Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-23 / 197. szám

1985. AUGUSZTUS 23.. PÉNTEK 3 Választásra, kongresszusra készülve Kommunisták a szakszervezetekben Alig Icát éve, 1983 októbe­rében a párt Központi Bizott­sága állást fógilalt a szakszer­vezeti munka fejlesztéséről, értékelte az ezzel összefüggő p'ártmunkát, összefoglalta az elvi és gyakorlati teendőket. A közeljövő eseményei szük­ségessé teszik, hogy a párt- szervek és -szervezetek ismét napirendre tűzzék a szakszer­vezetek tevékenységét. Ennek lehetőségét ősszel, a szakszer­vezeti alapszervezeti tisztség- viselők megválasztásával kez­dődő, és 1986 februárjában, a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusával záruló szakszervezeti választások te­remtik meg. A párt útmutatásával A dolgozóik százezreit meg­mozgató eseménysorozat a szakszervezeti mozgalom al­kotó eszmecseréje lesz, tagsá­gával, amelyben egyaránt he­lyet kaphat az elmúlt fél év­tized bonyolult, ellentmondá­sos fejlődésének elemzése, és a XIII. pártkongresszus útmu- taifasán _ alapuló feladatok meghatározása is. A szakszervezeti választások politikai jelentősége indokol­ja az önvizsgálatot, és azt. hogy a párt szerveik és -szerve­zetek is meghatározzák a szak­szervezeti munkával, a válasz­tások segítésével összefüggő helyi teendőket. Ehhez útmu­tatást adott a párt Politikai Bizottsága is, ez évi, júniusi állásfoglalásában. Araikor a szakszervezeti vá­lasztások politikai előkészíté­se megkezdődött, néhányian aggályosán szóvá tették, hogy a közelmúlt belpolitikai ese­ményeit, amelyek megkezdőd­tek a pártkongresszusi irány­elvek vitájával, majd folyta­tódtak a XIII. pártkongresz- szussal, az országgyűlési kép­viselő- és tanácstagválasztá- sokkai, „kimerítették” a p'árt- szerveket. Várható, hogy lan­kad a figyelem, megtörik a politikai aktivitás... Az el­múlt hónapok azonban meg­cáfolták ezeket az állításokat. Sikerült megőrizni a kong­resszusi időszak politikai len­dületét, és ami különösen fon­tos : kongresszusi „nézőpont­ból” tudják értékelni és meg­határozni a párt szakszerve­zeti politikájából adódó és a szakszervezeti választásokkal összefüggő tennivalókat. Őszinte eszmecserét A pártszervek és -szerveze­tek segítő, előremutató mó­don adjanak hangot vélemé­nyüknek a szakszervezetek­ben dolgozó kommunisták mozgalmi munkájáról, a párt Központi Bizottságának a szakszervezeti munkára vo­natkozó állásfoglalása megva­lósulásáról. A rendezvénye­ken szóljanak a szakszerveze­teknek a társadalomiban be­töltött szerepéről, helyi kez­deményezéseiről, arról, hogy milyen módon vettek részt a megyei pártértekezlet határo­zatából adódó feladatok vég­rehajtásában. A kommunisták segítik, hogy mindezekről a munka­helyeken nyílt, őszinte esz­mecseré bontakozzon ki a dolgozókkal. Olyan légkörben kerüljön sor a beszámolókra, a választásokra, amelyben a szakszervezeti tagság megér­ti, elfogadja a párt politikai céljait, és alkotó módon, kez- demányezően hozzájárul meg­valósításukhoz. A mozgalmi munka ered­ményességének meghatáro­zott személyi feltételei van­nak. Egyebek között az, hogy a szakszervezeti tisztségekbe politikailag felkészült, a vá­lasztók, a tagság bizalmát él­vező, érdekeit bátran képvi­selő, meggyőző képességgel rendelkező dolgozók kerülje­nek. A pártszervezetek a szakszervezetek önállóságát, felelősségét tiszteletben tart­va teszik meg javaslataikat a kiválasztáshoz, .ezzel segítve a jelölő bizottságokat megbí­zásuk teljesítésében. Az elmúlt öt év alatt a szak­szervezeti tisztségviselőknek nemcsak a mozgalmi munká­ja ..mérettetett meg”, hanem az alkalmasságuk is. Ahol szükséges a váltás, a lehető­ség most adott. A pártszerve­zetek ilyen értelemben is vé­leményt mondanak .a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták tevékenységéről. A párt Központi Bizottsága 1983-as állásfoglalásában java­solta a szakszervezetek szer­vezeti felépítésének, működé­sének a követelményekhez történő igazítását. E cél érde­kében most egyszerűsödni fog a szakszervezetek megyei ta­nácsainak felépítése. Változik az iparági-ágazati szakszerve­zetek megyei közápszerveinek formája is. Ez egy-egy megyé­ben a jelenleginél sokszínűbb, szakszervezetenként is eltérő lehet. Ezek nem öncélú vál­toztatások, hanem a korsze­rűbb, hatékonyabb, az alap­szervezeteket jobban segítő munkát szolgálják. Fontos, hegy működésükhöz megkap­ják a segítséget, mert eseten­ként még értetlenkedés fogad­ja a módosításokra irányuló szándékot. Az egyik megyei párt-vég­rehajtóbizottsági ülésen je­gyezték meg: .,Zsúfolt lesz a program év végére is!” A megállapítás igaz, hiszen nem­csak a szakszervezetek válasz­tanak. Hasonló előkészületek folynak a Hazafias Népfront szerveinél is. Jó néhány vál­lalat pedig ekkor választja meg, a korábbi döntéseknek megfelelően, a vállalati taná­csot. A pártszervek segítik a koordinációt, a megfelelő ütemezést, támogatják az együttműködést, hiszen fon­tos, hogy a szervezés, a ren­dezvények ne zavarják egy­mást, mindegyik megőrizze a maga jelentőségét. Bizakct’ó várakozás A közhangulatra a XIII. pártkongresszust követő biza­kodó, legalább lassú gazdasá­gi fellendülést remélő várako­zás a jellemző. Ha ezt egy- egy konkrét kérdésben a va­lóság nem igazolja vissza, olyan feszültséget okozhat, amelyre megfelelő érvekkel és időben fel kell készülni a szakszervezeti és pántszervek- nek egyaránt. Ez csak egy, az üléseiken felvetődő példa, de lehetne sorolni többet is. A választások előtt tehát ala­posan, körültekintő módon kell mérlegelni a várható helyzetet is. A párttestületek, a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták sokat segíthetnek a reális értékelés kialakításá­ban. az előremutató program kidolgozásában, és ehhez ad­nak politikai támogatást — következetesen képviselve és erősítve a párt szakszervezeti politikáját. Sz. Várnai Ferenc, az MSZMP KB munkatársa Kiváló gazdálkodásért FaSuvégi Lajos adta át a dijat Kiváló gazdálkodásáért ter­melési nagydíjat kapott a Lajta-hansági Állami Tangaz­daság. A díjat csütörtökön Mosonmagyaróvárott, az Ag­rártudományi Egyetem dísz­termében megtartott ünnepsé­gen Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes adta át Zám- bó Antal igazgatónak. Országunk gazdasági hely­zetével foglalkozva .Faluvégi Lajos hangsúlyozta, hogy a tartósan nehéz gazdasági fel­tételek és a mezőgazdaságot az elmúlt két évben sújtó aszálykárok ellenére, várha­tóan teljesülnek a VI. ötéves tervnek az éleiimiszer-terme- lésre vonatkozó főbb céljai. Az élelmiszer-gazdaság a ki­vitel dinamikus növelésével együtt az előirányzott színvo­nalon elégítette ki a belföldi szükségleteket. Az ágazat néhány területen mutatko­zó gondjának megoldá­sa érdekében a kormány a szabályozó rendszer módosí­tásaival törekszik a népgazda­sági és vállalati érdek össz­hangjának fokozottabb meg­teremtésére. A jövő évi me­zőgazdasági ár- és jövede- lemszabályozás keretében ja~ vítani kívánja egyes ágaza­tok, mint például a tej- és a kulcoricatermeiés . érdekeltsé­gét, s elősegíti az indokolt és gazdaságos beruházási, fejlesz­tési tevékenységet. A Lajta-hansági Állami Tangazdaság az ország legna­gyobb szántóterületű gazdasá­ga: 25 ezer hektáron folytat magas színvonalú növényter­mesztést, erdőgazdálkodást. Nincsenek jó adottságaik, de a táj viszonyainak megielelő mezőgazdasági kultúra megte­remtésével sikerült mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jó eredmé­nyeket elérniük. Szarvasmar­ha-tenyésztésükre jellemző, hogy — négyezer jószág átla­gában — az egy tehénre jutó tejtermelés évek óta 5500 liter körül van, s egy-egy tehén évente több mint 15 ezer fo­rint nyereséget hoz. Sikerült nyereségessé tenni a pecsenye- bárány-nevelést is, a bárányo­kat a legigényesebb piacon is haszonnal értékesítik. A gazda­ság éves nyeresége a hatodik ötéves terv első négy esztende­jében 112 millió forint volt, 73 százalékkal több, mint az előző tervidőszak azonos idő­szakában. Mennyi gabonánk lesz? Magtárban a kényé rnefcvaló Ha esik az eső, az a baj, ha elkerüli a határt, azért méltatlankodik az agro- nómus. Sokan így foglalják össze a me­zőgazdasági szakemberek és az időjárás kapcsolatát. Tagadhatatlan, némi igaz­ságuk van az ekképpen vélekedőknek is, mert az agronómusok előszeretettel érvelnek az időjárás, kedvezőtlen ha­tásával, kiváltképpen akkor, ha a gyen­gébb eredményekről kell elszámolniuk. De meg kell védeni a szakembereket is: az időjárás valóban számottevő ténye­zője a mezőgazdasági termelésnek. Maradjunk csak a mostani példánál. Az elmúlt őszön kedvezett az időjárás a búza vetésének, hamar kibújtak a földből a növények, s a tél kezdetére magerősödtek. A januári kemény hide­get már nélkülözték volna, szerencsére a hó betakarta a vetéseket, így na­gyobb károsoldás nélkül kiteleltsk. Ta­vasszal elégedetten szemlélték a határt a szakemberek, s még a későbbi hűvös idő is kedvezett a kalászosoknak. So­kan mondták: minden eddiginél na­gyobb termés várható az idén. Eltűnt remények Az időjárás előbb tehát reményeket ébresztett, majd váratlanul szertefosz- latta a bizakodást. A júniusi esők után 30 ezer hektár kalászos a víz alá ke­rült, s kipusztult, a iábon állókban ter­jedtek a gombabetegségek, megjelentek a kártevők. Megteltek ugyan a kalá­szok, de mint aratásikor kiderült, keve­set nyomtak a szemek a mázsán. A be­takarítást követő elszámolás végered­ménye ugyan csak szeptember végén válik közismertté, de a gazdaságok jel­zései szerint már most becsülhető a termés. E szerint a rekordról le kellett mondaniuk a szakembereknek, s or­szágos átlagban csak a tervezett — 4,9 tonna hektáronként — termésre számít­hatunk. A kukoricatermesztésben még cifrább a helyzet. Ott nemcsak az időjárással ingadozik a termés, hanem a közgazdá­déi szabályozást követő termelői kedv­vel is. Az már a májusi statisztikából ■nyilvánvalóvá vált, hogy a tervezettnél 90 ezer hektárral kisebb területein ve­tették el a kukoricát a gazdaságok. A vártnál nagyobb termés ugyan pótol­hatná a területcsökkenésből származó kiesést, de ehhez elsősorban az időjárás segíthetné a termelőket. Ilyenkor még kockázatos dolog becslésekbe bocsát­kozni, hiszen a kukorica nagyobb része két hónapot tölt a szabadban, ennyi idő alatt pedig sok minden érheti a ter­mést. Javuló ternwké?csség Kutatók és gyakorló szakemberek szorgalmának következménye, hogy év­ről évre nagyobb a gabonatermés. 1961—65 között évi átlagban 6,6 millió tonna gabona termett az országban, ta­valy pedig már 15,7 millió tonna. Lát­ványos a fejlődés, ugyanakkor Ma­gyarország időjárása aligha változott ily mértékben. Megváltoztak viszont a termelés feltételei, amelyek lehetővé tették, hogy gazdagabb termést adjon a föld. Mindenekelőtt a talaj termőképessége javult a gazdálkodó ember keze nyo­mán. A hatvanas években kevesebb, mint ötven kilogramm műtrágya-ható­anyagot szórtak a gabonaföldekre, ki­zsarolván a talajt. Napjainkban 300— 400 kilogramm hatóanyag „hajtja” a növényeket. A . termelés növelésének másik nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy a köztermesztésben lévő fajták és hibridéi« termőképessége javult. Jelen­leg 23 búzafajta és 40 kukoricahibrid között választhatnák a szakemberek ve­tés előtt. A búza genetikai termőképes­sége meghaladja a 7 tonnát hektáron­ként, a kukoricáé a 10 tonnát. A ter­mőképesség javításában élen jártak a hazai nemesitől« is. Ezt jelzi, hogy más­fél évtizede a búza termőterületének csak néhány százalékán termeltek ma­gyar fajtákat, jelenleg pedig már 54 százalék ez az arány. Pénzes növények Folytatható a sor a gépesítés változá­saival, amelyekből az is következik, hogy két hét alatt betakarítható a ka­lászos gabona egy-egy gazdaságban, így kisebb a veszteség. A szem nem a tar­lón marad, hanem a magtárban növeli a búzahegyet. A termelési feltételek ja­vulása az intenzív gabonatermelési programhoz is kapcsolódott. Hitelekkel segítették a gazdaságokat, hogy saját erejükön felül is legyen pénzük a fej­lesztésre. Eddig e programot 679 ezer hektáron teljesítették, s a gabona-ter- mástöbblet meghaladja az 1,6 millió tonnát ezen a területen. Mindenkinek érdeke a gabonaterme­lés fejlesztése. Az országnak azért, mert a közvetlen külpiaci értékesítés, vala­mint az állattenyésztés révén elérhető export növeli a devizabevételeket, s a kiegyensúlyozott hús- és gabonaterme­lés biztonságosabbá teszi a hazai ellá­tást. A gazdaságok is érdekeltek, hiszen a gabonafélék az átlagosnál jövedelme­zőbben termelhetők, az úgynevezett pénzes növények közé tartoznak. Biz­tonságosan gyarapítják a gazdaságok bevételeit, s ezáltal a dolgozók jöve­delmét. Elsőrendű növénye tehát a nagyüzemeknek a gabona, ezért is oly érzékenyek a szakemberek az időjárás változásaira. V. Farkas József Elhunyt Sándor József Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Sándor József elvtárs, a párt és a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának nyugalmazott osz­tályvezetője, országgyűlési képviselő augusztus 21-én elhunyt. Sándor József elvtárs temetése augusztus 28-án, szerdán 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti te­mető fedett.díszravatalozójábam. Az MSZMP Központi Bizottsága, A Magyar Népköztársaság Országgyűlése, A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége ★ ★ Sándor József 1311. február Il­in született Budapesten. Munkás- család'oól származott, eredeti fog- ■ laikozása szücssegéd. A munkás­mozgalomba 1328-bun kapcsolódott be, az újpesti ifili között végzett illegális munkát. A párlnak 1932- ben lett tagja. 1934—1337 között a KXMSZ kerületi bizottságának tag­jaként dolgozott, majd teljes ille­galitásba kényszerült. Az 1940-es évek elején Rákospa­lotán vett részt a kommunista mozgalomban mindaddig, amíg munkaszolgálatosnak el nem vit­ték. Innen megszökött, maid 1944 őszén az újpesti partizánokhoz csatlakozott, és velük együtt har­colt a német megszállók, a fasisz­ták ellen. A felszabadulást követően 1945 —i* között az r.IKP rákospalotai szervezetének volt a titkára, majd ★ 1556-ig az MDP apparátusában dolgozott, előbb mint munkatárs, majd mint alosztályvezető. Később a pártgazdasági osztály helyettes vezetője, 195S novemberében pe­dig vezetője lett. 1957 februártól 1335-ig az MSZMP Központi Bi­zottsága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. 19G3-tól 1977- ig, nyugdíjazásáig az MSZMP Központi Bizottságának irodáját Póttagja volt az MDP Központi Vezetőségének, majd 1336—1930 kö­zött az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. 1959-től országgyű­lési képviselő. Kiemelkedő tevé­kenységét több magas kitüntetés­sel, köztük a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, a Magyar Sza­badság Érdemrend ezüst fokoza­tával. valamint a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel ismer­ték el. Önvédelem M eddig műtrágyázzák még a Balatont? A kérdést egy jól tájékozott külföldi tette fel a magyar tenger partján, amikor ép­pen vitorlázni készült. Per­sze ő maga adta« meg a vá­laszt is, hiszen megint ná­lunk, Magyarországon töl­ti szabadságát, megfürdik a vízben, s nyilván értesült arról, hogy a tó vízgyűjtő területén hovatovább több a tilalomtábla, mint a fa. És nem is eredménytele­nül: az errefelé gazdálko­dók komolyan vették a víz­minőség védelmét, a kör­nyezetkárosítás megállítá­sának programját. Sokan figyelik a Balaton sorsát. Kiemelt körzet, de az ország földjei, vizei nem kapnak ilyen megkülön­böztetett bánásmódot. Egy erdőmárnök. dr. Ghimessy László a görög bölcsre, PJa- tónra hivatkozik, aki már akkoron így panaszkodott: a kitűnő talaj eltűnt, és csak a csont-bőr ország maradt meg... De hol vagyunk ma már az akkori beavatkozása';« mértékéből és jellegétől?! Magyarországon a hegyek és dombok erdeinek kiter­melése nyomán ma már öt­százhetvenötezer hektár erősen, hatszázkilencven- ezer közepesen és hétszáz­ötvenezer gyengén erodált terület. A víz- és táp­anyagveszteség miatt a bú­zában a közepesen erodált talajon hatvanöt—nyolc­vanöt százalék a termés­veszteség. A közvetett kár a környezet rombolása, me­gint csak nem mellékes: a lesodort tápanyagok, vegy­szerek megbontják a vizek biológiai egyensúlyát. A vé­dekezés meg nem kis pénz... Ha már az erózió­nál tartunk: csupán Borsod megyében emiatt az idén negyvennyolcmillió forint kára keletkezett a téeszek- nek.' Nagy károkról beszéltünk eddig is — pedig még a lis­ta elején tartunk. A vegyé­szet és a földművelés tar­tós házassága sem jár pör­lekedés nélkül, kezdjük mirtdjárt a kiskertek, a ház­táji birodalmával. Hány és hány gazda látta be saját kárán, hogy nem akkor vi­gyáz a termésére, ha bőke­zűen adagolja a növényvé­dő szert! A több lehet rossz, káros, de még veszélyes is. Hogyan fest ez a nagygaz­daságokban? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint a mező- gépipar számára kifej'esz- tett korszerű, nagy pontos­ságú műtrágyaszórók, nö­vényvédő- illetve szerves­trágyázó gépek iránt nincs piaci kereslet, ezért az új­donságokat nem gyártják sorozatban. Egy számítás: évente mindössze tíz szá­zalékos veszteséget feltér­képezve, a megtakarítás mintegy százötvenezer ton­na műtrágya-hatóanyag le­hetne... Egy másik példa: a savanyú talajokon vég­zett intenzív műtrágyázás a talaj savanyúságát to­vább fokozza, ami mész- trágyázással, meszezéssel ellensúlyozható. A védeke­zés mégis mindinkább el­marad. Kevés a megbízható mű­trágyatároló raktár, növek­szik a talajvizek nitráttar­talma, egyre több az iha­tatlan kútvíz ... Egyes gaz­daságokban eléri a har­mincöt—negyven százalé­kot a nullára leírt műtrá­gyázó és növényvédelmi gépek aránya — drágán, nagy veszteséggel, és a ta­lajt szennyezve dolgoznak. A felsorakoztatott problé­mákban végtére is benne van a megoldás. Az, hogy mire kell ügyelni, mit kell megváltoztatni, korszerű­síteni. A sürgetést ezúttal nemcsak a közvetlen gaz­dálkodási szempontok in­dokolják, hanem a véde­lem, mi több, az önvéde­lem is. A vizek, a földek óvása, a nagyobb baj meg­előzése nem várathat ma­gára. Ezért örvendetes, hogy a mezőgazdaság kör­nyezetvédelmével már nemcsak a szövetkezetek, állami gazdaságok foglal­koznak — odafigyelnek azok is, akiknek legfeljebb áttételes hasznuk szárma­zik csak. A sajóbábonyi Északmagyarországi Vegyi Művekben nemrégiben he­lyezték üzembe az Agroa- nal PJT. gradiens fitotron- ját. Azt a nagy hatékony­ságú és olcsón elkészíthető növényneveld kamrasort, ahol a gyár a legkülönbö­zőbb kultúrákkal végezhet kísérleteket. A fény, a hő­mérséklet, a páratartalom és a kemikáliák különböző adagolásának hatását ele­mezhetik sokszorta gyor­sabban, mint a külföldön készült hagyományos fitot- ronokkal. A kiszórt vegyi anyag mennyiséget a nö­vény valóban hasznosítja, nem jut túl a gyökerein, nem károsítja a vizet, a ta­lajt. a környezetet. Ugyan­akkor a várt termést taka­ríthatja be a mezőgazda­ság ... V alahol itt keresendő a lényeg. A forintokat nemcsak aszerint számol­gatják az érdekeltek, hogy a befektetésnek mi a köz­vetlen haszna. Hanem azt, is vizsgáliák, hogy milyen más, közügyet szolgáló ér­telme van tevékenységük­nek. A savanyú földek, a nitrátos vizek, a műtrágyá­zott folyók és tavak ilyen közügyek. Megszünteté­sükkel nem lehet várni, mert holnap talán már ké- késó lesz ... Gergely László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents