Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1385. AUGUSZTUS 28., SZERDA Eszik vagy isszák Bokron termett ezüstérmes ierész ízek az étlapon - Még csak nem is drága A Május 1-ben Mindent megszerveztek A gyümölcsökkel szívesen foglalkozó dánszentmiklósi kcrtészkedők ‘közt két évti­ze Idei, vagy annál is többel ezelőtt szárnyra kapott á hír: Főző Józsefét kertjében piros színűt teremnek az egres­bokrok, ha nem is mind, de egy-kettő közülük. Meg az­után, annak a piszkének nincs is olyan íze, mint az igazi­nak. „Micsurinkodik” — mondták, a kutató nemesítő, a helybeli termelőszövetkezet névadójának a nevét emle­getve. Az egy-két bokomyi új gyü­mölcs' azóta sok bokornyivá lett. Dánszentmiklóson a ter­melőszövetkezeti földek több hektárján termesztik, ismerik Dunán- és Tiszántúlon, ku­tatóintézetek és kistermelők egyaránt. D jjosí a bölcsője Bogyós a termése, köszméte formájú, fekete ribiszke színű. Az 1920-as 1 években egy né­met kutató fajtakeresztezésé­nek eredménye, így kapta né­met nyelvből a két gyümölcs­re utaló fosta nevet. Hazai kutatók illették már rikö (ribiszke-köszméte) és piri (piszke-ribiszke) névvel is. A budapesti mezőgazdasági kiállítás egyik sztárja lett, ezüstérmet kapott az idén. Nagybani termesztésével fog­lalkoznak már a Debrecen környékiek, nyírségiek. Az oltványokat, évente úgy 5-600 ezer magas törzsű tövet a Debreceni Áfész pallagi olt­vány- és dísznövény termelő szakcsoportja bocsátja az ér­deklődők rendelkezésére. A debreceniek sok évvel ezelőtt az első példányokat épp Dán- szentmiklósról szerezték be. A kapcsolat azóta is tart. Ezen a nyáron egy tudomá­nyos ismeretterjesztő tanács­kozáson teljesült ki, me­lyet Dánszentmiklóson közö­sen rendezett a dánszentmik- lősi—albertirsai Micsurin Ter­melőszövetkezet és a Hazafias Népfront Faiskola Egyesü­leté, a debreceni pallagi olt- ványtenmesztő szakcsoporttal. Egyúttal egy másik gyümölcs­csel, a tüskétlen szederrel is foglalkoztak, amelyből Dán- szenfcmiklóson szintén nagy reményű telepítmény talál­ható. Futnak utána Kutató, termesztő, kiskertes és magán gyümölcs-_és cse­metekertész, értékesítő vallott a tanácskozáson a jostáról és a szederről. Akik külföldön járva kon­zervipari termékként, vagy kerti gyümölcsként közelebb­ről is megismerkedtek a jos- tával, elmondták, milyen rangja, milyen kereslete van ennek a kellemes ízű, vita­minban és ásványi sókban gazdag, számos termesztési előnnyel bíró gyümölcsnek. Azt, hogy szörpöt, dzsemet, bort, mélyhűtött csemegét és ezek segíségével mi mindent lehet készíteni a jostából, be­mutatták a debreceni és a nyíregyházi konzervgyár, vala­mint az albertirsai hűtőház segítségével. A jostának egyébként a mezőgazdasági kiállításon iS nagy sikere volt, kertészkedők százai igye­keztek az elárusítóhelyre, ahol több más mellett josta- oltványt is árusítottak. Dánszentmiklóson a tanács­kozás résztvevői abban a kel­lemes meglepetésben részesül­hettek, hogy a debreceniek és a helybeli tsz ügyes gazdasz- szonyai jóvoltából megkóstol­hatták a jostás eledeleket sor­ra: az ebből készült habgalus- kás gyümölcslevest, a sertés- és vadsülthöz illő citromos- vaníliás jostamártást, kortyol­hatták a jostabort és nektárt, csemegézhettek rumos-mazso­lás jostafcrémet és befejezésül a dánosiak meglepetéséből, a jostafagylaltból is kóstolót kaptak, a jostadzsemes pala­csinta után. Fehérasztal mellett akár egész receptfüzetre valót le­hetett volna összegyűjteni a fel-felhangzó ötletekből, sőt, elhangzott az is, hogy nem : Az 1984-es krónika kétség­kívül sötétebb képet kénysze­rül festeni az ideinél. A ta­valyi év derekáig regisztrált 15 gyermekbalesetből 10 könnyű, 5 pedig súlyos sérü­léssel végződött. Jellemző vo­násként figyelmet érdemel, hogy közülük 13 gyermek sa­ját maga volt a konfliktus okozója. A 15-ből ketten ke­rékpárosként, a többiek gya­logosként élték végig az ese­ményeket. 1985 első felében mindösz- sze 5 gyermekbalesetről ad hírt a Ceglédet és környékét feltérképező statisztika. A számok csökkenését látva tu­lajdonképpen fellélegezhet­nénk, ám a balesetek belső megoszlását .vizsgálva: 3 könnyű, 1 súlyos és 1 halálos sérülés, igen nehéz lenne el­dönteni, hogy akkor mi is a sok s mi a kevés. A halálos kimenetelű baleset egyébként Abonyban történt, még isko­laidőben, egy mellékútvona­lon. Az áldozatul esett apró­ság egy kocsi takarásából ugrott az úttestre, s ott egy motoros ütötte el. Az idősebbek korosztályá­ban, a 14—18 évesek között gyalogos vétkezőt vagy áldo­zatot nemigen lehet találni. Főleg segédmotoros ifjak domborítják a főszerepet. 1384 júliusának végéig 7 bal­esetet jegyeztek fel. 3 köny- nyű, egy Súlyos és 1 halálos sérüléssel zárult. Utóbbi Al- bertirsán. Egyetlen baleset kellékei között találunk csu­pán kerékpárt, a többiben a kismotorok viszik a prímet. 1985 hasonló időszakában e korosztály körében már 13 balesetről szólnak a híradá­sok. A segédmotort továbbra 15 %-os fuvarkedvezményt adunk azoknak, akik a nálunk vásárolt téglát velünk szállíttatják el. ABONYI TÉGLAGYÁR Telefon: 177. ügyintéző: Gáspárné. lenne rossz, ha a Főzőcske okosan című televíziós műsor, a gasztronómiai szaklap, vagy akár a napilapok aktuális rovata is szólna majd mind­ezekről. Már csak, azért is, mert a gondozható, dúsan ter­mő gyümölcs nem drága. Ipari háttér Kimondták a szót, népélel­mezési cikk lehetne, napközis és üzemi konyhák, üdülők, diétás kórházi konyhák ét­lapjára felkerülhetne. Nagy­üzemi termesztéséhez viszont kellő anyagi, gazdasági, ipari háttér kellene, amelyről szó is van. A fogyasztókkal nem nehéz megkedvelteiül ezt a gyümölcsöt. E. K. is előkelő helyen említhetjük. A 13-ból 7-en könnyű, 5-en súlyos sérülést szenvedtek. Egy közúti dráma pedig ha­lállal végződött. Nyaraltak, amíg állt a gyár Nyár van és meleg, de foly­tatódik a termelés az Elegant Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében. — Mit tesz­nek azért, hogy a csalogató napsütés és az égyes üzemré­szekben levő meleg minél el­viselhetőbb legyen a dolgozók­nak? — kérdeztük Kisgyörgy Csillát, a gyár megbízott igaz­gatóját. — Nem ért váratlanul min­ket a nyár. Dolgozóink ugyan­is már jó előre tudták, hogy július 1—15. között leállunk, s amennyiben mód volt rá, éves szabadságukat is ekkorra ter­vezték. Gyáregységünkben fel­újítást: festést, takarítást vé­geztettünk. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek lehetősége volt a nyári üdülésre, kikapcsolódás­ra. Utána tiszta környezetben kezdtük meg a munkát. — Egy műszakban járunk dolgozni — folytatja a gondo­latsort Nagy Lászlóné, a 266- os kismamaszalag művezetője. — Negyed nyolctól dolgozunk délután három óra harmincöt percig. Ez már kedvezmény, amiben egész évben részesü­lünk. A melegben korlátlan mennyiségben ihatunk szóda­vizet és a műszak alatt öt perc pihenőt is kapunk. További kedvezmény, hogy a gyáregy­ség napközijében lehet a gyermekünk, s bevásárolni sem kell messze mennünk. Helyben ugyanis jól felszerelt büfé üzemel, ahol megvehetjük a legszükségesebb élelmiszere­ket. Jónak tartjuk, hogy az óvodai szünet is éppen akkor volt, amikor a gyáregységünk leállása. Így nem kellett a kis­mamáknak külön szabadságot kivenniük gyermekük elhelye­zése miatt. Én a családommal voltam üdülni a vállalat bükk- szentkereszti nyaralójában. — Nálunk a munkahelyen 33 fok van — kapcsolódik a beszélgetésbe Volter Erzsébet alapszervezeti KISZ-titkár. — Általában bélést és gumírozást készítünk a ruhákba. Most ■pverállokat varrunk, ami maga: ' ii melegít. Nekünk is jól jön a délutáni szünet, de a műszak utáni friss levegő semmivel sem pótolható. Én is túl va­gyok a nyaraláson. Mátra- szentimrén voltam a szüleim­mel. Egy hét azonban jutott a gyáregység tatarozására, mi­előtt elutaztam. — A befejező részlegben 44—45 fok a hőmérséklet — mondja Tóth Gábor férfisza­bó, aki levasalóként dolgozik. — Az asszonyok gomboznak, mi pedig a gőzvasalóval a ké­zi utánvasalást csináljuk. Így kapja meg a ruha a végleges formáját. Volt már nálunk 50 fok is, pedig 16 ventillátor mű­ködik a termünkben. A szóda­víz és a szünet természetesen nálunk is megvan, de a mele­get igazából akaraterőnkkel győzzük le. Én is voltam a csa­ládommal Bükkszentkereszten. Szerencsére csendes környék, ideális hely a kikapcsolódásra. A meleg próbára teszi az emberek helytállását. Az Ele­gant vezetői jól terveztek. Sza­badságolás után ugyanis köny- nyebben birkóztak meg dol­gozóik a nyári hőséggel. Bujdosó Edit Tanévnyitó a tornacsarnokban Híradásunktól eltérően, mint a 203. Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet jelezte, nem a Hold utcában, hanem a Rákóczi úti tornacsarnokban lesz a tanévnyitó ünnepség szeptember 1-én délelőtt 10 órai kezdettel. Cegléd tömegsportjában a népszerűséget tekintve maga­san a kispályás labdarúgás vezet. A , szervezett bajnoksá­gokon, kupaversenyeken. ■ szá­zak és százak rúgják' á lab­dát rendszeresen. Nézőközön­ség, szurkolótábor mindig van, áfn nem lehet mondani, hogy a biztatás részükről eléggé sportszerű. Fegyelme­zetlen magatartást nemegy­szer tanúsítanak, olyat, amit sem játékosnak, sem szur­kolónak elnézni nem lehet. A sportfelügyelőség legutóbb körlevelet intézett ebben az ügyben a kispályás labdarú­gótornán részt vevőkhöz az­zal a szándékkal, hogy észre­vételüket tudassák a sportba­rátokkal is. Mivel a körlevél a nézőkö­zönségnek szól, kommentár nélkül közöljük legfontosabb részleteit: — Tisztelt sportbarátaink! ... A rendező szervek évek óta mindent megtesznek, hogy A harmadik hely is szép A bajnoki rajt közeledtével egyre többször lépnek pályá­ra az NB I-be visszakerült Ceglédi KÖZGÉP tekézői. Az eddigi két kupaversenyen csa­patban dobogós helyen végez­tek, sőt, Egerben Szakter két számban is a legjobbnak bi­zonyult. Eredmények Agria Kupa, Eger: tizenkét együttes indult el, s mérte fel, hogyan is áll a felkészüléssel. A viadalon a KÖZGÉP-en kívül másik NB I-es gárda is szerepelt. Csapatban: 1. Agria Bútor­gyár 2476. 2. Borsodi Bányász 2440, 3. Ceglédi KÖZGÉP 2424 fával. Szép fegyvertény a hazai pályán játszó együtte­sek mögött megszerzett har­madik hely. Egyéniben: 1. Szakter 448 fával, párosban: 1. Szakter—Rimóczi 816 fával. Szakter kitűnő teljesítménnyel valamennyi vetélytársát meg­előzte. Érdekesség, hogy a KÖZGÉP még ifjúsági korban levő párosa a felnőttfnezőny- ben is a legjobbnak bizonyult. Kossuth Kupa, Cegléd: ti­zenkét csapat vett részt az Olvasónk levele Várhatott volna egy kicsit Augusztus 22-én délelőtt tíz órakor érkezett be vonatunk a ceglédi vasútállomásra. Az utasok közt leszállt egy tucat diák is, degeszre tömött háti­zsákkal, jókora táskákkal meg- rakottan. Sietve csörtettek a buszmegállóhoz az állomás épülete elé. Ám az a két perc, mialatt kiértünk a peronról a szabad­ba, épp elég volt ahhoz, hogy az üresen elszáguldó busz há­tát még lássuk. Taxi viszont volt a környéken, rendelkezé­sünkre állt vagy hat-nyolc is. A sofőrök készségesen, moso­lyogva tárták ki a jármű aj­taját előttünk. Akinek volt még pénze a hosszú túra után, az nyilván nem a gyaloglást választotta. Nincs közel a vá­rosközpont, a Szabadság tér, hát még ha az ember cipeke- dik. Viszont, ha valaki tovább utazna távolsági busszal a vá­rosközpontban levő buszállo­másról, akkor oda is idejében kell érnie, például hogy elér­je a nagykőrösi járatot. A vo­nattal, amellyel mi jöttünk, érkeztek idős utasok is. A lé­nyeg, hogy kevés magántaxis maradt hoppon. Kérdésem volna: miért hagy­ja el a Volán-busz a vasútál­lomást, az érkezőket be sem várva, utas nélkül? Milyen ér­dekük fűződik ehhez? Soós Ferenc nagykőrösi tanár e kedvelt versenyzési for­mában a növekvő igényeket kielégítsék. Örömmel kísértük figyelemmel a sportolni vá­gyók tömegeinek játékát. Saj-' nős, az utóbbi időben több' sportszerűtlen momentum za­varja a mérkőzések lebonyo­lítását. E jelenségek az egy­mással szembeni durvaság, a játékvezetők sértegetésében- nyilvánulnak meg. Egyes ma­gukról megfeledkező játéko­sok vagy nézők kellemetlenül befolyásolják a többségében sportszerűen viselkedők játé­kát, szórakozását. — Kérjük e szép sportág barátait, tegyenek meg min­dent a sportszerű, jó légkör kialakításáért. Akadályozzák meg, hogy egyesek fegyelme­zetlensége a rendezőket drasz­tikus fegyelmi ítéletekre kény­szerítse, egyes esetekben a kispályás labdarúgó-esemé­nyek megrendezésének a be­szüntetésére. immár hagyományos Kossuth Kupán, melyen vendégsikerek születtek. ' Csapatban: 1. Szolnoki MÁV MTE 2663, 2. Ceglédi KÖZ­GÉP „A” (Nyíri, Szakter, Tor- nyosi, Sándor, Pintér, Rimóczi Z. összeállításban) ’2696, 3. Dunaújváros 2560, 4. Somos­kőújfalu 2559, 5. Ceglédi KÖZGÉP „B” (Sütő, Tukacs, Kaczur, Rimóczi /., Molnár, Hlagyvik összetételben) 2535 fával. Egyéniben az 1—2-es és a 3—4-es pályán is 36-an sze­repeltek. A ceglédiek közül Nyíri érte el a legjobb helye­zést. Az 1—2-es pályán: I. Molnár (Somoskőújfalu) 490, 6. Sán­dor (KÖZGÉP A) 440. A 3—4-es pályán: I. Mé­száros (Szolnoki MÁV MTE) 480, 3. Nyíri (KÖZGÉP A) 457, 4. Szakter (KÖZGÉP A) 443, 8. Sütő (KÖZGÉP B) 433, 10. Tornyosi (KÖZGÉP A) 425 fával. r. l. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hír!»p> V. S. Aranyié, cirmos, bíbor is Hetek óta tart a gyümölcs szüret Dánszentmiklóson, a Micsurin Terme­lőszövetkezet ül­tetvényein. Most a nyár végi almák vannak soron, ez­zel telnek a ládák, rekeszek. Szép az alma, a termés- mennyiség viszont megsínylette a ta­vaszi időjárást, nincsen almaözön. A dánosi termés zöme most a ha - zai kínálatot gaz­dagítja. A két felvétel az almáskertben készült, a Tyeres- kova brigádot örö­kítette meg, mun­ka közben. Apáti-Töth Sándor felvételei- . Gyermekbalesetek Kismotoros prímvivők Kocsi mögül ugrott az úttestre Sporthírek«* Fegyelmezetíenkedők Sokkal sportszerűbben Tizenkét tekecsapat közül Szolnoké a Kossuth Kupa 3 isi

Next

/
Thumbnails
Contents