Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

1985. AUGUSZTUS 39., CSÜTÖRTÖK 5 Fordult a kocka, de... Sok az építőanyag a telepeken Aki az utóbbi hónapok­ban gyakran jár a megye Tüzép-telepein, annak fel­tűnik, hogy a korábbi évek­ben üresen kongó leraka­tok mostanában roskadoz­nak az árutól. Nagy meny- nyiségben található ce­ment, betongerendák, ajtók, ablakok, falazóanyagok Szentendrén, Pomázon, Ér­den és Vácott. Vevőkre vadásznak — Akár kitehetnénk a meg­telt táblát — mondja keser­nyés szájízzel Dutka lmréné, a szentendrei és Kertész József né, a pomázi Tüzép ve­zetője. Mi történt tehát? Többek között az, hogy a Budapest* környéki Tüzép Vállalat megszokta; évente körülbelül 8—10 százalékkal több építési engedélyt adnak ki a tanácsok. Semmi nem mutatott arra. hogy az idén az építési kedv mintegy 25— 30 százalékkal visszaesik. Jól emlékszünk arra is; az építő­iparra nagy nyomás neheze­dett a lakosság és a felelős szervek részéről, hogy növelje termelését, bővítse választé-i kát. A két tendencia. termé­szetesen ellentétesen hatott, s eredménye a Tüzép-telepen felgyűlt óriási árumennyiség lett. Árengedményes akciók A szentendrei Tüzép-telep például az .év első felében 5 millió forinttal maradt el a tervétől. Kertész Józsefné Po­mázon azt panaszolta, hogy az idén még nem látott OTP- hitellevétet, vagyis az építési kedv visszaesésének egyik oka az, hogy az otthont te­remtem kívánók nehezen jut­nak kölcsönhöz. Ne hallgas­suk el, hogy az építőanyag­ának ,s a munkadíjak irreá­lis mértékben elszakadtak az átlagjövedelmektől. Mindez oda vezetett, hogy a Tüzép- telepek előtt álló fuvarozók s az árukiadók valósággal va­dásznak a vevőkre. Kákái György, a Budapest környéki Tüzép Vállalat ke­reskedelmi igazgatója el­mondta, hogy a tervhez ké­pest mintegy 15 százalékos a lemaradásuk. Tavasszal még remélték, hogy a jó idő bekö­szöntővel megindulnak a ma­gánépítkezések. azonban ez nem következett be. Azt, hogy igény lenne az építő­anyagokra, mutatja, hogy a 20—30 százalékos árengedmé­nyes akciódkor felfut a Tü- zép-telepek forgalma. Világos tehát, hogy a vásárlóerő hiá­nya tartja mozdulatlanul az áruhegyeket. Pomázon. pél­dául szeptember 1—15-ig nem is fogadnak semmilyen építő­anyagot. Tehát az újonnan kialakult helyzet sem problémamentes. Nem várható ugyanis, hogy az építési kedv erősen fellendül. A felsoroltakon kívül ezt gá­tolják az utóbbi 10 évben ala­posan megdrágult telekárak, valamint az, hogy a tanácsok az egész megyében, de külö­nösen az agglomeráció széles gyűrűjében már nem tudnak házhelyeket biztosítani. A képhez tartozik az is, hegy egyre több magánkereskedő, sőt a gyárak a kereslet visz- sz&esése miatt rátértek az áruk önértékesítésére. S van itt még valami, ami­ről feltétlenül szólni kell. Ma Jelentős készleteik vannak A Beton- és Vasbeton Ipari Művek szentendrei gyárában je­lentős árukészlet várja a vásárlókat. A képünkön: a francia licenc alapján gyártott feszített huzalú PPB-gerendák látha­tók. Ezek igen alkalmasak családi házak födémjeinek készí­téséhez már az építőanyagok szállí­tási költségei elérik egy-egy családi ház építési értékének mintegy 30 százalékát. Ez a tétel, bár az építtetőt súlyo­san érinti, nem szerepelhet az OTP-nek benyújtott kalkulá­ciókban. Erre hitel nem jár. A fentiekből adódik a kér­dési Dicsérjük meg az épí­tőipart azzal, hogy maximá­lisan teljesítette feladatát? Sajnos, ezt nem tehetjük. Mert míg az egyik oldalon igaz az, hogy rengeteg az el­adatlan áru a Tüaáp-telepe- ken, a másiik oldalon az is igaz, hogy a tervezői elképze­lés és a kínálat nem mindig esik egybe. Természetes, hogy az ember, ha már több nem­zedék számára házat épít, szeretne eltérni á megszokot­tól. Ezt az igényt az építő­ipar mindeddig nem tudta ki­elégíteni. Energiatakarékos építés Még mindig szűk a belső aj­tók választéka, hiánycikk a válaszfaltégla, a fehér csem­pe, egyes ajtók, ablakok is keresettek. Ráadásul a január 1-től életbe lépő rendelkezés — ami az energiatakarékos építkezést kötelezőivé teszi — megdrágítja az otthonterem­tést. s az anyagok választék- bővítését követeli. , A Budapest környéki Tüzép Vállalat vezetői és más szak­emberek úgy véliiit, hogy az elkövetkezendő években fő­ként a tetőtereket építik be a családok, illetve átállnak a több évig tartó otthonterem­tésre. Ezért elsősorban azt fogják kérni az építőipartól, hogy szigetelőanyagból, le­mezáruból, válaszfaltéglából bővítse a kínálatot. Vélemé­nyük szerint az építési kedv erős fellendülése nem várha­tó. Itt az ideje tehát annak, hogy az építési anyagok vá­lasztékát növelni és minősé­gét javítani'lehessen. SZENTENDREI *3t£íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Szedi íftagad! Következik: az alma Céljuk, kegy leszorítsák az árakat Lassan hagyománnyá válik, hogy a pomázi Munkaterápiás Intézet évről évre megszervezi a szedd magad mozgalmat Ezzel az a céljuk, hogy a környéken leszorítsák a gyümölcs­árakat. Ezt bizonyos fokig megtehe­tik, mert mint Bede Lehel me­zőgazdasági főágazatveze(tő el­mondta, cseresznyéből’ és meggyből mintegy 850 mázsá- nyit szedétt le a lakosság át­lagban 17 forintos áron. Köz­tudott, hogy sokan még a sa­ját fájukon is otthagyják a gyümölcsöket, pedig a piacon csak 30 forint körüli áron kap­ható. Ezekben a napokban a kajszibarackot szedik a jelent­kezők. Mintegy 40 hektárnyi területet nyitottak meg a la­kosság részére, várhatóan 200 -—230 tonnát értékesítenek a szedd magad keretében. Az el­ső napok tapasztalatai roppant kedvezőek, mert 58 tonna már­is gazdára talált. Mire ezek a sorok megje­lennek, már az őszi barac kos­ban szorgoskodnak a szedők. Először a Sun bean érik (sár­ga húsú, fél magvaváló), aztán a ford, a champion és az el- berta következik. E, kedvelt gyümölcsből mintegy 60 ton­nát szedhet le a lakosság. A szedd magad mozgalom ezzel se zárul, mert lassan ehe­tő a cla.pp kedveltje, a vilmos- és a hardy vajkörte. A befőtt­nek kiválóan alkalmas fajták­ból mintegy 100 tonna várja a szedőket. Külön öröm, hogy szilvából is a lakosság rendel­kezésére bocsátanak körülbe­lül 30 tonnát. Az egész moz­Pf. 57 Postafiókunkat egy idős ol­vasónk kereste meg a levelé­vel. Többek között arról ír; nem élfti a2 okát annak, hogy miért borítják ki rendre az élelmiszerboltok elé hajnalban kitett tejtermékeket, hogyan törhetnek be körzetünkben ha­vonta a különböző üzletekbe? Bár abba belenyugodott, jegy­zi meg, hogy hétvégeken kép­telenek az alapellátást biztosí­tani, azt azonban furcsállja, hogy a füzesparki lakótelep üz­letében délelőttönként szinte soha nincs kenyér. Legutóbb például háromnegyed 12-kor közölték vele, hogy a péksüte­mény csak később érkezik. Azt már mi kérdeznénk meg szívesen, hogy ugyan mit tud­nak kezdeni a boltban a dél­ben érkező kenyérrel, zárás előtt két órával? Idős olvasónk azt sem érti, hogy miért meg oldhatatlan fel­adat városunkban a közművek fektetése, vagy csőrepedés el­hárításához felbontott aszfalt visszatakarása. Azt tapasztalja, hogy az ilyen helyeken hosszú hónapokig gödrök tátonganak. Pontos helyeket is említ. Pél­dául a Lévai és Kovács László út sarkát, illetve a Perjéssy Sándor út bejáratát. Azt is kér­dezi, hogy az illetékesek miért nem tesznek semmit a csend­rendelet betartásáért a lakóte­lepen? S vajon miért engedik meg, hogy a többemeletes há­zakkal körbezárt parkolóban a segédmotorosok adjanak egy­másnak koncertet? Sajnos, mi csak annyit tehe­tünk, hogy a mielőbbi orvoslás reményében az illetékesekhez továbbítjuk jogos panaszait. Budakalász S50 éves A Kaiuz család esküje EBBEN AZ ESZTENDŐBEN ünnep­li fennállásának 850. évfordulóját Bu­dakalász. Ez alkalomból nem lesz ér­dektelen vázlatosan visszapillantani a történetére. Már a római kor előttről is vannak olyan régészeti emlékek, amelyek bi­zonyítják. hogy lakott volt akkor is e táj. A rómaiak Aquincum előretolt helyőrségeként tartották számon, a Lu­pa csárdától északra pedig őrtornyot is építettek. Ezt a helyet sokáig Bolha- vár néven ismerte a lakosság. Köztudott, hogy a honfoglaláskor Ár­pád vezér Aquincum környékén ren­dezkedett be. A mai Budakalász terü­letét a kabarok törzséhez tartozó Ka- luz nemzetség kapta meg. Az első írá­sos emlék 1135-ből maradt fenn, ez nem más. mint a bozóki prépostság alapítólevele, amelyben I. András Ka- luzfalut a prépostságnak adományozta. A tatárjárás után a község visszaszállt a Kaluz nemzetség kezére. Az 1500-as évek végéig sikeresen védték birtoku­kat- az igen erős pilisi apátság ellen. Harcukból fennmaradt egy okirat, amelynek tanúsága szerint a Kaluz csa­ládnak esküvel kellett igazolnia, hogy a föld a saját tulajdonát képezi. A XV. században kihalt a Kaluz csa­lád, következett az'igen, zűrzavaros tö­tök hódoltság, valamint, Szapolyai és Ferdinánd viszályának időszaka. Va­lószínű, hogy a falu átmenetileg elnép­telenedett. Az is bizonyosnak tűnik, hogy ebben az időben kezdtek a szer- bek beköltözni a községbe. Végül is a Szigetmonostoron lakó Bornemissza Pál szerzi meg Pomáz és Kaluz birtokokat, mint teljesen elpusztult helyeket. A XVII. század első évtizedeiben kilenc, száz év múlva huszonkét adózó Csalá­dot tartanak nyilván az adóösszeírások. Ebben az időben már a Vattay család a tényleges birtokos Kaluzon. A török kiűzése után lassú fejlődés­nek induló település a latin írásforma miatt lassan Kalászra alakul, s csak jó­val később kezdik Buda-Kalásznak em­legetni. A XIX. századi adatok azt mutat­ták. hogy a helység csak igen lassan • népesedett. Az 1838-as nagy dunai ár­víz 14 lakást döntött romba. Tíz évvel később, a szabadságharc idején a lajst­romok 105 lakosról beszélnek. A Buda- Kalász névalak 1876-tól lesz hivatalos és ezt erősíti meg végleg 1900-ban egy belügyminiszteri rendelet. Budakalász sorsa természetesen ez­után is követi hazánk históriájának fordulatait Sok a hősi halottja az el­ső és a második világháborúban. A fel- szabadulást mint kisközség éri meg. Ezekben a napokban pedig egy majd­nem 8 ezer lakost számláló település emlékezett fennállásának 850. évfordu­lójára. A lakosok jó része a fővárosban keresi a kenyerét, de sokan dolgoznak a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat bu­dakalászi gyárában is. Lapunk is több­ször hírt adott róla, hogy a nemrégen átadott Üröm—Budakalász vízvezeték biztosítja az egészséges ivóvizet a falu legmagasabban fekvő házai számára is. A Pomázra vezető üt mentén szép mű­velődési ház épült, itt található a köz­ségi könyvtár. Ma már szabadtéri szín­pada is van. Az elmúlt tíz évben épült új részei is szépek a nagyközségnek. Társadalmi összefogás eredménye a ha­tárában létesített Omszki park, amely ugyan pont a napokban heves vitákat váltott ki az emberi felelőtlenség, okán. Budakalász Üröm felé eső oldalán egy­re több a víkendház. Igaz. hogy az in­gatlanokat. amelyeket ezelőtt negyed­századdal potom pénzért lehetett vá­sárolni. most csillagászati összegekért adják el. A jó megközelítési lehetőség keresetté tette a településen fekvő föl­deket. S a ma nehézségei éppen ebből is adódnak. Már nincs házépítésre al­kalmas telekhely, s a megnövekedett 'akosságot nem mindenütt tudja meg­felelően ellátni az elavult kereskedel­mi hálózat. A JELES ÉVFORDULÓT már jú­nius eleje óta rangos események so­rával ünnepelte a lakosság. E műsoro­kat a művelődési otthon szervezte, a befejezést és a csúcspontot a-z alkot­mány ünnepe jelentette, amikor is a nagyközségben gyülekezett a körzet ap- raja-nagyja. galom csúcsát azonban a téli alma szedése jelenti. A Pomáz környéki emberek mintegy 1300 tonnányit szedhetnek le a jonatánból, a starkingból es a goldenből. A Munkaterápiás Intézet ve­zetői arra törekednek, hogy az áraik mintegy 30 százalékkal legyenek alatta a budapesti piacokénak. E célból hetente többször is megjelennek a Bosnyákon, Óbudán, a Fény utcában. A vásárlók tömegéből ítélve a szedd magad arai igen kedvezőek. Bede Lehel ígérte, hogy most lesz elegendő pénz­tár a gyümölcsösökben, és nem kell sorba állni, mint az el­múlt esztendőkben. Egyébként hétköznapokon reggel 8-tól délután 4-ig, vasárnap pedig délig lehet dolgozni a gyümöl esősökben. Lehet tehát készíteni a ládá­kat! Márka-szezon A Pest Megyei Pincegazda­ság szentendrei töltőüzemi­ben ezekben a napokban a megrendelők szinte a szalag­ról viszik el az üdítőket. / közkedvelt literes mangóbói már nem is tudják az igénye­ket kielégíteni. De igen nép­szerűek a képen látható két- deeis Márka-italok is Sportstatisztika A falvak messze elmaradnak A szocialista társadalom érdeke, hogy tagjai egészsége­sek, edzettek legyenek. Az egészség megóvásában, a fizikai képességek fejlesztésében, a szabad idő hasznos és értelmes eltöltésében fontos szerepe van a testnevelésnek, a sportnak. Az életmód, az élet- és munkakörülmények változása igényli a rendszeres mozgást, a sport hatással van a termelésre, a kultúrára, a művészetre — állapítja meg az MSZMP Szent­endrei Városi Végrehajtó Bizottsága elé került beszámoló. A csaknem kilcncoldalas elemzés többek között szól arról, hogy a városi iskolai sportélet ütemesen, a községeké ennél jóval lassabban fejlődött. mondhatná az olvasó, hogy ott vannak még a pomázi jég- korongozók s a szentendrei vívók. E két utóbbi szakosz­tálynak azonban nem sok kö­ze van a településekhez. Nézzük most meg azt, hogy mi van a futballisták 300-as létszáma mögött! Nemrégen írta meg lapunk is, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főis kola megszüntette eme szak osztályát, nincs csapata Viseg rádnak, Pócsmegyernek, Kis oroszinak, Pilisszentlászlóna és Csókánkénak. E községei labdarúgói pedig egy évtized del ezelőtt nem is akármilyen csapatokkal szerepeltek a já rósi bajnokságban (KisorOsz'. Visegrádi. Az igazság az, hog}’ még azokban a községekben is erősen visszaesett az egyet len szakosztály, a labdarúgó népszerűsége, amely most a mellékletben jelzi, hogy lab­darúgói vannak. Például Du- nabogdány, Piliszentkereszt. Körzetünknek egyetlen me­gyei labdarúgócsapata van, a Szentendrei Petőfi, a járási bajnokság az . ország egyik leggyengébb versengése. Árulkodnak a számok A versenysportban fellen­dült az úszó, a sportlövő, a kajak-kenu, az atlétika, a te­ke és az asztalitenisz, tömeg­sportban előrelépett a Papír­ipari Vállalat Szentendrei Gyára, a PEFÉM, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat buda­kalászi gyára, az Óbuda Tsz. Tornateremmel gazdagodott a szigetmonostori és a pomázi 1. sz. általános iskola, tenisz­pályák épültek az Építéstu- dopiányi Intézet Szentendrei Gyárának telepén, kispályák a Felszabadulás lakótelepen. Az elemzéshez egy mellékle­tet is összeállítottak az illeté­kesek. A város és a körzet sportját ismerő embernek a számok sok mindenről árul­kodnak. Olyan dolgokról is, amelyek a beszámolóban nem szerepelnek. Érdemes például elgondolkodni azon, hogy Szentendrén és á körzetébe tartozó 13 községben összesen — statisztika szerint — 1886- an tagjai valamilyen szakosz­tálynak. önmagában ez impo­náló szám. De ha kivonjuk belőle a természetjárókat, (nem azért, mintha lenéznénk a testmozgás eme változatát), akik 750-en vannak, s a lab­darúgókat, akiket 300-an kép­viselnek, már nem ilyen ró­zsás a kép. Népszerű a foci Megállapítható ugyanis, hogy az egyéb sportágakat még 900-an sem űzik a városban és körzetében. Ezen túl az is kitűnik, hogy a két. említett sportágon kívül csak az atlé­tika, a kézi-, rop- és kosár­labda, a kajak-kenu, az úszó, a vívó, a teke és a sakk léte­zik. Számításba véve, hogy a sportlövészet kizárólag a Kos­suth Lajos Katonai Főiskolára koncentrálódik, a vízi sportok pedig csak az utóbbi két év­ben mozdultak el a nullpont- ról, kiderül, hogy a labdajá­tékokon kívül gyakorlatilag nincs más a körzetben. Most Fiatalok, serdülők Más szempontból vizsgálva számadatokat, kiderül, hog' az 1886 sportolóból 916 Széni endrén szakosztálytag, s a maradékon osztozik a körzet 13 községe. Arra a kérdésre, hogy hány ifjúsági és serdülő versenyzője van, a rubrika áthúzásával felel Dunabog- dány, Pilisszentkereszt, Sziget- monostor, Tahitótfalu, de ide­sorolhatjuk a listán nem sze­replő Csobánkát. Pócsmegyert, Kisoroszit és Pilisszentlászlót. A város és körzet sportéle­tére a párt végrehajtó bizott­sága elé kerülő elemzésen túl a felsoroltak is érvényesek. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Agues

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents