Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

ÖRÖSI ma A REST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 7., SZERDA Aki tehette, már most megvette Tavasz óta tart a szénvásár Ismerősöm örömmel újságol­ta a minap, hogy tele van tü­zelővel a kamrája. Igaz, majd­nem másfél hónapba telt, mire a 8 tonna szenet még a fát összehordta a fuvaros, a lé­nyeg, hogy most már minden együtt van, jöhet a tél — mondta elégedetten a kánikula kellős közepén. Kis híján felbosszantott naiv lelkesedése, de rögtön vissza­szívtam élcelődésnek szánt megjegyzésemet, mert eszembe jutott, hogy ennek a jóember­nek alapos oka van, hogy már ilyen korán bebiztosította ház­tartását. Gyakran a januári csikorgóban toporogva várt so­rára a Tüzép kapujában né­hány száz kiló tüzelő reményé­ben. Ráadásul nem is mindig jutott a szállítmányból. Tavaly ilyentájt persze még észébe sem ötlött, hogy szén után kellene nézni, így aztán sokadmagával a szó szoros ér­telmében ráfázott a könnyel­műségre. No, de ki gondolta volna, hogy éppen télvíz ide­jén lesz a szén hiánycikk. Elég az hozzá, akik megszen­vedték az év elejei keserveket, vagy csak hallomásból értesül­tek a kritikus helyzetről, tanul­tak belőle, s azt hiszem, nincs a városban olyan szénfűtéses háztartás,'áhol a gazda né gon­doskodott volna idejében a tűzrevalóról. Ismerősömhöz hasonlóan so­kaknak már sikerült is besze­rezniük a télre szükséges mennyiséget, de minden igényt korántsem tudott még a Tü- zép-telep kielégíteni. Mondhat­juk, év eleje óta egyfolytában tart a szénvásár, ami jön, azt már viszik is. Persze nem „aki kapja, marja” alapon lehet hozzájutni, a telep a beérke­zett tételek mennyisége szerint osztja 1,5—5 tonnás adagokban, hogy lehetőleg mindenkinek jusson belőle idejében. A Tüzépről megtérve többen mondogatják: gyatra az ellá­tás. Pedig valójában a szokat­lanul nagy nyári kereslet, az állandó forgalom miatt tűnik annak. Amíg a különböző szén­féleségekből tavaly az év első felében alig több mint 1500 tonnát adtak el, most január óta közel 2400 tonnát vásárolt fel a lakosság. A briketteknek 330 tonnával nőtt meg a for­galmuk, a tűzifából a tavalyi év hasonló időszakában 560 tonna kelt el, ez a mennyiség most maidnem a duplájára emelkedett. A tüzelő közül egyedül a kokszból fogy nagyon kevés, valószínű, hogy a meglehetősen borsós ára miatt idegenkednek tőle a vásárlók. Amíg tavaly az első 6 hónapban 120 tonnát tett ki a koksz forgalma, ed­dig viszont alig 50 tonnát igé­nyeltek belőle. A Tüzép-telep az év folya­mán különösen azon volt, hogy a lehetőségekhez mérten min­denből maximális árukészle­tet biztosítson. Tény, hogy az eddig felhozott árutömeg jócs­kán meghaladta a múlt év első 6 hónapjában érkezett meny- nyiséget. Mégis, a körösi Tüzép összességében 37,9 millió forint forgalmat bonyolított le, 2,3 millióval kevesebbet mint a 84-es év hasonló időszakában. Az ok, hogy az építőanyagok vásárlásában erőteljes vissza­esés tapasztalható, csupán tö­redéké értékesült a nagy meny- nyiségű, s választékos készlet­nek. Némely cikkből 30—50 százalékkal kevesebbet tudtak értékesíteni a szokásosnál. Pe­dig az építkezési kedv nem csökkent a városban, de az anyagárak utóbbi időben tör­tént erőteljes megemelkedése miatt a kisebb pénzűek az építkezés tervezgetése közben nemigen jutnak tovább a szán­déknál. Azt hiszem, hogy e néhány adat segítségével jól sikerült jellemezni az elmúlt időszakot, noha választ még nem kaptunk a legfontosabbra, fel tudnak-e kellően készülni a télre? A pillanatnyi állapotok, a keres­let sejtetik, még nagy tömegű tűzrevalóra van szükség ahhoz, hogy a város lakossága szük­ségletének megfelelően vásá­rolhasson belőle. — Vállalatunk, ahogy eddig is tette, a későbbiekben is igyekszik megfelelő árualapot biztosítani. A szállítmányok ki- sebb-nagyobb időkihagyással, de azért elmondható: arány­lag folyamatosan érkeznek s aki jön, vihet belőle a pilla­natnyi elosztás rendje szerint. Kizárólag csak helyi szükség­letre adunk tüzelőt, vidéki igé­nyeknek nem adunk helyt. A télből okulva számítottunk ar­ra, hogy korán megnő a forgal­munk, bár azt nem gondol­tuk, hogy már a tavasz, nyár folyamán ennyien jönnek — mondja Üveges Péterné telep­vezető, majd így fejezi be a gondolatot: — Feltételezzük, hogy a je­lenlegi ellátás üteme nem fog csökkenni, ebben az esetben pedig nincs okunk tartani at­tól, hogy gondok keletkezné­nek a tüzelőellátásban. Miklay Jenő A kertészek dicsérete Enyhítettek az átvétel szigorán A hideg éjszakák megviselték az uborkaültetvényeket Apáink kenyeret teremtő, hősi munkának tartották az aratást, s az érzelem, amit iránta belénk plántáltak, sze­rencsére még most sem veszett ki teljesen a telkekből. Amikor a határt járjuk, látnunk' kell, hogy a megkésett nyárban az augusztusi kánikulában, a ker­tészeti termelésben ugyan­olyan hősi munka folyik, mint a gabonaföldeken. Ahová már eljutottak a ve­zetékek, mindenfelé zúgnak a villamos öntözőmotorok, má­sutt benzines gépek pöfögnek. Öntözik a szomjas uborkát, a paprikát, a paradicsomot, a babot és a káposztaféléket. hogy legyen elég termény a konzervgyárnak, a piacnak, Felszedték A zöldségkertészek 30—35 fokos melegben végzik ezt a munkát, mindnyájunk elisme­rését kiérdemelve. Mivel a szorgalom ragadós, ma már jócskán vannak közöttük ipa­rosok, kereskedők és tisztvise­lők, akik szabadidejükben ker­tészkednek. Sajnos, olyan hí­reket kaptunk, hogy a júliusi hideg és ködös éjszakák na­gyon megviselték az idén elég nagy terjedelmű uborkaültet­vényeket. Már többen fel is szedték a betegségtől elpusz­tult indákat. Szerencsére, nincs akkora baj. mint eleinte hit­tük. Kihalófélben levő mesterség Kiisiin hasít szíjat a sirfelő A múlt századot idézi Ve- csésen a Vörös Hadsereg út­ján levő szíjjártó műhely. Kirakatában cifrán, magukat kelletően csatos övék, szíjos- törok, pénztárcák, 'szájkosár1, lószerszám és ki tudja felso­rolni, mi minden sorakozik. Ott áll a műhely közepén az ősi szerszám; a küsü. Törö- kös nevét nyilván azért őriz­te meg, mert mesterségbeli tudásuk egy részét is a küsü hazájából hozták a régi világ mesterlegényei. De van ott kalapács, sínvas, körző, fél­hold, negyedhold hasítókések. Ügy mondják szaknyelven sirfelőkések. Van dikics és még ezernyi apró ősi szer­szám. Ma már muzeális érté­kek. Muzeális értékek — ’ Még az elődeink műhe­lyéből valók — mondja Szűcs Lászlóné, az üzlet tulajdono­sa, aki maga is kitanulta a szakmát, amikor feleségnek került a szíjjártó' dinasztiá­ba. Szűcsné Berta Ilonka ma már özvegyi jogon tulajdonos. — Ezt a szakmát nem le­het nem szeretni — mondja. — Én amíg mozogni tudok, űzöm ezt a mesterséget. Fe­renc fiam is örömét leli ben­ne. Kettesben mesélik tovább, a kis vecsési üzletből visszafelé milyen messze vezet az út. Nagykörösről 1870-ben ke­rült Monorra a Szűcs família, s a Liliom utcában alapítot­ták meg szíjjártó műhelyüket, így lett monori Szűcs Zsig- mond és felesége, Sarkadi Te­réz. Az ő házasságukból szü­letett a nyolc Szűcs gyerek. Három leány és öt fiú. Mi sem természetesebb, hogy az öt Szűcs fiú az ősi szakmát vitte tovább. Művészet is Zsigmond mester iskolázott ember volt. A latin nyelvet a gimnáziumban, a többit ván­dordíján tanulta. Ö művészet­ként is nagyra tartotta a szíj­jártó tudományt. Bejárta a fél világot, minden csínját- bínját megismerve okította majdnem tucatnyi fiát. De volt lánya is, aki értett a bő­rökhöz. Mikor idős Szűcs Zsigmond Monoron az 1930-as években lehunyta a szemét, azonos nevű fia már Törökszent- miklóson öregbítette a szak­ma jő hírét. Lajos és Sándor Szolnok városában alapította meg műhelyét. Antal Mono­ron lett az akkori Zelizi mes­ter konkurrense. Ajtónyitogaték Szűcs László az 1930-as években Vecsés Fő utcáján nyitott műhelyében készítette a díszes lószerszámot a ran­gos stráfkocsik fogataihoz. — Akkoriban — emlékezik vissza Szűcsné — a vásáro­zás volt a nagy üzlet. De a hideg hajnalok, a téli tipegés- topogás, a napokig tartó uta­zások megviselték az egészsé­get. Korán haltak az ilyen életet próbált emberek. Ám a család nem lett hűt­len a mesterséghez. Szűcs Sándor három fia lett a ki­lenc közül szíjjártó. Szerte az országban élnek. Szűcs Zsig- mondnak tíz gyereke volt, közülük van orvos fia Deb­recenben, van mérnök, bá­nyász, de van szíjjártó is! Szűcs Ferencnek pedig talán — mint mondja — már nem is hobbija, de életeleme a munkája, csakúgy, mint az édesahyj áriak. Egyre-másra nyílik az ajtó, iskolatáskát, retikült, kutya­pórázt hoznak, javítanák meg. De van ott mindenféle lelke vesztett futball-labda is. Ke­zük nyomán minden megújul. S miközben beszélgetünk, ha­lad a munka. Kíváncsiskodó gyerekek térnek be. Rácsodál­koznak valamire, s Szűcsék máris magyarázzák, mire való. Ódon ékesség — Ügy tűnik, kihalóban a szakma, de én még bízom benne, hogy lesz követőnk, hiszen, ha belefog valaki, ezt a szép mesterséget nem tudja abbahagyni! — mondja Szűcs­né, Ilonka néni, és szeretettel végigsimít a küsün, amely magyarul varrószék, s az ódon műhely ékessége. Féltve őr­zött kincsük. Fekete Gizella Keli a hely az őszi, téli áruknak Csábítanak a kirakatok Az Áfész ruházati üzleteiben és a hasonló kereskedelmi szakboltokban nyárutóján ha­gyományosan ruházati vásárt tartanak, hogy a polcokon majd helyet kaphassanak az őszi és téli áruk. Ezeken a vá­sárokon, hogy a lakosság vá­sárlókedvét minél jobban fel­szítsák, az eladásra kijelölt cikkeket 20—30 és 40 százalé­kos árengedménnyel árusítják. Az idei kedvezményes ruhá­zati vásár a boltokban augusz­tus 5-én kezdődött, erre a bol­tok gazdag kirakatai is felhív­ták a vásárlók figyelmét. Már a boltok hétfői megnyitása előtt sorakoztak, hogy a le­szállított árú ruházati cikkeket vásárolhassák. Először a város legnagyobb ruházati boltjába, az Afész áruházba látogattunk el. ahol kibővített eladói létszámmal várják a vevőket, akik bőven válogathatnak férfi, női és gyermek ruhaféleségekben, szandál- és cipőárukban, divat­cikkekben és a később jött nyárban még jól használható fürdőruhákban és napozókban is. Hasonló a helyzet a többi nagykőrösi ruházati boltban. Mindenütt nagyobb árukész­letet bocsátanak áruba 20— 30—40 százalékos árenged­ménnyel. A lakástextil- és méterán.- boliba csábító kirakatok hív­ják a vásárlókat. A kovfekciós és készáru boltban sok jó és csinos női és ' férfi ruhaféle Vár eladásra. A gyermekruhá­zati boltban választékos gyer­mekholmival fogadják a kis­mamákat A cipőbolt is jól fel­készült a kedvezményes áruk kiszolgálására. Kedvezményes ruházati vá­sárt tart az Áfész Rákóczi úti kis textilboltja is, ahol főleg szöveteket . és szőnyegeket árulnak, s tart a vásár az Áfész kocséri iparcikk és a nyárs­apáti vegyesboltjában is. K. L. Elmentünk a Gárdonyi ut­cai Áfész-átvevőtelepre, ahol Székely Dénesné telepvezető elmondta, hogy egy kicsit ke­vesebb uborkát szállítanak be, de enyhítették az átvétel szi­gorúságát, s felemelték az árakat. Csupán erre a telepre napi 10 tonna uborka érkezik be. Akik rendesen permetez­ték és rendszeresen öntözik az uborkatáblákat, ott nemigen van ok a panaszkodásra. Beszélgettünk egy termelő­vel. Bakos Sándorral, aki el­mondta, hogy a Lencsés-Vilá­gosban van 1100 négyszögöl uborkavetése. Rendesen per­metezte és öntözi, s minden szedéskor beszállít a telepre 22 ládával. De vannak, akik jobb földön még többet is termel­nek. Patisszonból is sokat visznek a telepre, napi 6 tonnát. Ez a növény az idén jó termést ad. Most már napról napra nö­vekszik a paradicsombeszállí­tás is, amelynek ugyancsak magasabb lett az ára. Egy ré­szét lékonzervnek dolgozza fel a konzervgyár, más részéből zöldségkonzervet készítenek. Meghaladta A barackszezon lassan befe­jeződik. Eddig már tekintélyes mennyiséget, összességében legalább 150 tonnát vettek át, ami meghaladta az utóbbi évek átlagát. Vörösszilva már alig van a város kertjeiben. Felvásárlá­sát illetően sem történt még konkrét elhatározás. A kék szilvának lenne keletje, de ab­ból meg a termelők szerint csak kevéske termésre lehet számítani. Kopa László Öreg cukrászok receptje szerint Duplája fogy a fagyiból A nyári nagy melegnek iga­zi üdítő orvossága a jó fagy­lalt, amelynek fogyasztására évek óta nem volt olyan al­kalmas az idő, mint a mosta­ni megkésett nyárban van. A Nagykőrösi Áfésznek régi, híres fagylaltüzeme van a Kő­risfa cukrászda udvarán, ahol öreg mesterek receptjei "ze- rint főzik a finom fagylaltot, s most a nagy melegben meg­duplázzák a fagylaltfőzést. A napokban ellátogattunk az üzembe, amelyet egy fiatal cukrászmester, Csapó György vezet, aki a 'Nagykőrösi Áfész cukrászati üzemében volt ta­nuló. A fagylaltüzemben, már a reggeli órákban hatalmas üs­tökben forr a tej. Pontos mér­cével adagolják a különböző alapanyagokat és a tojást a tejbe, amelyből megfagyasztva vanília, puncs, csokoládé, ka­ramell és kókuszfagylaltok ké­szülnek. A gyümölcsfagylaltokat tej nélkül főzik, citrom, őszi- és kajszibarack, málna, földieper és meggy alapanyagokból. Az igénylések szerint a gyümölcs- fagylalt egyötöde a készülő csemegének. Az Áfész fagylaltkocsiján Papp Kálmán egész nap 20 cukrászdába, bisztróba és ital­mérésbe hordja a fagylaltot, köztük Kocsérra, Nyársapáira és az állami gazdaság italmé­résébe. Cukrászdába csak a Vénuszba és a Tulipánba nem szállítanak. A finom fagylaltokat min­denfelé szívesen fogadják. A napi gyártás az igények sze­rint állandóan növekszik, s már meghaladja a 300 kilót. A gyártásban Csapó Györgynek Kása Györgyi segédkezik, aki két éve a cukrászüzem tanu­lója. Kopa László Áramszünet A Démász nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy au­gusztus 8-án, csütörtökön a Kossuth Lajos utcában az 1—13. számig, a Dem- binszki, a Leiningen, a Lá­zár Vilmos, a Lahner, a Csipvár és a Kiss E. útig, augusztus 8-9-én reggel 7 órától 15 óráig pedig a Kossuth L. utcában a 13— 31. számig, valamint a Schweidel, az Aulich, a Knézich, a Pöltenberg, a Nagy S. és a Kiss E. ut­cákban áramszünet lesz. Sporthíreki Kispályás labdarúgás Az idei városi kispályás lab­darúgó-bajnokság tavaszi for­dulója jól szervezett volt A Kinizsi-sporttelepi és a Vági- lakótelepi pályán a hétfői és szerdai játéknapokon minden mérkőzést az eredeti időpont­ban játszottak le. ami bizo­nyította, hogy gondolkodás- módban e területen is fejlőd­tek a csapatok. A tavaszi idény után ez a jelenlegi sor­rend: 1. Mészáros Tsz 10 — — 89-11 20 2. Pedagógusok 8 — 2 64-25 16 3. Információtech. 7 — 3 39-18 14 4. Amatőr MTE 7 — 3 39-32 14 5. Építőip. Kisszöv. 6 — 4 46-24 12 6. Konzervgyár II 4 — 6 33-31 8 7. GAMESZ 3 2 5 22 -40 8 8. Konzervgy. KISZ ; 3 — 7 22-54 6 9. Gimnázium 2 2 6 26-64 6 10. Arany J. Tsz 2 2 6 12-5J 6 11. Birkózók — — 10 17-59 — A két pályán a következő mó­don szerepeltek a csapatok: A Kinizsi-sporttelepen: 1. Mészáros Tsz ő 6 — — 57- 7 12 2. Pedagógusok 6 5 — 1 41-14 10 3. Inf.-technika 5 4 — 1 19-10 8 4. Tormási ÉK 6 3 — 3 29-17 6 5 Amatőr MTF 1 3­1 21-12 6 6. Konzervgy íl 7 3­4 26-26 5 7. GAMESZ 6 2 2 2 14-15 6 8. Gimnázium 9 2 2 5 25-53 fi 9. Kgy. KISZ 7 2 — 5 13-14 5 10 Arany J. Tsz 4 — 2 2 3-20 2 11. Birkózók 6 — — 6 10-4ü — A Vági-lakótelepi pályán: 1. Mészáros Tsz 4 4 — — 32- 4 8 2. Amatőr MTE 6 4 — 2 18-20 8 3. Pedagógusok 4 3 — 1 23-11 6 4. Inf.-technika 5 3 — 2 20- 8 fi 5. Tormási ÉK 4 3 — 1 17- 7 fi 6. Arany J. Tsz 6 2 — 4 9-31 4 7. Konzervgy. II, 3 1 — 2 7- 5 2 8. Kgy. KISZ 3 1 — 2 9rl0 2 9. G AMESZ 4 1 — 3 8-25 ? 10. Gimnázium 1 — — 1 l-ll — 11. Birkózók 4 — — 4 7-19 — Mint Szőke Sándor város­körzeti sportfelügyelőtő! meg­tudtuk, szeptember ’9-én foly­tatódik a városi kispályás .ab- darúgó-bajnokság az őszi idény mérkőzéseivel. Szerdai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 17 óra- Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi—Tápiószentmártoni Tsz SK, előkészületi mérkőzés. S. L. Mozi A nagyteremben Pukk. Színes olasz filmbur- leszk. Előadás 6 órakor. Átlagemberek. Színes ame­rikai film. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben Az erőd. Színes magyar ka­landfilm, fél 6-kor. ISSN 0133—au# pmgyMrösi Hírt*»»

Next

/
Thumbnails
Contents