Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
Szabályozás Lakásárak A lakásárak ugrásszerű emelkedése régóta irritáJja a lakásra várókat, és nem véletlenül. Mert ha csak tízszázalékos növekedés is volt egyik évről a másikra, az több százezer fo- rint költségnél már tetemes summát tett ki. Ezért is fogadták nagy várakozással az emberek az építésügyi tárca év eleji bejelentését. hogy az idén a lakások árszintjének növekedése nem lesz több 6 százaléknál. A féléves mérleg után még nehéz megjósolni, hogy sikerül-e az év végéig ezen a határon belül maradni, mindenesetre az építők erre törekszenek. A garancia az, hogy az építési piac versenyének erősítésével egy időben a lakásépítés továbbra sem tartozik abba a szférába, amiben a kereslet-kínálat szigorú törvényei uralkodnak. Ka most az építőket nem kötné a hatóságilag megszabott — úgynevezett maximált — ár, akkor az építtetők pénztárcája érezné meg a szabad árak hatását. A maximált ár elismeri ugyan az építők és anyagok költségeinek emelkedését, de nem háríthatnak tovább minden árváltozást a vásárlókra. Ha nem szabályozná hatósági ár a vállalatok és a szövetkezetek lakásépítését, a tételes számla benyújtása után a megrendelők nem győznének csodálkozni, hogy a szerződés megkötése óta mibe kerül egy kád, egy fürdőszobai csaptelep. mennyit emelkedett a csövek, burkolatok ára. Most ezek 40 százalékos növekedését nem érzik teljesen a vásárlók, mert az építőknek kell kigazdálkodniuk. Az építési piac felügyelőinek még egy ideig be kell látniuk, hogy felemás viszonyok uralkodnak: egyfelől versenyhelyzet alakult már ki (például a mélyépítésben, az egészségügyi létesítményeknél és a nagy ipari beruházásoknál) másfelől viszont tovább él a hatósági árszabályozás. Sz. K. NAGYKŐRÖSI NAGYK írta A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. XXIX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ Folyékony műtrágya a vetés alá fhWélÍQá$á„ OSI adicsom Négy hét a szülés előtt Az 1985. szeptember elseje A Mészáros János Tsz-ben jártunk. — Az arafás és a gabona- betakarítás elvégzése után a második félévben a további munkák során minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a tsz szarvasmarhái, sertései és juhai számára a télire minél több szálas és szemes takarmányt gyűjtsünk, boglyázzunk és górézzunk be — mondta Marsi Gedeon, a szövetkezet növénytermelési vezetője. — Hozzáfogtunk a jövő évi kenyerünk biztosításához, az őszi gabonavetések előkészítéséhez is. — 1986-ban az ideihez hasonló területen termelünk gabonát, 1009 hektár búzát, 4420 hektár árpát és 403 hektár rozsot. Elvégezzük időben az őszi talajerőpótlást, szántást és vetést. Az idén először alkalmazunk folyékony műtrágyát a vetések alá. — Készülünk a kukorica- és napraforgószüretre. Kukoricából 659 hektár, napraforgóból 599 hektár vetésünk van. Beszéltünk a paradicsomtermelés ógazatvezetőjével, Popp Istvánnal, aki elmondta, hogy 213 hektár paradicsomüítetvé- nyük van, melyből 60 hektárt a tagok és a bedolgozó vállalkozók kézzel szednek le. Kisebb paradicsommennyiségeket már szállítottak a konzervgyárba, de az általános nagy paradicsomszüret szeptember 2-án kezdődik. Megindulnak a szedőgépek, s a tsz üzemegységnél addig vállalkozó bedolgozó szedők is megkezdik a betakarítást. Kopa László Idősek egy fedél alatt Eszter néni nagylelkű adománya A minap bensőséges ünnepség volt az Arany János utcai idősek napközi otthonában. Az itt lakók és az ide bejárók az intézmény fennállásának második évfordulóját ünnepelték,, magyar szokás szerint: vacsorával. Mielőtt kezdetét vette volna az esemény, néhány szót váltottunk Kalo Józseffel, a szociális intézmények igazgatójával. — Két évvel ezelőtt, 1983. augusztus 15-én készült el ez a szociális otthon. Az adományozó Nagy Sándorné, Eszter néni, valamint a megyei és városi tanács jóvoltából. Nálunk kétféle ellátást kapnak az idős, emberek, a bejárók reggeltől estig, illetve a bentlakók hétfőtől péntekig terjedő idszakra — mondta az igazgató. Az ebédlő lassanként megtelt az ünneplőkkel és az ünnepeitekkel. A mostani alkalommal köszöntötték az otthon 12, névnapját ünneplő lakóját. \ Az ünnepi megemlékezések után — melyet Kalo József és Kiss Zoltánná, az otthon vezető nővére tartott — a vendégek jó étvággyal hozzáláttak a marhapörkölt fogyasztásához. Bekő László, az alkalmi szakács nem dolgozott hiába. A sütemény fogyasztása közben — amiket a nővérek sütöttek — szóba elegyedtem a résztvevőkkel. — Hogyan élnek itt az otthonban? — Nagyon jól. öregnek ilyen sora még nem volt — mondja özv. Tömösközi Pál- né, aki az otthon megnyitása óta jár ide. — Hetente jön az orvos, van rádió, televízió. Meg a nővérek is olyan kedvesek. Nekem nem volt családom, 24 éve egyedül élek, és most ez az otthonom. — Ki a legidősebb lakó? Zoboki Jánosné nyújtja a kezét. — Az idén töltöttem be a 88-at. — Mióta élnek itt? — kérdezem a szomszédos asztal férfitársaságát. — Én lassan már fél éve — válaszol a 76 éves Pálfi Gyula. — Tudja, a magamfajta idős ember egyedül nagyon unatkozik egész nap. Meg aztán én nem vagyok már húszéves, gyakran szorulok orvosra. Itt aztán mindent megkapok. Naponta háromszori étkezés, gondoskodás... Mi kell még nekem? — Már a megnyitáskor itt voltam — teszi hozzá Vilcsák László. — Korábban tanyán éltem. Aztán egyik napról a másikra megromlott az egészségem, és állandó felügyeletre lett szükségem. Egyedül éltem, így hát választanom kellett: kórház vagy szociális otthon. Az utóbbit választottam, és nem bántam meg! Végezetül a férfiak korelnökének, a 84 éves T. Nagy Imre véleményét hallgattam meg. Anyakönyvi hírek Született: Bekő László és ásztor Julianna: László; sépe András és Mondi Gab- ella: András; Szabó Sándor ; Oláh Irén: Zsuzsanna; yitrai Sándor és Király va: Sándor; Juhász István ; Bálint Edit: István, Ecser enő és Keskeny Anna: Tí- •ea; Kovács György és Ugi- ácz Katalin: Attila; Balogh mos és Ondó Eszter: János; zücs János és Tompái Kata- n: Renáta; Szi Ferenc és öldi Mária: Piroska; Bakos erenc és Zombori Éva: Edict nevű gyermeke. Névadót tartott: Orosz Zolin és Mészáros Ágnes: Ni- olett; Rácz László és Kéri rikg: László; Dudás Gerzson 5 Dobos Judit: Gábor; Keckes Ferenc és Balog Magolna: Attila; Kovács Gyula és Medgyesi Mária: Attila; Komáromi Ádám és Katona Mária: Ádám nevű gyermekének. Házasságot kötött: Molnár Ferenc és Kudri Anikó; Ger- gelyfi Zoltán és Zoboki Ágnes; Szépe József és Juhász Éva; Zsoldos Albert és Mihály Ilona; Német István és Nagy Ildikó; Vajda János és Pőcze Ildikó; Korsós István és Szűcs Mária; Czene Sándor és Pap Zsuzsanna. Meghalt: Győri Albertné Zoller Mária (Abonyi u. 12.); Decsi András (Galamb u. 13.); Szentpéteri Ferenc (Fekete dűlő 35.); Toricska Jenő (Zsemberi Gy. u. 4.); Soós István (Árbóz dűlő 48.); Körtvélyesi Balázs (Délibáb u. 25.). — Én már régóta szociális otthonban élek, és amikor ez megnyílt, ide kerültem. Nyugodt szívvel mondhatom, itt érzem magam legjobban. Nem vagyok egyedül és a nővérek is nagyon kedvesek. Ha már ilyen sok' jót hallottunk az otthon nővéreiről, végezetül álljon itt a nevük: Kiss Zoltánná vezető, Bekő Lászióné, Kovács Imré- né, Balázs Dénesné és Kri- vosej Mihályné. Kovács Csaba után szülő