Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-01 / 179. szám

L:siísnikai Művek Lemondták a drágábbat űrnapokat késett az alkatrész A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében a közelmúlt­ban értékelték az első félév­ben végzett munkát, amiről Mucsi József termelési osztály- vezető vegyes érzelmekkel be­szélt. Érthető, hiszen a telepü­lés legnagyobb ipari üzeme nem tudta tervének időarányos részét teljesíteni. A vevők szeretnének minél olcsóbb termékhez jutni. Ez befolyásolta például az MP- kondenzátorok gyártását. A vásárlók lemondtak a drágább, nagyobb értékű termékekről, és helyettük az olcsóbbakat rendelték, függetlenül attól, hogy lényeges minőségi kü­lönbségek vannak. így a tartó- sabb, 160 forintos alkatrész he­lyett inkább a 30—40 forintot érőket vásárolták. Ahhoz, hogy az ily módon kiesett árbevételt pótolni tudják, három-négyszer annyi kondenzátort kellett ké­szíteni, és még így sem sikerült a tervezett bevételt elérni. Hét­millió forint a lemaradás, pe­dig a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva, változatlan létszámmal, 2 százalékkal nőtt a termelés. A baj nem jár egyedül. Az üzem egy év alatt több millió csőszegecset használ fel. Az idén — még napjainkban is — alig-alig sikerült ebből a nélkülözhetetlen alkatrészből belföldi gyártmányhoz hozzá­jutni, ezért a vállalat importál­ni kénytelen. A telefongyártásban az év elején még biztató előjelek mutatkoztak, aztán anyaghiány hátráltatta a munkát. Több hó­napot kellett várni, míg a meg­rendelt mikrokapcsolókat meg­kapták, ezért egész termelésü­ket átszervezték, ami nem minden tekintetben bizonyult szerencsésnek. A készülékgyár­tás a II. negyedévben megug­rott, és a félév végére 54 ezer készüléket sikerült a megren­delőknek átadni. Ez megegye­zik a múlt év hasonló idősza­kának teljesítményével. A gyáregység tovább szűkí­tette kooperációs hálózatát, már a zsinór és a csengő is há­zon belül készül, s ezzel jelen­tős kiadástól szabadultak meg. A kondenzátorgyártásból ki­esett forintok pótlására nincs sok remény, viszont ha az anyagellátás és a kooperáció zavartalan lesz, elkészül annyi telefonkészülék, mint amennyit terveztek, és az alkatrész-érté­kesítés sem látszik megvaló- síthatatlannak, ha a hozzávaló anyag beérkezik. Az NDK-beli partnerek által megrendelt hallgatók gyártását november végére befejezik. Hasonló el­szántsággal dolgozik a gyár­egység kollektívája a 430 millió forintos éves terv teljesítésén. Az elképzelhető, ha?y a bevé­teli források eltérnek majd az eredetitől, de .a mérleg nem le­het veszteséges. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK fesztalgia-ane'rkőzés Keményen kell akarni Az abonyi Somogyi Imre Ál­talános Iskola sportudvarán a minap harmincas, negyvenes eveikben járó férfiakból álló kézilabdacsapatok jelentek meg egy noszt'algiameccs le­játszására. Az abonyi és a ceglédi örégiiúk találkozója volt ez. Többségüket az ötve­nes és hatvanas években két szomszédos település játékosa­ként tartották nyilván. Az Ócsai Attila bíráskodása mel­léit lejátszott mérkőzés 28:28 arányú döntetlennel végződött. A vendéglátók együttesében játszott a többszörös magyar válogatott, a híres átlövő, Var­ga István. Vele beszélgettünk. — Mi történt önnel azóta, hogy a hazai pályákról vissza­vonult? — Tulajdonképpen nem vo­nultam vissza, hanem az OTSH-tól engedélyt kaptam, hogy egy NSZK-beli klubban folytassam pályafutásom. Az első évet 1982-ben Kassel csa­patában játszottam, majd Zol- berg után az egy osztállyal magasabb Spenge következett, ahol jelenleg is kézilabdázóm és még egy évre szóló szerző­désem van. — Milyennek látja a mai magyar kézilabdasportot? — Van egy olyan érzésem, hogy néhány évvel ezelőtt mind a férfi, mind női NB I-es mezőny erősebb volt. Több jó csapat volt, mint ma — Hogyan érte az abonyi kézilabda szakosztály megszű­nésének híre és milyen taná­csot tudna adni a fiataloknak? — El sem tudtam képzelni, hogy valaha az abonyi kézilab­da szakosztály megszűnik. A mai összejövetelünknek az egyik célja az, hogy valami­lyen lehetőséget találjunk a kézilabdacsapat újra verbúvá- lására, a szakosztály megalakít tására Ami a fiatalokat illeti, nekik csak azt mondhatom, sokkal jobban kell akarni, ha az ember célt tűz maga elé. — Hogy kezdődött kézilab­dázó pályafutása? — Magyar Sándor, az ak­kori edzőnk abban az időben végezte el a Testnevelési Fő­iskolát. Olyan ambícióval, lelkesedéssel és hozzáértéssel foglalkozott velünk, hogy ne­ki volt köszönhető az orszá­gos spartakiád megnyerése, illetve az, hogy éveken ke­resztül az Abonyi KSK ko­moly szerepet töltött be a megyei bajnokságban. — Milyen érzés útja ittho­ni pályán a közönség ele lép­tii? — Legalább annyira tele vagyok várakozással és szo­rongással, mint húsz évvel ezelőtt és ugyanúgy fogok játszani, mint annak idején egy-egy rangadó előtt. — Néhány évvel ezelőtt a világválogatottba, most pedig az Európa-válogatottba ka­pott meghívást. — Igen, 1975-ben voltam a világválogatott tagja, Dort- mundban az NSZK váloga­tottja ellen játszottunk, most pedig meghívtak az Európa- válogatottba. Gondolom, ezt annak köszönhetem, hogy az elmúlt bajnokság során any- nyi gólt dobtam, amennyit kézilabdás még soha. Huszon­két mérkőzésen 245 gólt sze­reztem. A mérkőzés Hollan­diában lesz, a holland válo­gatott ellen játszik a konti­nens válogatottja. — További tervei és céljai? — Lassan 42 éves leszek, az aktív pályafutást illik befe­jezni. Még egy esztendeig az NSZK-ban játszom, aztán amennyiben, mondjuk edző­ként nem kívánnak foglalkoz­tatni, természetesen hazajö­vök. Szívesen dolgoznék itt­hon is mint edzs vagy sport­vezető. De ez még sok min­dentől függ. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A helyzet változatlan. Ceg­léd, a városkörnyék és Nagy­kőrös üzletei épp olyan idő­beosztással tartanak nyitva, mint annak előtte. Ez egye­bek mellett azt is jelenti: bevált a régi gyakorlat, nincs ok módosításra. De közben volt egy rendelet. Tavasz végén, egy belke­reskedelmi rendelet, ami az üzletek nyitva tartásáról fo­galmazott meg paragrafuso­kat és bekezdéseket. Egyikük így szól: Az üzletet a hét hat munkanapján nyitva kall tar­tani, ha a heti szabadnap biz­tosítható. A Dál-Pest megyei Áfész álláspontját Hável Gá­bor áruforgalmi főosztályve­zető mondja el. — Csupán a hatodik nap miatt duzzasztanunk kellene a létszámot. Igen ám, de ak­kor a hét többi napján lét­számtöbblet keletkezne. Ki­számoltuk, hogy ha 60 dolgo­zót alkalmaznánk, akkor a szükséges bér és a rájuk mé­retezett közterhek évente 3,5 millió forintot tennének ki. És a rezsit ez még nem is tartalmazza. Ugyanakkor a kialakult vásárlói szokások miatt az üzletekben lehetet­len akkora bevételi növeke­dést elérni, ami az iménti ki­adást fedezné. Hozzáteszem: á boltjainkban * dolgozók 85 százaléka nő. Hol helyezzék el a gyerekeiket? S ha mégis, az alacsony bérek ellenére köteleznénk őket a hatodik napi munkára, jelentős el­vándorlásra számíthatnánk. — Volt azonban egy kezde­ményezésünk, amivel némi­képp megelőztük a rendele­tet. Föltűnt, hogy a nagyobb ABC-k heti egy-egy munka­napon zárva tartanak. Cél­prémiumot tűztünk ki azok­nak az üzleteknek, amélyek bér felhasználása nélkül, munkaerő-átcsoportosítással vállalkoznak a hatodik nap­ra. Hét ABC kapta meg a fel­hívást, kettő teljesítette ä feladatot, egy pedig részben. A másik* rendeleti bekez­dés: Szombaton az áruháza­kat, valamint az iparcikküz­leteket 13, az élelmiszerüzle­teket 14 óráig nyitva kell tar­tani. — Ceglédi boltjaink zöme fél kettőig, a kisebbek egy óráig, némelyek pedig két óráig vannak nyitva. Módosí­tásra is lehetőséget ad a ren­delkezés. Egy harmadik bekezdés a vasárnapi nyitva tartás eshe­tőségét veti föl. — A vasárnapi munka föl sem merült bennünk. Ha itt lenne a Balaton, azt monda­nám, kell, mert a jelentős idegenforgalom, . a vásárlói igény ezt szükségessé teszi. A nyereség hű képet ad a vevők érdeklődéséről. A mi terüle­tünkön semmi sem indokolja a vasárnapi nyitva tartást. Viszont a piaci árudánk va­sár- és ünnepnapokon is mű­ködik. De inkább a zöldség viszi a boltot. Jellemző, hogy egy-egy alkalommal legfel­jebb kétszáz liter tej lel gaz­dára. Édeskevés. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalatnál Kürti András igazga­tó az áfészéval szinte teljesen egyező képet festett. 150 bolt­jukból 50 helyezkedik el Ceg­léden, az 50-ből 10 kimondot­tan munkahelyi áruda. A megmaradó 40-nek fele két- műszakos, vagyis reggel 6-tól, fél héttől este 7-ig, fél nyol­cig várja a vásárlókat a hét valamennyi munkanapján. A kisboltok szombaton vagy hétfőn zárnak be. Mivel több­ségükben egyszemélyesek, _ a hatodik napot nem tudták vállalni. — Az 1982-ben kialakult nyitvatartási rendet nyújtot­tuk be a tanácshoz. Elfogad­ták. A vasárnapi műszakra mi sem gondoltunk. Egyéb­ként számottevő változásra a nagykőrösi egységeinkben sem került sor. Egyetlen kivétel­lel: a tanács kérte, hogy a konzervgyár szomszédságánál levő ABC nyisson ki szomba­ton is. Varga Sándor Türelmet, megértést kérnek Mélyen gyökerező, sokrétű kapcsolat fűzi össze a várost és a katonaságot. Többször megírtuk mér, hogy az együtt­működés példamutató és köl­csönösen előnyös formái hono­sodtak meg, s milyen nagy jelentősége van ennek a tele­pülés életében. Valószínű, en­nek az elismerése az a döntés, amely a honvédelmi miniszter rendelkezése alapján Ceglédet tiszteli meg egy nagyszabású, látványos katonai eseménnyel. A HM fennhatósága alatt működő összes tiszthelyettes­képző iskola végzős növendé­keinek eskütételét városunk­Jelenet a nosztalgiameccsről. Varga István büntetőt dob Szezonban vagyunk, mert a nyár a közlekedési balesetek főidénye is. Minden sor, ami a fekete krónikákban kerül a szemünk elé, arról tanúsko­dik: volán mögé ülni egyre nagyobb felelősség. íme, két történet — merítve a ceglédi példatárból —, amelyekben külhoni állampolgárok játsz- száik a tragikus főszerepet. Július 15-e volt. délelőtt tíz óra, amikor a törökszentmik­lósi Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat gépko­csivezetője, Csór Imre szerel­vényével 1 a 4-es műút 54-es kilométerének közelébe ért. Talán egyetlen pillanat műve lehetett, hogy az eloldódott pótkocsi az úttest bal oldalára sodródjon, s belerohanjon a Weinder Oswin Friedrich (NSZK-beli egyetemi hallgató) vezette lakókocsis Opel Re­kordba. Az ámokfutó pótkocsi az Opel bal oldalát szelte le, meghagyva a sofőr és két uta­sa életét, ám valósággal le­mészárolva a hátul ülő, 26 esztendős Werner Schrüch, svájci illetőségű mezőgazdasá­gi gépszerelőt, totálkárossá nyomorítva a lakóikocsit. Akik megúszták, könnyebb sérülé­sekkel úsztak meg. Egyiküket azonban felírni kényszerülünk a 4-es műút áldozatainak lis­tájára. Miért? Egy Llzonyos: ennek a drá­mának az okait még abban az időszakban kell keresnünk, mielőtt a törökszentmiklósi szerelvény útnalk indult volna. Felelőtlenség, hanyagság? Alighanem. De vajon kié? Mind a vontató IFA, mind pedig a pótkocsi műszaki ok­mányai érvényesek voltak, sőt a járműduó a balesetet néhány nappal megelőzően műszaki szemlén vett részt, é y szerelőműhelyben, ahon- : a minden további nélkül el­eged ték. Eső után köpönyeg, m'gis: okosabban tették vol­na, ha már akkor minden ízét átvizsgálják, majd rábök­nek a vontatószerkezetre. s azt mondják, állj, egy lépést se tovább! Mert a szerkezet I vonórúdjánalk végén tűimére tes anyacsavart találtak a helyszínelők, s talált később a rendőrségi szakértő is. Illet­ve dehogyis lelték rajta, hi­szen a túl bő, lötyögő csavar a rázkódástól lesodródott a rúdról, átszakította a mögöt­te elhelyezett sasszeget, s a pótkocsi végzetes száguldásba lendült. Mindez persze az IFA veze' tőjének nem ad felmentést, ám a felelősség minden bi­zonnyal tovább gyűrűzik: ho­gyan került oda a túlmeretes anyacsavar, s hogyan marad­hatott ott? Válaszokkal a so­ron következő vizsgálatok szolgálnak. A másik történet színhelye a kecskéscsárdai vasúti átjá­ró. Időpontja: július 22., har­minc perccel dél előtt. Az Abony felől érkező vonat épp most húzott el, ám a jelző lámpán mégsem a fehér szín villog. Nyilvánvalóan azért, mert várható még szerelvény, Ám ez nem zavarja Túri Ti~ bor nyugatnémet állampol­gárt, aki a tilos jelzésnek fity- tyet hányva 2000-es BMW jével a sínekre hajt. Pontban a legrosszabbkor, egy időben a Ceglédről robogó 2532-es személyvonat érkeztével. Milyen hosszú lehet az esz- mélés pillanata? Fék, sebes­ségváltó rükvercbe, gáz. Az autó hátralódul, ám még így is kettényírja a vonat. Ezer szerencse, hogy az utastér „épen” marad, a bent ülők­nek kutya bajuk, a személy nem siklik ki. A kár 200 ezer forint. Túri Tibor 5 ezer fo­rint szabálysértési bírságot ró le, majd hazautazik. Nem két­séges, hogy egy tapasztalattal gazdagabban. V. S. Éjszakai diszkó. Cegléden Teleki utcai vasutas kiül könyvtárban, augusztusba minden pénteken este tíz őrá tói hajnali kettőig videc diszkót rendeznek. A lemez lovas Török Lajos. Az EVIG-ben Sikeres voSt a félév A több éves, jól bevált ha­gyománynak megfelelően az ÉVIG gazdasági vezetői össze­vont párttaggyűlésen számol­tak be legutóbb a gyár párt­tagságának az első félévben elért gazdasági eredmények­ről. A gyűlésen részt vett Tan- kő Zoltán igazgató. Sápi Ká­roly, a gyár pártvezetőségé­nek a titkára, dr. Éder Ist­vánná főkönyvelő és Rátóti János, a gyár főmérnöke. Ök válaszoltak a beszámoló után felvetett segítő szándékú, ám kritikus élű kérdésekre. Az igazgató elmondta, hogy az első félévi tervet összes­ségében 101 százalékra sike­rült teljesíteni. A következő félév újdonsága a Black and Decker fúrógépek szerelése lesz. Tovább kell erősíteni az anyag- és létszámgazdálkodás módozatait, hogy az előttük álló második félévvel is sike­resen tudjanak majd meg­birkózni. A részletekben is alapos be­számolót a párttagság elfo­gadta és további támogatásá­ról biztosította a gyár gazda­sági vezetését. ban tartják augusztus 11-én, vasárnap délelőtt. A látványos ünnepséget, amelyet a helybe­li érdeklődők és az esküt tevők hozzátartozóinak jelenlétében rendeznek meg, számos előké­szület előzi meg. A következő napokban — ideiglenes szállás­helyként — benépesülnek ok­tatási intézményeink. A Szé­chenyi út és a Rákóczi út egy részén gyakorlatokat tartanak a katonákj hogy mikorra eljön a nevezetes nap, minden az előzetes terveknek megfele­lően, hibátlanul menjen végbe. A város lakóinak lehet, hogy ez átmenetileg kisebb kelle­metlenségeket okoz majd. Han­gosabb lesz a környék, eltere­lik a forgalmat. Mindezért az illetékesek a környéken lakók türelmét és megértését kérik. Szép gesztusként sok váro- sunkbelit meghívnak az ün­nepségre. Több ezer személyt várnak vidékről, s a város megfelelően felkészül fogadá­sukra, ellátásukra, gépkocsi­jaik elhelyezésére. Kellemes programnak ígér­kezik az augusztus 10-iki, szombat esti szabadtéri hang­verseny a Szabadság téren, ahol 7 órától a katonazenekar népszerű fúvós művekkel szó­rakoztatja a zeneszeretőket. Vasárnap, az esemény reggelén kilenc órakor a Tápiómente népi együttes ad műsort, majd délelőtt tíz órakor kerül sor az ünnepélyes eskütételre. A rendezők és a város vezetői megtesznek mindent, hogy a sok-sok, idegenből érkező ven­dég jól érezze magát és kelle­mes emlékekkel, szép élmé­nyekkel térjen haza. Üzemzavarok Gyorsjavítás A múlt hét szombat éjjelé­nek kissé heves, esővel, vi­harral tarkított időjárása, az ország több pontján okozott üzemzavarokat a villanyháló­zatban. Szűkeb'b területünk­kel ezúttal nem bántak mos­tohán az égiek, hiszen mind­össze egyetlen hiba keletke­zett, az sem túl jelentős. A város keleti körvezetéké­ben, a kórházi szakaszon futó 20 kilovoltos távvezeték adott munkát a Démász ceglédi ki- rendeltségének, nem sokkal szombat éjfél után. A hiba elhárítása egy órát vett igénybe, ám mindössze 15 percnyi fogyasztói kiesést jegyeztek fel. ISSN 5133—3500 (Ceglédi Hírlapi I ipiwa tartás Eskütáti: előtt Gyakorlatok a fiukén Tins a síneken Csak csy anyacsavar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents