Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
fi tavalyit sosem gyártják Két évvel ezelőtt alakult meg a péceli vegyesipari szövetkezet coloritüzemének szakcsoportja, amely negyvenöt tagjának ad különmunkát. ök szabadidejükben, a napi műszak után, esetenként pedig a hétvégeken foglalkoznak tapétacsík készítésével. — Erre az évre mintegy hétmillió forint értékű munkát vállaltunk — mondja Monori József, a szakcsoport elnöke. — Örömmel mondna- tn-m, exportunk is van, hiszen a tapétaesíkok mellett ruha- öveket js készítünk, ezek olyan népszerűek elsősorban Csehszlovákiában, hogy az idén kétmillió forintért küldünk termékeinkből a szomszédos baráti államba. — Hova kerül a főtermék, a tapétacsík? — Ebből mostanában húszhuszonötfélét készítünk, s a legnagyobb vásárlónk az Ápisz és az Ezermesterbolt Vállalat. Az előállított meny- nyiség mintegy harmadát a kesztölci Jószerencsét Termelőszövetkezet veszi meg, amely a tapétákat gyártja és szaküzleteiben a mi termékünket is vele értékesíti. — Miért szeretik a péceli tapétacsíkot? — Valóban változatlanul nágy a kereslet iránta. Nézze! Reklamációt még nem kaptunk. Másrészt mindig újítunk a mintáján, a domborításán, a színein. A tavalyit sohasem gyártjuk. ~ Részt vettek a legutóbbi őszi BNV-n. — Az idén szintén ott le- szi'ik az őszi vásáron a legújabb kollekcióval. F. I. Olvasóink fóruma Köszöiiini a gondoskodást A jövő tavasszal leszek 90 éves. Nehezen írok, de remélem, el tudják olvasni. Így szeretném megköszönni azt a gondoskodást, amit számomra és gondolom, minden más idősnek nyújt a városi szociális intézmény. Kaptam gyorssegélyt tüzelőre, aztán rendkívüli segélyt is és .ha rászorultam valamire, még sohasem utasítottak vissza. Nagyon köszönöm mindezt az intézmény igazgatónőjének, gondozónőjének, aki mindig mosolyog és mindig ott van, ahol baj van, örökké fut, szalad. Kisnyug iíjas vagyok, lányom szintén kevés nyugdíjat kap, évek óta beteg, nem tud rólam gondoskodni, így nagyon jólesik, hogy az állam törődik velünk. Dobos Ferencné Gödöllő, Költői A. u. 14. Előre leli már fizetni A városi kispályás labdarúgó-bajnokság nyitánya előtti szövetségi napon természetesen szó esett az Alkotmány Kupa állásáról is. A több hetes küzdelem legjobbjainak értékes díjakat ajánlott fel, a városi KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi szakmaközi bizottság, a sportfelügyelöség, a Gödöllő Étterem és a Sportvendéglő. Az új bajnokság előtt döntés született a nevezési — ez 500 forint — és a játékvezetői díjról, ami 125 forint. Az utóbbit mérkőzés előtt kell leszurkolni. Ezzel megszűnik az az áldatlan állapot, hogy a találkozók után egyesek valósággal úgy koldulták össze a jussukat. Sajnos, nem egy játékvezetőnek még mindig tartoznak csapatok. Hajrá, Csömör! Jól szerepelnek a Szilasmen- ti SK férfi kézilabdázói az NB II Középcsoportjában, ahol az őszi szezonban tizenegy mérkőzést játszanak, s ebből ötöt idehaza, hatot idegenben. A csömöri pályán lejátszásra kerülő mérkőzéseik közül érdemes lesz odafigyelni a következőkre: Csömör—Vác (augusztus 25., vasárnap, 17 óra), Csömör—Szolnok (szeptember 8., vasárnap, 16 óra), Csömör— Salgótarján (szeptember 29., vasárnap, 16 óra), Csömör— —Szeged (október 12., szombat, 15 óra). Az idegenbeli mérkőzéseket Tiszaföldváron, Kondoroson, Mezőhegyesen, Kunhegyesen és Százhalombattán, a Dunai Kőolajnál játsszák. A tavaszi idényben az NB II Középcsoportjában a Szolnoki Olajbányász mögött a második helyen végzett a csömöriek csapata. Ez azt mutatja: feljövőben vannak, s a csapat újra szebb reményekre jogosíthatja a szurkolókat is. Ügy tűnik, hogy jó mérkőzéseknek nézhetnek elébe szurkolóik. Tegyük hozzá, szükség ■ is lesz a biztatásra, hiszen — mint láttuk — az őszi idényben kevesebb a hazai mérkőzésük. MŰLTUNK MEGISMERÉSÉNEK fontos záloga, hogy a történteket ne mai felfogással, ne mai indulatai nkból fakadó érzelmeinkkel közelítsük és nyilatkoztassuk ki. De józansággal, s főleg harag nélkül. A történteken ez már mit sem segít, de ártunk 'önmagunknak, ha eltérünk a megítélés tárgyi, emberi, köze- gi, akkori valós arculatától. A magyar ember sorsa, élete, emberi létezése nagyon erős korlátok közé volt szorítva itt, a Kárpát-medencében. Hogy milyen rangok alakultak ki, nem akarom itt felsorolni; hogy miiyen fölény és lenézés volt ember és ember között, arról sincs itt lehetőség szólni. (Igen hosszú volna.) De tudjuk, a mindenkori fenntartó erőnek, a kétkezi munkásnak sem volt. könnyű sorsa. A földhözragadtak vagy a földnélküliek, az ipar felé utat találó • munkások vagy a munkát hiába keresők sorsa igen gyötrelmes volt. Mégis a munkáscsaládok (beleértve a földmunkásokat is) arra nevelték, . szoktatták gyermekeiket, hogy csak a munka adhat az emberi életnek értelmet. S a láb alatt levő gyerek már valóban pár éves korában kezébe vette ap- ja-anyja szerszámait;eszközeit. És csak így lehetett az, hogy az emberi élet, emberi fejlődés jóformán törés nélkül vivődött tovább. Ma meditálhatunk azon, kinek volt rosszabb: a cselédnek vagy épp munkát nem találó emberfiának? A cseléd még csak megkapta a járandóságát, a kialkudott kommenciót, de a városi perifériára szorultak, tömegtányákon élőik élete-sorsa sokkal bizonytalanabb volt. A szüleim családjában volt cselédnek elszegődött testvér, de mesterséget tanult fiúgyermek is (mint apám), aki lakatosként vált munkássá. A szakember akkoriban (gyermekkorom idején) azonban alig talált vagy kapott munkát, s nemegyszer a cselédként dolgozó testvér segített, mert juttatott a nélkülöző családunknak lisztet, babot, kukoricát, zöldséget, gyümölcsöt, időnként baromfi-, disznóaprólékot. Mi ezt úgy viszonoztuk, hogy segítettünk kapálni vagy a 'termésbetakarításkor az akkori háztájiban, ami járt a cselédnek. A környék összes uradalmi tanyáján otthonos voltam LUOI Rsgtcnzétt kiállítás A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 18., VASÁRNAP Séták a vámba Hol vannak ilyenkor a gyerekek? A várossá válás immár huszadik évében alig ismerünk rá Gödöllő belső területeire. Szemünk láttára nőttek ki városrészek, magasba emelkedő házak újszerűségei fogtak meg bennünket. Jelen írásunkban nem is ákarunk a távoli múltba kalandozni, inkább csak a jelen fogható pillanatait akarják séta közben megmutatni. Tartsanak velünk mindazok, akik rászánnak egy kis időt, s lazítva az' izmokat a családdal, gyalogosan, birtokba véve a tájat, a város egy-egy részét, ismerkedni és gyönyörködni akarnak. Tizenhárom toronyház Legyen a Bútoráruház a kiinduló pont, s pillantsunk be nagy üvegportálja mögé. Többféle bútorvariáns kínálja magát. Kapható itt modern, minden lakótérbe való berendezési tárgy, díszítő elem. A közvetlenül mellette felépült és igen nagy forgalmú ABC-be is benézhetünk. Az egyik legjobb ellátottságú élelmiszerüzlet Gödöllőn. \A város külső részeiből is sokan felkeresik. Zöldség- és gyümölcskínálata azonban szegényes, de ott van az üzlet előtt a magán-kiskereskedő jobb ellátású standja. Ahogy fordulunk, a lakótelepi bölcsőde és óvoda újszerű épületei mutatják magukat, színes bokrok és fák természeti közegében. A túlsó oldalon kezdődnek a tízemeletes házak, amelyből, ha megszámoljuk, tizenhármat találunk, egyenként 44 lakással és öt négy- emeletes, 40 lakásos ház áll utunk vonalában. Ez a lakótelep a Stromfeld Sétánynak, a valamikori kastélyparkhoz tartozó Besnyő felé eső részén a hetvenes években épült, összkomfortosak itt a lakások, a francia Stem-rendszerű építési módot alkalmazták. sóderes úton sétálóknak. De több, külföldről telepített különleges fafajta is fellelhető volt itt. Virágos erkélyek A sávházak és a tízemeletesek között kezdődő térség elején a Tanácsköztársaság emlékére felállított szobrot csodálhatjuk meg, amely ökölbe szorított kéz formájú, virágokkal és vörös rózsákkal van körbeültetve. Az első tízemeletes ház földszintjén orvosi rendelők vannak. Gyermekfogászati rendelő működik az egyik négyemeletes ház alsó szintjén. Gyermekjátszóterek váltogatják egymást, hinták, mászókák és homokozók , körül füvesített (növögető) fás részek terülnek el. Van itt például fiókkönyvtár, Patyolat-felvevőhely, fényképészműterem, férfi- és női fodrászat s újabban kis ajándék- és divatüzlet. Nemrég nyílt a Borostyán eszpresszó, amely ízléses -rusztikus berendezésével várja és fogadja vendégeit. Irodája és műhelye van itt a városgazdálkodási vállalatnak. Kisiparos szolgáltatók névtábláival is találkozunk. Betonozott járdák és belső aszfaltos út, s a házak előtt kialakított parkolók. Itt-ott láthatók az erkélyeken a virágosládák, s egynémely nyitott ablakon való bepillantás ugyancsak a virágok- szeretetéről árulkodik. Sokféle a szín, S arról is tanúskodik több ház környéke, hogy vannak, akik szívügyüknek tekintik környezetüket, fa- és virágültetéssel, a füves térség gondozásával, bokrok nyírásával üdévé teszik. kezdeti mozgás mintha lelassult volna. Mintha a fáradtság jelei ütköznének ki az itt lakókon. Természetesen tudom: mindenkinek kijut a munkából, az elfoglaltságból. A gyerekeknek nehéz az iskolatáska, a felnőttnek a fizikai munka, míg másnak a hivatali teendő, vagy egyéb munka. De az már igazán félelmetes, amikor vasár- és ünnepnapokon kihalt ez a városrész, nincs mozgás, utóbb már az autók is alig gördülnek ki innen (drága a benzin). Legjobban azonban a gyermekek jelenlétét hiányolom a terekről, a sportpályákról. Mivé fognak fejlődni, ha izmaikat nem használják, ha nem csap fel belőlük az öröm,' ha nem játszana k. Jól mutat Ügy látszik, a kényelem még kényelmesebbé tehet bennünket, de ajánlom