Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1S85. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Sarkiróka Szcdsn Szarvasmarha, lúd, prémes állat. Ez a három ágazat al­kotja a sződi Virágzó Terme­lőszövetkezet állattenyésztési íőágazatát. Mindhárom olyan színvonalú, hogy akár bemu­tatókat is lehetne szervezni arról, mit, hogyan tesznek a helyi szakemberek az állatte­nyésztés fejlesztése érdekében. Sikéreiket jól érzékeltetik a következő adatok. Tizenkét évvel ezelőtt a város környéki termelőszövetkezetek össze­fogtak, hogy szarvasmarha-te­nyésztésük veszteségeit mérsé­keljék. A feladatok közül a sződiek az üszőnevelést vállal­ták. Korszerű, nyolcszáznegy­ven férőhelyes, szakosított te­lepet építettek. Eddig 4 ezer 800 vemhes üszőt neveltek. A lúdágazatot 1978-ban hoz­ták létre. Törzstelepüket tisz­ta vérű landesi állománnyal népesítették ba Az idén pél­dául 18 ezer darab libát te­nyésztésre, csaknem 100 ezer darabot pedig hizlalásra érté­kesítettek. Az országban az elsők kö­zött kezdtek foglalkozni 1980- ban a prémesállat-tenyésztés­sel. Négy állatfajt: sarkiró­kát, prémtermelő hibrid gö­rényt, nemes csincsillát és nyércet honosítottak meg. Te­nyészállataikat több nemzet­közi kiállításon is bemutatták/ Például a görény és a csin­csilla I. díjat nyert. A 70. Országos Mezőgazda- sági, Élelmiszeripari Kiállítá­son és Vásáron a sződiek is bemutatkoztak. A vásár láto­gatói sződi ludakat és prémes állatokat láthattak. A két ága­zat sikeréről Udvardi Jenő, a prémesállat-teny észtő ágazat vezetője tájékoztatott. Ötvenezer libatojás A lúdágazat már második alkalommal mutatkozik be az OMÉK-on, szemléltetve ezzel a folyamatos fejlődést is. öt éve világszínvonalú belga gé­pekkel felszerelt keltetőüze­met épített a szövetkezet. Kez­dettől alapító tagjai a Dabati Májlúd Gazdasági Társaság­nak. Fő feladatuk a partner gazdaságok ellátása tenyész- alappal, valamint az áfészek és szakcsoportok kiszolgálása hizlalásra alkalmas ludakkal. Jelenleg a törzstelepek 6 ezer tojót tartanak. A korsze­rű keltetőüzem 50 ezer darab tojás egyidejű keltetésére al­kalmas. A libamáj és a liba- toll keresett termék a világ­piacon, ezért hosszú távon is sikereket ígér ez az ágazat. A termelőszövetkezetben ötödik éve foglalkoznak pré- mesállat-tenvésztéssel. Az in­duló törzsállományt az élvo­nalbeli tenyészetekből impor­tálták és a törzsállományt a saját szaporulatból fejlesztet­ték tovább. Elsőként a sarkirókát ho­nosították meg. Norvég és len­gyel tenyészetekből vásárolták az induló állományt. A tele­pen jelenleg 300, a háztáji gaz­daságokban 150 anyát gondoz­nak. Az állatokat négy szín­változatban tenyésztik. Az anyánkénti átlagos szaporulat évente eléri a 4—5 kölykök Magyarországon a prémgö- rénytenyésztést a szövetkezet kezdte el. Kidolgozták az új prémes állatfaj hazai körül­ményekre alkalmazott te­nyésztési, takarmányozási és állategészségügyi technológi­áját. Jelenleg az országban 5 ezer darabos anyaállományt tartanak számon, amely éven­te csaknem 40 ezer prémet termel. A Norvégiából imoor- tált tenyészállomány minőség­javítása érdekében tavaly Skóciából vásárolt kiváló egyedekkel frissítették fel. A telepen háromszáz anyás állomány termeli meg a saját és a háztáji tenyésznóvendak- szükségletet. A legjobb piinő- ségü prémet termeió országok­kal: Franciaországgal, Skóciá­val is lépést tuanak tartani. Ennék érdekében szigorúan szelektálják az állományt, s a világ törzsállományaiból im­portálnak. Szintén a minősé­get kívánják javítani azzal a kooperációs szerződéssel, ame­lyet szeptemberben kötnek meg a skóciai Argyil Mink Farmmal. Díjnyertes görények A görény tenyésztés nehézsé­gei ellenére már e rövid idő alatt is kitűnő eredményt ért el a szövetkezet. 1983-ban a komoly prémesállat-tenyészté- si hagyományokkal rendelkező Lengyelországban rendezett nemzetközi kisállat-kiállításon a termelőszövetkezet is bemu­tatkozott, s négy első díjat is nyertek ebben a kategóriában. S'ámcs színváííozat 1982 óta foglalkozik a tsz nyérctenyésztéssel. A kiváló minőségű állomány eddig minden külföldi látogatónak, üzletfélnek felkeltette a figyel­mét. A terveik szeriqt 1986- ban már ötszáz anyával ter­mel a telep. Hároméves múltra tekint vissza a csincsillatenyésztés is. Az indulóállományt Kalifor­niából, a világhírű Bowen farmról importálták, s ma már számos színváltozatban te­nyésztik tovább. A minőségi elismerést jelzi a tavaly Ar­gentínába exportált százhúsz darabos tenyésznövendék-cso- port. Ennek az volt az előz­ménye, hogy 1983-ban a Bue­nos Aires-i nemzetközi kiállí­táson „Gran Campeon Muta­tion 1983” — a legjobb mutáci­ós csincsilla — címet nyerték el állataik. Burányi János Elégett az árpa Gyakoriak az avartüzek A váci tűzoltóság Szilassy utcai központjában Baráth Sándor tűzoltó százados arról tájékoztatott, hogy Észak-Pest megyében minimális volt a tűzkár a gabonaföldeken. Fél hektárnyi magánterületen ka­pott lángra az árpa. A terv­szerű felkészülés, oktatás, a gépek ellenőrzése' nem volt hiábavaló. Gyakori viszont az avartűz. Vonatból kidobott ci­garettavégek, kirándulók gon­datlansága okozza legtöbbször. Az elmúlt hetekben is többször kérték segítségüket a 05-ös telefonszámon Vácott, a Suba utca 12. számú épü­letben — valószínűleg az elektromos áram hibás veze­téke — okozott tüzet az egyik lakásban és mintegy 2500 fo­rint a kár. Gödön, a Tol- buhin utca 52. szám alatti — nemrégen készült — pékmű­helybén a fa raklap gyulladt ki a kemencéből áradó hőség­től. Itt kilencezer forintos kár keletkezett. Tüzet jeleztek a Taurus Váci Gyárában, ahol — felte­hetően égő cigaretta miatt — az öltözőszekrényben munka­ruha és egyéb tárgyak lettek a lángok martalékai. Nagy­marosról, a rendeleteknek megfelelően, utólag jelentet­ték, hogy a Martinovics utca 106. számú ház konyhájában keletkezett tűz, s a bútorok­ban 5000 forint kárt okozott. A váci tűzoltók segítségét kér­ték Dunakesziről: a Tavasz és a Zoltán utca sarkán ki­gyulladt egy személygépkocsi. A járműben s a benne levő magnóban, kazettákban kelet­kezett kár 60 ezer forint. P. R. Minden ember életében be­következik a végső állomás — az elkerülhetetlen halál. A hozzátartozók, az itt maradot­tak szeretnék a végtisztessóget megadni, vállalva azt a nem kis tortúrát, amely a temetés előkészületeivel jár. Fájdal­muk nem csekély, de ha ezt még tovább tetézi a Temetke­zési Vállalat munkatársainak lélektelen, olykor hanyag munkája, akkor ez a fájdalom tovább fokozódik. Erről a hanyag munkáról különböző történetek keringe­nek városunkban: elszakad­nak a kötelek, nincsenek ide­jében kiásva a sírok és így tovább. Napokba tellett, míg a hoz­zátartozók fájdalomtól el-el- esuldó hangon el tudták mon­dani kedves halottuk, Trem­mel József temetésének törté­netét. A felsővárosi temetőben a ravatalozónál megjelent ha­lottszállító autó ajtaját a munkatársak nem tudták ki­nyitni. A végső búcsúra ösz- szesereglett tömeg kivárta, amíg a másik kocsiból átpa­kolnak — az ugyanis éppen sörrel volt megrakva. A ha­lottasház mögötti „sörlerakat- ra” szaporán „rá jártak” a dolgozók, miközben harsány nevetéssel szórakoztatták egy­mást. Még egy gázpalackot kellett eltávolítani a gépkocsi­ból és akkor már a koporsó is befért a helyére. A legfájdalmasabb pillanat a sírba helyezés. Ezt a műve­letet egy alkalommal a kötél elszakadása és a koporsó lezu­hanása kísérte, összetörve a kriptában levő másikat is. Ügy tűnt, a Temetkezési Vál­lalat dolgozóinak lelkinyugal­mát ez sem zavarta meg. Ismertetve az előzményeket, a témakörben ültünk le be­szélgetni Barát Gáborral, a Pest Megyei Temetkezési Vál­lalat ellenőrével, aki jelenleg a váci kirendeltség vezetőjét is helyettesíti. — Az elhangzott történetről mi a véleménye, hogyan for­dulhat elő ilyesmi? — Ismerem az esetet, saj­nos, megtörtént. Annak elle­nére, hogy alkalmazottaink mindent megtesznek, hogy kulturáltan szolgáljuk ki ügy­feleinket. Azonban, mint eb­ben az esetben i?, felelősségre- vonást nem tudunk alkalmaz­ni, Abban a furcsa helyzetben vagyunk, hogy kirendeltsé­günknél meg lehet rendelni a íelravatalozást, a halottszállí­tást, de sírásóink és halottvi­vőink nincsenek. A sírásást az egyházi temetőkben a plé­bánián lehet megrendelni és ott is lehet megvásárolni a sírhelyeket. Az alsóvárosi új köztemetőben a kommunális üzem dolgozói végzik ezt a te­vékenységet. Kénytelenek va­gyunk halpttvivőknek is alkal­mi munkásokat felfogadni, akiket egy-egy ilyen eset után nem tudunk félélősségre von­ni, legfeljebb nem alkalmaz­zuk többet őket. Azonban er­re a munkára nagyon nehéz embereket találni, mert a dí­jazásuk csekély. — Hogyan fordulhattak elő azok az esetek, hogy a (temetés alatt derült ki, hogy nincs meg a sírhely és a sír nin­csen kiásva? — Ez is. ebből a kettősség­ből adódik, hogy a temetők különböző tulajdonban van­nak, ráadásul a hozzátartozók néha. elfelejtik ■ megvenni a sírhelyet, illetve megrendelni a sírásást. A jövőben a mi al­kalmazottaink is felhívják er­re az ügyfelek figyelmét. Mi csupán ennyit tehetünk. — Ezek után hogyan tudják garantálni, hogy hasonló ese­tek no forduljanak elő? — Rajtunk kívül álló okok­ból továbbra is előfordulhat­nak hasonló esetek. Mi igyek­szünk az alkalmi munkára felverteket lehetőségeinkhez képest jobban megválogatni, ellenőrizni. Az eset óta intéz­kedtünk járműveink javításá­ról is, amelyek, meg kell mondanunk, nem a legjobb műszaki állapotban vannak. A váci kirendeltségen dol­gozók munkájukat mostoha körülmények között végzik, ez látszik munkahelyeink állapo­tán és a raktárainkon is. Hogy csak egy példát mondjak, még kézmosóhelyiségük sincs. A városi tanács intézménye­ként működő Családi és Tár­sadalmi . Ünnepeket * Rendező Iroda elegáns épülete és iro­dahelyiségei korántsem ha­sonlítanak a wele szemben lé­vő Temetkezési Vállalat váci kirendeltségének korszerűtlen helyiségeire. Az iroda vezető­jétől, Istyán Kálmánnétól ar­ról érdeklődtünk, intézmé­nyük vállalja-e a temetések lebonyolítását. — Hozzánk a polgári gyász- szertartások tartoznak. A hoz­zánk forduló ügyfeleknek az A NAGYKŐRÖSI B. Tóth Ferenc Kertbarát Kör a na­pokban emlékezetes kirándu­Pista bácsi Űj épületet adtak át a lakótelepen, 1975-öt írtak. Két lépcsőházast, négyemeleteset. Egy­más után költöztek be a lakók. Boldogan, mert ez sokuknak szebb, kényelmesebb la­kást jelentett a szanáltnál. Volt, akinek sa­ját házát kellett felcserélnie. Például Pista bácsinak és Erzsiké néninek. Dolgos életük eredményét, szépen rendben tartott, számuk­ra kényelmet jelentő saját tulajdonukat, ne­héz munka árán felépített házukat. Erzsiké néni örült, mert új, szép, kényelmes laká­sukban — úgy tűnt — kevesebb fárasztó munkával, kényelmesebben fogja idősebb napjait tölteni, élvezve a távfűtés, az állan­dó meleg víz meg a napfényes kis lodzsa előnyeit. Pista bácsi csak hümmögött. ö jobban sze­retett volna csereházacskát kerttel, ami az övé, amit ő kuporgatott: össze, amire vigyáz­hatott volna, amit őrizhetett volna. Na de ha már így történt, hát így. Ideje sok volt, Lelkiismerete éberen őrkö­dött azért. Ha nem a magáén, hát a közén. Mosolygós kedves arcával mindenki láthat­ta naponta, amint a környékbeli házak épí­tésénél szemlélődött. Sorra épültek a há­zak, az évek múltak,. Pista bácsi mindig többet vett észre a vétkes és gondatlan anyagkezelésből, a már benn lakók semmit nem óvó nemtörődöinségéből, a gyerekek durva beszédéből, rongálásaiból és a figyel­meztetésre tiszteletlenül visszavágó, gorom­ba válaszaiból. Pista bácsi nem tudta elviselni, szenve­dett, mindig jobban befelé fordult, mindig többet emlegette a régi időket. Hiába aján­lottunk neki más elfoglaltságot, nyugdíjas­nak igen kedvezp állást, hiába mondtuk ne­ki, hogy ne egye annyira magát, mert még baj lesz. Mindig azt mondta, hogy nem tud­ja nézni a sok szép kicsavart fát, a szétsze­dett padokat, az éjszaka leple alatt történő károkozásokat. Mindig furcsább lett, Mindig a múltról beszélt, mindig többet és többet felejtett el, Erzsiké néni legnagyobb bánatára már attól kellett félni, valami végzeteset tesz feledé- kenységében. És egyszer azután mindnyájunk nagy fájdalmára, már nem állt a sarkon, nem nézte a toronyházakat, becsukódott a világ számára és már csak a múltban élt. . nem ismerve meg sokszor még a legközelebbi' hozzátartozóit sem. Mindig Csörögbe akart menni édesapja mellé dolgozni, vagy va­dászni a régi barátokkal. Sajnos most már hosszú ideje kórházban van ... Sokat gondolkodtam azóta is, vajon miért van az, hogy akinek sajátja volt, jobban megbecsüli a közösség dolgait, félti, vigyáz­za az új körülmények között is azt, ami szá­munkra a lehetőség, a kényelmesebb élet. Igyekszik figyelmeztetni másokat, hogy ha nem is a mi tulajdonunk közvetlenül, ami körülöttünk van, vigyázni kell rá.. Pista bácsi idős volt, de igazodni tudott az új világhoz,' hitt benne és érezte. hogy mindnyájunk munkája benne van. Nem tud­ta elviselni, hogy hányszor és mennyi min­den megy veszendőbe felelőtlen, becstelen emberek miatt. Még élhetett volna sokáig békességben, a megérdemelt műnkás élet utáni nyugalomban — ha nem lett volna lelkiismerete. Vajon elgondolkodnak-e azok, akik e pár sort olvassák, hogy Pista bácsinak mindezért köszönet járt volna? A. A. lést rendezett a Börzsöny vadregányes szép vidékére. A kirándulást, amelynek 45 résztvevője volt, Csikai Pál, a kertbarátkör elnöke vezette. Reggel 5 órakor Volán autó­busszal indult a csoport., Üt- közben az elnök ismertette a ködlepte reggelen előtűnő tá­jakat. Vácig ismerős alföldi részeken haladtunk. Vác után azonban kezdtek a hegyek és az erdők kibontakozni; Majd épülő és .szépülő tiszta fal­vakon haladtunk át. Feltűnt mindenfelé az utak karban­tartott jó állapota. Láttuk a medréből több helyen kilé­pett Dunát, a Börzsöny vidé­kén elterjedt málna-és ribisz- keültetvényeket, és az ottani dióerdőt. Odalátszottak a nóg­rádi vár romjai is. Szokolya községben, a köz­ponton égy kedves középkor rú ember várt bennünket: Grauszman Ferenc, az ottani iskola igazgatója, aki szívélye­sen köszöntött, külön tiszte­lettel Csikai Pál elnököt, aki négy esztendeig a nagykőrösi tanítóHgpző intézetben tanára volt. Meghívott bennünket a lakásárai megmutatta kertjét, és barátságosan megvendégelt bennünket. Utunk további so­rán velünk jött, s ő lett az idegenvezetőnk. KIEMELKEDŐ élmény volt Vámosmikola községben tett látogatásunk, ahol Csikai Pál egy más'k volt tanítványa. Be- reazky Szilveszter és felesége várt bennünket szép nagy kertjükben. Bereczky Szilvesz­ter szintén tanárember, de súlyos beteg, így a nemes sző­lőfélékben, gyümölcsfákban és új köztemetőben a temetés teljes lebonyolítását vállaljuk. Tehát a halotti anyakönyvi kivonat kiadásától a gyász- szertartás megszervezéséig, a szónok biztosításáig, a sírhely eladását és kiásását is bele­értve, mindent elintézünk. — Önöknél nem fordulhat­nak elő olyan esetek, hogy nincs kiásva a sír, vagy éppen a szertartás nem bonyolódik le zavartalanul? — Azok számára, akik ná­lunk polgári gyászszertartást rendelnek meg, az új közte­metőben, irodánk a teljes le­bonyolítást vállalja, beleértve a sírhely megvásárlását és a sírásást. De minden olyan ügy­félnek, aki nálunk megfordul, felvilágosítást adunk és fel­hívjuk figyelmüket a legap­róbb részletekre. Hozzánk is eljut a híre azoknak a teme­téseknek, amelyek a lakosság nem kis. felháborodására za­varó bonyodalmakkal zajlanak le, ezért szükséges lenne olyan szabályozás, ami biztosítaná, hogy hasonló esetek ne for­dulhassanak elő. Ritecz Györgytől, a városi tanács elnökhelyettesétől meg­tudtuk, készült ilyen rendezé­si terv, amely jelentős javu­lást hozna a temetések kultu­rált lebonyolításában. Jóváha­gyása után megkezdődhet a gyakorlati kivitelezés, amely bizonyára megszünteti az ed­digi panaszokat. E témára a lap hasábjain később visszatérünk, hiszen jelentős javulás várható az ügyintézés egyszerűsítésében és az eddigi hibák és pana­szok megszüntetésében. Papp László Mozgássérült gyerekekért Jótékony műsor Szellemi fogyatékos és moz­gássérült gyerekek megsegíté­sére szerveznek szabadtéri műsort a hét végén Örboíy- íyánban. A helyi gyermekotthon, -az I. számú művelődési ház és a Kvassay Jenő klub augusztus 24-én, szombaton délután 4 órakor várja az érdeklődőket a Bélié téren, a nagyközség és a gyermekotthon találko­zójára. A rendezőszervek a műsor bevételét a gyermekotthonnak ajánlják fel. konyhakerti veteményekben gazdag, korszerű kert minden gondja a feleségét terheli, aki­nek azárt volt ideje, hogy bennünket finom pogácsával, vörös .és fehér borral, málna­szörppel megvendégeljen. Ezután Bernecebarátin egy kedves vendéglőben megebé­deltünk. Megnéztük a falu­múzeumot, s benne a régi szövő háziiparok múltról me­sélő tárgyait is. Tanulmányoz­tuk a termelőszövetkezetben a tüskétlen málna termelését, megtekintettük a börzsönyi hűtőházat, ahol a környék málna- és ribizlitermését fel­dolgozzák. Az asszonyok jég­hideg termekben válogatják és csomagolják a rengeteg málnát, melyet nyugatra ex­portálnak. Ott ismét találkoztunk egy tanárnővel, Kovács Kálmán- néval, aki szintén Csikai Pál tanítványa volt. Nagy szere­tettel köszöntötte egykori ked­ves tanárát és a körösi kert­barátokat. Elmondta, hogy a tanítóképző volt növendékei­vel nagykőrösi találkozót ké­szítenek elő. AZ ÉLMÉNYT jelentő ki­rándulás' után, kellemes han­gulatban indultunk haza, s mintegy 400 kilométer utat hagytunk magunk mögött. Kö­szönet jár érte az autóbusz ügyes vezetőjének, Szűcs Al- bertnek, aki maga is azon volt, hogy kellemesen teljen ez a szép kirándulás. Kopa László ISSN 0133—2759 (Váci Hírlapi Történetek keringésiek a várasbán Olykor göröngyös az utolsó út ismerősök a távoli tájakon Kertbarátok málnaországban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents