Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
XXIX ÉVFOLYAM, 216 SZÄM Ara: 2.20 forint 1985. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT i*EST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI i MEGYEI TINICS LAPJA MA: As AiDS-ntegeSésés esélye (2—3. oléesl) A személyiség sokcidSsíiű alakítás®r (4. oldal) Felépül a vízlépcső Nagymaroson (7. oldal) Forma—t! Magyarországén A nép frontjának számadása J elentős szakaszához érkezett a Hazafias Népfront Vili. kongresszusára való felkészülés munkája. Ma kezdődnek a megyében és tartanak október közepéig azok az összejövetelek — körzeti tanácskozások, lakossági gyűlések, falugyűlések —, amelyek összegezik az eltelt, majdnem öt esztendő népfrontmozgalmi tevékenységét, megválasztják a községi bizottságokat. Október közepétől november elejéig terjed a városi népfrontértekezletek megrendezésének időszaka, november harmincadikán tanácskozik a megyei népfrontértekezlet, a VIII. kongresszus pedig 1985, december 13—14—15-én tartja üléseit. Az előző, a VII. kongresszus óta eltelt idő *— arra 1981. március 14—15-én került sor — tapasztalatokban, tettekben, eredményekben gazdag szakasza volt a népfrontmozgalomnak, nem szűkölködnek tehát a helyi bizottságok összegezendő tényekben. A tömör jelszó a gyakorlat vezérfonala lett, hiszen a VII. kongresszusnak otthont adó teremben — az Épitők Rózsa Ferenc Művelődési Házában — azt olvashattuk: „Szocialista demokrácia: közös gondolkodás, együttes cselekvés!” S bár ennek a közös gondolkodásnak, együttes cselekvésnek kétségtelenül sokféle, változatos terepe van a magyar társadalomban, a hazai gazdaságban, tagadhatatlanul a legszélesebb mezőt a népfrontmozgalom kínálta, kínálja fel. Szinte csak találomra választva, sorolva a hivalkozásnyi példákat: az 1983. évi III. törvény javaslatának — az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról — széles körű és nagy sikerű vitája a megyében; a fogyasztók megyei tanácsa, majd városi tanácsainak létrehozása; az országosan kiemelkedő olvasótábori mozgalom, az Olvasó népért mozgalom; az egyesületalapítási kezdeményezések-, felkarolása; a megyében fontos szerepet játszó kertbarátok és kiste- nyésztők támogatása; részvétel a vállalatvezetők fórumának megteremtésében; környezetvédelmi őrségek; az elöljáróságok megalakításának előkészítése... s folytathatnék még hosszan, hiszen gazdag a tények példatára. Ez a gazdag példatár egyben annak is bizonyítéka, mennyire nem szűkül le — hiszen hierarchikus tagozódás híján nem is szűkülhet le! — a mozgalom a helyi bizottságokra, elnökségekre, azaz a testületek mellett ott láthatjuk a munkabizottságokban részt vevőket, az aktívák széles kört átfogó hálózatát, azokat, akiknek hosszú-hosszú évek óta természetesként megszokott kedves teher a népfrontmunka, s azokat szintén, akik egy-egy alkalomra, akcióra bekapcsolódva ízlelik meg a másokért, a közösségért cselekvés gondját, örömét. Tévedést nem kockáztatva kimondhatjuk tehát, a kongresszusra nem csupán tisztségviselők, testületek készülnek, hanem — és elsősorban — szinte valamennyiünknek dolga, ügye ez a számadás. Túlzás lenne az előbbi megállapítás? A népfrontmozgalomnak a megyében a községi, városi bizottságok tagjaként több mint 5300 személy volt az áldozatkész segítője, s akkor még nem említettük a községkörzeti, a városkörzeti bizottságokat, a munkabizottságok tagjait, azokat az áldozatkész embereket, akik közül évente több százan kapják meg a megyében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított Kiváló társadalmi munkás, Érdemes társadalmi munkás kitüntető