Pest Megyei Hírlap, 1985. szeptember (29. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

Szellőzőberendezések Az Ikarus autóbuszokhoz készítenek tetőszellőző berendezé­seket Vasadon, az ilUadi Ipari Műszergyár 8-as számú gyár­egységében. Ezekből az FR 343-as elnevezésű készülékekből havonta 1 ezer 200 darab készül Vasadon, gépünkön Nyúl Istvánné és Korbács Fálné a szellőzőket állítja össze. Hancsovszki János felvétele A feldolgozóban Új szezon előtti teendők A vecsési Ferihegy Tsz-ben az élelmiszeripari főágazat üzemeltetésében működő zöld­ségfeldolgozó üzem a harma­dik szezonját fejezte be a burgonya feldolgozásával. Az 1984—85-ös szezon bővelkedett sok munkában, nagy erőpróba elé állította az embereket, gé­peket egyaránt. Az új szezonra Is megfele­lően felkészültek a zöldségfel­dolgozó üzemben. A szezonális üzemű zöldségszárítás gazda­ságossága a teljes kapacitású feldolgozás szezonidejének nö­velésével, kedvező termékvá- lásztás esetén arányosan nö­velhető. Az üzemben gyakor­latilag folyamatossá vált a feldolgozás, így a kérdés csak az lehet, hogy milyen felké­szülési idő szükséges az ala­posan elhasználódott gépi be­rendezések, eszközök feljavítá­sához és esetleges bővítésé­hez. Az úgynevezett levélfélék feldolgozása — az eddig gyár­tott paraj, kapor — jövedel­mezőségének példáján petre­zselyem és zellerzöld feldolgo­zóvonal kialakításával bővül. Tervezik a hőcserélők kapaci­tásának bővítését, a hajtómű­vek és a hőfokszabályozás fel­újítását, valamint a hőveszte­ségek okainak csökkentését. Az ellátásról Tájákoztata Szeptember 12-én, csütörtö­kön délelőtt 9 órakor az őszi vetőmagellátásról tartanak tá­jékoztatót Monoron. a Vető­mag Vállalat Pestvidéki Te­rületi Központjában. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 212. SZÄM 1985. SZEPTEMBER 10., KEDD / Az elkésett nászajándék Senki sem távozott üres kézzel Vecsésen, az OTP-lakótelep építése idején, amikor a be­költözés is elkövetkezett, s egyre több régi házat váltot­tak fel új, igényesen tervezett családi otthonnal, felmerült egy bútoráruház igénye. Is­merve a könyék ez irányú el­látatlanságát, úgy határoztak, hogy létesítenek egyet, s már a helyet is meghatározva vit­ték a tervet a község vezetői a nagy nyilvánosság elé. A hely a Vörös Hadsereg úti, könnyen megközelíthető sarokház, ahol a szállítás sem jelent gondot. S következett a várakozás. Hosszú, kitartó vá­rakozás. Végül az eredetileg szállodának épült házban, sok­sok átalakítással, megnyílt az OTP helyi fiókja. S mintha eredetileg is egy irodaháznak tervezték volna, impozáns, jól illik a környezetbe. így adódott, hogy évente át­alakul a József Attila Műve­lődési Ház nagyterme bútoro­kat kiállító teremmé. Soha annyi látogatót, mint ezeken a napokon! Már a „kapunyitás­nál” sorokban álltak a vá­sárlójelöltek, ki-ki „felfegy­verezve” az OTP-vásárláshoz szükséges iratokkal, kezesek­kel, vagy éppen retiküljében, tárcájában a készpénz bizton­ságával lép be a nagy, tucat­nyi szobabútort bemutató te­rembe. A Pest Megyei Iparcikk Ke­reskedelmi Vállalat 119-es mo­non bútorboltja a legkitűnőbb partnernek bizonyult ezúttal is. Másfél milliós árukészlet­tel, amelyet a kiállítás látoga­tói elé hoztak, igazi nagy si­kert arattak. Nem beszélve a még egymilliós utánpótlásról. Volt, aki csak gyönyörköd­ni járt naponta a mindig újat mutató látványban. De jöttek Ecserről, Gyömrőről, Üllőről is. Gondoskodtak a rendezők a zökkenőmentes szállításról is. Ott állt a bérelt tehertaxi, s indult a megadott címre. Az első vevő egy férfi. — Van-e OTP-szolgálat, pa­pír? — kérdezte. így lett Mlin- csák József az üzletkötésben is első. A 9100 forintos Gina konyhabútort ifjú háziasszony kapta, kicsit elkésett nászaján­dékként, a május 18-i lakoda­lom szép menyasszonyának­Az „OHIO—A" ebédlő a te­rem dísze, egykettőre gazdá­ra talált. Üllőre vitték egyi­ket, Ecserre a másikat. A Maya szekrénysor is kapós volt. Az OTP-lakótelepre szá­guldott a taxi, aztán újra. A Hajnal szekrénysort Tóth Mag­dinak vásárolta szeptemberi esküvőjére a násznagy kereszt­mama. " Igen, valamennyien úgy mondják, kár, hogy nincs Vecsésen bútorüzlet. Ajtai Györgyné, a monori bolt ve­zetője a szervezésben is kitű­nő üzleti érzékével meg éppen ezen a poszton úgy jeleske­dett, hogy minden látogató, vevő igazi örömét lelte ebben a művelődési házbeli rendez­vényben. Jó segítője volt Mol­nár Ágnes eladó, aki úgy ka­lauzolta a vevőt, hogy nem­igen ment el senki üres kéz­zel. W Most, hogy bezárt a „szer­dától szerdáig”, máris azt kér­dik az elkésettek, mikor lesz a legközelebbi kiállítás? Fekete Gizella nr Számítanaka véleményükre Mire futja vajon a „nagy háztartás’’ pénzéből és mire nem? Mik a legfontosabbak a megvalósításra váró felada­tok közül, mi élvezzen elsőbb­séget: a víz, a gáz, a közle­kedés, az egészségügyi tenni­valók? S mire érdemes leg­inkább áldoznia a lakosság­nak, mi az, ami a közösség életében olyan változást kép­visel, hogy azt hajlandó lel­kesen támogatni? Több fórumon is megbe­szélik, megvitatják ebben az időszakban a körzet községei­nek településfejlesztési kon­cepcióit. Monoron is több al­kalommal kerültek a nyil­vánosság asztalára a nagy gonddal elkészített fejlesztési elképzelések. Legközelebb a falugyűlések adnak jó alkal­mat arra, hogy az állampol­gárok beleszólhassanak a köz ügyeibe és véleményükkel formálják a koncepciót. Péteriben szeptember 16- án, 18 órakor a művelődési Az állattenyésztés jelene, jövője A hagyományok is köteleznek Az állattenyésztők inkább c a!k panaszkodnak. Szerin- p ik munkaigényes és drága a te melés, alacsonyabb a jöve­delmezősége. A panasznak ellentmond, hogy az állatál­lomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatok- h ■ n növekszik is. Miért van így? Az állattenyésztésről nem könnyű lemondani. Ko­rúdban támogatást kaptak a gazdaságok a telepek építésé­hez, s ezeket most hasznosí­taniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tömeges méreteikben — a hasznosítás, mint az éppen ott levő állat- állománnyal. Üresen nem áll­hatnak az épületek, hiszen az amortizációs költségek min­denképpen terhelik a gazda­ságot. f.rog a pénz Kényszer is tehát az állat- nyésztés fenntartása. Per­ié nemcsak emiatt dönte- ;k a tenyésztés mellett a aksmfoerek. Hogy nem ke- tsik a visszafejlesztés út­it, annak gazdasági okai is annak. Az állat ugyanis /orsan forgatja a pénzt, fo- -ama.tos bevételhez juttatja gaizdaságot, tehát segít yjensúlyban tartani a pénz­gyeket. Erre most különösen agy szükség van, hiszen a itelek' kamatai magasak, sért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntartá­sához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgaz­dasági termelésnek fele az állattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972-ben még csak 43 száza­lékos volt a részesedés. Ha­sonló változások tapasztalha­tók az exportban is, hiszen a mezőgazdaság külpiaci érté­kesítésének ugyancsak felét adja az állattenyésztés. Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a tradíciók is. Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyész­tő nép volt, s ezt a hagyo­mányt napjainkban igyekez­nek megőrizni. Ezért az ága­zat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javí­tásával akarták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az egy kocára jutó hústermelés tizenhárom esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett, s tavaly elérte az 1 ezer 804 kilogrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2 ezer 420 liter­ről 4 ezer 145 litere emelke­dett. A világon mindössze négy ország van, amelyik ezer literrel volt képes a tej­termelést javítani. Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találko­zott a támogatással is. Köz­ponti segítség nélkül nem kerülhettek volna az ország­ba a nagy tejtermelő képessé­gű holsteinfríz tehenek, nem épülhettek volna gyors ütem­ben új istállók. De nem ke­vés a gazdaságok érdeme sem, hiszen rendbe tették ta- karmánytermesztésülket, meg­szűnt az országban a takar­mányhiány. Panasz nélkül Mindezek segítették az ál­lattenyésztést, de a jövedel­mezőség elmaradt a várako­zástól és a panasz nélkül el­viselhető mértéktől. Kivált­képpen akkor, ha a növény- termelés ’ nyereségéhez hason­lítjuk. A tapasztalatok sze­rint száz forint befektetéssel a növénytermelésben 20 fo­rint nyereséget lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produkálni. Ezért mond­ják a szakemberek: a nö­vénytermelés jövedelmét .,fel­etetik” az állatokkal. Persze nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesz­tették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és juhlétszám voltaképpen változatlan ma­radt az elmúlt tizenhárom évben, ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentő­sen gyarapodott. Ez volt a gazdaságok érdeke. A juh- tartás ugyanis a nagyüzemek többségében tartósan veszte­séges, a tejtermelés vesztesé­gét, vagy szerény jövedelmét csak a marhahizlalás tudja csökkenteni, a sertés- és ba- romfitarifáson viszont tisztes húszon maradt. Kallódó gyepek Ezek az arányok azonban nem igazodtak az ország adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, ré­tek vannak, de ezek termését csak a tömegtakarmányt fo­gyasztó állatok — a szarvas- marha és a juh — hasznosít­hatják. Számuk azonban ke­vés a legelők nagyságához képest. Másfelől a legelőket ís elhanyagolják a gazdasá­gok, alacsonyak a hozamok. Változás csak befektetés révén remélhető, de ez nem érdekük a gazdaságoknak, hi­szen a rétek, legelők termé­sét szerény jövedelmezőségű ágazatokban hasznosíthatják. Érthető hát, hogy nem költik olyan helyre pénzüket, ahol megtérülése sem biztonságos. Ezért fejlődött gyorsabban a sertés- és a baromfitartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fe­hérjetakarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kell. Ebből a helyzetből csak úgy lehet kimozdulni, hogy meg­változik az állatállomány összetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, csökkenteni az Sb- rakfogvasztókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jövedelmezősége éppen az ellenkezőjére ösztönzi a gaz­daságokat. V. F. J. házban, Monori-erdőn 17-én, 18 órakor az iskolanapközi­ben, Monoron 19-én, 16 óra­kor az állami gazdaság köz­pontjában kerül megrende­zésre a falugyűlés, ahová sze­retettel hívnak és elvárnak minden községe, települése ügyei iránt érdeklődő állam­polgárt. Településfejlesztés ^ Öt év eredményei Az agglomerációhoz tartozó településen, Gyomron az idén Záruló VI. ötéves tervben je­lentős eredmények születtek a településfejlesztésben. A terv­ciklus elején fejeződött be a több éves óvodaépítési prog­ram, amellyel sikerült bizto­sítani, hogy valamennyi jogos igénylőt el tudnak helyezni a gyermekintézményekben. Az idén adták át rendelte­tésének a község központjá­ban a 660 négyzetméteres ABC-áruházat, amelyhez a nagyközségi tanács biztosítot­ta a területet. A múlt héten nyílt meg a piactérrel szem­ben — a korábbi zöldséges­bolt helyén — az új húsüzlet, amely hozzájárulhat majd a község lakóinak jobb ellátá­sához. Ugyancsak a VI. öt­éves terv eredményei közé sorolható a nyolc darab peda­góguslakás megépítése, illetve átadása. Szilárd burkolatot kapott a Nefelejcs utca, több mint másfél kilométer hos­szúságban. Stabilizálták az Imre és a József Attila utcá­kat. A régi OTP helyén megnyílt a könyvesház, ugyanabban az épületben kapott helyet a gyermekkönyvtár is. A felnőtt bibliotéka azonban még mini dig mostoha körülmények kö­zött fogadhatja a művelődési házban az irodalmat kedvelő­ket. Az egészségügyi alapellá­tásban is folyamatos a fej­lődés, kialakították az ötödik orvosi körzetet. Az egészség­házban a két gyermekkörzeti orvos teljes ellátást biztosít^ nemcsak a gyömrőieknek, ha­nem a környékbelieknek is. A rendőrség épületében megkezdődött az átalakítás, az anya- és csecsemővédelmi szakrendelést ott kívánják folytatni már a jövő évtől kezdődően. A vízellátásban nagy eredményként könyvel­hető el, hogy valamennyi ké­relmezőnek bekötötték a la­kásába a vezetékes ivóvizet. Befejeződött a tanácsháza épületének felújítása, kor­szerűsítése. Labdarúgás Győzelmek és vereségek Labdarúgás, megyei II. osz­tály, A-csoport: Pilis—Újlen­gyel 2-0 (0-0), Újlengyel, 400 néző, vezette: Darnyik. A 9. percben a vendégek szerez­hettek volna vezetést, de Ha- luszka lövését bravúrosan védte a helyi portás. A 20. percben Csetneki előtt adó­dott kecsegtető alkalom, de óriási helyzetben fölé dur- rantott. Két perccel később viszont a hazaiak hibáztak nagy helyzetben; az ellentá­madás során Hegedűs S. az ötösről lőtte fölé a labdát, majd Gáspár J. szép fejese csak centiméterekkel kerülte el a kaput. Az 59. percben góllá érett az egyre több tá­madást vezető pilisi csapat fölénye: Duhaj nagyszerűen ment el középen, s a kiinduló kapus fölött elegánsan helye­zett a hálóba, öt perccel ké­sőbb Gáspár J. ment el a bal oldalon, pontos begurítását Hegedűs S. védhetetlenül vág­ta a hálóba. Ifi: Újlengyel—Pilis 0-6. G. F. Monor—Újszilvás 4-1 (1-1), Monor, 300 néző, vezette: Bakos. A hűvös szélben kez­dődő mérkőzésen támadólag lépett fel a hazai együttes és jobbnál jobb gólhelyzeteket alakítottak ki a vendégek ka­puja előtt, de azok kihaszná­latlanul maradtak. A 20. perc­ben egy ellentámadásból a fel­lazult védelem mellett veze­tésre tettek szert az újszilvá- siak. Tíz perc múlva kapu előtti kavarodásból Szűcs S. révén 1-1-re alakult az ered­mény. A második félidőben a hazaiak mindent egy lapra téve szinte a kapujukhoz sze­gezték az ellenfelet, és a 70 percben Béres góljával sike­rült megszerezni a vezetést, öt perc múlva Kocsis S. 3-1-re alakította az ered­ményt. Tíz perccel a mérkő­zés befejezése előtt ismét Ko­csis S. volt eredményes, szép­ségdíjas góllal módosította a végeredményt. Az egész mo­nori csapat dicséretet érde­mel e mérkőzésen nyújtott teljesítményért. Ifi: Monor—Újszilvás 12-0, Góllövő: Zsíros, Csizmadia (3-3), Magócsi, Herman (2-2), Hegyi, Rodant Zs. F. J. Tápiószele—Sülysáp 1-0 (1-0), Tápiószele, 200 néző, ve­zette: Debre. Szikrázóan ke­mény mérkőzésen a szerencsé­sebb hazai csapat szerezte meg a győzelmet. Turcsikot a bíró kiállította, Merczel sár­ga lapot kapott. Ifi: Tápiószele—Sülysáp 5-2. B-csoport: Törökbálint—Ve- csés 5-2 (3-1), Vecsés, 100 né­ző, vezette: Ily és (jól). Az alaposan átszervezett hazai gárda az első 30 percben jól tartotta magát, egyenrangú ellenfél volt. A vecsési véde­lem rövidzárlatát kegyetlenül kihasználták a vendégek, a 34., a 36. és a 39. percben gólt lőttek, ezzel el is dőlt a mér­kőzés sorsa. A 45. percben Hankovszki 11-esből szépített. Szünet után nagy lendülettel kezdtek a hazaiak, de ezúttal is ők bánták, két villanás és 5-1. A befejezés előtt néhány perccel Fodor I. a kapunak háttal állva vette be a ven­dégkaput, 5-2. A javuló já­ték is csak ennyire volt elég. Jó: Hankovszki, Lovas, Ma­gyar és Földvári. Sz. A. Körzeti bajnokság: Gyömrő —Törtei 5-1 (2-0). Gyömrő, 200 néző, vezette: Csák. A 20. percben — igaz, nagy kapus- hiba után — vezetéshez ju­tott a Gyömrő. majd a fél­idő vége előtt tovább növel­ték előnyüket. Szünet után már helyenként szemre is tetszetősen futballoztak a gyömrőiek. a törteli védelmet feladat elé állították a csatá­rok. Góllövő: Kucsera (2), Nagy F., Kanyó, Jarábik. Jó: Csirkó S., Kucsera, Ja­rábik. Verseczki S. A körzeti bajnokság továb­bi eredményeiről, a tabella állásáról ianunk holnapi szá­mában tájékoztatjuk sport- kedvelő kedves olvasóinkat. ____________ G. J. Sz övetkezetünk felvesz varró, génmiiszerészt. Jelentkezés: a szö­vetkezet gyártásvezetőjénél, pilla Rákóczi u. 7 sz. alatt. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírtap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents