Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

7 ■ Abonyi krónikái írásbeü nyilatkozat Pénz iskolára, vízre 1986 januárjától a jelenlegi kiizségfejlesztési hozzájárulás helyett településfejlesztési hozzájárulást fizet a lakosság. Az e címen befolyó összeget a települések fejlesztésére kell felhasználni. Az új fizetési rendszer bevezetésének elő­készületein az Abonyi Nagy­községi Tanács is túl van. A módosítás lényegéről és a befizetések lebonyolításáról beszélgettünk Varga Sándor- nóval, az adócsoport vezető­jével. — Kinek kell településfej­lesztési hozzájárulást fizetni? — Elvileg mindenkinek, te­hát azoknak is, akiknek ed­dig nem voltak ilyen .kötele­zettségeik, ha lakással, lakás­bérlettel, egyéb ingatlannál, üzlettel, műhellyel, beépítet­len telekkel rendelkeznek. A hozzájárulás mértéke laká­sonként és egyéb ingatlanon­ként 300 forinttól 2 ezer fo­rintig terjedhet. Abonyban a tervezett havi összeg hatvan forint, vagyis egy évben 720 forint. Az elő­zetes megbeszélés szerint a fi­zetendő összeg nagyságán a VII. ötéves terv során nincs szándékunkban változtatni Természetesen ez még terve­zet, a végső döntést a tanács­ülés, illetve az ezzel kapcso­latos tanácsrendelet mond­ja ki. — Kik számíthatnak men­tességre? — A töyvény a mentesség és a kedvezmények differen­ciált rendszerét is tartal­mazza. Ennek alapján — ké­relemre — a településfejlesz­tési hozzájárulás alól mente­síteni. kell azokat, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg a 2500 forintot. Ebben az esetben az együtt lakó, más közeli, nagykorú hozzátartozó, házastárs jövedelmét is figye­lembe vesszük. — Mennyi családot érint a 'változás? — Pontos számítást , még nem.-végeztünk, .viszont, van­nak támpontul szolgáló ada­taink. Az eddigi községfejlesz­tési hozzájárulást ötezren fi­zetik. A településfejlesztési hozzájárulás tétele valószínű kevesebb lesz, mivel számol­nunk kell az alacsony jöve­delmű nyugdíjasokkal és a sokgyermekes családokkal, ök a fizetési kötelezettség alól mentesülnek. Ez a tehervise­lési forma így lesz igazságo­sabb. A befolyt összeg viszont növekszik, ugyanis eddig köz­ségfejlesztési hozzájárulást 1,1 millió forintot könyvelhetünk el, a településfejlesztési hoz­zájárulás számításunk szerint 1,8-2 millió forint lesz. — Milyen célra szánják a pénzt? — Jelenleg két lényeges fejlesztési célkitűzésünk van: az iskola felépítése és a nagy­község vízellátásának megol­dása. Az előbbi — berende­zésekkel együtt — 33, az utób­bi a gáztalanítóval és a fer­tőtlenítővel 30 millió" forintba kerül. A lakosságtól befolyó pénznek tehát lesz helye. —; Milyen adminisztratív le­bonyolítása lesz ennek? — Még augusztusban egy nyilatkozatnyomtatványt kap a-község minden lakója, ame­lyen kifejezésre juttathatja, hogy egyetért-e a célkitűzés­sel és a településfejlesztési hozzájárulás megállapításával. A tanács hivatalnokai és a tanácstagok viszik el a lako­sokhoz, illetve a fizetésre kö- telezhetőkhöz az említett nyomtatványokat. A rendelet a végrehajtás ellenőrzésére is kiterjed. A befolyt pénz ren­deltetésszerű felhasználásáról évenként tájékoztatást kell adni a tanácstestületnek. — A fentiekből kitűnik, hogy igazságosabb közteher­viselésről van szó, amely a sürgető célok megvalósítására irányul. Reméljük, hogy ez­zel minden érdekelt vélemé­nye