édesanyák számára egy hónappal meghosszabbodik a szülési szabadság. A Minisztertanács rendelete értelmében ezt a négy hetet azonban csak a szülés előtt szabad kivenni. A szülési szabadság megnövekedésének egészségügyi hasznosságáról dr. öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa elmondta, hogy az egészségügyi szakemberek a koraszülések és a csecsemőhalálozás csökkenését várják ettől a rendelettől. Már a szülési gyermekágyi szabadság létrehozásakor is az volt a cél, hogy a mama — terhessége védelme érdekében — egy hónappal a szülés előtt otthon maradjon. Azért azonban, hogy a szülés után hosz- szabb időt tölthessen az édesanya gyermekével, ezt a szabadságot a gyakorlatban átvitték a szülés utáni időszakra, ami egészségügyi szempontból semmiképp sem volt előnyös. Hasonlóan azoknak az országoknak a gyakorlatához, ahol a csecsemőhalálozások, a szülési szövődmények száma alacsony, azt szeretnék Magyarországon is elérni, hogy a terhesség utolsó hónapjában az anya hetenként jelentkezzen a terhességét ellenőrző orvosnál a terhesgon- dozóban, vagy annak a kórháznak az ambulanciáján; ahol szülni fog; A megfelelő ellenőrzéssel időben megelőzhető a koraszülések és halvaszületések egy része, az egészségügyi szolgálat fel tud készülni a szövődményes szülések levezetésére. Segítsen eloszlatni a kételyeket Változatlan lendülettel Pezsgő politikai élet a pártszervezetekben AZ UTÓBBI HÓNAPOK politikai eseményei jelentős változást hoztak a pártszervezeteik életében. Szinte mindenütt lendületesebbé, aktívabbá vált a munka, a pezsgő politizáló légkör egyre szembetűnőbb. Ezt elsősorban a kongresszusra való felkészülés váltotta ki. A párt politikájának, országos és helyi gyakorlatának kritikai elemzése, megmérettetése, az az igény, hogy a párttagság erről véleményt mondjon és az a felelősség, hogy ebben állást kell foglalnia — döntő szerepet játszott a növekvő aktivitásban. A párt XIII. kongresszusa a folyamatot tovább erősítette azzal, hogy azok a kérdések, amelyekkel foglalkozott és amilyen módon ezt tette, az a párttagság, a dolgozók széles tömegeinek érdeklődésével esett egybe. Ezért kísérte a párt legmagasabb fórumának tanácskozásait megkülönböztetett figyelem. Meggyőződéssel állítható, hogy a kongresz- szuson meghatározott célok széles körű egyetértéssel találkoztak. A párttagság és a szélesebb közvélemény megelégedéssel nyugtázta, hogy a párt változatlanul folytatni kívánja eddig követett politikájának fő irányvonalát, és eltökélt szándéka annak továbbfejlesztése a változó körülmények követelményeinek megfelelően. Ennek szellemében keresi az új megoldásokat, kezdeményezi a változásokat ott, ahol erre a feltételek megérettek. Alig ért véget a kongresszus, politikai közéletünknek olyan nagy eseményére került sor, mint az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások. A kongresszus politikai lendülete, szellemi muníciója százezreket hozott és tartott mozgásban, most már az új akció, a választási kampány sikeres lebonyolításában. A jelölő gyűléseken, a választási gyűléseken, a legkülönbözőbb agitációs fórumokon tömegesen kértekt vártak, politikai kérdéseikre választ, feleletet, magyarázatot. A pártszervezetek nem is akartak ez elől kitérni, de ha akartak volna sem tehették volna meg. Az elmúlt időszak nagy poÉi'százados rigmusok Praktikák, hiedelmek, babonák Lakodalomban voltam a hét végén, ahol a vőfély — aki az ilyen ünnepi alkalmak ceremónia- és. egy ben móka mestere is — a következő szavakkal adta át a menyasszonytánc után a rostában összegyűlt pénzt az ifjú párnak: Ásó, kapa válasszon el