Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

■ Ál ONYI KRÓNIKA» «íj-vány nem volt Mérséklődő tartási kedv Húst fogyasztó nemzet va­gyunk, és az ország jelentős mennyiségű, állattenyésztés­ből származó árut exportál. Ezért nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy a jószágtar­tás milyen körülmények kö­zött folyik, mennyire óvják az állatállományt a különféle be­tegségektől. Bár Abonyban tucatnyi ipari üzem működik, továbbra is mezőgazdasági település, és változatlanul szá­mottevő a nagyüzemi, vala­mint a háztáji állattartása. A jószágok egészsége felett négy állatorvos őrködik. Takarmányzavar A nagyközségben két szö­vetkezet, a József Attila és a Ságvári Tsz foglalkozik nagy­üzemi szinten állattenyésztés­sel. Mint dr. Vincze Tibor, ügyvezetői feladatokkal is megbízott körzeti állatorvos­tól megtudtuk, a szarvasmar­ha-állományról való gondos­kodás mindkét helyen azono­san jó, gümőkórtól és brucel­lózistól mentesek a jószágok. Gondot okoz viszont a zsú­foltság és esetenként a takar­mányozás terén is előfordul­nak átmeneti zavarok. Ez táp­talaja lehet a vírusos, légző­szerv! és egyéb nevelési rend­ellenességeknek. Ebben a hely­zetben az állatok egészségének megóvása csak pontos, rend­szeres, valamint szakszerűen végzett munkával lehetséges. Ennek köszönhető, hogy mind­két nagyüzemnél a veszteség évenként mindössze 5 száza­lék körül van. Nagyüzemi sertéstenyésztés a három tsz közös szakosított telepén történik, amelyet a Ságvári Tsz működtet. A ma­lacokról való' gondoskodás megfelelő, ám a zsúfoltság, a rossz szellőztető berendezések miatt előfordulnak megbete­gedések. Jelentősebb juhállo­mánya a József Attila Tsz-nek volt, de az év első felében megszüntették tenyésztésüket, viszont az utóbbi években li­baneveléssel foglalkoznak. A szárnyasokkal való törődés jó, az elhullás öt százalék körül van. Clíásf kaptak Sajnos a háztáji és kisegítő gazdaságokban az állattartás minden valószínűség szerint fokozatosan csökken. Az ok a jövedelmezőség mérséklődé­se, a munkaigényesség, az alom, takarmány, táp minősé­gével és ellátásával kapcsola­tos zavarok, valamint a táp és a gyógyszer magas ára. Mérsékelte a tartási kedvet a vírusos hátterű és takarmá­nyozási eredetű, tömegesen je­lentkező heveny gyomor- és bélgyulladás. A különféle meg­betegedések elleni védőoltáso­kat rendszeresen elvégzik az állategészségügy őrei, a Marek- féle betegség ellen például évenként 10—15 ezer napos­baromfit oltottak be, nem is fordult elő járványos megbe­tegedés. Hasonlóképpen gondoskod­nak nyulakról, az ebekről és a méhek őszi, valamint a ván­dorlás előtti vizsgálatáról. A település két, állattenyésztés­sel foglalkozó nagyüzemének valamennyi állattartó telepe járványvédelmi tervvel és be­rendezéssel rendelkezik, az utóbbiakat folyamatosan üze­meltetik. Az általános, terv­szerű védekezés nagyban hoz­zájárult, hogy az utóbbi idő­ben Abonyban járványos meg­betegedés nem volt. Gy. F. A győzelemért Spcrttörtéiieti kiállítás Hazánkban eddig csak a vá­rosok vállalkoztak sporttörté­neti kiállítás rendezésére, a nagy- és kisközségek közül még egy sem. Így az abonyi Tsz Sportkör és a Falumúzeum úttörőnek számít majd, hiszen olyan bemutatót állítottak ösz- sze, amelyre a Magyar Törté­nelmi Társulat sporttörténeti szakosztálya azonnal felfi­gyelt, és a sportkör képvise­lőit meghívták a szeptemberi szekcióülésre. A meghívást dr. Magyar György, az esztergomi tanítóképző adjunktusa tolmá­csolta. A győzelemért címmel ren­dezett kiállítás megnyitó ün­nepségére vasárnap délután került sor. Skultéty Sándor testnevelő tanár, nyugalma­zott igazgató mondott beszé­det — Abonyban a sportélet a század elején kezdődött, előbb a vadászat, majd a futball vonzotta a fiatalokat. A legen­dás hírű első futballcsapat MOVE néven szerepelt, és rendkívül kemény játékosai voltak, utódja, az ISE ugyan­csak sok jó labdarúgót tömö­rített. Az első birkózócsapat 1919-ben, a Tanácsköztársaság ideje alatt alakult, legeredmé­nyesebb versenyzői: Balogh József. Szarnák István. Gáspár Béla, Gáspár István. Jó sport­vezetőként tartjuk nyilván Fo­dor Miklóst, a Doboziakat, Posszel Imrét, a későbbiek kö­zül Szobonya Miklóst, Diósze­gi Lászlót. Az utóbbi negyven esztendő alatt sok-sok örömet szerzett a sportvezetőknek Szekeres Fe­renc, az egyik legkiválóbb ma­gyar maratoni futó (aki a ki­állításon is megjelent), a nagyközségben kezdte sport- pályafutását R ehus-Uzor György, a nemzetközileg elis­mert súlyemelő, ifj. Czigler F.rnő labdarúgó, aki tagja volt a magyar utánnótlás váloga­tottnak. Varga István, a több­szörös magyar és egyszeres v’iágválogatott, valamint Európa-válogatott, Varga János pedig (ő ugyancsak megjelent az ünnepségen) a világ egyik legeredményesebb birkózója: háromszoros Európa-, kétszer világ- és olimpiai bajnok. Nemrég nyert országos baj­nokságot gerelyhaj ításban Bu­davári Éva. Voltak eredmé­nyek, rátermett legények és elhivatott, áldozatot vállaló sportvezetők. Az ő tiszteletük­re rendeztük meg a sportkör és a múzeum segítségével ezt a kiállítást, amely egyben ins­pirálhatja a mai fiatalokat, és láthatják, hogy amikor a sportolóknak szinte alig-alig voltak lehetőségeik, akkor is kiváló eredményeket értek el. A kiállításon található anyag csak egy töredéke a település sporttörténetével összefüggő dokumentumoknak, de így sem lehet teljes részletességgel fel­sorolni, mi minden került a paravánokra, az asztalokra, a vitrinekbe. Szeptember végéig még láthatják az érdeklődők a sportolókról, az események­ről készült fényképeket, újság­cikkeket, beszámolókat, az eredményeket bizonyító érme­ket, serlegeket, kitüntetéseket, sőt Szekeres Ferenc arany ci­pőjét. Érdemes elidőzni Tóth Er­nőnek, a Somogyi iskola test­nevelő tanárának, a kiállítás egyik lelkes szervezőjének ma­gángyűjteménye mellett. Ügy hisszük, az utóbbi évek egyik legérdekesebb kiállítása te­kinthető meg a múzeum eme­leti részén. Gy. F. Kiírna A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 214. SZÄM 1985. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Környezetvédelem csatornaszagban A vaj mindig úszik a vízen Az ügyet, amelyről most tu­dósítunk, valószínű, hogy egy­kor majd úgy emlegetik: ó, igen, a környezetvédelem, hm, akkor kezdték komolyan ven­ni, ugye? S a róla szót ejtők bizonyára beavatott mosollyal néznek egymásra. Nekünk nehezebb a dol­gunk. Ugyanis a jelen pilla­natban jogerős határozat sze­rint a tényállás egyszerű, vi­lágos. A Ceglédtej környe­zetszennyezést követett el, te­hát ezért megróható, s mi több, bírság fizetésére is köte­lezhető. Ha ezt megtette, hagy­jon fel az erre alapot adó te­vékenységével — és kész. Ez az és kész több, mint két és féi millió forintjába került eddig a Ceglédtejnek. írásban közöljék Itt az ideje, hogy részlete­ket említsünk. Maga az irat- köteg, lefűzve Pintye Attila igazgató íróasztalán, már vagy öt centiméter vastag — tehát feltétlenül jogos a részletek szó alkalmazása ... A környezetvédelem viszony­lag nem régóta művelt terület országunkban. A 56./1981. (XI. 18.) számú minisztertanácsi rendelet ekkor jelent meg. Ez többek között részletesen tag­lalja, mit is kell alatta érteni. Például be kell jelenteni az üzemeknek, ha működésük közben veszélyes hulladék ke­letkezik. Egyes számú mellék­lete részletekre kiterjedő fel­sorolást tartalmaz, mit kell annak tekinteni. Szerepel ott gépjármű fáradt olajától kezd­ve nem egy ilyesfajta dolog. Tejiparra, tejipari tevékeny­ségre jellemző, aközben kelet­kező anyag nincs köztük. A határozat alapján az üzem bejelent. Elvégzik ezt legjobb tudásuk szerint. A később majd főszerepet játszó szenny­víziszap nem szerepel itt, hi­szen a mellékletben nincs fel­sorolva, márpedig az döntött a tárgyban. Később, 1984 áprilisában megjelenik a Ceglédtej- nél az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Bu­dapesti Felügyelőségének mun­katársa. A KÖJÁL átiratára hivatkozik. Szerinte az üzem­ben tejzsírhulladék keletke­zik. Az átiratban erről szó sincs, hiszen éppen azt rögzí­ti, a zsírfogó akna nem mű­ködik. A szakember felszólít­ja az üzemet, írásban közöl­jék, 82—83-ban mennyi a zsír­fogó aknából elszállított hulla­dék mennyisége. Az igazgató a kommunális üzemekkel készített szerződé­sek — előbb a helyi, később a kerekegyházi cég végezte a feladatot — alapján közli, hogy összességében 669 köb­métert szállítottak el. S bár nem valami gusztusos dolog holmi csatornaügyeket szemre­vételezni közelebbről, arra nem árt felhívni a figyelmet, e föntebb említett mennyiség­ben nem csupán iszap, hanem annak hordozója, a szennyvíz is helyet kap. ugyanis azzal együtt szállítható, szivattyúz ható ki az aknából. Nyitnak hétfőn is Mint a múlt hónapban hí­rül adtuk, Cegléden, a Kos­suth Ferenc utcában módosít nyitva tartási rendjén a ta- nácsháza-közeli méterárubolt. Ezentúl hétfőn sem tartanak pihenőnapot, nyitnak a meg­szokott időben. A bolt ugyan­is népszerű a ceglédiek és az itt járók körében. Sokan pa­naszkodtak amiatt, hogy út­juk, dolguk épp csak hétfői napokon hozza erre őket, lát­ják a kirakat és a kirakat mö­götti polcsorok színes áruse­regét, ám csak a szemüket hizlalhatják, vásárolni nem tudnak. A boltosoknak igazuk volt, ezt mutatja a hétfői bevétel Van, akinek a hétfő a megfe­lelő bevásárlónap. A textil- boltban sokan megfordultak, és nem távoztak üres kézzel. Az OKTH nem késlekedik, s 1984. május 15-i keltezésű, első fokú határozatával, töb­bek között a már említett mi; nisztertanácsi rendeletre, s ab­ból asszociálva az állat-egész­ségügyi jogszabályra hivatkoz­va, két és fél millió forintos bírság befizetésére kötelezte a tejüzemet. Az indoklásban he­lyet kap, hogy itt állati erede­tű hulladék, melléktermék ke­letkezik, ez az állati hullákkal azonos minőségű elbírálás alá esik, ebből következően veszé­lyes hulladék, amit be kell je­lenteni, s ennek megfelelően különleges módszerekkel kell ártalmatlanítani. Mivel ezt megszegték, jár a bírság. Az igazgató nem hisz a sze­mének. Sem a KÖJÁL, sem az OKTH eddig — s tegyük hozzá: azóta sem — vizsgála­tot nem végzett. Sőt. Komoly szaktudományos tekintélyek fejtik ki nap mint nap véle­ményüket, hogy mérési mód­szert kellene kidolgozni, más­részt meg sok minden a kon­centrációtól függ. Pintye Atti­la úgy vélekedik, hogy bár a tej állati eredetű, s van bizo­nyos zsírtartalma — 3—4 szá­zalék között —, ezt állati hul­lának tekinteni még akkor is meghökkentő értelmezés len­ne, ha összes felvásárolt te­jüket egyből a csatornába ön­tenék. Helye nincs De nem is úgy-kerülhet oda ilyetén anyag, hanem a szállí­tóedények mosogatásánál, a technológiai rendszer tisztítá­sánál. A fajsúlykülönbség ele­ve lehetetlenné teszi a kiüle­pedést, a tejzsír mindig úszik a vízen, tehát a hulladék — ha egyáltalán annak nevezhe­tő — a normál csatornában távozik. S hivatkozik a sokat említett miniszertanácsi hatá­rozatra is, külön említve, hogy ott az állati eredetű zsírok a húsipari tevékenységek leírá­sánál kaptak helyet. A felleb­bezésre 12 ezer 500 forint ér­tékű okmánybélyeg kerül... Augusztus 29-i keltezéssel megérkezik a másodfokú ha­tározat, az OKTH igazgatási és jogi főosztályától. Ez nem­csak, hogy helybenhagyja a májusi papirost, de nyoma­tékkai közli: jelen irat ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indoklása megegyezik a már ismertetettel. Üjra hang­súlyozandó, hogy vizsgálat nem történt, pusztán az iratok átolvasása az alap. A cég mit tehet? A törvé­nyes határidőn belül kiegyen­líti a két és fél milliós szám­lát. Megjegyzendő, hogy év végén a jelenleg érvényben levő adózási rendelet miatt ez már 3,2 millió forintba került. Ezt év végén elég nehéz volt megmagyarázni a dolgozók­nak ..., hiszen zsebre ment. Pintye Attila igazgatót az ügy mégsem hagyja nyugodni. Ala­pot erre saját s cége jó lel­kiismerete, a tényállás vilá­gossága, valamint az OKTH — szerinte önkényes, kiter­jesztő jogszabály-értelmezése ad. Törvényességi óvást nyújt be — tavaly december 28-án. Közben beszerzi az Állategész­ségügyi Körzeti Felügyelőség véleményét, melyben közlik, hogy ők nem foglalkoznak szennyvíztermékekkel, mivel azt sem állati terméknek, sem állati hullának nem lehet te­kinteni. A Legfelsőbb Bíróság az ügyet átteszi a Legfelsőbb Ügyészségre, mivel ők csak bírósági határozatban illetéke­sek. A Legfelsőbb Ügyészség idén február 20-án válaszol. Közli, az ügyet, áttette keletkezési helyére, az OKTH igazgatási és jogi főosztályhoz. Egyben megjegyzi, hogy a Ceglédtej nem élt a panasz lehetőségé­vel (emlékezzünk: ...helye nincs), s a továbbiakra az 1981. évi I. (államigazgatási) törvény 68—70 paragrafusa szerinti elbírálás az OKTH-ra a kötelező. Ez a hatvan napon belüli érdemi elbírálást elren­delő jogszabály. Visszatérünk Jelenleg itt tart a minden bizonnyal furcsa história. Köz­ben még történt egy-két do­log. Tavaly november 12-én kelt levelében az OKTH ille­tékese közli, az üzemet kije­lölték veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kutatás színhe­lyéül. A megyei tanács a vállalat mellett van. A bírság nem oldja meg a gondokat — ha vannak —, hiszen károsítás­elhárító technológiát nem is tudtak még ajánlani sem. Idén július 16-án a HNF Országos Elnökségének kör­nyezetvédelmi munkabizottsá­ga is foglalkozott a veszélyes hulladékkal. A felkért szakte­kintélyek véleménye egybe­csengő: nincs rendben a hul­ladékok minősítésének kérdé­se,.. Sok esetben ki kell de­ríteni, mi a veszélyes hulla­dék. Megjegyzendő, hogy mi az ügyről csak tudósítottunk. A kommentálásra egyelőre nem vállalkozunk. A végleges döntés után visz- sztérünk a szennyvizekre, tej- zsírhulladékra, meg a környe­zetvédelemre. Mert ez utóbbi, minden két­séget kizáróan közügy. Ballai Ottó Szakszervezet Választások előtt Megkezdődtek az EVIG-ben a szakszervezeti választások előkészületei. A bizalmiak és az üszb a választási ütem­tervet együttes ülésen tárgyal­ta. Balázs Sándor, az ÉVIG ceglédi üzemi szakszervezeti bizottságának titkára augusz­tus 16-án bizalmitanácskozá­son ismertette a választási irányelveket. A gyári párttag­ságot Sápi Károly, a pártve­zetőség titkára képviselte. Az előadó így kezdte a mondanivalóját: — A magyar szakszerveze­tek alapszabálya és a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak határozata alapján min­den szakszervezeti szervnek be kell számolnia tagsága előtt a választások óta eltelt időszak munkájáról. Üjjá keli választani a szakszervezeli testületeket, tisztségviselőket, számvizsgáló bizottságokat a bizalmiaktól • a Szakszerveze­tek Országos Tanácsáig. A Kisgépgyárban a beszámolók­ra és a választásokra szep­tember 16. és október 25. kö­zött kerül sor. Olyan bizalmiakat, főbizal­miakat, testületeket kell je­lölni, illetve választani, akik a szakszervezeti mozgalom előtt álló megnövekedett fel­adatoknak eleget tudnak ten­ni, hathatós megoldásokkal készek az új lehetőségeket ke­resni, s azokat alkalmazni is. Ténykedésük meghatározó ha­tással bír a dolgozó kollektí­vák hangulatára. A választás új formáját, a tagság teljes körű bevonását biztosító két­szakaszos választási rendszert kell alkalmazni. A bizalmiak és főbizalmiak titkos válasz­tási lehetősége többes jelölés esetén erősíteni fogja a dolgo­zók kapcsolatát a szakszerve­zettel és tovább szélesíti a de­mokratikus vezetési módsze­reket. A választási irányelvek ki­emelik, hogy olyan szakszer­vezeti tisztségviselőket — el­sősorban munkásokat, értel­miségieket kell javasolni és megválasztani, akik felké­szültségük alapján méltókép­pen tudják képviselni a cso­portjuk, rétegeik érdekeit a szakszervezeti mozgalomban. Végezetül az apró részlete­ket is tisztázó választási irányelveket és ütemtervet a bizalmiak és az üszb együttes ülése megtárgyalta és elfo­gadta. B. Kiss Sándor Nem a mennykő csapott bele Meglepődtek az árokásók Bonyolult feladatot oldottak meg Szombaton délelőtt, alig 11 óra után Cegléden sóik helyen megszűnt az áramszolgáltatás, A gyors intézkedést még gyor­sabb munika követte, melynek következtében az érintett la­kások zömében közel egy óra múlva újra kigyulladt a vil­lany, de volt azért olyan vá­rosrész is a Déli út közeié ben, ahol csak este tíz óra után sikerült villamos ener­giát szolgáltatni. Komolyabb üzemzavarról volt tehát szó. Hogy pontosan miről, erre kértünk választ az áramszolgáltató művezetőjétől, Anka Györgytől. — Az Arany utcában gázve­zetéknek ástak árkot, és lég- kalapáccsgl belevágtak a föld alatti vezetékbe. Ez ettől zár­latos lett, sőt ez a zárlat még további két helyen okozott kábelhibát, az egyiket a Kos­suth téren, a másikat pedig a Déli úton. Az egyszerre három helyen fellépő meghibásodás néhány percre megbénította az egész város áramellátását, ugyanis ezek a város tíz kilo- wattos rendszerét érték. — Gyorsan le kell szögez­nem, hogy az Arany utcában a társadalmi munkát végző­ket nem lehet hibáztatni. An­nak rendje s módja szerint megtörtént a kábel nyomvo­nalának egyeztetése, s azt mi nyolcvan centiméter mélyre jeleztük. A helyszínen, nagy meglepetésünkre, azt tapasz­talhattuk, hogy a kábel nem a szabvány szerinti nyolcvan, hanem csak negyven-ötven centiméter mélyen húzódott a kérdéses területen. Mégpedig azért, mert csatornaépítés so­rán, mely a kábel fektetése után történt, a kivitelező fel­emelte a vezetéket, mivel az az eredeti helyén útban volt. — Hogyan sikerült megszün­tetni az üzemzavart? — A feladat nagyságát csak növelte, hogy a Kossuth téri trafóállomás teljesen kiesett az áramszolgáltatásból. Fo­gyasztóit a szomszédos transz­formátor-állomásokra terhel­tük át. A munkát szakaszosan végeztük. Ahol ez csak bo­nyolultabb átkapcsolások árán sikerült, ott csak későbbi idő­pontban tudtunk áramot ad­ni. Kedden délre sikerült visz- szaállítani a régi rendet. A feladat nagyságát jelzi,- hogy szombat déltől éjsza­kákba nyúló műszakokkal ál­talában tizenöt elektromos szakember végezte a helyreál­lítást, áldozatos és öntudatos munkával. Egyikük sem azt nézte, hogy már vége a munkaidőnek, hanem azt tartották szem előtt, hogy mi­hamarabb elhárítsák az üzem­zavart. U. L. Tanfolyam. A ceglédi Ke­reskedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakmunkásképző Iskola élelmiszer-eladó és szakács szakmában felnőtt dolgozók­nak indít tanfolvamot. A tan­folyamra szeptember 23-ig még lehet jelentkezni hivata­li időben az iskola Pesti úti igazgatóságán. ISSN 0133—2SOO (Ceglédi Hírlapi

Next

/
Thumbnails
Contents