Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-24 / 198. szám

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASAGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS — Más állatfajnál is alkal­mazzák e módszert? Az üzletet illetően a legna­gyobb sikerek egyikét az Ipari Műszergyár kollektívája érte el. ök ezúttal természe­tesen a mezőgazdaságban jól használható gépeiket, beren­dezéseiket mutatták be. A lá­togatók köizül sokan álltak meg — s nemcsak egy pil­lantásra — betonkeverőjük, fűnyírójuk, komposztáljuk előtt. A legnagyobb meglepe­tés akkor érte őket, amikor beállított az Ensch-cég képvi­selője — Sk a világban nagy népszerűségnek örvendő Aple személyi számítógépcsialádot gyártják egyebek között —, s közölte: az ikladiaktól szeret­ne vásárolni meghajtó moto­rokat. A beszélgetés végén megállapodtak abban, hogy a magyar külkerestkedőík bevo­násával konkrét tárgyalásokat folytatnak majd ... Ugyancsak sikeres kiállí­tásként könyvelheti el az idei OMÉK-ot a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaság. A gesztor­ságával működő Hungahib Sertéstenyésztési Rendszer sza­badalommal védett műanyag rácspadozatát a bemutatón lá­tottak alapján újiabb hazai nagyüzemek szeretnék meg­vásárolni. A rendszer képvi­selői ezért rövidesen felkere­sik többek között a hajdúbö­szörményi Béke Tsz-t, és egy sor más gazdaságot. Kelen­dőek munkaruháik is, ezek­ből jelenleg akkora az igény, hogy nem is tudják kielégíte­ni. A vásárról tehát, aki kor­szerű, mutatós és viszonylag olcsó terméket kínált, nem megy haza üres kézzel. Nekik már sikerült... A szobi Gyümölcsfeldolgozó Szö­vetkezeti Közös Vállalat hagyomá­nyos termékei mellett sűrítményeit is bemutatta. Az oldalt írták: Bóna Zoltán és Furucz Zoltán A fényképeket Erdősi Agnes készítette Az Óbuda Termelőszövetkezet kerti traktora bizonyára kelendő portéka lesz a boltokban. Az elmúlt három évben ausztrál merinójuh-embriót is importáltunk. Ebből 250 utód származott. Tenyésztésbe állítá­suk megkezdődött. A siker legkézzelfoghatóbb bizonyíté­ka a törteli Dózsa Tsz-ből származó 10-es és 6-os test­vércsoport, amely egy auszt­rál meriná kos és két elit fé- sűsmerinó anya célpárosításá­ból született. Ezért a szövet­kezet nagydíjat kapott az 0 MÉK-on. Két újdonság az OMÉK-ról: a kisnémedi Aranykalász Tsz gesztorságával működő MÜFÉMSZEIt GT korszerű műanyagtermékei és a kiskerttulajdonosok körében nagy sikert aratott dombos ágyás, amely a biokert alapvető része. EmbriéáfiiSiefés' Mindennap zsúfolt volt a biotechnika legújabb sikereit bemutató pavilon az OMÉK- on. A szakemberek és a lai­kusok számára is talán az ál­lattenyésztésben terjedő sza­porítási mód, az embrió- átültetés jelentette a legna­gyobb szenzációt. Az új mód­szert Üllőn, majd Dunavar- sányban alkalmazták először. Elterjesztésének egyik „atyja”, dr. Flink Ferenc, az Állatte­nyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet osztályvezető főállatorvosa, a biotechnikai szakbizottság titkára, aki sok hazai és külföldi érdeklődő­nek ismertette, ha kellett, an­golul az emberióátültetés je­lentőségét. A fiatal kora elle­nére nagy tapasztalattal ren­delkező genetikus szívesen tájékoztatta lapunkat is. — A juh- és szarvasmarha- embrió-átültetés a tenyésztés­ben alkalmazott legkorszerűbb biotechnikai eljárás — mond­ja dr. Flink Ferenc. —• Mindez az elmúlt öt esztendő­ben honosodott meg hazánk­ban, és egyre szélesebb kör­ben épül be a gyakorlatba. A munkának az embrióimport adott nagy lökést: hazai vi­szonyokra adaptálták az Ame­rikai Egyesült Államokból származó technológiát. Üllőn • felépült az embrióátültető ál­lomás, amely jelenleg az Ál­lattenyésztő Közös Vállalat egységeként üzemel. — Az eddigi eredmények? — Több mint 1500 geneti­kailag igen értékes szülőktől származó embriót importál­tunk az USA-ból és Kanadá­ból. Ezekből 600 utód már megszületett. Mindez óriási minőségi változásokat jelent a szarvasmarha-tenyésztésben. Ezen egyedekből származik a mesterséges termékenyítésben részt vevő Holstein-Fríz bi­kák 25 százaléka és a hús­hasznú bikák jelentős hánya­da is. A nőivarvhk közül pe­dig 18 tehén kapott úgyneve­zett bikanevelő besorolást. — Milyen kapcsolataik van­nak a szocialista országokkal az embrióátültetés területen? — Az utóbbi években ki­dolgoztuk az embrió mélyhű­tésének hazai technológiáját. Ennek nyomán exportja is megkezdődött, elsősorban a Szovjetunióban, a Német De­mokratikus Köztársaságban és Csehszlovákiában folytattak a magyar szakemberek sikeres átültetéseket. Az OMÉK bio­technológiai bemutatóján is látható ez a három Sarolé növendékállat, amely a ma­gyar—NDK mélyhűtött emb­riócsere útján született. A Sarolé zigótát az NDK adta a Holstein-Fríz zigótáért cse­rébe, amiből kint 7 kisborjú született. — Kiállításukon mi jelenti a legtöbb újdonságot? Amit a 70. Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás tárt a látogatók elé, sok tekintetben a valóság hű képe. A vásár gépei, a mező- gazdasági termékek sokasága, a nagy tenyészértéket képvi­selő állatok, mind-mind utal­nak azokra a változásokra, amelyek az utóbbi évtizedek­ben végbementek a magyar mezőgazdaságban. Díjak sokasága A siker részesei a Pest me­gyei gazdaságok is. Eredmé­nyeik bemutatására 44 ter­melőszövetkezet, állami gazda­ság és vállalat jelentkezett. Jó munkájuk eredményét bi­zonyítja az a számtalan nagy­díj, teljesítménydíj, arany-, ezüst- és bronzérem, amelyet a kiállított termékeikért kap­tak. Az albertirsai és dán- szentmiklósi Micsurin terme­lőszövetkezet többek között 5 aranyérmet is kapott termé­keire, de a csepeli Duna, a kerepestarcsai Szilasmenti, a* vecsési Ferihegy — amely a szántóföldi zöldségtermesz­tés integrációs tevékenysé­géért kapott nagydíjat —, a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság, az abonyi Újvilág, a budaörsi Saisad, a pesth’degkúti Rozmaring, a budakalászi Óbuda, a kaku- csi Március 21., a hernádi Március 15. termelőszövetke­zet több terméke nyert külön­féle díjat. Az elismertek kö­zött van a Törökbálinti ÁG, az Alagi Állami Tangazda­ság, a Pest—Nógrád Megyei Adatforgalmi és Húsipari Vál­lalat, a Százhalombattai Tem- peráltvizű Halszaporító Gaz­daság, a Taurina Agrárfej­lesztő Közös Vállalat, a MÉM Műszaki Intézet, a dunavarsánvi Embrió Átültető Gazdasági Társulás, és tovább öregbítette termékeivel jó hír­nevét a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat is. Sokan vallják — tegyük hozzá joggal —, hogy a vásá­ron látottak jó keresztmetsze­tét adták a Pest megyei üze­mek gazdálkodásának. Az — Az a 12 vörös-tarka Holstein-Fríz borjú, amely­nek zigótáit a tengeren túl állítottak elő, célpárosítással a magyar fél kérésére. Külö­nösen szerencsés, hogy a pá­rosításból 9 bika és 3 üsző származik. Mindez a gyakor­lati állattenyésztés számára is hozzáférhető. Szerepe, különö­sen a fajtaátalakítás gyors megvalósításában, az egészsé­ges utódok előállításában je­lentős. A húshasznú szarvas­marha-tenyésztésben az úgy­nevezett ikresítéssel emelhet­jük a szaporulatot, amely 15— 20 százalékkal több lehet anyánként. Az embrióátülte­tést a hazai állattenyésztő vállalatok és a dunavarsányi Petőfi Tsz gesztorságával mű­ködő gazdasági társaság vég­zi. Sokan álltak az ócsai Vörös Október Tsz klsállataitbemutatő stand előtt. A legnagyobb sikere a hús­galamboknak volt. A korszerű most is kelendő Egy korszerű mezőgazdasági helikopter a kiállításon Az OMÉK nevében is jelzi — nemcsak a mezőgazdaság ered­ményeinek seregszemléje, hanem egyben — vásár is! A szó így nem csupán eladót, hanem vevőt is feltételez. Nos, a me­gye kiállítói nem panaszkodhatnak. Konkrét üzletekre ugyan most ritkábban került sor, tárgyalásokra azonban nap mint nap több alkalommal is leültek a szakemberek. Itt-ott az ér­deklődésen túl abban is megállapodtak, hogy rövidesen szer­ződésben rögzítik az alakuló kapcsolat alapjait. Holnap bezárja kapuit a 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, minden idők legna­gyobb ilyen rendezvénye. A méreteiben is impozáns se­regszemle — ezt már az első számvetések is jelzik — a hazai és a külföldi kiállítók jóvoltából átfogó kereszt- metszetét adja annak, hogyan győzhetjük le a világon az éhséget, s milyen módszereket használva javíthatjuk a világ fejlettebb országaiban az élelmezés színvonalát. A magyar mezőgazdaság mindkét feladatban az élenjá­rók között halad, s ha részleteiben nem is mutathatjuk be, de írásainkkal legalább jelezni tudjuk, hogy milyen részt vállal ebből Pest megye. Az újból mindennapi haszon eredmények mögött azonban ott van a mindennapos mun­ka, a küzdelem az elemi erőkkel, a technikával, a technológiával. Mert azt is látni kell, hogy az ipari anya­gok nélkül nem tartana a je­len színvonalon a mező- gazdaság. Azok a termékek, gyártmányok, amelyek nem a hazai ipar üzemeiből kerül­nek ki, zömmel a baráti szo­cialista országokból származ­nak, kisebb hányaduk pedig Nyugat-Európából és a tenge­ren túlról került hozzánk. Kezelésüket, irányításukat ér­tik, sőt, jól értik a mezőgaz­daság dolgozói. ftfagas mérce A sikerek továbbfejlesztése érdekében — ez az OMÉK több szakmai előadásán is megfogalmazódott — elenged­hetetlen, hogy mezőgazdasá­gunk mmden ágazatában az eddiginél is ésszerűbben, egy­szerűbben hasznosítsák a ter­melőeszközöket. Mindezért a szakemberek és a kétkezi dol­gozók tehetnek a legtöbbet. A mérce tehát továbbra is magas, a munkaszervezéssel^ a termelési ráfordításokkal, a gazdálkodás egészével szem­ben. Fontos feladat Ez az igényesség nagy fela­dat elé állítja az ipart is. Nemcsak a műszaki szín­vonal, a gyártmány megbíz­hatósága miatt, hanem előállí­tási költsége miatt is. A fej­lődés nem állhat meg. Pest megye mezőgazdaságára is újabb feladatok várnak, az el­következendő időszaikban. To­vább kell lépni. A tettek je­lentős hányadát jelzi az idei OMÉK sok ígéretes újdonsága. A mindennapi munkának le­het majd az eredménye, hogy ami a kiállításon termelési el­járásban, gépben, anyagban ígéretes újdonság volt, az mi­előbb a gyakorlat valódi elő­mozdítója legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents