Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

Napjaink építkezőinek sok­sok mindennel meg kell küz­deniük. Talán a legnagyobb nehézséget a szükséges anya­giak összegyűjtése jelenti, majd következhet az építő­anyagok beszerzése s maga az építkezés. Hőveszteségre kétharmad Sokan azonban a jelekből ítélve — nem tudják ponto­san, hogy a sokat emlegetett energiatakarékossági szab­vány milyen szigorú kikötése­ket tesz az 1985. január else­je után építendő, illetve hasz­nálatba veendő új házakra. Olykor még naiv vélekedéssel is lehet találkozni: ha állnak a falak, úgyis megadják a lak­hatási engedélyt. Nos, ez ko- rántsinqs így, s némi eligazí­tást nyújtandó, most az épít­kezőkre vonatkozó legfonto­sabb megállapításokba tekint­sünk bele. Érdemes rögtön az egésznek a jelentőségénél kezdeni. Az ország energiaszámlájának te­temes részét — több mint 35 százalékát — a lakossági fo­gyasztások adják. Egy-egy la­kás energia-háztartását azért kell vizsgálnunk, mert azonnal látható lesz, hogyan lehet ta­karékoskodni. A fűtésre két­harmada jut a költségeknek, s ez is nagyjából kétharmad— egyharmad arányban osztódik meg. Előbbivel a falak hőszi­getelését pótoljuk, utóbbival a tüzelőberendezések hatásfok­veszteségét fedezzük. Vagyis azonnal látható, ha a falak hő- veszteségét csökkentjük, azzal végezzük a legnagyobb menv- nylségű „karbantartást” az energiaszámlán. Többek között ezt is előírja az új, ésszerű tűtöanvanfel­használást sürgető racionalizá­lási határozat. S az említett számadatok után nézzük a wakorlati megvalósítás lehe­tőségeit. B-3Ö stop A legegyszerűbb hőveszte- ség-csökkentő módszer a vas­tagabb falak építése lenne. De amennyire olcsó volt ez a vertfalú házikók esetében, annyira nem alkalmazható ma. Különben sincs rá szükség, hiszen korszerű faanyagok egész sora kapható állandóan a Tüzép-telepeken. Említést érdemel, hogy a korábbiakban mindennapos használatra pol­gárjogot nyert B—30-as fala­zóblokk önmagában nem felel meg a követelményeknek, csak megfelelő hőszigetelő vakolás­sal kombinálva, s ugyanez a helyzet a szintén népszerű uniform téglával is. A kis­méretű téglát főfalnak hasz­nálni egyenest vétek az új szabvány szerint. Beszéljünk a vályogról Nagy kár viszont, hogy a hi­vatalos iratok említést sem tesznek a vályogról. A régi­új építőanyag, amelynek kor­szerű felhasználására többek között francia, nyugatnémet, amerikai kísérletek folynak, nem szerepel az alkalmazható falanyagok között. A szakem­berek véleménye is, mond­hatni, eltérő: sokak szerint nagyon rossz hőszigetelésű. Erre ad cáfolatot a mindenna­pos tapasztalat: megfelelő szi­geteléssel és falvastagsággal télen meleg, nyáron hűvös épület a vályog falú. tehát energiatakarékos, jó hőszigete­lő. Sokan esküsznek a házilag készített, batonsalakból vert nagy méretű elemekre. Nos, el kell őket szomorítani, ugyanis a beton önmagában egyáltalán nem jó — ebből kellene a legvastagabb fal az összehasonlító méretezés ese­tén — s mutatja ezt azok ta­pasztalata is, akik az építkezés befejezése után döbbennek rá, hogy a hatalmas szénmennyi­ség a falakon át hő formájá­ban elszökik. De mit igényel pontosan a szabvány? A falakra úgyneve­zett hőátbocsátási tényezőt ír elő, melynek értéke 0,7 watt per négyzetméter Kelvin. A födémekre ennél is kisebb, 0,4 az adat. A téglák közül a gáz- szilikát építőblokk meg a thermoton nevű, nikecell la­pocskákkal forgalomba hozott teljesíti ezen értékeket, a po­------------------- I Vasa don már az év végi ünnepekre dolgoznak a Kossuth Szak- szövetkezet édesipari csomagoló üzemében. Képünkön: Csilló Erzsébet a csomagológépből kikerülő szaloncukrokat teszi a kartondobozba, s méri a finom csemege súlyát Hancsovszki János felvétele Kézilabda Könnyű győzelem a rajton KÉZILABDA, MEGYEI FÉRFI I. OSZTÁLY: Gyöm- rő—Gödöllői EAC 27-15 (15-6), Gyömrő, 150 néző, vezette: Frank L. — Vidra l. GYÖMRŐ: Szabó István — Horváth L. (3), Novák 1. (4), Érsek T. (2), Nagy J. (12), Kiss Zs. (3), Szél Sz. (3), cse­re: Hevesi G. (kapus), Kiss Z., Barabás M., Benkó R. Nem volt egy súlycsoport­ban a két csapat. A 20. perc­ben 12-1 arányban vezettek a hazaiak, esélyt sem adva az egyetemistáknak a felzárkó­záshoz. A második félidőben köny- nyed, olykor látványos, más­kor könnyelmű kézilabdát mutatott be Gyömrő. A köny- nyelműséghez négy hétméte­res kihagyása is hozzátarto­zott, bár nyilván nem száp- dékosan hagyták ki a bünte­tőket. Két ifjúsági játékos is bemutatkozott Barabás M. és Benkó R. személyében. Nem keltettek csalódást, jól be­kapcsolódtak a játékba. Az őszi nyitány tehát jól sikerült, s reméljük, a folyta­tás sem lesz rosszabb. Azt azért le kell szögezni, a GEAC- nem tartozik a bajnokság él­csapatai közé, s ilyen arányú győzelmet „illett” is elérnie a dobogó várományosainak. G. L. roton s más, például a Rába nevű blokkok csak más kiegé­szítő eljárásokkal, például per­lites, terranovás vakolattal kombinálva jók. Többszörös haszon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A falak mellett az ajtók, ab­lakok is figyelmet érdemel­nek. A legkorszerűbbek pára­mentesített kettős üvegezéssel, esetleg más védő, energiael­nyelő, illetve visszasugárzó ke­zeléssel készülnek. Mellesleg, áruk is ennek megfelelő, hi­szen nem ritkaság közöttük a tízezer forintos sem. Mindent összevetve, az új szabvány előírásainak megfe­lelő kisebb családi ház körül­belül százezer forinttal kerül többe így. Ez nem kis összeg. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy végeredményben hosszú távon ez kétszeresen is megtérül. Egyrészt a tulajdonosnak, hi­szen nem kell megvenni az egyre drágább olajat, aminek egy része eddig füstbe ment. S ha a környezetszennyezés csökkenését is figyelembe vesszük, még jobb a helyzet­kép. B. O. Rflaci Öfglsége még sokat ül a trónon. Joga van hozzá. Még alig múlt másfél éves. Viszont most nagyon fogé­kony a világ dolgaira. Nem tud-hi, mi a fontos számára és mi nem. A dobozokat minden­esetre kedveli. A kicsiket s a nagyobbakat egyaránt, őfelsége a minap a fürdő­szobai polcokra mutatott kitartóan. Oda, ahol — éppen előle felpakolva — van hipó, csípős kölni, egy másikon meg a mosósze­rek. Éppen ezek felé bök- dösött kitartóan, s vörös ábrázattál. Macika! Maci­ka! kiáltásokkal követelte az aktív klórtartalmú lúgos előmosót, a Flóraszeptet, ami nemcsak tisztít, fehé­rít is. Gyayús volt a dolog, miért pont ezt követeli. A titok hamar feltárult: őfel­sége észrevette a dobozon azt a két centiméter ma­gas kismedvét, amit rá­nyomtattak. A Maci persze nem félt, mi annál inkább, hogy mi lesz, ha kiszakad a doboz. Amit ezután nem lesz elég jó magasra tenni, hanem egyelőre el is kell rejteni. Ráér a gyerek vele később megismerkedni. t. I. XXVII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1985. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK A beszélgetést és a spontán gyakorlatot a véletlen hozta össze. A gyömrői önkéntes tűzoltó­egyesület szertárának egyik belső helyiségében ülünk. A társaságot a következők alkot­ják: Vakarcs Gyula parancs­nokhelyettes, Szilágyi Sándor- né gazdasági vezető — a női raj parancsnoka és kiképzője —, ifj. Méhész László, a fecs­kendős rohamkocsi sofőrje és Szécsényi István legénységi tag. Természetesen a tárgyi fel­tételekről, majd a felkészült­ségről beszélgettünk előbb, tudva, hogy volt a közelmúlt­ban néhány kisebb tűz Gyom­ron. ahol be kellett avatkoz­niuk. w Érthetően mindjárt azzal kezdték az önkéntes tűzoltók, ami látható, bizonyítható is volt: a legénységi tartózkodó­ból iskolai tanterem lett — .szükségességét természetesen megértették, csak azt nem tudták, hogy riasztás esetén, ha a padokat félredobálva be­rontanak a garázsba a tűzol­tóautóért, ki csillapítja majd le a pánikba eső gyerekeket? A helyi ÉSZKV és a Rá­kosmezeje Mgtsz már átutalta a 15—15 ezer forintot, a ta­nácstól még nem kapták meg a februárban ígért 30 ezret. A rohamkocsi motorja, ha el is indul, nem biztos, hogy időben megáll, mert a fékekre nem lehet mindig számítani. Index helyett minden kanyarodásnál kiügrik egy ember az autó­ból, piros tárcsával a kezében, mert az legalább biztos, hogy működik. Egyébként műszaki szemlé­re 50 ezer forintért készítette fel egy szerelő a tűzoltóautót. Ugyanezt a munkát megcsi­nálták maguk az önkéntesek 200 forint anyagköltséggel, igaz, a kipufogót így is min­den hét végén javítani kell, mert annyira elöregedett, új­ra meg nincs pénz. Érthetetlen, hogy mennyire nem veszik az önkéntes tűz­oltókat komolyan. Az mégin- kább felfoghatatlan, hogy ilyen körülmények mellett miként képesek az utánpótlást biztosítani? — Sehogy, mert nincs, vagy alig van utánpótlás. Igen jó kapcsolatunk volt a 3-as szá­mú általános iskolával, de az elmúlt tanévben megromlott, mert a szülők nem engedik önkéntes tűzoltónak • gyerekü­ket. — Igaz, nem valami csodá­latos a felszerelésünk, mégis bizonyítottunk, mert számos versenyen győztünk, — kapja föl a fejét Szilágyi Sándorné, és sorolja, hogy legutóbb meg­nyerték a vonzáskörzet ifjú gárda összetett versenyét,, utá­na megyei erőpróbáról elhoz­ták a második és harmadik helyezést. És mert jól szerepeltek, tűz­oltó továbbképző táborozás volt a jutalmuk, ahol hat lány és két fiú learatta az első há­rom helyezést. Igaz, ezek az eredmények idegenekkel ve­gyes csapatban születtek, ám az első helyezést elért csapat­ban volt a legtöbb gyömrői, s ez egy kicsit többet juttatott nekik a sikerből. — Pedig nagy szükség len­ne az általános iskolások tűz­védelmi oktatására. Magamis' szívesen elmennék bármikor egy-egy osztályfőnöki órára, s nem kellene több mint 15 perc, hogy a legfontosabb tudniva­lókat megmagyarázzam a fia­taloknak. Ugyanis az a hely­zet, hogy amikor megkérdez­tem iskolásokat, mit tennének először, ha gázszivárgást ész­lelnének, az volt a válasz: be­csöngetnének, hogy megtud­ják, van-e otthon valaki, Elekt­romos tüzet a legtöbben mindjárt vízzel oltottak vol­na, holott elemi szabály első lépésként az áramtalanítás — háborog tovább a női raj ve­zetője. Időközben megérkezik Csen­gődi Ferenc önkéntes tűzoltó­százados, a parancsnok. Az el­ső, amit lényegesnek tart_ el­mondani — 'a község térképé­hez lépünk —, hogy a vezeté­kes vízrendszeren a tűzcsapok túlnyomó többsége nem mű­ködik. Ekkor eszembe jut Vakarcs Gyula néhány adata arról, hogy a 157 tűzcsapból csak négyet találtak oltásra alkalmasnak!), a többit vagy eltemették le­fektetés, útépítés közben, vagy ha hozzá lehet is férni, a rozs­dától gyakran eltörnek a nyi­tókulcsok. S hogy ezt bizo­nyítsák, spontán gyakorlatot határoznak el. Máris indul a tűzoltóautó, tele tartály víz­zel. Közben elmondja Csengődi Ferenc, hogy tavaly 800 gyöm­rői családi házban tartottak tűzrendészet! ellenőrzést. Bi­zony, volt, ahol szóba sem áll­tak velük. S találtak egy ma­gánház padlásán vagy 20 má­zsa papír- és fahulladékot, közvetlenül egy helybeli üzem szomszédságában, ahol több .száz ember dolgozik, mit sem sejtve a rendkívüli tűzveszély­ből. A Szabadság téri szertárból megérkezünk a Mendei úti te­metőbe, a kukoricásra rendben kifecskendezik a vizet, aztán; Irány vissza, újratölteni. Csak­hogy a Bercsényi utcában nem ad vizet az egyik tűzcsap. A másikat már korábban másfél órai munkával kibon­totta Csengődi Ferenc. Most e§y nyitókulcs beletörik, egy másikkal sikerült vizet nyer­ni. Indulás vissza a szertárba, s ugrálás kifelé a gépkocsiból piros tárcsával minden fordu­lónál — csak előbb kicsit „nyugtatgatni” kellett a mo­tort, hogy elinduljon. Aztán a gyakorlat végezté­vel mindenki hazament, bíz­va abban, ha netán tűz ütne ki valahol Gyomron, majd csak megtalálják valahogy a tűzoltókat. Mert ügyelet nincs, a régi telefont évekkel ezelőtt leszerelték a szertárból, CB- rádióról meg álmodni sem mernek. KaMozás a Közmondások között Bölcsesség és eredeti észjárás Így marad riasztáshoz a Dó­zsa György úti 56-os bolt, ahol Szilágyiné dolgozik, vagy a tanácsháza... Aszódi László Antal Míg a népdalokban a nép érzelemvilága, a mondákban hagyományai, „időjós mondá­saiban” tudománya, addig a közmondásokban bölcsessége és eredeti észjárása mutatko­zik meg. A közmondás vala­mely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid, de mégis fordulatos, sokszor tré­fás alakban történő kifejezése. Minden nép saját szokásai, erkölcse, műveltsége és politi­kai helyzete szerint alkotta őket. Régen a fiatal nemzedék szívesen tanulta az idősektől ezeket a röpke, csattanós böl­csességeket. Manapság, ha va­lakit megkérdezünk, hogy mi­lyen közmondásokat ismer, valószínűleg csak az „aki más­nak vermet ás”-ig jut. A mű­veltebbek (és anyagiasabbak) talán még a „ki korán kel...” kezdetűt is ismerik. Ezt a hiányt pótlandó, lás­sunk néhány érdekességet a közmondások bő tárházából. A nép mindig idegenkedett a peres ügyektől, az ügyvé­dektől, sőt magától a törvény­től is, mivel azt tartja: Poros tehénnek fiskális feji a tőgyét, vagy: a sok törvénytől magát az igazságot sem látni, s az­tán törvényt is győz a pénz. nn:; «Ilii Bár már régen is sokat pe­reskedtünk, mégis bennünk, magyarokban erős volt a ba- rátkozási szellem. Ma is becs­ben tartjuk a jó barátot, mert: egy jó barát — száz atyafi. Ha barátodat titkon fedded is, mások előtt dicsérd. Barátot szerencse hoz, szükség pró­bál ... A nép szereti megfricskázni a papok orrát is: nem mind szent, aki templomba jár és — minden ember hazug, csak a pap nem igaz... Az 1800-as évek elején ke­letkezhetett a következő mon­dás: egy marék hatalommal többet érsz, mint egy zsák joggal. A korteskedők beszé­deit hallgatván pedig az jutott a parasztok eszébe, hogy: amelyik ökör sokat bőg, keve­set húz. A régiek is tudták: tilosban vadászni jó. S hogy miért? Erre is van mondás: a tiltott gyümölcs édesebb. S tudták azt is: ki csókot vet, szerelmet arat, de ki a halat farkénál fogja, és a nő szavát/ézentnek hiszi, biztos lehet bénne, hogy nem fogott semmit. Kinek a szerencse szolgál, az menyasz- szonnyal hál; s kinek szeretője nincs, egy csöpp esze sincs. A lány ki sokat szeret, jámbor asszony ritkán lehet. , Ha „sikeres” volt a szere­lem, következhet a házasság. Erre is találhatunk szellemes replikákat: ésszel és ne szere­lemmel fogj a házassághoz. Tűzhelynél fő a szerelem. Há­zasság—rabság, özvegység— mentség, szüzesség—nemes­ség. Az első feleség istentől, a második embertől, a harma­dik ördögtől való ... Mivel is fejezhetnénk be a közmondások világába tett ki­rándulásunkat? Remélem írá­som nem lesz falra hányt bor­só. K. Cs. Péteriben Szabás-varrás Szabás-varrás tanfolyamot indítanak szeptember 17-én, kedden délután 5 órakor a Péteri Erkel Ferenc Művelő­dési Házban. A három hóna­pig tartó foglalkozásokra je­lentkezni lehet az intézmény irodájában, a részvételi díj 500 forint. Nemcsak a helybeli lá­nyok. asszonyok részvételére számítanak, hanem a kör­nyező településekről is szíve­sen látnak mindenkit. Kulturális program Ecseren, csütörtökön 10 órá­tól: nyitott ház. Gyomron, a strand kertmo- zihan. 19.30-tól: Sasszárny. Monoron. 18-tól és 2Ó-tól: Megfelelő ember kényes fel­adatra. Pilisen, 17.30-tól és 19.30-tól: Menekülés a győzelembe. (ISSN 0133—2651 (Monorl Híilap) I Az ünnepekre csomagolják Hiányzik az utánpótlás A vörös kakas bátor ellenfelei CB-telefm! még álmodni se mernek Sláger a gázszüíkát meg a themton leifik fal a jé, melyik rassz?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents