító autóbuszának a sofőrje, de a gazdaságban már 1970 óta dolgozik, géplakatos szakmával szerelőként kezdte. Hosz- szú éveken át nem hiányzott aratáskor sem a fülke nélküli kombájnt vezetők közül. Akkoriban történt, hogy a téesz takarítónőjének unokája négernek nézte a verejtéktől, portól csatakos, fekete embert ...

Közben hetvenben megnősült, két fiúval és két’ lány- gyerekkel szaporodott a család, közülük hárman zeneiskolába járnak, az egyik fiú pedig szobafestő és mázoló lesz.

— Életünk nagy élménye az utazás. A busszal gyakran viszem a dolgozókat kirándulvalutagazdálkodás nekünk azt jelenti, hogy fokozott mértékben kell takarékoskodnunk — nemcsak a termelésben, hanem a kutatásban is — az import nyersanyagokkal, hogy elegendő legyen mindenre az éves keret.

Sokféle forint

— Saját erőből milyen újításokra képesek?

— Kezdetben viszonylag jól bírtuk az iramot. Műszaki fejlesztési szakembereink olyan eljárásokat dolgoztak ki, amelyek következtében korszerűbb technológiával, kevesebb értékes nyersanyag felhasználásával jó minőségű termékeket tudtunk előállítani. Lehetőségeinket behatárolja azonban például az, hogy ha egy kísérleti eszközt készítünk, annak költségei a beruházási alapot terhelik. Ha maga az eszköz lenne a fejlesztés célja, akkor a sokkal kedvezőbb adózású műszaki fejlesztési alapból finanszírozhatnánk.

Ugyanakkor szükségünk van a kísérleti eszköz létrehozására, hiszen a gyakorlat, az alkalmazás döntheti csak el, hogy elgondolásaink helye- sek-e, érdemes-e az eljárást, komoly beruházások árán a termelésbe is bevezetni.

— Elegendő-e a kutatások költségeire a műszaki fejlesztési alap?

— Nem. Évente, az eredmény terhére, körülbelül még- egvszer annyit használunk fel; Most különösen nehéz helyzetben vagyunk, mert év végéig üzembe kell helyezni az új öntőüzemet, ahol a hagyományos, keresett cikkeken kívül új termékeket is szeretnénk gyártani. A kísérletek a gyártmány- fejlesztés érdekében folynak, de most néhány témát le kell állítanunk, mert nem elegendő év végéig a nyersanyagkeret. Ugyanakkor, az üzem létrehozásához felvett hiteleket már törlesztenünk kell, s nem lenne mindegy, mikor jelenhetünk meg újdonsággal a piacon.

— Hogyan törleszthetik a hiteleket, ha az öntőüzemben még csak próbaüzemeket tartanak?

— Eléggé bonyolult történet.

A Magyar Nemzeti Bank kölcsönéhez, valamint az ipari Minisztérium műszaki fejlesztési támogatásának elnyeréséhez részletes dokumentációt kellett készítenünk a beruházásról. Ez tartalmazta a tőkés piacról beszerzendő importgépek árát, paramétereit, s természetesen azt is, mikorra térül meg a beruházás.

Nem könnyű újítani

A hitelszerződés aláírásakor azt hittük, ez egyben hozzájárulás a külföldi gépek megvásárlásához. Kiderült azonban, hogy csak a forinthitelt kapjuk meg azonnal, a külföldi gépek beszerzéséhez szükséges valuta nekünk ítélésére még várni kell. Egy esztendőt késett emiatt a kivitelezés. S váratlanul, amikor a műszaki fejlesztési támogatás egy részét még el sem költöttük, hiszen ez a most folyó kutatások fedezésére kellene — az Ipari Minisztérium azzal fordult hozzánk, hogy kezdjük meg a hitel törlesztését. Fizessük vissza a még fel nem használt pénzt, a még nem is gyártott termékek árából.

— Úgy tűnik, a gazdasági szabályozók között lavírozva nem könnyű kifogni a kedvező szelet. A gyártmányfejlesztéshez szükséges pénz előteremtése is komoly feladat. Milyen tartalékokkal rendelkeznek szellemi tőkéből?

— Ezen a területen nem panaszkodhatunk. Műszaki fejlesztési főosztályunkon 46 mérnök és technikus dolgozik. A mozgóbérrendszer már régóta működik, de ösztönzően hatott munkájukra az újítási szabályzat megváltoztatása is. Korábban ugyanis az ő felfedezéseik munkaköri kötelességnek számítottak,s bármilyen gazdaságos eljárást dolgozták ki, lég- féíjebb prémiumot kaphattak érte. Most nekik is jár újítási díj, ha nem is olyan összegben, mint a kívülállóknak.

Ez, a szorító nyersanyaghiány. s nem utolsósorban a gyár presztízse — a fotokémia- iparban az országot egyedül képviseljük a külpiacon — koncentrált munkára készteti kutatóinkat. Legegyszerűbb termékeinkben is felfedezhető munkájuk eredménye. Egy tíz évvel ezelőtt s egy ma gyártott fotópapírt a gyártástechnológiában, a termék paramétereiben össze sem lehet hasonlítani.

Márvány! Agnes

(Folytatjuk)

ni, üdülni. Egy csehszlovák téesszel ötödik éve állunk kapcsolatban, rendszeresen meglátogatjuk, s vendégül látjuk egymást. Tavasszal húszán mentünk a Tátrába, s mostanában jöttek látogatni csehszlovák barátaink — bizonygatta a kellemes emlékekkel, baráti kapcsolatokkal Nyerges József, hogy közvetlen házuk tájánál messzebbre is ellátnak, eljutnak, nem otthonülők, nem maguknak valók az emberek.

Jól ismeri faluja körülményeit, arról is beszélt, hogy a helyi ABC messzemenően kielégíti az igényeket. Az egészségügyi dolgozók sokat tesznek a két község, Vasad és Csévharaszt lakosságáért. A közlekedéssel szerinte nincs különösebb gond, a magánfuvarozók jól ellátják feladatukat, s a tüzelő-és építőanyaggal való éllátásuk sem rosz- szabb az országos átlagnál. Ivóvíz ugyan nincs Csévharaszton és Vasadon, de szinte mindenkinek van saját házi vízmüve, s így sokan működtethetnek fürdőszobát.

Az illegális szemétlerakás ellen még tanácstagsága előtt emelt szót, ma már inkább „csak” azért kell agitálnia, hogy ha van kijelölt lerakóhely, ne tegyék a gödör mellé a hulladékot a lakosok ... És még sok kisebb megoldandó feladat vár rá, és körzete lakóira. Ám azok sikere ezen-' túl sem csak egy emberen fog múlni...

L, A,

Térkép a talajról

"Desten 1909-ben találkoztak a kor legnevesebb me* zőgazdasági szakemberei. A konferencián elhatározták, hogy rendszeressé teszik a tudományos véleménycserét, s ebből a célból megalapították a Nemzetközi Talajtani Társaságot, amelynek jelenleg már nyolcvannál több ország a tagja. A konferencia összehívását Freitz Péter professzor kezdeményezte, aki az első jelentősebb agrogeológiai térképek megalkotója volt. A világ első talajtérképét Szabó József készítette 1858— 1861 között, amelyen az akkor ismert hat talajnem volt feltüntetve Békés-Csanád vármegyéről. Ma már 41 talajtípus ismert, az altípusok száma pedig 92.

A talajosztályozások és a talajtani vizsgálatok alapján készült talajtérképek abban segítik a mezőgazdászokat, hogy hol és milyen technológiával kell beavatkozni a talaj termékenységének fokozásába. Például az alföldi szikes talajból a nátrium egy részét kell kivonni, mert a szikes talaj vízbefogadó képessége minimális. Különböző távolságokon 20 méteres gödröket ásnak, ilyen mélyen található a kálciumos, vagy köznapi nevén sárga föld. Ezt szétterítik a táblákon, és bedolgozzák a talajba, a kálcium pedig kiszorítja a felesleges nátriumot. Ezt az úgynevezett anyagterítést Tes- sedik Sámuel alkalmazta először. A talajtérképek tehát fontos segítséget nyújtanak a meliorációs és öntözési munkához, a talajtani fejlesztéshez.

Az országban a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjában foglalkoznak ezzel a — szinte — csak szakemberek által ismert munkával. 1:10 000-től 1:100 000-hez méretarányban a legkülönfélébb térképek készülnek. Gyakorlati alkalmazásukhoz fel kell tüntetni a talaj jellemző tulajdonságait. Ezek: a kémhatás, a mésztartalom, a humusz állapota, a tápanyag- jellemzők és a talajvíz.

A jövőben fokozatosan állnak át a mezőgazdaságban a múlt században kialakult, de már elavult aranykoronás rendszerről az új, 100 pontos talajértékelésre. A talajtérképek ehhez is segítséget nyújtanak.

KS