Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-26 / 199. szám
§Cr*á$ kérődző, sok cbrgklogynszfő Kényszer és anyagi érdek Szerény jövedelmezőségű ágazatok Az állattenyésztők inkább csak panaszkodnak. Szerintük munkaigényes és drága a termelés, alacsony a jövedelmezősége. A panasznak ellentmond, hogy az állatállomány számottevően nem csökken, sőt egyes ágazatokban növekszik is. Miért van így? az állattenyésztésről nem könnyű lemondani. Korábban támogatást kaptak a gazdaságok a telepek építéséhez, s ezeket most hasznosítaniuk kell. Mással pedig alig képzelhető el — tömeges méretekben — a hasznosítás, mint az éppen ott levő állatállománnyal. Üresen nem állhatnak az épületek, hiszen az amortizációs költségek mindenképpen terhelik a gazdaságot. Forog a pénz Kényszer is tehát az állattenyésztés fenntartása. Persze nem csak emiatt döntenek a tenyésztés mellett a szakemberek. Hogy nem keresik a visszafejlesztés útjait, annak gazdasági okai is vannak. Az éllat ugyanis gyorsan forgatja a pénzt, folyamatos bevételhez juttatja a gazdaságot, tehát segít egyensúlyban tartani a pénzügyeket. Erre most különösen nagy szükség van, hiszen a hitelek kamatai magasak, ezért igyekeznek mielőbb visszafizetni a gazdaságok a kölcsönöket. Az állattenyésztés fenntartásához népgazdasági érdek is fűződik. Jelenleg a mezőgazdasági termelésnek fele az állattartásból származik, s ez az arány növekedett, hiszen 1972-ben még csak 43 százalékos volt a részesedés. Hasonló változások tapasztalhatók az exportban is, hiszen a mezőgazdaság külpiaci értékesítésének ugyancsak felét adja az állattenyésztés. Tehát sem a mezőgazdasági nagyüzem, sem a népgazdaság nem mondhat le az állattenyésztésről, aminek inkább a fejlesztése a soron következő feladat. Megőrzött hagyomány Az intenzív állattenyésztés mellett szólnak a tradíciók is Ez abból következik, hogy a magyar mindig állattenyésztő nép volt, s ezt a hagyományt napjainkban igyekeznek megőrizni. Ezért az ágazat szerény jövedelmezőségét a termelési eredmények javításával akarták növelni a gazdaságokban. A tények mindenesetre erre engednek következtetni. Az egy kocára jutó hústermelés tizenhárom esztendő alatt csaknem 500 kilogrammal növekedett, s tavaly elérte az 1804 kilogrammot. Ugyanebben az időben az egy tehénre jutó tejtermelés 2420 literről 4145 literre emelkedett. A világon mindössze négy ország van, amelyik ezer literrel volt képes a tejtermelést javítani. Az sem vitatható, hogy az üzemi hajlandóság találkozott a támogatással is. Központi segítség nélkül nem kerülhettek völna az országba a nagy tejtermelő képességű holstein- friz tehenek, nem épülhettek volna gyors ütemben új istállók. De nem kevés a gazdaságok érdeme sem,' hiszen rendbe tették takarmánytermesztésüket, megszűnt az országban a takarmányhiány. Mindezek segítették az állattenyésztést, de a jövedelmezőség elmaradt a várakozástól és a panasz nélkül elviselhető mértéktől. Kiváltképpen akkor, ha a növénytermelés nyereségéhez hasonlítjuk. A tapasztalatok szerint száz forint befektetéssel a növénytermelésben 20 forint Versenyben szakadatlan Kialakultak az értékmérők A szellemi vetélkedőkön is rajthoz áHíak Kisgyörgy Csilla, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárának megbízott igazgatója a sikeres első félév gazdasági mutatóit sorolta. Mondondója után vele, mint a munkaverseny felelősével folytathattuk a megkezdett beszélgetést, mert most ezt a funkciót is a megbízott igazgató tölti be. — Milyennek értékelték a szocialista munkaverseny eddig elért eredményeit? Mit várnak a brigádmozgalomtól az év hátralévő részében? — A tavaly meghirdetett kongresszusi és felszabadulási münkaverseny az idén tovább folytatódik. Az MSZMP XIII. kongresszusára a brigádok külön felajánlásban egyhetes, rendkívüli versenyműszakokat tartottak. A negyedéves terv maradéktalan teljesítése, valamint a belföldi tételek ütemes, kifogástalan minőségben való kiszállítása volt a feladat. A tavaszi brigádértékelésen az Elegant műszaki szocialista brigád a vállalat kiváló brigádja kitüntető címet nyerte el. A Május 1. brigád a vállalat kiváló ifjúsági brigádja lett. Az aranykoszorús címet hat brigád érte el, az ezüstkoszorúst kettő, a bronz koszorút öt brigád. — A versenyben 290 dolgozónk vesz részt, ez az összlét- szám mintegy 90 százaléka. A nagyvállalat által rendezett szellemi vetélkedőn rajthoz állt négy brigádunk az elsők között végzett. A párt, a szak- szervezeti és a KlSZ-oktatáso- kon jó a részvételi arány és megfelelő az aktivitás. A társadalmi munkák között a sokaságuk miatt nehéz válogatni — mondja az igazgatóhelyettes. Csak néhányat o példa kedvéért: patronálják az abonyi állami gondozottakat, a vállalati óvodát. Varrnak mindenfélét az óvodába járó csöppségeknek, amire szükségük van. Készítenek térítőkét, kötényeket, köpenyeket és egyebet. A munkaverseny-szabály- zat már jól kialakult értékmérők szerint méri az elért bri- gádteljesííményt. A szintek szigorúak, ám nem teljesíthetetlenek. Ennek köszönhető, hogy a verseny jutalmazását fedező 200 ezer forint mindig értékes komplex munkát jutalmaz. — összességében a vállalat gazdasági és társadalmi tömegszervezetei elégedettek a szocialista munkaversenyben részt vevő ceglédiek eredményeivel. Fontos feladatunk, hogy a brigádmozgalomban rejtőző lehetőségekkel élve sikeresen teljesítsük az 1985-ös gazdasági évet, mert ezzel alapozzuk meg a következő évek fejlődését — mondta Kisgyörgy Csilla. K. S. Tanácskozás, fogadóóra Taggyűlést tart a Vakok és Gyengénláták Országos Szövetségének ceglédi csoportja szeptember 3-án délelőtt tíz órai kezdettel a Kossuth Művelődési Központban. A tanácskozásra a nagykőrösiek is hivatalosak. Időszerű eseményekről hangzik el politikai tájékoztató, majd beszámoló a csoport munkájáról. Mint közleményként jelezték, a körzeti csoport elnöke, Kovács Sándor fogadóórákat tart Nagykőrösön az ifjúsági házban minden hónap első hétfőjén reggel 9 órától, min den hónap első keddjén pedig ugyancsak 9 órától Cegléden a Kossuth Művelődési Központban. Mindenki maga moshatja. Az Autójavító Kisvállalat szolgáltatásai bővítésére hamarosan önkiszolgáló autómosót nyit meg. Az autószerviz új részlege népszerűnek ígérkezik. nyereséget lehet elérni átlagosan, az állattenyésztési ágazatokban viszont ezt nem lehet produkálni. Ezért mondják a szakemberek: a növénytermelés jövedelmét „feletetik” az állatokkal. Persze nem egyformán, s így különbözőképpen fejlesztették az ágazatokat is. A szarvasmarha- és juhlétszám voltaképpen változatlan maradt az elmúlt tizenhárom évben. ugyanakkor a sertés- és a baromfiállomány jelentősen gyarapodott. Ez volt a gazdaságok - érdeke. A juhtartás ugyanis a nagyüzemek többségében tartósan veszteséges, a tejtermelés veszteségét vagy szerény jövedelmét csak a marhahizlalás tudja csökkenteni, a sertés- és baromfitartáson viszont tisztes haszon maradt., N Kallódé gyepek Ezek az arányok azonban nem igazodtak az ország adottságaihoz. Hazánkban nagy kiterjedésű legelők, rétek vannak, de ezek termését csak a tömegtakarmányt fogyasztó állatok — a szarvasmarha és a juh — hasznosíthatják. Számuk azonban kevés a legelők nagyságához képest. Másfelől a legelőket is elhanyagolják a gazdaságok, alacsonyak a hozamok. Változás csak Defektetés révén remélhető, de ez nem érdeke a gazdaságoknak, hiszen a rétek, legelők termését szerény jövedelmezőségű ágazatokban hasznosíthatják. Érthető hát, hogy nem költik olyan helyre pénzüket, ahol megtérülése sem biztonságos. Ezért fejlődött gyorsabban a sertés- és a baromfitartás a gazdaságokban. Ez pedig a magasabb abrakfogyasztással járt együtt, s így például fehérjetakarmányokból 800 ezer tonnát importálni is kell. Ebből a helyzetből csak úgy lehet kimozdulni, hogy megváltozik az állatállomány összetétele. A tervek szerint növelni kellene a kérődzők arányát, csökkenteni az abrakfogyasztókét. Csakhogy ez mindaddig óhaj marad, amíg a termelés jövedelmezősége éppen az ellenkezőjére ösztönzi a gazdaságokat. V. F. ,T. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 199. SZÄM 1985. AUGUSZTUS 26., HÉTFŐ Kisiparosok Mennyit mutat a számla? A ceglédi meg a környékbeli kisiparosok vélekedései is tükröződtek az Országos Választmány márciusi alapszabály-módosító törekvéseiben. Egyöntetűnek mutatkoztak az álláspontok abban, hogy végre sikerült olyan tervezetet megfogalmazni, amely valóban az önkormányzat erősítését szorgalmazza, és amellett száll síkra, hogy ott döntsenek a tagság dolgairól, ahol a legtöbb információval rendelkeznek, s így a legnagyobb felelősséggel tudnak határozni. A megszülető alapszabály — „alkotmánynak” titulálják —• reméljük, mefadja az egyre Inkább kiteljesedő érdekképviselet lehetőségét, és talán támogatóul szegődik a kisiparosi tevékenység igazságos társadalmi megítélésében, A kedvező fejlemény ellenére az idei tél igencsak csúf tréfát űzött a helybeli iparosemberekkel. A hideg miatt sokuknak nem akadt munka, késve kopogtattak a megren delők, így nyilván a határidőik is csúszni fognak. Idén némiképp emelkedett a különféle mesterségeket gyakorlók száma. Főfoglalko zásuként 421-en, munkaviszony mellett 234-en, nyugdíj mellett pedig 111-en teszik dolgukat. Mint ahogyan lenni szokott, most is jó néhányan visszaadtál: a jogosítványt, libben az évben; a kötelező szorzás, osztás és összeadás elvégzése után, főképp a társadalombiztosítási járulék jelentős növekedése miatt léptek ki legtöbben a körből. •Egyébként a ceglédi jeles alapszervezetnek számít Pest megyei berkekben is, hiszen a mestervizsgáztatások egyik bázisa. Az elsősorban szómba Ropogós, illatozó cipók ä w A meleg nyári hónapokban különösen nagy volt a forróság a kemencék mellett a Dél- Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi kenyérgyárában. Felső képünkön Fakan Balázs a kisült kenyeret vizes kefével nedvesíti meg, hogy fényes és ropogós legyen a héja. Alsó felvételünkön Csala Jánosáé a frissen illatozó vekniket szállításra készíti elő. Apáti-T6th Sándor felvételei w ti és vasárnapi napokon zajló szakelméleti oktatás után autószerelők, karosszéria-lakatosok és autóvillamossági műszerészek kapta!: mesteri címet. Akadt teendője bőven a kisiparosok jogsegélyszolgálatának is, mert az elmúlt időszakban megszaporodott azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a mesteremberek a társadalombiztosítási szervek,- valamint az adóhatóságok eljárásait kifogásolják. Panaszuk abból fakad, hogy a társadalombiztosítási intézmények azonnali határidővel kérik a kirótt járulékot, ám ha . esetenként az iparost Illetné a pénz, az három hónapnál előbb semmiképp sem jut el a címzetthez. Sérelmezik továbbá az adóalapok indokolatlan megemelését. A dolognak mindössze annyi a szépséghibája, hogy a jogi útra terelt ügyeknek csupán elenyésző százalékában tudtak sikert elérni. Persze a megrendelők sem késlekednek a panasszal. Mostanában igen sok bejelentés kezdődik ezzel az életszerű mondattal: Ügy gondolom, a kisiparos sokat számlázott... Az ilyesfajta ügyek kivizsgálásával foglalkozó bizottság- bak gyakorta több ízben is meg kell hallgatnia a viszályban álló feleket, hogy az időközben feledésbe merült vagy lényegtelennek -tartott részletek is felszínre kerüljenek. Mindenképp helyes lenne, ha a végelszámoláskor a pénzéért jelentkező iparos rövid, de szabatos számlamagyarázatba kezdene, megvilágítva, hogy mely tételnek mely munka és anyag adja a fedezetét. A kontárok áradatának továbbra is nagyon nehéz gátat szabni. A munkát elhappolják, de a közterhek viseléséből nem vállalnak részt, kétszeresen is megrövidítik a többieket — így dohognak — nem jogtalanul — a ceglédi ipar űzők. A kontárok félderítése érdekében a helybeli alapszervezetnek és a városi tanácsnak hatékonyan kell együttműködnie. Egyre több kisiparos vállal közéleti szereplést. Néhányuk nevét ott találtuk a választási jelölőlistákon, majd a tanácstagok sorában. Emellett persze jeleskednek a közhasznú munkákban, erről valJ két kitüntetés is. Augusztus 20. alkalmából Lendér István kőművesmester a Kiváló társadalmi munkás, Hódossy Sándor bádogos pedig az Érdemes társadalmi munkás elismerést kapta. V. S. Ma nyílik. Pest megye közlekedésének 40 éves fejlődése címmel ma, hétfőn délelőtt 9 órakor kiállítás nyílik a városi tanács aulájában. A látogatók tablókon láthatják a Cegléden és a megye más településein végbement változásokat. Fényképek sora örökítette meg az új létesítményéket. A kapitány már maradna ennek érdekében tárgyalunk — mondta az edző. — Bizakodunk, hogy a korábbi csekély előrelépés után (az előző bajnokságban 5. lett a CVSE) végre ütőképes gárdát sikerült kialakítani. Ennek alapjait tettük most le a nyáron. A fiúk becsületesen edzettek és ennek a csapatjátékban is meg kell mutatkozni. Az ősszel jó lenne, ha a dobogós helyek környékén tydnánk végezni, mert egy téli, jól sikerült felkészülést követően még jobb teljesítmény várható a csapattól. — Rövid ideje vagyok itt — említette az edző —, de már megállapíthattam, hogy a sportlétesítmény, a pálya kitűnő, a munkához a feltétel lassan olyanná válik, mint amilyennek lennie kell. Tapasztalatom, hogy alig van egy-két olyan városi intézmény, mely a labdarúgást támogatná. összefogással segíthetnének anyagi és tárgyi feltételeink javításában. A beszélgetésbe bekapcsolódott a csapatkapitány, Zágon László is. — Tavasszal öten-hatan jártunk edzésre, most pedig 18-a-n vagyunk. Emiatt egészen más volt a hangulata a foglalkozásoknak, mint korábban. A gyakorlatok többségét labdával végeztük, így nem volt olyan monoton az edzés. Zágon László a sportban az idősebb generációhoz tartozik. Vajon mi még a célja a labdarúgásban ? —• Elmenni már nem akarok Ceglédről, viszont jobb lenne felsőbb osztályban szerepelni, s úgy befejezni pályafutásomat. Úgy érzem ehhez még két-három évem van ■ hallhattuk a szurkolókat is biztató szavakat a csapat kapitányától. U. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) A nyári szünet után a Pest megyei labdarúgó-bajnokságban is elkezdődött a pontvadászat. Még a bajnoki rajt előtt kerestük fel az érdekelt csapatok edzőit a kérdéssel: hogyan sikerült a felkészülésük, változott-e a csapat létszáma és mit várnak a soron következő bajnoki évtől? — Már a negyvenedik edzésnél tartunk, s több előkészületi mérkőzést játszottunk. Az utolsó héten átál- lunk a bajnoki ciklusra, vagyis ekkor már csak hatszor ed.- zünk — mondta Halmi Lajos, a Bem SE edzője. 18—20 fős kerettel dolgoztunk. A fiúk fegyelmezetten végezték a kiszabott feladatokat, a formájuk biztató. Játékosállományunkban változás történt: Lovas, Fekete, Keszthelyi, Fodor és Krascsenyis leszerelt, helyetteseik augusztus végén érkeznek meg. Sok függ attól, hogy ők kik lesznek majd. Célunk a bajnoki cím elnyerése és az, hogy kiesésünk után mihamarabb visszakerüljünk a területi osztályba. Egyésületünk ugyanis akkor ünnepli majd megalakulásának .35. évfordulóját, s mi feljutóként szeretnénk ünnepelni. A csapat összetételéről any- nyit: a védelem adott, középpályások és csatárok hiányozna. A Bem SE szakosztályvezetősége lemondott. A vezetői tisztet ezentúl a korábban NB II-ben is szereplő Vedres István látja majd el. Ambrózi István, a CVSE edzője Szigetújfaluról került Ceglédre. — Átigazolásaink nem úgy sikerültek, ahogyan vártuk. Kertész a Volánba távozott, Fekete T. és Kreisz pedig yisszavonult. Viszont Fekete Imrét és Keszthelyit átigazoltuk a Bem SE-ből, Szabót és Szántért pedig a Szigetéi jfalv.- ból. További egy-két- átigazolásban még reménykedünk,