jelvényt. Felvillantanak ezek a hivatkozásnyi példák valamit abból, milyen erők rejlenek szocialista társadalmunkban, a jó célok miként képesek a szó igaz értelmében tömegeket mozgósítani, önzetlenül cselekvésre, közreműködésre késztetni. Nem a tekintély, hanem az igazság okán kívánkozik’ide az, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának a megyei pártértexezlet — 1985. március 2— 3_ra _ elé beterjesztett beszámolója állapított meg. így hangzik: „A Hazafias Népfront a párt szövetségi politikájának jegyében erősíti a párttagok és a pártonkívüliek, a különböző helyzetű és világnézetű emberek kapcsolatát. Közjogi, politikai, nevelő és mozgósító funkciója megfelelően érvényesül a megyében. A képviselők és a tanácstagok, a népfrontaktívák kapcsolata mind erősebb. A falu- és réteggyűlések ma már a helyi közélet jelentős fórumai lettek. Kezdeményező szerepet töltenek be a települesfejlesz- tés fő irányainak kialakításában. A törvény- tervezetek. a megyei koncepciók társadalmi vitái a szocialista demokrácia szélesítését Kolgálták, egyúttal javították a lakosság és a tanácsok kapcsolatát. A környezetvédelemben, a kulturális nevelésben is fontos szerepet töltenek be. A legutóbbi időben a békemozgalom megújulása is érezhető. Kedvező változás tapasztalható a rétegmunkában, javult az idősekkel és az értelmiségiekkel a foglalkozás.” A hosszabb idézet valójában oda segíti gondolatmenetünket, ahonnét el kellett volna indulnunk, a szocialista nemzeti egység hétköznapjaihoz. Végső soron ez a gyökere az apró tettek, a kis lépések sokszor nem csupán lelkesedést, hanem szívósságot, következetességet, konokságot is igénylő gyakorlatának. Sok olyasmit is a vállára vesz, magáénak tart a népfrontmozgalom, amit kezdetben ódzkodás, értetlenkedés, sőt, gyanakvás fogad, fog körül, elég itt emlékeztetni a fogyasztók tanácsai létrehozására, s mert a népfrontmozgalomban teljes egészében hiányoznak a hatalomnak az eszközei, egyetlen fegyver marad: a nyílt, az őszinte szó, az érvelés, a meggyőzés. Ennek a hatásos, de kényes fegyvernek a forgatása — az okos forgatása — a megyében a települések döntő részén érzékelhető eredményekkel járt, mind a tudati, mind a tárgyi világ köreiben. Egyetlen év alatt 236 millió forinttal növekedett a megyében a társadalmi munka értéke, összesítésben meghaladta az 1.2 milliárd forintot! Egy lakosra vetítve ez annyi, mintha mindenki — a kisded is, az aggastyán is— 1233 forintot toldott volna hozzá a hivatalos pénzekhez a közösség boldogulására. S akkor még ott vannak a kiemelkedőek, a településfejlesztést segítő társadalmimunka-verseny legjobbjai, Gödöllő, Szentendre, Százhalombatta, Veresegyház, Tápiószele, Kerepestarcsa, Diósd. Nagytarcsa, Kisoroszi, ahol ezerötszáz és hatezer forint közötti összeg jutott egy- egy lakosra. Igaz, ebben a segítőkészségben ott sűrűsödik a tanácsok megnéhezedett dolga, gazdálkodási környezete sokféle vonzata is, ám semmi okunk kételkedni benne, hogy ott van az összegekben a magunknak tesz- szük, a tegyük meg, ha megtehetjük józan eszű fölismerése is. A kettőt együtt kell látni a kongresszusi számadást megejtve, amint ezen túl, minden másban is ajánlható az együttes látásmód, mérlegelés, összegezés, mert csakis akkor lehet, lesz realista, a bármilyen cselekvés mélyén a politikumot fölfedezhető, elismertető az összegezés. Ezt az összegezést ma kezdik meg a községkörzeti, a városkörzeti, a községi nép- frontbizöttságoknál, hogy azután folytatódjék ez a munka a városi népfrontértekezleteken, eljutva november harmincadikáig, a megyei népfrontértékezletig, s a megye küldötteivel természetesen a Vili. kongresszusig. Van tehát — és kell is, hogy legyen — bizonyos menetrendje a teendőknek, hiszen éppen a demokrácia tisztelete diktálja — részfalugyűlésen éppúgy, mint a városi népfrontértekezlet esetében —, időben tudja a lakosság legszélesebb köre, népfrontszámadás lesz. Ez a számadás ugyanis — a tanácskozások jellegénél, valóságközeliségénél fogva — korántsem valamilyen mozgalmi belügy, hanem éppen o legnyilvánosabb közügyek szemrevételezése! Helye van ugyanis — és kell hogy helye legyen — ebben az összegezésben a településfejlesztésnek, az idősekről történő gondoskodásnak éppúgy, mint a műemlékvédelemnek, a környezet óvásának, a nemzetiségi lakosság helyzetének, a lakóbizottságok, a szülői munkaközösségek tevékenységének — mert ezek is, ahogyan tréfásan emlegetik, népfrontgyerekek —, a honismereti mozgalomnak, a magánerős lakásépítésnek, a választók és képviselők viszonyának ... mindannak, ami helyben, a községben, a városban a lakosságot, azaz a népet érdekli, érinti, foglalkoztatja, érdeklődővé, kíváncsivá teszi. L esznek viták? Reméljük, igen. Voltak viták; voltak tettek. Legyenek viták; legyenek tettek. Ha párban járnak, ha a szó nem helyettesítője, hanem előkészítője, segítője a tettnek, a cselekvésnek, akkor örülni kell a takaratlan, a nyers valóság felmutatásának, a nézetek csatájának, az elismerésnek éppúgy, mint a kritikának. A népfront VII. kongresszusa egyszerre lesz befejező és kezdő aktus, ám azt, hogy mit összegezhet, mit kezdhet meg, valójában helyben mondják meg, döntik el, állampolgárok tíz- és százezreinek közreműködésével. Tíz- és százezrekével, a nép frontjához illően lezajló, a demokrácia kapuit szélesre nyitó tanácskozásokon. Mészáros Ottó Megújulásra kész a mezőgazdaság Több lesz a pénz beruházásra A mezőgazdaságban az intenzív fejlődés kibontakozása olyan helyzetben kezdődött el, amikor sem a hazai, sem a nemzetközi változások nem kedveznek — állapította meg tegnapi sajtótájékoztatóján Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az elmúlt esztendők és az idei eredmények részletes elemzése ennek ellenére azt mutatja, hogy nagy tartalékok vannak a nagyüzemek gazdálkodásában, s így megteremthetők az előre lépés feltételei a VII. ötéves tervre is. Mint Váncsa Jenő kiemelte, 1980-tól. a vártnál több nehézséggel kell szembenéznie az ágazatnak. A legszembetűnőbben a gondokat a cserearányromlás tükrözi. Az ösz- szehasonlítás szerint, ha az idén a két esztendővel ezelőtti árakon értékesíthettük volna mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinket, akkor mintegy 600 millió dollárral nagyobbak lennének bevételeink. Nehezen terjed a szakemberek körében a minőségi szemlélet, s a nagy tőkeigény miatt kisebb arányú az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása. A VI. ötéves terv céljai eddig teljesültek, sőt több területen a vártnál jobbak az eredmények. A mezőgazdaság napjainkban mintegy 20 százalékkal többet termel, mint 1980-ban. A legdinamikusabban a kiegészítő tevékenység bővült, négy év alatt csaknem 80 százalékkal. Tiszteletet parancsoló sikereket értünk el a búza, a kukorica és a naprafogó hozamainak emelésében is. Kertészeti kultúráinkat tekintve viszont csak a közepes szintet érjük el Európában, s ez • meghatározza tennivalóinkat is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményeinek köszönhetően az idén is kiegyensúlyozott volt a belföldi ellátás, s tavaly 160 milliárd forint volt az exportunk. A fejlesztésben nagy szerepe van a Világbank kölcsöné- nek, amellyel együtt az intenzív gabonaprogram keretében, mintegy 10 milliárd forintot költöttünk 803 ezer hektáron a termelés korszerűsítésére. Az eredmény: ezeken a földeken átlagosan egy tonnával nagyobbak a hozamok. Az elkövetkező időben elsősorban a jelentősen .elmaradott területeket kell fejlesztenünk — emelte ki a miniszter. Ezek közé tartozik többek között a nagyüzemi állattartás és a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek _ egy része is. (Az 19S0-tól várható változásokról lapunk 3. oldalán számolunk be.) F. Z. Síéles a termékskála Cegléden Nadrágok amerikai piacra A Május 1. Ruhagyár termékei méltán aratnak tetszést a hazai vásárlók körében. Az ízléses, divatos cikkek eljutnak a világ sok országába, ami egyben minősítés, hiszen a külföldi megrendelők kritikus szemmel válogatnak a nemzetközi kínálatból. A siker részese a ceglédi gyáregység is, ahol női szoknyákat és ruhákat, kosztümöket, blézereket, átmeneti, valamint tálifkaibátokait készítenek. Szép számmal hagyják el a gyárat nadrágok is, ez új profilnak számít Cegléden. Szövetből és kordból ugyan A KGST keretében Építési együttműködés A Nemzetközi Beruházási Bank — NBB —, amelynek Bulgária, Magyarország, Vietnam, az NDK, a Kubai Köztársaság, Mongólia, Lengyel- ország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia a tagja, 15 évvel ezelőtt alakult meg. A KGST-országok kollektív szervezeteként az NBB olyan ipari nagyüzemek építéséhez és rekonstrukciójához folyósít hiteleket, amelyek tevékenysége közvetlenül összefügg a gazdasági együttműködés fejlődésével, a KGST- tagországok integrációjának mélyülésével. A bank által a fennállása óta meghitelezett létesítmények listáján napjainkban 85 objektum szerepel. Köztük van a tehergépkocsikat gyártó csehszlovák Tatra üzem, a kényelmes autóbuszokat gyártó magyar „IKARUS” vállalat — amelynek egyik legnagyobb hazai partnere a Csepel Autógyár — és a bolgár Balkancar egyesülés, amely emelő- és szállító gépeket exportál a KGST-orszá- gokba, valamint az NDK-beli Fortschritt mezőgazdasági gépipari kombinát. korábban már szabták-varrták a hűvösebb napokra való pantallókat, vászon alapanyagból azonban nemrégiben kezdődött meg a termelés. Mint azt Kisgyörgy Csilla megbízott igazgatótól megtudtuk, az év első nyolc hónapjában a termékék 45 százaléka a tőkés piacon talált vevőre. A legnagyobb megrendelők közé sorolják az NSZK-t, s a régi partnerek mellé új cégek bizalmát is sikerült megszerezni az idén. Nyugat-Németországiba egyébként szinte valamennyi termékükből jut, Svájc különösen szép blézereiket és kabátjaikat vásárolja. Az idén először varrtak szövetnadrágokat USA-beli megrendelőknek. A 20 ezer darabos export értékét az emeli, hogy az anyag is hazai. Svájci megbízójuknak bérmunkában dolgoznak. E feladattad ugyan szakmai tapasztalatokra tesznek szert, de mégiscsak az volna az igazi, ha az amerikaihoz hasonló, saját anyagos exportot tudnák elindítani. Sajnos, a legszebb szöivetek közvetlenül a gyártóktól kerülnek külföldre, hiszen ők ebben érdekeltek. A ceglédi gyárban 460-an dolgoznak. Gépparkjuk megérett már a cserére, amire az anyavállalattal közösen jövőre kerül sor. Bankhitelből 100 új, modem berendezést vásárolnak, bár azt még nem tudni pontosan, mennyi kerül azokból Ceglédre. F. E. Nagytakarítás az utakon. A közelgő ősz előtt megtisztítják a Közlekedési Minisztérium váci kirendeltségének dolgozói a, területhez tartozó mintegy 520 km hosszúságú úttest széljelző oszlopait s KitESZ-tábláit. Képünk a UO-as főúton készült, ahol Zoó (Sándor gépkocsivezető naponta mint egy 30 km-cs szakasz tisztításával készül cl. Barcza Zsolt felvétele