megegyezik — mondotta az adócsoport vezetője. Gy. F. Sikeres kísérlet Ahol szalmával trágyáznak Abonyban a mezőgazdasági nagyüzemek befejezték a ga­bona aratását követő egyik fontos járulékos munkát; a szalma betakarítását. Siettek a munkával, hiszen nagy becs­ben tartják ezt a fontos mel­lékterméket. A Ságvári • Tsz a jelentős létszámú állatállo­mány almozására és takar­mány készítésére használja fel, továbbá jelentős mennyiséget juttat a háztáji gazdaságok­nak. A József Attila Tsz-ben ta­lán még ennél is nagyobb je­lentősége van a szalmának. Részben ők is az állattenyész­tésben hasznosítják, részben ezzel táplálják Agroláng típusú kazánjukat, amellyel a gabo­nát és más terményeiket szá­rítják. Ezzel a megoldással több százezer forintot sikerül megtakarítani, pótolván a drága fűtőolajat. Köztudott^ hogy a talajerő pótlására nemcsak műtrágyá­ra, hanem szervestrágyára is szükség van. A fentiekben említett gazdaságoknak ez nem okoz gondot, mivel ál­lattenyésztéssel is foglalkoz­nak. De mit kezdjen a szal­mával az Új Világ Tsz, amely nagy területen termel kalászo­sokat, viszont állatai nincse­nek, így a nélkülözhetetlen szerves trágyához sem jut hoz­zá. Sikerűit erre a gondra megoldást találni. Ügy dön­töttek, hogy a szalmából há­zilag állítanak elő szervestrá- gyát. Eddigi kísérleteik siker­rel jártak, így a talajerőpót­lást már részben ezzel a mód­szerrel oldják peg. Várni pihentető csöndben Kedvelt halastó lett Abony szélén a téglagyári gödörből. Ha nin­csen éppen horgászati tilalom, mindig találni itt néhány szen­vedélyes horgászt. Vallják: csöndes, szép sport ez, pihentető, megnyugtató szórakozás, felüdít rövid idő alatt. A képen: Ju­hász István boltvezető vár kapásra Gyurákt Ferenc felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK Vakáció vége felé v ■ ■ ;• Felfrissítve padiék, falak Lassan iskolaszaga lesz a le­vegőnek, megérzi ezt diák, szülő, tanár. Otthon a legtöbb háznál már készen áll, vagy kis pénzt még ráfordítva meg­lesz az iskolai pákk, a tan­könyveket kivéve. Füzeteket, füzetcsomagolókat, tollakat, vonalzókat, színeseket rendez­getnek kicsinyek és nagyok. Százezrekbe kerül A ceglédi általános iskolák­ban és az óvodákban is az új oktatási évre készülnek fel. Még a tanév vége előtt fel­mérték, hol, mit kell tenni, mi szorul frissítésre, alakításra. Csak a ceglédi általános isko­lák és óvodák festése kerül 1,3 millió forintból Nagy, feladat volt, már a munkaiatok utolsó fázisánál tartanak: három óvodában, az Ady Endre utcaiban, a Szép utcaiban és a Pesti úton a Beloiannisz utca sarkiban gáz­tüzelésre álltak át. Már csak a mérőórák elhelyezése van hát­ra és a házbeli gázvezetékeket kell rákötni az utcán végig- vonulóhoz. A Malom téri iskolában lab­dafogó hálót szereltek fel a tornaterem nagy ablakainak védelmére és azért, hogy a rossz irányba repülő labda ki ne térjen az utcáira. A Föld- váry Károly Általános Iskola aulája beépített szekrénysort kap. Ez a munka áthúzódik a tanév első heteire, de a taní­tást nem zavarja. A Mészáros Lőrinc általá­nos Iskolában a tornatermet újították fel, parkettáját csi­szolták, lakkozták. A Puskin utcai iskolaépületben 4 terem pvc-padlójának a cseréje ezek­ben a napokban folyik. A volt kisegítő iskola szükségtermeit kis átalakítással, felújítással a Mészáros-iskola kapja meg. A Táncsics Mihály Általá­nos Iskolában a nyáron az ud­vart betonozták, vízelvezetőjét kiépítik hamarosan. A Vár- konyi István Általános Iskolá­ban az udvart gyepesítették, felújították a testnevelésórák egyik színhelyét, a salakpályát. A külterülti iskolák közül a kecskéscsárdai megfiatalodott, tatarozták kívülről a nyáron. Az Erkel Ferenc Állami Ze­neiskolában felújítják a pvc- burkolatot és javítanak a tan­termek akusztikáján, hogy mi­nél kevésbé zavarják egymást a zongorázók, hegedülök, fú­vósok. A Körösi úti, a Pesti úti és a Sz£p utcai óvodában is fel­újították a parkettát, a Szűcs telepi egyik terme teljesen új melegpadlót kapott. Cegléden szinte minden is­kolai tantermet meszeltek, fes­tettek. Ezzel a munkával a vé­ge felé járnak, tanév kezdeté­re minden készen lesz. A GAMESZ — a gazdasági, mű­szaki ellátó és szolgáltató szer­vezet — terven felüli feladata lett egy szolgálati lakás tető­zetének javíttatása is, mert a tető viharkáros lett. Jut taneszközre A ceglédi általános iskolák különösebben nem panaszkod­hatnak arra, hogy mostohán bánnak velük, ha a taneszkö­zök kiegészítésére, cseréjére kérnek pénzt. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló összeget kaptak, összességében ügy 4 millió 300 ezer forintot. A kí­vánságlistát a Tanérthez ei­Nyílt terepen folyik Nem szabvány szerint A Vadász meg a Rózsa Fe­renc utca találkozásánál, ahon­nan már jól látszanak a Csen- geri szőlősorai, július havában hosszú hetekig darvadozott, s darvadozva rozsdásodott egy sárga kotrógép. Hiányzott-e valahonnan? Már hogyne hi­ányzott volna. Mégpedig an­nak a nyársapáti gazdasági munkaközösségnek a fegyver­tárából, amelyik a kertek al­ján ballagó vízelvezető csator­na tisztítását vállalta. Szok­vány történet: a masina le­robban, alkatrész nincs, kár is elvontatni, nyugodjék a sza­bad ég alatt. Még szerencse, hogy akadt egy másik gépezet, s helyettesíteni tudta. Egyébként a gmk időközben kis híján végzett a teljes me­derkotrással. Hátramaradt még a Molnár utcától a kór­ház irányába tartó szakaszon' néhány nem szabvány szerint készült áteresz környékének a megtisztogatása, s ezzel re­mélhetőleg az Alszegi út sok keservet okozó talajvize is a megfelelő helyre távozik, nem sebezve tovább a nemrég meg­újult betontestet. Ezen a nyáron a G—1-es csatorna is sorra került, mivel­hogy sort kellett keríteni a szerfölött rövid időn belül ösz- szegyűlt föld, sás, nád, kerék­párroncs, vaskályha és ki tud­ja még, mi minden eltávolí­tására. Siralmas # lassúsággal szivárog be a köztűdatba, hogy a vízvivő árok és a szemétte­lep egymástól merőben külön­böző dolgok. A G—l-esben utoljára két esztendeje rendez­tek nagytakarítást, s íme, en­nek dacára, nagyobb halom tömény lomot találtak benne a szakemberek, mint a Csengeri széli csatornában, ahol hason­ló akcióra 15 évvel ezelőtt vo­nultak ki a kotrók. Néhány helybéli környezet­pusztító erőfeszítéseit példáz­ta a Pesti úttól a Sáska ut­cáig haladó burkolt, de nem zárt G—1-szelet, ahonnan va­lamiféle ellenkiállításra való szemét került ki. A Sáska és a Török Ignác utca által határolt zárt részen egy WOMA elne­vezésű tisztítószerkezet mun­kálkodott, innentől egészen a szegedi vasútvonalig nyílt te­repen folyt a kotrás. Mindez közel félmillió forintba került, de a nagyobbik baj, hogy a jeleiből ítélve, ugyanennek jövőre is neki kell veselkedni. A büdös-éri csatornának azt a szakaszát, amelyik a Dohány utca környékén burjánzó ná­dast szeli át, már a tavalyi évben kikotorták. Mindhiába, mert csak nem akart csök­kenni a vízszint. Még a WOMA-zás sem használt. Az­tán kiderült, mert a Dél-Pest Megyei Vízgazdálkodási Tár­sulat emberei kiderítették, hogy a Szolnpki úti átereszek szintjéhez képest az aknák folyási szintje 50 centiméter­rel magasabban van. öreg hi­ba, s megoldást csakis egy 3—400 méternyi megkerülő csatorna kiépítése hozhat, de majd csak jövőre, úgy 3 mil­lió forintért. Ami még az idén belefér a keretbe: a Szolnoki Úttól indulva egyetlen aknaköz burkolttá formálása. Védeke­zésül a notórius szemetelők ellen. V. S. küldhették. Am ennél a cég­nél naptári év szerint számol­ják az esztendőket, nem a szeptembertől szeptemberig tartó tanév szerint. Így hát az iskoláknak e szerint kell a pénzzel gazdálkodniuk. Sorra elvégezték A GAMESZ részéről az is­kolaév zökkentőmentesen kez­dődhet. A leglényegesebb munkákat sorra elvégeztették és ígéretet kaptak arra, hogy ott, ahol a szerelés, felújítás nem ér véget szeptember í-re, onnan is igyekeznek mielőbb elvonulni dolguk végeztével a karbantartók, szerelők, meste­rek. E. K. A közművelődésért A közelmúltban tartott nép­művelők napja alkalmából Cegléden és vonzáskörzetében az alábbi személyek részesül­tek kitüntetésben: Szocialista Kultúráért miniszteri kitünte­tést kapott Biczák Péter váro­si népművelési felügyelő és Lencsés Gábor, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat szb-tit- kára. Kiváló Munkáért elis­merésben . részesült: Hídvégi Lajos nyugalmazott tanár, helytörténeti kutató és Oszt- rider György, a ceglédi nyom­da vezetője. Miniszteri dicséretet vett át: Balázs Andrásné, a PENO-- MAH szakszervezeti könyv­tárosa, Darányi Györgyné, a MÁV ceglédi művelődési bi­zottságának tagja, Herczeg Jánosné, a KÖZGÉP szakszer­vezeti könyvtárosa, Kánya Imréné, a városi könvvtár gyermekkönyvtárosa, Kiszel Istvánná, a Toldy Ferenc Kór­ház művelődési bizottságának társelnöke, Kopacz Zoltánná, a Gyümölcs- és Dísznövény- termesztő, Fejlesztő Vállalat könyvtárosa, Mészáros József- né kőröstetétleni klubvezető, Patkós Sándorné, a városi könyvtár raktárosa, Polohyx Mária, az abonyi zeneiskola tanára. Rajta Jánosné, a PE- NOMAH művelődési bizottsá­gának vezetője, dr. Tóth Ka­talin, a Kossuth Művelődés! KözDont módszertani előadó­ja, Csuti Gyula, az abonyi Jó­zsef Attila Tsz dolgozója, szakkörvezető, Faragó Gyula, a 203-as Bem József loari Szakmunkásképző Intézet MSZBT-tagcsoportjának tit­kára,: Hornyák Imre. az ÉVIG művelődési bizottságának tag­ja és Hümvfner Károly, a ceg­lédi zeneiskola tanára. Dolgozat az avar korról A múlt messzi századaiban is éltek emberek ezen a vidé­ken. A régészek gondos kuta­tómunkája sorra feltárja a mélyben lappangó leleteket. Az ásatások beigazolják a feltevé­seket, fontos, új szempontok­ra irányítják a figyelmet, ada­lékokkal szolgálnak a történé- szék'szárhára. A 'tudományos kutatómunkában meghatározó jelentőségű a szakemberek ésszerű együttműködése, s en­nek szép példáját tapasztal­hatjuk vidékünkön is. Simon László, a nagykőrösi Arany János és Dinnyés Ist­ván, a Ceglédi Kossuth Mú­zeum régésze oly módon segíti egymást, hogy ha valamelyi­kük a saját berkeiben olyan korból származó anyagra buk­kan, ami társa szűkebben vett kutatóterülete, akkor feldolgo­zásra és publikálásra átengedi ezt. Ebben a szerencsében volt része Simon Lászlónak, aki kollégája jóvoltából szerepel­het egy készülő tanulmány- gyűjteményben Avar kori tele­pülésrészlet Ceglédről című dolgozatával. Még 1981-ben történt, hogy a ceglédi téglagyár közelében fekvő anyagbányából régészeti leletek kerültek elő. Mellár József gimnazista vette észre, hogy a markológép edény töre­dékeket hozott a felszínre. Eze­ket elkülönítette — lévén két leletcsoport —, és úgy vitte be a Kossuth Múzeumba. Ennek alapján Dinnyés István gyűj­tött további maradványokat, majd Simon László kapott le­hetőséget az anyag feldolgozá­sára. Tanulmányából tudjuk, hogy két objektumot lehetett meg­figyelni a bányafal metszeté­ben. Az egyik földbe ásott, szelemenes, nyeregtetős ház volt, a másik ettől húsz méter­re egy külső kemence. Előke­rült vagy ötven edényhez va­ló töredék. Nagyobb része kő* zepes minőségy, kézzel koron­golt kerámia, kisebb része kéz­zel formált, durva házi kerá­mia. Találtak egy vaskést és !egy csonteszközt is, amelyet valószínűleg árként használtak. Az edények jellegzetes késő avar koriak, melyekhez hason­lót máshol is találtak már. A ház mása a dunaújvárosi avar telepen és Csongrád-Bokrosoh fordult elő. A fazekak meg­egyezést mutatnak az Üllőn, Ürbőpusztán, Szobon. Cegléd- Nyúlfülehalmán és Újlengyel­ben feltártakkal. Azok az ér­dekesebb darabok, amelyeket peremükön karcolással, bevag- dosással vagy ujjal való be- nyomkodással díszítettek. A nyolcadik századra datálható a zöme, míg néhány edénytöre­dék a tizedik-tizenegyedik szá­zadi leletekkel mutat rokonsá­got. Még nem lehet eldönteni, hogy a régészek általános ten­denciával állnak-e szemben, vagy az avar kori népesség túl­élése fogható-e meg fennma­radt tárgyain keresztül. A közelben temetőre utaló nyomok vannak. Embercsontok voltak a-felszínen, de ennek a településsel bizonytalan az ösz- szefüggése. Mindez azért lénye­ges, mert a környék avar kora meglehetősen feltárásán. Az edényművesség kapcsolata szempontjából különösen fon­tosak a kisebb leletegyüttesek is. Ezért kelheti fel — várha­tóan — a kutatók érdeklődését a nagykőrösi régész tanulmá­nya. T. T. Látványos harcmodor A megyei labdarúgó-baj­nokságban is elkezdődött a bajnoki idény. A rajt előtt a Ceglédi VSE a Pilis együtte­sét fogadta. A találkozón első­sorban arra vbltunk kíván­csiak, vajon ősszel milyen CVSE-t láthátunk majd a pályán. A kép vegyes, tapasztalhat­tunk biztató dolgökat, de ugyanakkor megmutatkoztak a még meglévő hiányossá­gok is. Ceglédi VSE—Pilis 2-0 (0-0) CVSE: Nyárádi — Balogh, Nyári (Nagy), Szabó, Klein, Kazai, Ecser (Szanyi), Keszt­helyi, Szauter, Keresztúri (Fo­dor), Fekete I. Az új fiúk mind szóhoz jutottak, még a Ganz-MÁVAG-os Nagy is, aki a mérkőzést megelőző napon írta alá az átigazoló lapot. Zágon, Bódí és Darázs kisebb sérüléseik miatt hiányoztak, s a tavaly súlyosan megsérült Petrónak továbbra sincsen teljesen rendben a lába. A CVSE fiatalokkal telitűz­delt csapatából az új edző, Ambrózi István a sok moz­gáson alapuló játékot kívánja meg. Ezt a látványos harc­modort gyakorolják most a fiúk. U. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents