Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-08 / 185. szám
a Abonyi krónikái áru. hűvösön Szerencsejáték a tejvásár Igazuk volt azoknak, akik a télen, amikor szokatlanul hideg idő honolt az országban, azt mondták, hogy meleg nyárra számíttatunk az idén. A Jóslat bevált. A kánikulai hőség számtalan formában kellemetlenkedett, sok apró bosz- szúságot okozott. A háziasszonyok gyakran panaszkodnak amiatt, hogy megsavanyodik a tej. Ez adta az ötletet, hogy az abonyi élelmiszerboltokban megtudakoljuk, hogyan hűtik a romlandó árut, tejet, tejterméket. Terepszemlére két, viszonylag kis forgalmú üzletet választottunk ki A 202. számú élelmiszerboltban látogatásunk idején legalább 30 fok melegben kellett a dolgozóknak a vásárlók délelőtti rohamát állni. A nagy nyüzsgés miatt Falusi Jánosné boltvezetővel csak a csöpp raktárhelyiségben tudtunk ebben az ügyben szót váltani. Padlásraktár — Hűtési lehetőségeink nem a legjobbak — summázta már előre a körülményeket. — Egy 200 literes hűtőszekrényünk, égj' mélyhűtőnk és egy hűtővitrinünk van, de hely hiányában többet el sem tudnánk helyezni. Mint láttatja, any- nyira helyszűkében vagyunk, hogy a padlásra is pakolunk. A hűtővitrinbe a töltelékáru kerül, hetenként kétszer szállítanak ilyet. A hűtőládában a fagyasztott baromfit, a szekrényben pedig a tejet és tejterméket tárolják. Ám a tej hidegen tartásáról általában a beérkezéskor nem tudnak azonnal gondoskodni, órákig ott van a rekeszben. Naponta átlagosan 200 liter tej, szombaton pedig a duplája érkezik. — Hús, illetve töltelékáru még nálunk nem romlott meg, de tej, az igen — mondta Falusi Jánosné. — Mi ezen a helyzeten sajnos aligha tudunk változtatni. Még szerencse, hogy az eladhatatlanná vált árut visszaadhatják a tejiparnak Alig-alig mások a körülmények az úgynevezett téglagyári, a 215. számú boltban, ahol a tejet, délelőtt 10 órakor is a szállító rekeszekből vitték a vásárlók. Amikor Vizner Ta- másné boltvezetőnek elmondtuk, miről szeretnénk hallani, a következő, lehangoló választ kaptuk: Kálón túl — E téren szerintem nálunk sincsenek ideális körülmények, a tejet például nem tudjuk hűtve tárolni. Ahhoz, hogy reggeltől estig folyamatosan kapható legyen, két lehetőség van: vagy jéggé fagyasztjuk, vagy vállaljuk azt a kellemetlen helyzetet, hogy visszahozzák, mert savanyú, használhatatlan. Szabálytalanul tudjuk csak a töltelékáru és a tejtermékek hűtését megoldani. Kértünk ugyan egy úgynevezett norvégpultot, ami nagyon jó, de sajnos nem kaptuk meg. Állítólag nincs elég pénz. — Előfordult, hogy valamilyen áru megromlott? — Egy alkalommal körülbelül 5—600 forint értékű sonkát kellett kidobni. Amennyiben az úgynevezett káló nem „bírja" el, a kárt a vezetőnek, valamint helyettesének kell megfizetni. A látottakon és hallottakon természetesen lehetne meditálni. Ezzel azonban a körülmények aligha változnának. Valószínű, hogy vannak jobb hűtőkapacitással rendelkező boltok, ezért azt sem lehet kategorikusa n kimondani, hogy rosszak vagy jók a lehetőségek. Mindenesetre az említett két helyen a fentieket tapasztaltuk. Gy. F. Frissül a föld Jól haladnak az abonyi termelőszövetkezetben az aratást követő munkákkal. A földet másodvetéshez, illetve ősziek vetéséhez készítik elő. A gabonatermés már biztonságban ván, a; szalma begyűjtését, tárolását igyekeztek úgy lebonyolítani, hogy abból is mind kevesebb menjen veszendőbe, hiszen elengedhetetlenül fontos a jószágtartáshoz. Varrtak, vasaltak Szombaton sem állt a gép Már nincs olyan jövés-menés Legutóbb szombaton nem volt pihenőnapjuk az Egyesült Ruházati Szövetkezet abonyi üzeme dolgozóinak. A hét többi napjához hasonlóan dolgoztak, varrtak, vasaltak, gombot öltöttek. Vagyis mindenki azt tette, amit kellett. Az üzem a Magyar Postának, mint megrendelőnek ígéretet tett, és vállalta, hogy a 6 ezer darab nyári egyenruhát augusztus végéig hiánytalanul elkészíti és szállítja. A kijelölt határidőt mindenképpen be akarják tartani, hogv elkerüljék a kötbért. Mint Gulyás Istvánná szalagvezető tájékoztatójából ki- csendü'lt, az asszonyok és lányok a több pénz reményében szabad szombatjukon is szívesen mentek dolgozni. Nem csoda, hiszen százszázalékos túlóradíj kerül majd mindenki borítékjába. Az üzem sikeresen teljesítette első félévi kötelezettségét, és az esztendő további részében is hasonló módon akarnak dolgozni. A következő hónapokban 1500 darab volános nagykabát, majd ugyancsak 6 ezer darab téli postásöltöny elkészítésére van megbízásuk, amelyeket ugyancsak határidőre szeretnének a megrendelőknek szállítani. Évekkel ezelőtt a BÉR abonyi telepét az jellemezte, hogv ott alacsonyak a keresetek, állandó létszámgonddal küszködnek. Ami azt illeti, ez nem vaklárma volt. Azóta sikerült a hullámvölgyből kijutni. Megszüntették a két műszakot., helyette egy lett. és ezzel jelentősen mérséklődött az elvándorlás, a jövés-menés. Rendszeresítettek egy úgynevezett kismamaszalagqt, amelynél reggel fél nyolctól délután négy óráig tart a munkaidő. és lett egy nyújtott műszak, ez reggel 5.40-től délután 4 óráig tart. Így gyakorlatilag minden munkahelyen munkaasztalnál dolgoznak, nincs gazdátlan varrógép. A kedvező munkaidőbeosztás mellett az idő múlásával gyakorlottabbak lettek az asz- szonyok. Ez egyfelől azt eredményezte, hogy javult a termelékenység, másrészt növekedett a dolgozók keresete. Átlagosan 4—5000 forintot vihettek haza fizetéskor, dp akik átlagon felüli szorgalommal végzik munkájukat azoknak 6000 forint lapulhat a borítékjukban. Ügy tűnik, az üzemnek sikerült átvészelni a kritikus helyzetet, remélhetőleg végérvényesen. irta és fényképezte; Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK Férfiak feketében Számén tartanak minden kéményt Végzetesek lehetnek a hibák Az elmúlt kemény, hosszú tél megtanította velünk, hogy mindig teli tüzelős kamrával kell fogadni a tél érkezését. A gazdaságos, jó hatásfokú fűtés eléréséhez feltétlenül megfelelően épített és karbantartott kéményre van szükségünk, mert csak így működik megfelelően a drágán megvásárolt tüzelőberendezésünk. A kérdés alaposabb megismeréséhez felkértük Bálint Isvánt, a Pest Megyei Kéményseprő, Cserép- kálytaépítő és Tüzeléstechnikai Vállalat kirendeltségvezetőjét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. Kasszíroz a kéményseprő — Meddig terjed a munka- területük, miből állnak ismétlődő feladataik? — Cegléden és Nagykőrösön kívül még huszonkilenc község tartozik hozzánk. Ez 100 ezer 718 kéményt jelent, vagyis ennyit kell évente kétszer kitakarítani. Ám gyakran előfor- dül, hogy az emberek csak aláírják a munkalapot, de a kotrást nem engedik meg. Amikor fűtenének, persze, előjön a baj. Akkor rohannak hozzánk, mert a füsttől nem lehet a lakásban megmaradni. Jó tudni, hogy a rendelkezések alapján akkor is kasszírozunk, ha nem enged be valaki a.lakásába az esedékes munka elvégzésért! Ezért es'jfiä’s ékből adódó kellemetlenségért, valamint a balesetveszély; miatt érdemes mindig biztosítani a munkaterületet — magyarázza a kirendeltség vezetője. — Mi tényleg szerencsét hozunk, mint ahogy a közhit tartja, mert a lakás „lelke” a kémény és ezt rendszeresen ápolni, ellenőrizni kell. A legkisebb hiba is végzetes dolgokat tud produkálni. Gondoljunk csak a lakástüzekre és a szénmono- xid-mérgezésekre. — Milyen a létszámhelyzet a kéményseprőknél? — összesen húszán vagyunk: tizenhét kéményseprő és három kőműves. Még három emberre lenne szükségünk, de a kormos munka^ elriasztja a jelentkezőket, pedig a fizetés már jónak mondható. Évente mintegy 80 ezer koromszedést és 25 ezer füstnyomásmérést végzünk. Ez utóbbit a régi épületeknél négyévenként kell megtenni. Mindkét munka a kéményseprési díjban benne van. Elemzik a füstöt — Mennyi ez a kérdéses díj? — 1985. január 1-től áremelést hajtottunk végre. Így az egyszerű kéményseprés díja 24, a szabadkéményé 36, az etázs- fűtésnél pedig 40 forint lett egy évre. — Egyéb szolgáltatásaikról, munkaterületeikről mondana-e valamit? — Brigon mérőműszerrel dolgozunk, amivel pontos füstelemzést tudunk végezni. Ebbe a lakótér légterének az elemzése is beletartozik. A technika segítségével egyértelműen eldöntjük, hogy a kémény vagy a fűtőberendezés a hibás, vagy esetleg más okból került a légtérbe, lakótérbe az oda nem való anyag származéka. A kőművesek, sőt gyakran még a tervezők is eltérnek a szabvány által előírt kémény méretétől. Emiatt mi nem adjuk meg az üzemeltetési engedélyt és ebből sok bonyodalom származik. Egyre terjed a korszerű gázfűtés, ám ez szigorú feltételeket szab a kéményekkel kapcsolatban, amit mindenképpen be kell tartani. Újabban hódít a szerelhető SZKF áh az SZFA típusú kémény. Cserép, hordozható — Fejlődik-e a kéményseprő szakma? — Mi is haladunk a korral. Minden évben továbbképzést tartunk a legújabb technikai módszerekről. A cserépkályha- építési kedv nem csökken, újabban a hordozható változa tából kapunk több megrende-. lést. E téren is alapos ismerettel kell rendelkeznünk. Mint a felsoroltakból látható, munkánk sokrétű. Annak, amit elvárnak tőlünk, igyekszünk eleget tenni — hallottuk Bálint István kirendeltségvezetőtől. K. S. Jegyzet Kell több ennél? Csak azt szeretném elmondani, hogy újabb bizonyítékot találtam a női nem nélkülözhetetlenségére a hétköznapok során, amelyet egyes ellenkező nembéliek olykor nem átal- lanak vitatni. Utazunk a vonaton. Az út hosszú, mindenki mindenkivel csevegni kezd az első télóra után. A gyerekek a kólásüve- gen osztozkodnak, a felnőttek is bőven találnak témát — csak egy fiatalember hallgat a fülke sarkában. Aztán róla is kiderül, hogy csak azért nem kapcsolódik be a beszélgetésbe, mert nem tud magyarul. Mosolyog, bólogat — de semmihez nem tud hozzászólni — nincs közös nyelv. Mígnem egyszer csak az utazó társaság férfi tagjainak egyike kinyit egy képeslapot, amelynek dupla oldala van színes fotókból, valamennyin csinos hölgyek. Indul a körkérdés: kinek melyik tetszik a legjobban? * És az idegen ajkú fiatalember azonnal tudja, miről van szó. Választ és magyaráz, neki is magyaráznak, itt minden férfi mindent ért, itt nyilvánvaló: o női nem puszta létezése alkotott egy nemzetközi nyelvet. Hát kell nekünk még ennél több? Hát van nekünk még miért küzdenünk? K. Zs. Csak a józan észre próbálunk hatni A legfontosabb az akarat! Tímár Lászlőné gombot varr a postásöltönyhöz tartozó kabátra — Magyarország népességének negyven százaléka dohányzik, s ez az arány emelkedést mutat. Ennél még nyugtalanítóbb, hogy a fiatalok is, sajnos igen korai életkorban —: pubertás..előtt vagy .a ^übértás'álatt — .elkezdik a dohányzást.” Ä károsodásokat igen jól látjuk, érzékeljük a mindennapi orvosi gyakorlatban is. m — Okoz-e betegséget ez a szenvedély, kérdeztük dr. Kulin Sándortól. — Ez két tényezőtől függ. Először, hogy mennyi ideje hódol ennek a káros szenvedélynek valaki, másodszor, hogy mennyit dohányzik. Sajnos. aki rendszeresen, hosszú időn keresztül nagy mennyiséget szív — és itt a nagy meny- nyiségen napi 15—20 vagy ennél több oigarettát kell érteni, felnőtteknél — az előbb- utóbb károsodik és a következmények sem maradnak el. Arra nem lehet egyszerűen válaszolni, hogy a lakosság hány százaléka szenved betegségben. Ugyanis a teljesen egészséges és a munkaképtelen rokkant beteg között sok olyan átmeneti forma van, amikor még valaki tevékenykedik, dolgozik, de csökkent egészséggel, megromlott működőképességgel. funkcióval. — Ez állhat abból is, hogy a légzés, a keringés, a teljesítőképesség már nem azonos az egészséges emberével, aki nem dohányzik. Ám bizonyos megszorításokkal el tudja látni a napi feladatait, de azért él. Tuladonképpen a szigorúan vett orvosi szempontból nézve az ilyen ember már nem egészséges. Viszont nem beteg annyira, hogy munkaképtelen lenne, vagy ne tudná ellátni feladatait valami módon. — Az imént említette, hogy aki hosszú időn keresztül nagy mennyiséget szív, előbb-utóbb föltétlenül károsodik és a következmények sem maradnak el, mik ezek? — Elsősorban különböző hu- rutos megbetegedések jelentkeznek. így például a légúti hurutok, étvágytalanság, a reggeli keserves köhögések, fejfájás, fogyás, gyomorsavzava- rok. De az állandó dohányzás, ma már biztosan tudjuk, korunk egyik rettegett betegségének, az érelmeszesedésnek is az okozója. Manapság *a fertőző betegségek felett úrrá lett az orvostudomány. Egyre többen érik meg a magasabb életkort. Viszont a krónikus betegségek nyomultak előtérbe, s ezek között van az érelmeszesedés. — Klinikai .megnyilvánulásai nagyón sok íormábán jelentkeznék, a bénulásokban, az agyvérzésben, különböző működési rendellenességben, koszorúérbetegségben, vagyis a szív oxigénhiányos betegségein keresztül. A végtagok verőérbetegségei a legkülönbözőbb formákban szedik áldozataikat és rövid idő alatt teszik rokkanttá az embereket. — Okozhat-e komolyabb károsodást a szervezetben, például bénulást? — Igen, már utáltam rá, hogy az érelmeszesedés kapcsán agyi érkrízisek (katasztrófák) lépnek fel, például trombózisok, vérzések vagy lágyulások. Ha olyan idegrendszeri területek mentén haladnak, amelyek a mozgatópályákat érik, bénulás következik be. — Meg tudják-e állapítani a tüdőszűrésen, hogy ki dohányzik? — A tüdőszűrés a dohányzás korai időszakában nem alkalmas arra, hogy elválasz- sza a dohányzókat a nem dohányzóktól. Csak akkor lehet arra következtetni, hogy valaki dohányzik,, amikor már súlyos elváltozások' láthatók. Sajnos, ilyenkor már legfeljebb csak arról lehet szó, hogy az illető abbahagyja a dohányzást. így nem romlik tovább a folyamat, vagy lassabban folytatódik. — Erdemes-e ilyenkor abbahagyni a dohányzást? — Föltétlenül szükséges és érdemes is abbahagyni. De ilyenkor már elváltozásokkal állunk szemben. Ilyen például a krónikus hörghurut, a légúti vagy tüdőrák is. Talán már az eddigiekből is világos, hogy senki sem védett a dohányzás ártalmai ellen, és az elfogyasztott mennyiség függvényében fejtik ki káros hatásukat. — A dohányzó nem csak a saját egészségét rombolja. Tudni kell azt, hogy aki 8 órai munkaidőt egy olyan szobában tölt, ahol többen elszívják a napi 20 cigarettájukat, ez az ott dolgozó nem dohányzóra is olyan súlyos következményeket ró, mintha 6 is napi 10 cigarettát szívna el. Vágyás a következményeket neki is viselnie kell. Az ő vérében is felgyülemlik a széndioxid, fejfájása lesz, idő, előtti érelmeszesedése, étvágytalansága sib. — Van-e valami kúra vagy gyógyszer, amely segít leszokni a dohányzásról? — Minden krónikus népbetegség. vagy szenvedély gyógyításánál a legfontosabb a megelőzés! Sajnos ezt nem győzzük eleget hangsúlyozni, Nemcsak azért, mert az .tartalmak jóvátehetetlen nyomot hagynak a szervezeten és visszafordíthatatlan állapotokat állíthatnak elő. hanem azért is, mert a rászokás is nagyon könnyen válik szenvedéllyé, és a szenvedéllyel megbirkózni nagyon nehéz. — Orvosi gyakorlatomból számos olyan szomorú esetet ismerek, amikor az igen erős dohányzás következtében kifejlődött érelmeszesedés hatására valakinek érszűkülete támadt. Ennek az eredménye az lett, hogy le kellett vágni az illető lábát. — A beteg tudta és megértette, hogy ennek az oka a dohányzás volt, viszont annyira szenvedélyévé vált, hogy ennek ellenére sem hagyta abba a dohányzást. És ekkor már a másik lábát is ámputálni kellett, így láb nélkül tengetheti további életét mindaddig, amíg egy újabb katasztrófa véget nem vet szenvedéseinek. — Nincs semmiféle csalhatatlan orvosi módszer, egyedül csak az, hogy az illetőnek a józan eszére próbálunk hatni. S ha felfogta, hogy ez számára ártalmas, és az egészség érték neki, akkor remélhetőleg fel tud hagyni e káros szenvedéllyel. De semmi olyan gyógyszer vagy más eljárás, amivel le tudjuk szoktatni az embereket a dohányzásról, nem létezik. A legfontosabb az akarct. Hargitai Bernadett Köszönetét mondunk mindazoknak, akik PAUL FERENC temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a November 7. Tsz., Ceglédi Járásbíróság, AFOR dolgozóinak. GYÁSZOLÓ CSALADJA. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap' V
