Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-29 / 202. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK Hastes málna, keserű narancslé Szobi szörpök sikere a vásáron Örömmel tértek haza a szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalat szakemberei vasárnap az OMÉK-ról. A televízióban is láthattuk azí a reklámot, ahol egy csino? hölgy kínálja a szobiak legújabb termékét, egyikét annak a rostos szörpcsaládnak, amely a kiállításon II. díjat nyert. A sikerről, annak előzményeiről a vásár utolsó napján Hoffer Frigyes igazgatóhelyettes tájékoztatott. Többek között elmondta, Jjogy mintegy két évtizeddel ezelőtt hét termelőszövetkezet hozta létre a vállalatot. Az üzemben az alakulástól kezdve folyamatos a fejlesztés. Ez idő alatt jelentősen korszerűsödött a gyártási technológia és szinte évente újabb és újabb termékkel jelentek meg a piacokon. Ma már összesen huszonhat különféle termék készül a szörpökből, gyümölcsborokból, gyümölcsvermutokból és a különböző sűrítményekből. Kétéves kísérletsorozat eredményeként olyan szörpöket kínálhatnak a fogyasztóknak, amelyek jobban megfelelnek a korszerű táplálkozási követelményeknek. Ezekre a termékekre jellemző, hogy az édes íz meghagyása mellett jelentősen csökkent a cukortartalmuk. Továbbá cél volt az is a fejlesztések során, hogy import anyagot takarítsanak meg. A legújabb rostos szörpcsaládnál az import anyag a korábbi mennyiséghez viszonyítva a felére csökkent. Tavaly a BNV-n már bemutatták az új szörpcsalád egy részét. A meggyből, kajszi-, sárgabarackból és körtéből Két új kiadású könyvben Emlékek a városról A húszas—harmincas években megjelent Váci Könyvek sorozat 15. kötete Tragor Ignác: Vác az irodalomban című munkája volt. A múzeum- ígazgüto-szérző idézett-Petőfitől Mikszáthig mindazok műveiből, akik" a városról írtak. A legutóbbi négy évtizedben több könyv jelent meg Vácról, s írók tudományos, szépirodalmi műveiben találkozhattunk a város nevével. A múzeum igazgatóságának kezdeményezésére folytatják a Váci Könyvek sorozatának kiadását, eddig két kötet jutott el az olvasóhoz. XJrbán Ernő megírta a DCM építkezésének izgalmas történetét A nagy kaland című regényében. A Studia Co- mitatensia 13. és 14. kötete: Vác története. Holl Béla megörökítette a 200 éves váci könyv krónikáját. Kersett munka Dercsényi—Granasztói Vác című ismertetője, Korniss Péter sok képpel illusztrált váci albuma. A közelmúltban két könyvben olvashattuk ismét Vác nevét. Űj kiadásban megjelentették A művészet története Magyarországon című, képekkel illusztrált könyvet. A 470 oldalas mű 12 helyen szól váci vonatkozású emlékekről. A szerzők írnak az I. Géza által 1074 után alapított váci székesegyházról, a váci ötvöscéh 1423- ból való szerkönyvéről. Képek mutatják be a váci székesegyház híres szentólykorlátját, M'áitlbettséh freskóit, megemlítve, hogy az 1760-as évek legmodernebb épülete Közép- és Kelet-Európábán az Isidore Canevalle építette váci dóm volt. Találunk ismertetőt a mai Madách Imre Művelődési Központról és Kovács Margit ke- rámiafaláról. Augusztus derekán került a könyvesboltok kirakatába Her- czeg Ferenc Emlékezéseinek vaskos kötete az úri közép- osztály történetének érdekes dokumentumaként. Második része, A gótikus ház 1939-ben jelent meg először, s az író 1890. és 1914. közötti pályafutását beszéli el. Herczeg Ferenc 1908-ban megnősült és Vác városába tette át lakóhelyét. Nagyon megfelelőnek tartotta a Fannady- házat (a mai Gábor József utca egyik Duna-parti épületét), s azt mindenestől kibérelte. Négy évig lakott benne. Oldalakon keresztül ír a folyóparti sétákról, Kassai Vidor barátságáról, a fővárosihoz közel eső kisvárosiról. P. R. Kiss István tárlatán Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész kiállítása nyílt meg a Madách Imre Művelődési Központ földszinti kiállítótermében. A művész alkotásai nem ismeretlenek a váci közönség előtt, hiszen nap mint nap találkozunk köztéri szobraival: a Géza király téren a „Végvári vitézek” című alkotása, a Komócsin-kollégium előtt pedig Vak Bottyán lovasszobra látható. (A képen, balról jobbra, Wcisz György, a városi tanács elnöke, Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a művész és a tárlatlátogatók.) Papp László felvétele készült termékeik e rövid idő alatt is igen népszerűek lettek a fogyasztók körében. Az OMÉK-on a szörpcsalád két újabb termékét; a rostos málnát és a keserű narancslét is megkóstolhatták a látogatók. A kiállításon nemcsak a fogyasztók, hanem a partnervállalatok és feldolgozóipari szakemberek is megkeresték a szobiakat. A bemutatkozás hasznosságát jól szemlélteti az igazgatóhelyettesnek az a megállapítása, amely szerint a vásár egyik napján több mint ötezer kilométeres utazást takarított meg azzal, hogy a partnerek felkeresték. Konkrét eredmények is születtek; így többek között sikerült bővíteni a kooperációs kapcsolatokat. A csepeli Duna Termelő- szövetkezettel és a dré- gelypaiánki szörpüzemmel kötöttek kereskedelmi megállapodást. Tárgyalásokat folytattak szovjet szakemberekkel is arról, hogy a konzervipar exportlemaradását szobi gyümölcsszörpökkel pótolják. Ez 200— 300 vagonnyi termékmennyiségnek felel meg. Ha a megállapodás létrejön, az már most biztosíthatja a tájegység gyümölcstermésének a helyét. Természetesen az üzem teljes kapacitására szükség lenne ahhoz, hogy az exportkötelezettségének eleget tudjon tenni a vállalat. A jövőt illetően a szobiak tervei között szerepel a rostos szörpcsalád továbbfejlesztése. A következő hetekben már az őszi lipcsei vásárra is készülnek. Ahol — a szakemberek tervei szerint — a vásárlátogatók az idén már a negyedik új terméket: a rostos kiwit is megízlelhetik. Surányi János Falvak a Börzsöny túlsó oldalán (2.) Telek, munka, orvosi rendelő Simán gördül az autó a nagybörzsönyi bekötőúton. Horváth Andrást keressük, az Ipolyvölgye Termelőszövetkezet és a letkési területi pártvezetőség titkárát, aki az orvosi rendelő építéséhez érkezett ide. A recept ebben a községben is hasonló. Rendelő és lakás az orvosnak. Az építkezést segítette a lakosság. (A létesítményt augusztus 20-án avatták fel. Szerk.) Ha jövőre a Börzsöny-napokon átadhatják, s közben elkezdik a tanári lakás építését is, egy tömbben alakul ki a község szociális-kulturális intézmény- rendszere. Az a cél, hogy minden faluban legyen egy orvos és egészségügyi személyzet, hogy Szobtól Bernecebarátiig kialakuljon a hálózat. Letké- sen lesz a gyermekorvosi rendelés is, a központi helyen fekvő Vámosmíkolán tartják majd a hétvégi ügyeletet. „GSeichtíi” A kemencei Vegyesipari Szövetkezet Március 15. építőbrigádja Vilt János brigádvezető társaságában ünnepel, s Horváth Andrásnak el kellett fogadnia az étterembe szóló meghívást. Régi szokás szerint koccintanak arra, hogy ma gleichnit, azaz falegyent csináltak, jöhetnek a vasbetongerendák. Nem viszi itt túlzásba senki, de azt azért mégsem tűrik, hogy az újságíró málnaszörpöt igyon, s mikor a számhoz emelem a poharat, meglepetten tapasztalom, hogy piros bort öntöttek az üdítő helyett. — Igya csak meg — ajánlják, majd aztán kérdezősködhet, hogy s mint is zajlik az élet Tésán, Mi- kolán, meg a többi helyen. — Perőcsény öregszik — ismétlik meg az odavalósiak mások megállapításait. Igaz, hogy most már minden házba be lehet vezetni a vizet, de azzal egy kicsit megkéstek. Pestiek veszik az olcsó, lakatlanná vált házakat, a tsz- ben meg nem jut mindenkinek munka, s nőm is nrindeor ki akar ott dolgozni, de más nincs. A forrásvíz táplálta régi strand elhanyagolt, pedig megérné rendbe hozni. Más azt kifogásolja, hogy csak hetenként kétszer rendel az orvos. Letkés az igen, ott jobb a helyzet. — Valóban más — mondja Horváth András, aki szintén Szob közelségére szavaz, de azt is meghatározónak tartja, hogy áz építkezők telekhez juthatnak. Nem úgy, mint például itt Nagybörzsönyben, ahol az idén is 3—4 család hagyta el a falut, mert nem volt rendezési terv, nincs hová építkezni. Felerészben A letkési termelőszövetkezet melléküzemága bérmunkát vállalt, felújította a berendezéseit, gépekkel segíti a községi építkezéseket. A szövetkezet belső életébe, sorsuk alakulásába beleszólhatnak a fiatalok. De persze — folytatta a titkár —, ha a boltba a nyári dologidőben is délelőtt 11-kor hozzák a kenyeret, ha a művelődési házak felszerelése olyan szegényes, mint amilyen jelenleg, s ha mint tudjuk, programjaik nem felelnek meg az igényeknek, akkor csak a feltételek egy részét termtettük meg, a többire ezután kerül sor. És hát visszatérve Letkésre: kinőttük az óvodát, az iskolát, növekszik a pedagógusok terhelése. Szóval a gondok sohasem fogynak el, mindig lesznek sürgős tennivalóink. — Miért kell Vácra, sőt néha Budapestre utaznom, ha kerti szerszámot akarok venni — hangzott el még egy kérdés a társaságban, amit a sokszor emlegetett másik példa követett: Ha a tésai állampolgár a reggeli busszal bejön a mikolai tanácsra, s nem akar visszafelé 9 kilométert gyalogolni, akkor csak délután két órakor indulhat haza. Glázer László, Nagybörzsöny tanácselnöke épp a mondat végére érkezett, s különösen örült annak, hogy eddig jutottak az építkezéssel. Ezenkívül az • foglalkoztatta élénken, hogy elég lesz-e a falu fölötti vízforrás 144—150 köbméteres napi hozama arra, hogy 200 lakóház vízvezetékét ellássa. Ha igen, akkor egy hónapon belül megszervezik a társulatot. De ha nem, akkor központi támogatásból kiépítik az utcai vezetékeket és a sűrűn elhelyezett kifolyók adják a jó ivóvizet. Amint biztos lesz a mérések eredménye, azonnal döntenek, hogy nekiláthassanak a program megvalósításának. Ha nem is mindent A képzeletbeli zsák másik vége felé indultunk, Berne- cebaráti irányába. A táj szépségei minden alkalommal ámulatba ejtik az utazót, de nem beszélnek az embereket foglalkoztató gondokról, örömökről. Sok még a dolguk a szülőföldjüket szerető, ahhoz ragaszkodó Ipoly-vidéki embereknek. Előttük áll egy újabb ötéves tervidőszak. Lehetőségük az új rendszerű tanácsi gazdálkodás, a társadalmi összefogás, öt év alatt sokat tehetnek, ha nem is oldanak meg mindent. És közben újabb korosztályok érnek felnőtté, újfajta igények támadnak, s újabb alkotóerők teremnek. Kovács T. István Meghosszabbodik a szülési szabadság Változást a gondozásban! Az 1985. szeptember elseje után szülő édesanyák számára egy hónappal meghosszabbodik a szülési szabadság. A Minisztertanács rendelete értelmében ezt a négy hetet azonban csají a szülés előtt szabad kivenni. A szülési szabadság megnövekedésének egészségügyi hasznosságáról dr. Öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa elmondta, hogy az egészségügyi szakemberek a koraszülések és a csecsemőhalálozás csökkenését várják ettől a rendelettől. Már a szülési gyermekágyi szabadság létrehozásakor is az volt a cél, hogy a mama — terhessége védelme érdekében — egy hónappal a szülés előtt A város több mint negy- ven ipari üzemében és intézményeiben összesen több mint 20 ezer ember dolgozik. Közülük minden második nem Vácott lakik, hanem naponta ideutazik a környező településekről. Ingázó. Volán-pályaudvar, reggel öt óra után. Egymás után gördülnek be az autóbuszok. Csöndben szállnak le az emberek, sietnek. Még álmosak, talán ezért kevés a szó. Nagyon korán kell kelni a reggeli műszakkezdéshez. Valamennyivel könnyebb azoknak, akik a városhoz közelebb laknak, de a Nógrád megyéből bejáróknak már hajnali négykor csörög a vekker. Zsúfoltan jönnek a buszok Penc- ről, Rádról, Űsagárdról, Nőtincsről, Legéndről. Hat óráig nagy a forgalom, aztán szusszanásnyi szünet következik. Vasútállomás, reggel fél hat. Ebben az időszakban 10 —15 perces eltéréssel érkeznek a vonatok. Csikorognak a fékek, embertömeg lepi el a pályaudvart, amely perceken belül ki is ürül, hiszen a hat órás csöngetést mindenki szeretné elérni. A Pamutfonóipari Vállalat váci gyáregységének portája, hat óra előtt. Kis Robur áll meg, a munkásokat hozza Galga- györkről, Püspökhatvanból, Csővárról. Ezekből a szerződéses buszokból ma már Ingázók kevés van. Legtöbb esetben a jármű vezetője is helybeli. Reggel összeszedi az embereket, akik