szülőknek, gyermekeknek, fogják kézen egymást és fedezzék fel szélté- ben-hosszában a. várost, amely egyre nagyobbodik, amelynek lassan kétszázötven utcája lesz. Fedezzük fel a város új arculatát az ember legtermészetesebb mozgása által, a gyaloglással. E sétánk befejezéseképpen pedig kicsit pihenjünk meg a Fűtőmű utáni parkos részen és emlékezzünk arra: a Stromfeld sétány házainak építése előtt a gödöllőiek azon a vér leményen voltak, hogy kár megbontani a park területét s ebben igazuk volt. Más terület is alkalmas lett volna nagy házak építésére. Azonban legyen a múlté már ez a féltés is. Szép, jól mutató ez a városrész. Szántai Sándor Huszonöt tehetséges kisdiák vett részt a megyéből a szadai képzőművészeti táborban, ahol — a Székely Bertaían- emlékházban — rögtönzött kiállítással zárult a programjuk. Képünkön: a textilfestők csoportja a tábor zászlóját is elkészítette. Hancsovszki János felvétele A nap programja Augusztus 18-án: Gödöllő, művelődési ház: A . rovásírás története. A kiállítás megtekinthető 10—18 óráig. Augusztus 19-én: Hangverseny, a Triesti Férfikar (NSZK) és a, Gödöllői Városi Egyetemi Vegyeskar részvételével, 19 órakor. A rovásírás története. A kiállítás megtekinthető 10—18 óráig. Utcabál. Játszik a Smog együttes, 20 órakor. A.ugusztus 20-án: A rovásírás története. A kiállítás megtekinthető 10—18 óráig. Ganz ÁsVIGY filmvetítés Húszan-huszonöten látogatják rendszeresen a Ganz Árammérőgyár nyugdíjasklubjának foglalkozásait. Legutóbb — a Mokép Vállalattól történt kölcsönzéssel — két filmet vetítettek le a klubnapon. Az Egy nap a Bükkben című alkotás hazánk e szép táját mutatta be, még a Hidegfront, melegfront című film az egészségügyi felvilágosítást szolgálta. Drága autózás Műhold és fájós láb Béka m§] barométer A házak helyén bokrok és fák váltották egymást, a volt uralkodó osztály kastélybeli tagjainak sétálóútjai voltak errefelé. Szép fenyők, tölgyek, hársak és madárbogyót termő fák adtak enyhet a kavicscsgyermekkoromban. Kereszt- apámék csak rövid időre szegődtek egy-egy helyre, s a nyári időt náluk töltöttem, fgy jól ismertem a Haraszti-major épp’ akkoriban (a harmincai években) korszerűsített tehenészetét és tejfeldolgozó részlegét. Ismertem a Babati tanya idillikus .környezetét, sokszor figyeltem a Babati tavakban a víztükör fölé emelkedő, ficánkoló halakat. A volt Központi major, valamint a Szárító-puszta is sok gyermekkori emléket idéz, szintúgy az Isaszeg határában levő Szentgyörgy-puszta, valamint a Szentkirályi-major akkoriban híressé vált dohánytermelése és hatalmas pajtákban való szárítása, feldolgozása. De sok időt töltöttem az Ilka- és Ürge-majorban (Isaszeg és Nagytarcsa körzetében voltak), valamint a Sikátor-pusztán, mely viszont közel volt Rákospalotához. Ellátásomért, keresztapám és -anyám elvárták, hogy a munkájukban is segítsek. Morzsoljak kukoricát, készítsek venyigét, menjek el a járan- dóságbeli tejért, s minden A lakótelep befejezése előtt már tanácstagok szervezésében megkezdődött a sportpályák építése a területrendezéssel együtt. A parkrészből így kisajátított területen azonban alig történik valami, valahogy a olyan dologban részt vegyek, melyet a gyerek is elvégezhetett. Hajtottam nagyökrös szekeret, s trágyáztam az istállóban. De a szűkebb családi környezetünk is munkára nevelt, bennünket. Ha lehetett, apám megosztotta velem a munkát (én voltam a nagyfiú.) Harmadik-negyedik osztályos koromban már az iskolából oda kellett mennem, ahol apám dolgozott, mert vállalt kertásást, kertépítést, javított tetőt, meszelt, szerelt Villányt, s időnként még lakatosmunkát is végzett, javított vagy felszerelt zárakat. A legtöbb helyen azonban fát fűrészelt és hasigatott. Pincékbe vagy sifnikba raktuk őket szép sorjában. Én húztam a fűrészt, bánni tudtam a baltával, s összeraktam a fát. Apám pedig hagyta, hogy erősödjem (izmaim akkor alakultak), s mikor a gyöngyszem homlokomra ült, kivette kezemből a szerszámokat. s ő folytatta tovább. AZÉRT JÁTÉKRA IS volt időnk. De sok játékot, is űztünk akkoriban, felsorolni is hosszú volna. De a legszebb az volt, hogy gyermekként a munkát nemegyszer játékosan nevelték belénk. Okosan tették. Sz. S. A régi szántóvető ember élete mindig szoros kapcsolatban állt az időjárással: ha aszályos volt a nyár, vagy hideg a tél, akkor a termés is igencsak kevéske. Ez a körülmény késztette a falvakat, tanyák népét, hogy figyelemmel kísérjék azokat a jelenségeket, amelyekből az időjárás egyes változásaira következtethetnek. A népi időjóslást két alapvető csoportra oszthatjuk; a közvetlen közeli napok és az egyes évszakok időjárás-előrejelzése. íme néhány példa, a teljes- .ség igénye nélkül: szigorú tél lesz, ha ősszel a kukoricacsöveken pergamenszerű vékony levelekből tevődik össze a csuhé. Ugyancsak ilyen időjárásra számíthatunk, ha a madarak felső tollazata alatt vastag pehelyréteg van Hosszú télnek nézünk elébe, ha a hörcsög már aratáskor megkezdi éléskamrájának feltöltését. Enyhe tavasz várható, ha kofán ébrednek téli álmukból az ürgék. Száraz tavasz lesz, ha már februárban megindul a fű^fa nedvkeringése. Szép, csöndes nyarat jelez, ha .a verebek magányos fák ágaira szabadon rakják fészkeiket. Hosszú, szép ősz köszönt a nyárra, ha a mezei virágok a szokottnál illatosabbak. Ugyancsak ennek a jele, ha az almafa másodszor is virágzik. Hetekig tartó esőzést jelent, ha a varjak csoportokba verődve, károgva szállnak a határ felett. A közvetlen közeli időjárással kapcsolatban is sok szólásmondás forog közszájon. íme ezekből is egy kis ízelítő. _ Eső lesz, mert fürdenek a verebek a porban. Szél várható, mert vörös az ég alja. Vihar készül, mert nyugtalanok az állatok. Nagy udvara van a holdnak, há’:om napon belül eső lesz. Bármennyire is megalapozottak ezek a .megfigyelések, a ma embere már a levelibéka helyett a barométert, a madarak tolla helyett a műholdas időjárás-előrejelzést nézi. Sokan tartják azonban még ma is, hogy a legbiztosabb mégis egy-egy fájós láb, vagy-derék időjárásjelentése. Augusztus 18-án: Fehér Toll. Színes, szinkronizált NDK-kalandfilm, csak 4 órakor! Kenguru. Színes magyar zenés film, 6 és 8 órakor! Augusztus 19-én és 20-án: Éljen d’Afftagnan! Színes, szinkronizált francia rajz-ka- landfilm, 4 és 6 órakor. 3. számú űrbázis. Színes angol sci-fi. Csak 16 éven felülieknek, 8 órakor! ISSN 01 1957 (GödöJői ílfrlap) Tűrés nélkül