benneteket, meg a nagyharang. Esztendő múltán gyerek legyen. Ez a pénz a bölcsőmadzagra való. Szívemből kívánom, szaporodjatok, akár a csicsóka! Hangos nevetés követte a jókívánságot, a zenekar tust húzott, s a mellettem ülő idős, fekete ruhás nénike hasonló korú szomszédjához hajolt, úgy kérdezte halkan, lemondóan: — Hol van már az a világ? Valóban messze tűntek azok az idők, amikor egy-egy falusi portán nem volt ritka a nyolctíz gyerek, s ma már csak emlékezésekben élnek azok a jóslások, varázslások, amik a régi faluban az újszülötthöz kötődtek. Megpróbáltam ismerőseim körében összegyűjteni néhány hiedelmet, s meglepődtem, mennyi jó szándék, jókívánság erősítette az óhajt, hogy a fiatal párnak, egészséges. szép gyermekei legyenek. A jóslások egy jelentős csoportja tilalmat tartalmaz, amelyek mind összefüggnek a születendő gyerek egészségével. Ilyen például, hogy terhes anyának nem szabad hosszan megcsodálni valamit, mert eltorzul a gyermeke vagy valamilyen jelet kap a testére. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt cirkusz érkezett a falunkba. A fiatal pár — az asszonyka három-négy hónapos terhes lehetett — szerette volna megnézni az előadást. Összeszaladt közeli és távoli rokonság, közösen győzködték a leendő anyát: el ne menj, nert ránézel a majomra, s arra hasonlít majd a kicsid! i iilii Nagyon féltették a várandóst a szemmel veréstől és az ijedtségtől is, ugyanakkor bizonyos tevékenységeket is tiltottak: nem volt szabad az áldott állapotban levőnek esküdözni, tanúskodni, temetésen részt venni, kötél alatt átbújni, szemetet az /ájtó felé söpörni, de tilos volt pénteken fonni- varrni is. Aki ezeket a tilalmakat megszegte, annak halva születik a gyereke — mondták. De voltak enyhébb következményekkel járó tilalomsze- gések is. Ha a terhes menyecske sírba nézett, annak fehér bőrű gyereke született. Ha kútba lesett, vízfejű lett a kisbaba. Ha szőrös állatba rúgott, szőrös, ha csorba edényből ivott, görbe szájú kicsinye született. A jóslások, varázslások a szülés után sem maradtak abba. hanem tovább folytatódtak. Első, nagyon komoly tilalom volt. hogy az újszülött a keresztségben ne vegye fel a nagyapja nevét, mert rövid életű lesz. A sírhoz közeledő öreg a halála után magához veszi nevének birtokosát. A bábaasszonyok voltak a legkülönbözőbb praktikák legfőbb hordozói. Ok készítették el a gyerek első fürdővizét. Ha jól megfizették őket, többféle módját is alkalmazták a jövő formálásának. Tejet öntöttek a fürdővízbe, hogy ha a csecsemő felnő, a bőre fehér legyen. Virágot is főztek a vízbe, hogy szép legyen. Hogy könnyű legyen a gyerek élete, libátollat, hogy gazdag legyen, pénzt dobtak a vízbe. Hosszan lehetne még a különböző babonás eljárásokat sorolni, amelyeknek a gyökere egyetlen szándékból fakadt: gazdagabb, szebb, nyugodtabb életet biztosítani — még a rossz szellemek megvásárlása, elűzése árán is — az újszülöttnek, mint szüleiknek volt Ezért fektették a fürdetés után azonnal az anyja mellé, mert hitték, hogy az anya védelmet nyújt a boszorkányok, a rossz szellemek ellen. A piciny, egészségtelen, levegőtlen, szegény falusi otthonokban ezekkel a hiedelmekkel próbálták pótolni mindazt, ami az újszülött egészséges fejlődéséhez szükséges. Ma már kevesebb a hiedelem, de gondosabb a nevelés, szervezett az egészségügyi ellátás. Ha köhög a csecsemő, nem füst fölé tartják, hanem orvoshoz viszik. ::::! Mlii Jó, hogy megmaradt a lakodalmi vőfély évszázados rigmusa, de még jobb. hogy megváltoztak a gyerek nevelésének szokásai, és ehhez a szokásvilághoz alkalmazkodtak a családok gazdasági lehetőségei, körülményei is. Fercsik Mihály litikal kampányainak van néhány fontos, jövőbe mutató tanulsága. Bebizonyosodott — újból és ismételten —, hogy ha a politika olyan kérdéseket tűz napirendre, amelyek az embereket közvetlenül érintik és úgy kezeli azokat, hogy az érdekeltségüket nyilvánvalóvá teszi, akkor nem kell tartani a közönytől, az érdektelenségtől. A valóság rácáfolt a szkeptikusokra, nem igazolta azoknak a véleményét, akik szerint a mai rohanó, pénzkereső világban a politika nem jut szóhoz, nincs iránta érdeklődés. Az emberek szívesen vesznek részt és működnek közre minden olyan dologban, amelynek értelmét, egyéni vagy közösségi hasznát látják. Most éppen azt várják a pártszervezetektől, hogy felelősen gondolják át mindazt, amit az emberek a választási előkészületek alatt szóvá tettek, javasoltak. Megfelelő mérlegelés alapján döntsenek ezek sorsáról, készítsenek programot a reális felvetések gyakorlati megvalósítására. Semmi sem maradhat válasz nélkül. Ismételten jó alkalom adódik a párbeszédre —, most már konkrét cselekvési program birtokában. Ebben a munkában a pártszervezetek elsősorban a megválasztott országgyűlési képviselőkre, pótképviselőkre, tanácstagokra, a választások politikai előkészítésben kitűnt párt- és népfrontaktivistákra támaszkodhatnak. A pezsgő politizáló légkör fenntartása szempontjából kedvező körülményként lehet számításba venni a közelgő népfront-, KISZ- és szakszervezeti választásokat. Ezek az események igénylik is a párt- szervezetektől a változatlanul lendületes politizálást, A népfront tisztségviselőinek újjá- választásánál minden bizonynyal újból napirendre kerül a településpolitika, a helyi közélet demokratikus működésének számos kérdése., Hasonlóképpen számítani le- hét árra, hogy a szakszervezeti fórumokon élénk eszmecserére kerül sor a munkahelyi demokrácia, valamint termelési, vállalati politika, érdekvédelmi, bér- és jövedelmi kérdésekben. A KISZ- kongresszusra való felkészülés során nyilván az ifjúság helyzetét érintő problémák foglalkoztatják majd mindenekelőtt a fiatalokat, de a szélesebb közvéleményt is. Társadalmi közéletünknek e jelentős eseményei nem nélkülözhetik a pártszervezetek politikai irányító szerepét, a kommunisták aktív közreműködését. Biztosítaniuk keil, hogy a viták, eszmecserék számának növekedése, aktivitása demokratikus és konstruktív mederben folyjon, előrevigye az ügyet, segítsen eloszlatni a kételyeket és ösztönzést adjon minden progresszív erőnek. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a pártszervezetek a kongresszusi határozat szellemében alaposan átgondolják az adott területekkel kapcsolatos politikai feladatokat. A helyi sajátosságok számbavételénél vegyék tekintetbe, hogy várhatóan milyen kérdésekkel találják szemben magukat. Készüljenek fel és készítsek fel a párttagságot, az aktivistákat az érdemi eszmecserére. A POLITIKAI MUNKA bokros teendői között kiemelt .helyen kell foglalkoznunk a termelés, a munka mindennapos folyamatával, az 1985. évi terv teljesítésével. Egyes területek jelentős lemaradása az érintett területek dolgozóitól nagy erőfeszítéseket követel. A pártszervezeteknek, a vállalati dolgozók fórumainak, a gazdasági vezetéssel karöltve nagy körültekintéssel, politikai felelősséggel keli elemezniük a lemaradások okát, megszüntetésük lehetőségét, keresniük a Jobb teljesítmények útját, módszerét. Következtetéseik tudatosítása, a dolgozó tömegek megnyerése a kitűzött céloknak az elkövetkező időszak legfontosabb politikai feladatai közé tartozik. R. I. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