műszakkezdésre érnek be, utána pedig rögtön hazamehetnek. Kényelmes nekik így, mert háztól házig szállítják őket. A délelőtt csendes, a város éli megszokott életét. A pályaudvarokon is csak átlagos az utasforgalom: 80—100 ember száll fel egy-egy befutó autóbuszra, vonatra. Ahányan elmennek, annyian jönnek. Egy óra után ismét fokozódik a mozgás, újabb autóbuszok, vonatok futnak be, emberek sietnek a délutános műszakot kezdeni. Aztán félórányi szünet után megindul az áramlás visszafelé. Már nem olyan sietősen. Ilyenkor megnövekszik az üzletek forgalma, de a leglátogatottabbak a pályaudvarok közelében lévő büfék, bisztrók. Beszélgetnek, söröznek az emberek. Három óra előtt elindulnak az első autóbuszok, vonatok a délelőttösökkel. .Helyettük újabb emberek jönnek. Megérkeznek az építőiparban dolgozók, és azok, akik budapesti üzemben találtak maguknak munkát. Nekik hosszabb a műszak, vagy csak négy-öt óra körül érkeznek a városba. A jármüvek zsúfoltak, sok az álló utas. Néhol egy-egy fiatal könyvet vesz a kezébe. A többiek inkább beszélgetnek, ölükben csomagok; benne kenyér, tej, hentesáru, mert legtöbben a bevásárlást is a városban intézik el. A fiatalok hangosak és vidámak. Aztán ahogy halad az autóbusz vagy a vonat, úgy lesznek ők is csendesebbek. Sokan alszanak az utasok közül, elnyomja őket a fáradtság, vagy a felhajtott egy-két korsó sör. Otthon várja őket a kert, az állatok, mert a ház körül mindig akad munka. Etetni, a termést betakarítani, kaszálni kell. Ezekből egészül majd ki a kereset, gyűlik a lány stafí- rungjára való, nagyobbodik a ház, beépül a tetőtér, vagy összejön egy kocsira való a gyereknek. Este korán fekszenek, mert másnap már ismét hajnalban csörög a vekker. Este kilenc óra. TJjra jönnek a buszok, most az éjszakásokat hozzák. Kevesen vannak, ezt a műszakot már nem sokan vállalják. Tíz óra után lassan kiürülnek a pályaudvarok. Nem marad egyetlen autóbusz sem. Elcsendesedik a vonatok futása is. Az utolsó járatokon szinte minden utas alszik. Mit is tehetne mást, hiszen a világítást kikapcsolták. Utazás még Húsz- hatvan percig. A távolságtól függően, kinek mennyi. S. J. otthon maradjon. Azért azonban, hogy a szülés után ho?z- szabb időt tölthessen az édesanya gyermekével, ezt a szabadságot a gyakorlatban át- vitték a szülés utáni időszakra, -ami egészségügyi szempontból semmiképp sem volt előnyös. Hasonlóan azoknak az országoknak a gyakorlatához, ahol a csecsemőhalálozások, a szülési szövődmények száma alacsony, azt szeretnék Magyarországon is elérni, hogy a terhesség utolsó hónapjában az anya hetenként jelentkezzen a terhességét ellenőrző orvosnál a terhesgondozóban, vagy annak a kórháznak az ambulanciáján, ahol szülni fog. A megfelelő ellenőrzéssel időben megelőzhető a koraszülések és halvaszületések egy része, az egészségügyi szolgálat fel tud készülni a szövődményes szülések levezetésére. — Alapvető változást szeretnénk a terhesgondozásban — mondotta dr. Öry Imre. A cél, hogy a mind jobb, fejlettebb orvosi vizsgálat mellett többet törődjenek a szülésre felkészítés lélektani kérdéseivel, hogy a terhesgondozáson körültekintően foglalkozzanak a kismamákkal, megismerve családi környezetüket is. Rólunk írják A Népszabadság közölte a váci Etelvári Sándor olvasói levelét, amelyben azt elemzi, hogy valóban szégyellnie kell-e a kimagasló, jó munka eredményét egy nyereséges, a gazdasági nehézségeket eredményesen leküzdő vállalatnak. A Fonómunkás arról írt, hogy a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában megszűnt a korábbi panaszáradat. A fonodában kiegyensúlyozott közegben dolgozik gyűrűsfonónő és gépmester, művezető és ipari tanuló, vietnami és lengyel vendégmunkás. Mészáros Jánosné üzemvezető remekül fogja össze a szak- mányokat. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a kedves ismerősöknek és barátoknak, a váci területi 3-as pártalao- szervezetnek, akik Tóth János kőművesmester elhunyta alkal, mával részvétüket kifejezték. A gyászoló család. ISSN 0133-2750 (Váct Hírlap) "
