Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
Kollektiv felelősséggel Alternatívák Ezt a magyarul meglehetősen csúnyán hangzó, de jobb híján mégiscsak használatos szót ilyen vagy olyan formában egyre többször halljuk különböző, döntésre hivatott testületek vitáin, olvassuk újságcikkekben, s használjuk magunk is a fogalmat munkahelyi viták, baráti diskurzusok, vagy éppen a család kiadásainak tervezése során. A nyelv, mint érzékeny műszer frissen reagál az élet közgondolkodás változásaira. E szó végérvényes befogadásával például arra, hogy az elmúlt évtizedekben a gazdasági és politikai élet valamennyi területe demokratizálódott, az egyszemélyi döntés ok, korszakát egyre inkább felváltja a kollektív bölcsesség, egyéni felelősség gyakorlati alkalmazásának elve. Csakhogy ahhoz, hogy dönteni, választani lehessen valóságos különbségekre, egymástól eltérő javaslatokra van szükség. Választási rendszerünk demokratizálásának csak első lépése, volt a két vagy több jelölt állításának lehetősége, valóságos poitikai pezsgést azonban az hozott, amikor több tanácstag, vagy képviselőjelölt közül kellett megtalálni az igazit. Dönteni persze korántsem könnyű dolog. Vácott például az első fordulóban a két képviselőjelölt közül az egyik sem érts . el a szükséges többséget. Újabb heves vitáikat kiváltó jelölőgyűlésekre volt abhoz szükség, hogy másodszori a a többség végül is az eddigi képviselő elképzeléseit, eddigi tevékenységét alaposabban megismerve Koltai Imrére szavazzon. Szőkébb körben és másfajta alternatívák közül kell választania a Híradás- technikai Anyagok Gyára vezetőinek, a vállalati'tanácsnak, amikor arról határoznak. hogyan alakítsák a jövőben gyártmányszer- kezetüket. milyen irányban folytassák a fejlesztő műn-- kát, mire költsék a szűkös beruházási kereteket. Dönteni ugyanis többféleképpen is lehet. A ma már újnak egyáltalán nem számító fénycsőelőtétek életgörbéje leszálló ágban van, a piacokon megjelentek az elektronikus rendszerű, kis fogyasztású alkatrészek, amelyek még a világító- testek fényerejének változására is lehetőséget adnak. Igent mondani erre a fejlesztésre, egyszerű, de egy elhamarkodott döntés előtt végiig kell gondolni, nem sínyli-e meg túlságosan is az átállást a közösség és a vállalat teherbíró képessége. Hiszen elektronikához értő szakemberekre, esetleg licencre, vagy saját fejlesztő apparátusra van szükség. Kockázatot jelent, vajon nem ksstek-e máris el az igennel a döntésre jogosultak. Lehetséges ugyanis, hogy mire ez a termék megjelenik a hazai piacokon, addigra már el is avult, már van jobb helyette. Éppen e vállalat példája bizonyítja, hogy a döntés lehet másfajta is. Az itt gyártott nyomtatott áramkörök minősége ma még megfelel a követelményeknek, de a szerelési technológiát alaposan lehetne korszerűsíteni automatizálással, esetleg robotok alkalmazásával. De ez esetben is van mód más utat választani. Japán példa bizonyítja, hogy gyökeresen új, úgynevezett felületszerelési technológia is létezik, s ez minden bizonnyal sokkal hatékonyabb, mint a nálunk alkalmazott módszer. Persze csak az esetben, ha valóságos gazdasági haszonnal jár a minden bizonnyal nagyon drága beruházás. E kérdésekről egyedül a HAGY-ban lehet dönteni, a városfejlesztés kérdései azonban már sokkal több embert érintenek. Számos fórum mondja el véleményét a javaslatokról. Legutóbb éppen a városi párt- vógrehatóbizottság tagjai vitatkoztak róla a testület ülésén. Bizony sokkal nehezebb dolguk volt, mint akár néhány esztendeje, amikor hasonló esetekben egy tulajdonképpen kész, egyértelmű tervezetet kellett helyeselni, vagy esetleg elvetni. S nemcsak azért, mert a városfejlesztésre rendelkezésre álló pénz a legszükségesebb feladatok elvégzésére is kevés, hanem azért is. mert a szakemberek idén már kétségeiket, lehetséges változatokat, egyszóval alternatívákat vetettek papírra. S ha így történt, már nem lehet megszavazni a koncepciót, hanem a lehetséges variánsok valamelyike mellett kell kiállni, vagy éppen helyettük egy ígéretesebbet találni. Korántsem jelképes tehát a döntéshozók megbízatása, ha ilyen módon tesznek fel számukra új és új kérdéseket. Ki vállalná magára szívesen azt a választást, hogy szélesebb aluljáró készüljön a Csikós József úti, rendszeresen torlódást okozó, balesetveszélyes vasút-közút kereszteződésben, vagy szociális i-endeltetésű lakások épüljenek helyettük. A Földvári téri lakótelep mellett épüljön híd a Gombás-patak felett, vagy ebből a pénzből telepítsenek parkot, játszóteret. S ismét csak a lakásépítkezések kárára lehetne tovább bővíteni a kórházat is. Csak mutatóba idéztünk néhányat azok közül a lehetőségek közül, amelyek közül a széles körű társadalmi vita után kell választani a tanácstestületnek, a városi parlament képviselőinek, akiket éppen azzal az igénnyel választottak meg, hogy a lehető legjobban képviseljék érdekeinket. Az is, akinek aluljáróra, hídra lenne inkább szüksége, s az is, aki méltatlan, esetleg az egészségre ártalmas körülményekre között lakik. E gondolatsor eredményeként akadhat, aki arra a következtetésre jut: csudába az ilyen főfájdító alternatívákkal! Mennyivel jobb is volit, amikor tanácsi tisztségviselők, gyárigazgatók, minisztériumok, különböző rendű és rangú felsőbb hatóságok megmondták, mit lehet és mit kell csinálni. Amikor még nem mi számoltunk, hogy mennyire rúgnak a kiadások; nem a lehetőségeket, hanem a hiányokat soroltuk, amikor a hiányzások, elfuserált beruházások, egyszóval a helytelen döntések után lehetett felfelé mutogatni. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy mindig az egyszerűbb megoldás a jobb. Sőt többféle terv összeállítása minden bizonnyal olcsóbb, mint egyetlen, de sikertelen megoldás. Többféle fórum összehívása egy-egy döntés előtt talán hosszabb ideig tart, a több szem többet lát elvének hasznosítása — s ez már számtalanszor bebizonyosodott — forintokra is váltható, milliókban, miiliárdokban is mérhető eredménnyel jár. De nem csak azzal. A közös döntések kollektív felelősséget szülnek. Akik alternatívák közül, s maguk választanak, már nem lehetnek tétlen szemlélői az ügynek, hanem segítői, patron’álói, lelkes résztvevői lesznek a megvalósításnak. Egyre inkább, s egyre többen érzik lelkiismereti kérdésnek, becsületbe vágó dolognak, a közösségért végzett munkát. S ez már nem csak öt évre, de hosszú távra is mérhetetlenül nagy haszonnal jár. Csulák András A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT Hónapját tervezi a város (S.) A lakosságról gondoskodni kell Bár még hónapok vannak’ hátra az 1985-ös évből, a hatodik ötéves tervidőszak utolsó esztendejéből, máris nagy lendülettel folyik a népgazdaság különböző szintű, a következő öt évre szóló terveinek kidolgozása. A népgazdaság része egy város is, hiszen intézményeket működtet, beruház, a legkülönbözőbb módon gondoskodik lakóiról. A város központi keretből, a helyi üzemek, szövetkezetek és a lakosság adóiból, hozzájárulásaiból bevételekre tesz szert, ezeket azután a közösségi célú kiadásokra fordítja. Egyszóval gazdálkodik. Pénzzel bánni, a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan hasznosítani annál bonyolultabb eljárás, minél nagyobb egy-egy gazdasági szervezet. Ez az oka annak, hogy a város vezető testületéi már most, fél évvel a határidő előtt összegezik az elmúlt öt esztendő városfejlesztési tapasztalatait, s a tanulságokat is fölmérve terveket állítanak össze a következő öt évre. Egy ilyen program tulajdonképpen csak afféle előtanulmány, mégis alkalmas arra, hogy tájékozódhasson a város lakossága eredményeinkről, sikereinkről, s a következő esztendők tennivalóiról. Ehhez igyekszünk segítséget nyújtani a városi tanács munkatársai által összeállított tanulmány alapján, amellyel a közelmúltban az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagjai is megismerkedtek, ezeket véleményezték, s újabb javaslatokat is tettek. Öt év eredményei Először, mint tették azt az anyag összeállítói is, ismerkedjünk meg az elmúlt öt év történetével, azokkal a tényekkel és adatokkal, amelyek jellemzik ezt az időszakot. S kezdjük mindjárt azzal, hogy Vác lélekszáma az év végére eléri a 36 ezer 300-at, ami öt év alatt 4 százalékos gyarapodást jelent. Az itt foglalkoztatottak száma is növekedett. A környékbeli településekről bejáró dolgozók száma mintegy 10 ezer, ugyanakkor 2 ezer 700 váci polgár máshol keresi meg a kenyerét, azaz szintén ingázik. Vác jelentős ipari központtá fejlődött. A termelés öt év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt, a vonzáskörzettel együtt meghaladja a 10 és fél milliárd forintot. A fejlődés azonban a különböző ágazatokban ellentmondásosan alakult. A vállalatok többsége egyenletesen fejlődött. Ugyanakkor jelentős veszteségekkel dolgozik a Tungsram váci fényforrás- gyára, s kétévi veszteséges működés után 1981-ben fel kellett számolni a Pest Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatot. A csökkenő és a megváltozott jellegű beruházások miatt a többi építőipari cég is gazdaságilag nehezebb körülmények között dolgozott. Ennek ellenére ezeknél a vállalatoknál is nőtt a termelékenység. Fejlődő szolgáltatások Egy város fejlettségét legpontosabban a közlekedési, hírközlési energiaellátási, vízügyi, azaz az infrastrukturális, valamint az egészségügyi és kulturális szolgáltatások jellemzik a legjobban. A telefonhelyzet Vácott elsősorban nyilvános állomás felszerelésével javult, s ebben az időszakban kapcsolták be a távhívó hálózatba Vámosmikolát, Kemencét, Nagybörzsönyt. összesen 1 ezer 700 négyzetméternyi üzlet épült a körzetközpontban. A Földvári téren 800 négyzetméteres ABC, szolgáltatóház nyílt meg. Korszerűbb lett a főtéri gyógyszertár, a Széchenyi utcai rekonstrukció során új helyet kapott az Ofotért, az óra-ékszer, a virág és a ruházati szakbolt, s ugyancsak itt nyílt fodrászat és kozmetika. Harmincöttel gyarapodott a kisiparosok és kiskereskedők üzleteinek száma. Ma már a lakások 95 százalékában van vezetékes víz, 66 százalékában csatorna. A városi földgázhálózat 14 kilométerrel nőtt, s az év végéig 5 ezer lakásban főzhetnek, fűthetnek ezzel a korszerű energiahordozóval. Az alsóvárosi lakótelepen 4 és fél kilométer hosszú távfűtőhálózat 2 ezer 500 lakást szolgál ki. Egyébként Vácott a lakások 20 százalékában van távfűtés. A lakásállomány 1 ezer 600- zal gyarapodott, s eléri a 12 ezer 800-at. A tanácsi tulajdonúak aránya egyre csökken, mert az új építkezések túlnyomó többsége magánerős, vagy OTP-szervezésű. Túlzsúfolt iskolák Mérsékelt a fejlődés az egészségügyi és a szociális ellátásban. A kórházi ágyak száma azonban meghaladja az ezret, 1981-ben elkészült az új rendelőintézet. A városban valamennyi jelentkezőnek van helye a bölcsődékben. Három új orvosi körzettel is javult a betegellátás. Sajnos, az általános iskolák még mindig túlzsúfoltak, mert a tanulók száma 18 százalékkal nőtt, s csak tíz új tantermet tudtunk építeni. A lakosság egészségének megőrzését, a szabad idő Kulturált eltöltését jól szolgálja a fedett uszoda. Az elmúlt öt esztendő alatt adták át rendeltetésének a könyvtárat, a Hincz-gyűjteményt, s a közelmúltban a fotótörténeti múzeumot. Lapunk hétfőn megjelenő számában azokról a település- fejlesztési elképzelésekről számolunk be, amelyek alapját képezik a most készülő het_ dik ötéves városfejlesztési tervnek. Cs. A. (Folytatjuk.) Kincset érő műgyanta Az aranynál is drágább ioncserélő műgyanta előállítását kezdték meg a fűzfői Nit- rokémidnál. A különleges készítmény alkalmas az aminó- savak kimutatására, különböző kromatográfiás műszerek tölteteként pedig főleg a mezőgazdaságnak, az egészségügynek és az élelmiszeriparnak tesz majd jó szolgálatot. Az ilyen célokra való ioncserélőt eddig a magyar felhasználók részére külföldről kellett behozni. 1 A fűzfői Nitrokémia csaknem negyedszázada foglalkozik ioncserélő műgyanták kutatásával, gyártásával. Először az erőművek vizének tisztítására alkalmasakat állítottak elő, ezt követően évről évre bővítette választékát. Ma már többek között, olyan ioncserélő variánsokat is gyárt, amelyek kiválóan használhatók metallurgiai célokra. Állatorvosi Augusztus 31-én (szombaton) és szeptember 1-én (vasárnap), az alábbi állatorvosok tartanak ügyeletet: az északi részen: dr. Tauber Ákos (Vámosmikola. Telefon: 79-015), a déli részen dr. Jordán Kamill (Dunakeszi, Telefon: 41-913). Nbgkérdeitiik a Köjált Szúnyoginvázió a Dunánál Mindenki a saját bőrén érezhette az elmúlt hét végén, az utolsó kánikulai délutánon, hogy milyen hirtelen jelentek meg a szúnyogok éhes csapatai. Az üdülőhelyeken pihenők hanyatt-homlok menekültek védett városi lakásaikba. Honnan került elő hirtelen ennyi mohó vérszívó? A Pest megyei Köjál biológusát, dr. Erőss Juditot kérdeztük a jelenség okáról. — A tartós meleg után megindult áradás kedvező feltételeket teremtett a szúnyogok szaporodásához, ez magyarázza hirtelen megjelenésüket. — Okozhat betegséget a sűrű szúnyogcsípés? — önmagában inkább csak kellemetlen, betegséget nem terjesztenek. Ennek ellenére szerveztünk szúnyogirtást. Helikopterről már hat alkalommal szórták az ellenszert, de mivel ez is kevésnek bizonyult, kát pótirtást ütemeztünk be. Erre 4-én és ’ 5-én kerül sor, esős napra is számítva esetleg 6-án. — Igaz, hogy egyik ember vérét szívesebben szívják, a másikét kevésbé? — Valóban megfigyeltek ilyesmit, de valószínűlég nem a vér alapján választanak áldozatot, hanem a bőr által kibocsátott illalanya.gok vonzzák őket, Pontosan még nem tudunk erről sokat. Azoknak viszont, akiket megéá'íptek, ajánlhatjuk az IRIX sprayt, vagy esetleg ecetes kezelést, ami önmagában is elriasztja a szúnyogokat. Sajnos, a heli- Kopteres irtás nem hozott százszázalékos eredményt, inkább csak gyérítésnek nevezhetjük, ezért szükség van mindenkinek a személyes védekezésre is.. Dudás Zoltán Nemcsak árnyékot adott a fa Ma már számos bizonyítékával találkozhatunk annak, hogy a környezetvédelem városunkban kezd közüggyé válni. Nem mennek el közömbösen az emberek amellett, ha egy fát ok nélkül kivágnak, hiszen azt mindenki tudja, hogy ebben a por szeny- nyezte városban mit jelent a zöld növényzet. Erről adtak tanúbizonyságot azok a járókelők, akik meg- megálltak a Frankel Leó utcában megcsonkított két hatalmas fánál. Volt, aki levelet írt, mások telefonáltak, de a mai napig is sokan méltatlankodva nézik a kivágott rönköket. — Miért kellett kivágni ezeket az életerős fákat? — erre kértünk választ a városi tanács hatósági osztályának munkatársától, Schlenk Lajostól. — Huszonöt lakó kérte levélben a fák kivágását, mert besötétítette lakásait, s virágzás idején mindent elárasztottak a vattaszerű pihék. Hozzájárultunk a kéréshez, azzal a feltétellel, hogy a kivágottak helyére díszfákat kell ültetni. A munkával a kommunális üzemet bíztuk meg. — Ezek szerint bárki kérheti a városban az ablaka előtt álló fa kivágását, ha az besötétíti a lakást? — Elvileg kérheti, de nem könnyen adunk ki ilyen engedélyeket, hiszen nagyon sok szempontot mérlegelünk a határozat előtt. Mi sem szeretnénk, ha általánossá válna ez a szokás, hiszen hosszú évek kellenek hozzá, amíg megnő egy-egy fa. \ Ennyi lenne a két fa kiváEz már nem hajt ki soha. Ezt a fát még most vágják. A szerző felvételei gásának története, amely azóta a lakók közül is többekben kételyt támasztott. Akadt köztük olyan is, aki, mint mondta, meg sem nézte, mit ír alá. A két fa árnyékától megszabadultak ugyan, azonban a szálló pihéktől nem. Ugyanis az utca szomszédságában két fasor ontja a pilléit. Szerencsére nem sok helyen van ilyen fa a városban, de annál több, amelyik ezután is árnyékot vet egy-egy ablakra. Reméljük nem jutnak az előbbiek sorsára! Papp László ISSN 0133—2759 (Váci Hírlapi
