Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

A K3ZKV takarmányai körzetünkben Kahds, Katej, Kaposfarm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 2C0. SZÄM 1985. AUGUSZTUS 27., KEDD A nagy termelési rendsze­rek, szövetkezeti vállalatok sorában az idén a Kaposvári Szarvasmarha Tenyésztő Kö­zös Vállalat is helyet kapott a 70. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron. A szabadföldi terü­leten felállított pavilonjuk és kiállítási részlegük azt bizo­nyítja: nem véletlen figyel rájuk a szakmai közvélemény. — Mi a tevékenységük lé­nyege? — egyebek közt ezt kérdeztük. — A Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola az állattenyész­tést integráló szervezetek so­rában elsőként hívta életre termelési rendszereit, a Ka- húst és a Katejt — mondja ár. Harsányi Lehel, a KSZKV igazgatója. — Ezek jogutódjaként működünk ön­álló vállalattá szerveződve. Vonzáskörzetünkhöz tizen­négy megye tartozik mintegy száznyolcvan gazdasággal. Ve­lük öt alközpontunkban el­helyezkedő irodáink szakem­berei foglalkoznak, s Buda­pesten is van egy csoportunk. A KSZKV partnerüzemei­ben jelenleg 65 ezer szarvas- marhát tartanak, ebből 12 ezer a húshasznosítású, a többi tejtermelő állat. Ezek évente 230—250 ezer tonna marha­húst produkálnak, ez a ha­zai marhahústermelés mint­egy 9—10 százaléka. A tag­gazdaságok az országos tej­termelésnek 12 százalékát ad­ják. — Ügy tudjuk: Pest megyei kapcsolatuk egyelőre csekély. — fgy igaz, miután a szom­szédos Bács-Kiskun megyével viszont régi a kapcsolatunk, s az ottani alközpontban sza­bad kapacitás van, szeretnénk az integrációs tevékenységün­ket megyéjükre, körzetükre is kiterjeszteni — ezt már dr. Márton István igazgatóhelyet­tes mondja. — Ugyanakkor hozzá tehetem: nem is egészen új a kapcsolatunk Pest me­gyeiekkel, hiszen a Gödöllői Állattenyésztési Vállalattal, az Agronovóval bizonyos fej­lesztési, tartási együttműkö­dést megvalósítottunk már. Ezenkívül a KSZKV receptú- rája alapján készülő takar­mánykeverékek, premixek megrendelője a megyei gabo­naforgalmi vállalat, termé­keink tehát már eljutottak gazdaságaikba, s KATÁP né­ven bizonyára sokan ismerik. — Mit ajánlanak legújab­ban, ami a szarvasmarha-te­nyésztésben újdonság lehet? — Sok egyéb mellett talán a kötött rendszerű szarvas­marhatartó telepek kötetlen­né alakításának módszerét említeném. Azt mondhatom, e fejlesztési lehetőség iránt nagy az érdeklődés taggazda­ságainkon kívül is, s mind ezeknek, mind az új telepe­ket építőknek az általunk kifejlesztett Unibox és a Ka­posfarm elnevezésű épület- családot ajánljuk megvalósí­tásra. F. I. A szebb városért . Tábor után Nem vagyunk gazdagok, de szegények sem. Azért azon­ban sokan megirigyelnének /bennünket, hogy ebben a vá­rosban hozzávetőleg egymillió négyzetméter park van. Gon­dozásán sokan fáradoznak, de talán még többet lehetne tenni érte. Ezen a nyáron az egyetem nemzetközi építőtáborainak lakói a városgazdálkodási vállalat szakembereivel kar­öltve sokat javítottak a par­kok, ligetek állapotán. A tár­sadalmi munka értéke sok százezer forintra rúg. Lehet szomorkodni, vigadni rajta — de: nyakunkon az új tanév. Minden szülő beszerez­te — ha tudta — gyermeké­nek a tanévkezdéshez szüksé­ges új holmikat. A régi, meg­unt dolgok egy részét félretet­tük, jó lesz majd valakinek jelszóval, más részük pedig a limlomok tömegét gyarapítja otthon. Vannak azonban olyan hol­mik, iskolai kellékek, melye­ket a legnagyobb jóindulattal sem tudtunk beszerezni. E2 adta a városi művelődési köz­pont munkatársainak az ötle­tet a szeptemberi cserebere­vásár megrendezéséhez. Itt ugyanis azok is jól járnak, akik túladhatnak felesleges dolgaikon, s azok szintén, akik valami olyat kaphatnak meg, amit az üzletekben ered­ménytelenül kerestek-kutat- tak. A nagyszabású akción tele­víziós vendégeink is lesznek, az Iskolatelevízió forgatócso­portja és Vágó István műsor­vezető személyében. Az Isko­latelevízió a Családi vasárnap című műsorához készít felvé­A külső szemlélő hajlamos arra gondolni, hogy az egye­temisták, főiskolások nyári szünetében a felsőfokú okta­tási intézményekben a kuta­tómunka is szünetel. E véle­kedés tévességét bizonyítja az a közeli esemény is, amely Gödöllőt állítja két napig a hazai mezőgazdasági szakem­berek figyelmének központ­jába. Alakuló falvak Szeptember 4—5-én az ön­álló Agrártudományi Egyetem megalakulásának negyvenedik, valamint a Magyar, Tudomá­nyos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága megalakulásának huszonötödik évfordulója al­kalmából mezőgazdasági tu­dományos napoknak ad ott­hont a város. A rendezvény- sorozat címe: A XX. század és a magyar mezőgazdaság. A konferencia első napján plenáris üléssel kezdődik. Az előadók között szerepel dr. Bíró Ferenc rektor, dr. Be- rend T. Iván, az MTA elnöke, dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsá­gának első titkára, dr. Kul­csár Kálmán, az MTA főtit­kárhelyettese, dr. Eleki János, a TOT főtitkára és dr. Pa- pócsi László MÉM-minfszter- helyettes. Másnap szekcióülésekkel folytatódnak a tudományos napok. Az első szekcióban a termelés és a falu kapcso­latáról, a termelési viszo­nyokról hangzanak el előadá­sok. Egy érdekes előadás: dr. Szép Iván, a GATE egyetemi tanára arról szól, hogy a me­zőgazdasági termelési mód miként hatott a falvak tele­püléshigiéniájára. A második A gázcseretelep vezetője természetes megszokottsággal állt be személyautójával a palackokkal teli raktár köz­vetlen közelébe, bár a bejá­rati ajtón öles betűkkel ez a felirat állt: Járművel a telep­re behajtani tilos! Az öreg­teleket, melyeiket szeptember 15-én láthatunk a képernyőn. A szeptember 7-i gödöllői csereberevásáron tehát dél­után három órától elsősorban az iskolával kapcsolatos hol­mikat kínálókat, keresőket vár­ják. Például kisdobosruha és úttörőruha, kiegészítők, mat­rózblúz, iskolatáska, iskolakö­peny, rajztábla, hangszerek, kották, logikai játékok, sport­szerek, sportruházat, írósze­rek, íróasztal, lámpa lehet a választék között. A látogatók — a vásár hangulatát emelen­dő »— természetesen minden más cserélni- eladnivaló dol­got is hozhatnak magukkal a játéktól az aranyhörcsögig. A felvétel napjára szeret­nének összeállítani egy hozzá­vetőleges listát a cserére, vá­sárra kerülő dolgokról. Ezért kérik, hogy az érdeklődők szeptember 5-ig jelezzék le­vélben, személyesen vagy te­lefonon, hogy mit hoznak ma­gukkal a vásárra. Természe­tesen a helyszínen jelentkező­ket is szívesen fogadják. Fel­világosítással szolgál • Kapusz- ta Zsuzsanna népművelő. szekcióban a vállalatgazdál­kodás, a termelésfejlésztés kérdéseit vitatják meg. Szó lesz a mezőgazdasági vállalati gazdálkodás és gazdaságtan negyvenéves fejlődéséről, épp­úgy, mint az agráripari egye­sülések hatásáról a tagszö­vetkezetek gazdálkodására. A termeléstörténettel, a ter­mészeti erőforrásokkal foglal­koznak a harmadik szekció előadói és hallgatói. A gödöl­lői egyetem munkatársai szól­nak majd a mezőgazdasági vízgazdálkodásról, a vízház­tartás színvonaláról, a melio­rációs beavatkozások hatásá­ról. Traktortípusok A negyedik szekcióban is igazán otthon érezheti magát Gödöllő, hiszen abban a gé­pesítés és a műszaki fejlesz­tés szakértői kapnak szót, s városunkban ennek a témá­nak külön kutatóintézete van, amely az egész ország terü­letén végzi munkáját, a gya­korlati alkalmazás próbáját. Dr. Bölönyi István tudomá­nyos igazgatóhelyettes éppen a MÉMMI történetéről és szerepéről ad tájékoztatást a magyar mezőgazdaság műsza­ki fejlesztésében. Nagy érdeklődésre tarthat számot Váradi János egyete­mi tanár (GATE) értékelése a negyven év - traktortípusai­ról. Puskás Attila, az Egye­temi Tangazdaság igazgatója a magborsó-betakarítás tech­nikai fejlődéséről ad elő. Dr. Husti István egyetemi docens (GATE) témája a gépesítés­fejlesztési tanulságok a fel- szabadulástól napjainkig. Ez is lényeges, hiszen a tanulsá­gok mindig a holnap jobb út­ernber a felhívást figyelmen kívül hagyva, csomagtartós kerékpárjával igyekezett vol­na befelé, amikor útját állta a telep vezetője. Szótlanul a felhívásra mutatott és már tessékelte is ki a rendbontót. Az öregember nem vitatko­zott, mert tudta, a szabály az szabály. a Az éles kanyar szinte feke- téllett az elhullajtott szénda­raboktól, melyek a felelőtle­nül felpakolt teherautókról es­tek le. A kánikulában egy já­rókelőnek eszébe juthatott az elmúlt tél, mert így sóhajtott fel keservesen. — A nagy hi­degben még ezen is marakod­tak volna az emberek! Saj­nos, tapasztalatból tudhatta, mennyire igazat mondott. s A ház falán lévő emléktáb­lát elhalmozták a kegyelet és az emlékezés virágkoszorúi. A részeg ember tétova tekintet­tel felnézett a koszorúkra, majd hangosan zokogva fel­kiáltott. — Emberek, hát kik háltak meg már megint itt? A nagyközség ravatalozójá­nak ajtajáról messziről vi­lágított az od"ragasztott, na­rancssárga színű, öntapadós reklámcímke. A gyászolók kí­váncsian kérdezgették egy­mást. vajon mi lehet a papí­ron: Csak a szertartás befeje­zése után olvashatták el: Es­küvői ruhák készítése és köl­csönzése! Üj szezon, új mo­dellek! Ha valahová, hát ide illik a mondás: Mindent a maga helyére. K. I. Cs. választását igyekeznek szol­gálni. Földért, kenyérért A gödöllői mezőgazdasági tudományos napok ötödik szekciójában a termelés hu- \nán tényezőiről esik majd szó. A mezőgazdasági mér­nökképzés múltja és jelene, diplomások az agrárágazat­ban, dialektika az élő mező- gazdaságban, a munka jelle­gének és tartalmának változá­sa a mezőgazdasági termelés­ben, mind érdeklődésre szá­mot tartó kérdés, és a ren­dezők számítanak arra, hogy körzetünk mezőgazdasági nagyüzemeiből is lesz érdek­lődés a konferencián. Az eseményhez .kapcsolódik a Földért, kenyérért című fo­tókiállítás is, rhelyet ugyan­csak az egyetemen lehet meg­tekinteni. A dokumentumok a magyar földreform történe­tét mutatják be. A szervező bizottság arról is tájékozta­tott, hogy az előadásokon kí­vül szakembertalálkozót is tartanak az egyébként magá­tól is kialakuló beszélgetések mellett. . , B. G. Enyém, fiad Betonházak. Gyönge ki­lincsek. Késes ajtók, pi­ciny konyhák, elfedett nagyolások. S persze a zá­rak! Ami újonnan van, az a lakás számláján drága, valójában filléres. Egyet­len csavarhúzóval kinyit­ható, ha magad után be­csaptad. (Különös előny!) Nem kér belőle a rászorult sem. , Na és a szekrényzárak! Amelyek a villanyórákat takaró lemezajtót, a beépí­tett szekrény lapjait rög­zítik. Merre nyílnak? Ki tudja? A balos egyszer jobbra, a jobbos balra. Ha azt várod,' hogy zárja — akkor 'éppen kinyílik. Ha nyitni akarod, csukódik. Megszokod. Gondolja, aki szereli. Persze az övét, ott­hon maszekban megnézi, hogy ahova balcsavarású kell a csukáshoz, ott olyan legyen. De amelyik idege­né, azzal ugyan mi dolga. A szabvány? Meg a műszaki ellenőr? Azok persze fontosak. Csak hát olyan ritkán azonosul való­juk a lényeggel, a pontos, jó munkával, mint manap­ság olvasója a jó verssel. Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szinkronizált olasz western, csak 4 órakor! Jézus Krisztus Szupersztár! Színes amerikai filmmusical, 6 és 8 órakor! A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Házimuzsika vendégeként Bartos Csaba gordonkamű­vész mutatja be műsorát, amellyel a nemzetközi Pablo Ca.sals-gordon ka versenyre ké­szül. Zongorán kísér: Irina Ivanyickaja zongoraművész, 19 órakor. Csereberevásár Televíziós felvétellel Mindent a maga helyén A Galga két partján Nem tartozik ránk ? Struccpolitika A tömegtájékoztatásról többfajta vélemény él egyszerre. Egyik szerint csak akkor szabad vala­mit a nyilvánosság élé tárni, ha már eldöntött, fölső szinten aláírt dolog­ról van szó. Azok szerint, akik ezt a nézetet vall­ják, mindaddig fölösleges bolygatni a kedélyeket, amíg a közölnivaló még csak a vizsgálódás, terve­zés, mérlegelés állapotú­ban van. Jellemző, hogy kik van­nak ezen, és kik az ellen­kező véleményen. Nos, ter­mészetesen a nyilatkozók az óvatosak. Azok, akik az újságot olvassák, rádiót hallgatnak, vagy nézik a televíziót, mindenről sze­retnének időben tudomást szerezni, és ha módjuk van, hozzászólni. Rengeteg ilyen jó példa van már. Vitaindító írások jelennek meg, több napilap pedig külön helyet tart fönn erre a célra. A rádió és tévé riportműsorainak külön telefonszámai van­nak. A közönség kedveli ezt a műfajt és még ha nem is szólhat hozzá, szí­vesen olvas „meredekebb” dolgokról. Az az igazság, hogy szeretünk akár meg- botránkozni is, ha úgy hozza a helyzet. Az ilyes­mi témát ad másnap a munkahelyen és máris el­kezdődött valami, amit akár társadalmi aktivitás­nak is nevezhetünk. Sok ilyen példa van és remé­lem egyre több lesz. Bár kényelmesebb a kész tények után cseleked­ni, még ha mellőzi ‘is sze­mélyes érdekeinket, mint jelen lenni egy vitában és akár körömszakadtáig harcolni valamiért, ami­ben alul is maradhatunk. Érdemes volna megtanul­nia ezt a kockázatvállalást minden egyes állampolgár­nak. Azoknak pedig, akik hivataluknál fogva az in­formációt szolgáltatják, úgyszintén, a közösség ér­dekében. Nem véletlenül merült fel bennem ez a gondo­lat. Az utóbbi két hónap alatt két olyan esettel ta - láltam szemben magam, amikor fontos, mindenkit érintő dologgal kapcsola­tosan a téma ismerői, fe­lelősei ódzkodtak a nyilat­kozattól. Bár egyikük vé­gül is beleegyezett a nyil­vánosság bevonásába. Leg­több ilyen esetben — biz­tos vagyok benne — csak kényelmi szempontok tart­ják vissza ezeket a veze­tőket. Megtakarítanak né­hány választ telefonon vagy levélben föltett kér­désekre, esetleg bíráló megjegyzésektől, „jó taná­csoktól” is megóvják ma­gukat. Legtöbben arra hivat­koznak, „nem használna az ügy érdekének”, nem volna még politikus” róla beszélni. Egy ilyen eset volt legutóbb, amikor egy munkaerőgondokkal küsz­ködő intézményhez látogat­tunk, amely már évek óta képtelen megoldani vidéki dolgozóinak elhelyezését megfelelő szálláson. A munkaerőhiány következ­ményét mindannyian érez­hetjük, akik csak kapcso­latba kerülünk az intéz­ménnyel, tehát ránk is tartozik, függetlenül attól, tudunk-e segíteni nekik vagy sem. Egy olyan belső gondról van szó, amely­nek megoldása valóban a vezetőkre tartozik elsősor­ban, de maga a probléma mindenkit érint. M ilyen jogon zárkóznak el hát a válaszadás kötelezettsége elől? Miért dugják homokba fejüket, várva, hogy a kész dönté­sek után megszólalhassa­nak, elismételni mindazt, ami fölsőbb szinten már elhangzott? Van-e értelme az ilyen utólagos tájékoz­tatásnak? Dudás Zoltán ISSN 0133—19S7 (Gödöliűl Hírlap) Mezőgazdasági tudományos napok Emberi tényezők és a gépesítés Készül az aszódi anorák Évente több ezer anorák kerül a kereskedelmi vállalatokhoz a túrái Galgavidéke Afész aszódi konfekcióüzeméből. Képünkön: Kovács Istvánná a ruha összeállítását' végzi. Hancsovszki János felvétele *

Next

/
Thumbnails
Contents