Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM V 1985. AUGUSZTUS 17., LZQMBAT Abbéi élnek, ásni forgalomban van A használtdkküzletek viszontagságai A mai fiatal generáció csak hallomásból ismeri a hajdani kereskedőtársadalom furcsa képviselőit, az ószereseket. Kü­lönös foglalkozásuk révén a maguk korában is titokzatos­ság vette körül lényüké?, míg­nem az idő múltával mesesze­rűvé szépült alakjuk. Valójá­ban nem voltak ők mások, mint a kereskedelmi élet pe­rifériáján tengődő emberek. Lenézte az ócskást a gőgös gazdag, aki eladta neki meg­unt cuccait, de nem tisztelte sokkal jobban a szegény em­ber sem, pedig az meg rá­kényszerült szolgálataira, fillé­rekért kapható agyonkopott' cipőre, molyette kabátra. Még­is időtlen idők óta létezik ez a mesterség, átvészelte a száza­dokat, s békével megtűri a modern világ. Igaz, volt idő, amikor azt hittük, egyre fejlődő társa­dalmunknak már nincs többé szüksége a használt áruk ke­reskedelmére, hiszen senki nem szorul rá, hogy mások megunt holmijait vegye meg, magának. Végleg bezár Később kiderült, a helyzet nem annyira egyszerű mint gondoltuk, nem szegénység vagy jólét kérdése ez elsősor­ban. A jó minőségű használt holmikra mindig van vevő, fő­leg ha az potom áron kínálja magát. A lényeg az olcsóságot. van, mert enélkül nem kötte­tik üzlet a használt áruk pia­cán. Régen legalábbis ez volt a követelmény, de nézzük mi a helyzet ma? A kép sokat változott, a használtcikk kereskedelem ■ formáját, tartalmát illetően. Hírük sincs a kapualjakban kiabáló szakállas öreguraknak, bizományi áruházak vették át a szerepet, s a szépen berendé- zett üzletek fölött néhány év óta mind több helyen kezdték hirdetni a hívogató cégtáblák: használtcikk kereskedés. Ez utóbbiak tulajdonosainak minden okuk megvolt, hogy bízzanak az üzlet sikerében. A nehezedő gazdasági élet taka­rékosságra intette az embere­ket, ahol volt egy használtru- ha kereskedés, elfért egy má­sik is, olykor még a harmadik sem nyitott ki hiába. De elér­kezett az az idő is, amikor meg úgy tűnik, egy is sok belőle. A 80-as évek dinamikusan vál­tozó világa a használtcikk ke­reskedők szempontjából is gyö­keresen átalakult néhány esz­tendő alatt. A kicsiny, fehérre meszelt üzlet, ahová a napokban be­tértünk, ugyancsak zárni ké­szül. Véglegesen. A fogasokon lógó ruhák hónapok óta vár­ják a vevőt, ötven, száz forint tényleg nem sok értük, még­sem kellenek senkinek. De ha elkelnének is, haszon nem sok volna rajtuk. A legújabb módi előbb jár néhány lépéssel, raj­tuk már csak a MÉH-telep nem kéri számon az idő roha­nását. A helyzetet jól példázza a kereskedő megjegyzése, aki azt mondja: ha megvesz öt ruhát, s azok közül egy rossznak bi­zonyul, már ráfizetett az egész vásárra. Ráadásul örökös harc folyik az eladó, s vevő között, mire megegyeznek. A tulajdonos mégsem sirán­kozik, bölcs megértéssel veszi tudomásul, hogy tíz év múltán végleg csődbe ment vállalko' zása. A pangás érezhető volt már korábban is, de azt álmá­ban sem gondolta, hogy szinte egyik évről a másikra befel­legzik a boltinak. Hogy mi is történt a külvi­lágban, azt nehéz egy szuszra elmesélni. Tény, hogy nagyon kacifántos helyzet alakult ki úgy általában a ruhapiaoon. Azt talán mondanunk sem kel­lene, hogy a használtruha ke­reskedelemre nagyot sújtanak a jelentős nagyságrendű ki­árusítások. Váílozó igények Ehhez nem kell fűzni to­vábbi kommentárt, de beér­nünk sem szabad ennyi ma­gyarázattal, mert akár hisszük, akár nem, ez még egyáltalán nem jelenti a végső csapást. Mert hiába a rengeteg olcsó cikk, ha nemigen akad közte praktikus holmi, gomfios nad­rág, puha meleg otthoni ruha, nagy cipő, idősekre, kövérekre illő öltözet. A gyerekruhákkal is probléma van, ha. akad is megfelelő, akkor meg sokszor a minőségével van gond. Nos, amelyik használtruha kereskedő e néhány áruféleség­gel szolgálni tud, annak ma sincs gondja a világgal. Csak­hogy ezzel kevesen dicseked­hetnek el, ha mégis, ideig- óráig tehetik, hiszen jól tud­juk, a használt ruhák piaca is abból él, ami forgalomban van. Ha újkorában nem találja a vevő, akkor viseltes formában is ritkán akad nyomára. Mi a helyzet a zsibpiacon? Ez is figyelmet érdemlő ténye­ző, sőt egyfajta konkurrenciát jelent. A kereskedő legyint rá, számukra semmi jelentősége nincs. Meglepő tisztelettel be­szél azokról a kispénzű embe­rekről, akik néhány ruhada­rabbal órák hosszat álldogál­nak a kövezeten. Soha nem voltak ellenfelek. Még csak tö­redékét sem tudják kielégíteni ennek a minimális keresletnek sem. Néhány éve még a beszerzés és eladás úgy-ahogy összhang­ban volt, mostanában inkább a kínálat a nagyobb, de az el­adók zöme is jobbára csak a divatjamúlt holmikon szeretne túladni, amik persze másokat sem érdekelnek. Ma már nem kell az esőkabát, dzsekit ke­res a fiatal, az öreg, és sorol­hatnánk.. Az igények gyorsan változnak. Szóval, bármerről is nézzük, végül azt kell megállapíta­nunk, hogy a használtcikk ke­reskedelem zsákutcába jutott. Vele együtt a vásárlók egy ré­sze is. Hogyan lehetne kijutni belőle? Az nem lehet vitás, hogy a ruházkodás vonalán je­lentkező gondjainkon, csak a ruhagyártók segíthetnének és kell is hogy végre tegyenek már valamit, mert azt kevés ember pénztárcája engedi meg, hogy kényszerűségből a drága varrónál, butikból öltözködjön. De a használtruha kereske­delemnek sem adhatunk ke­gyelemdöfést. Ellenkezőleg, ér­dekünk, hogy életben tartsuk úgy általában e tevékenységet, hiszen rengeteg elfekvő, mások által még jól hasznosítható holmi akad a háztartásokban. Legyen az ruha, bútor, vagy műszaki cikk. Mindez első pil­lantásra merőben ellentmond eddigi fejtegetéseinknek, ám úgy tűnik, mégis van megoldás. Igen, a kereskedés nagyság­rendjében, milyenségében kell változásnak történnie. A do­logban jártasabbak egyöntetű véleménye, hogy az elszórt, egyszemélyes üzletecskéknek nem sok jövőt lehet jósolni. Az idő bebizonyította, hogy a so­kasodást, szakosodást nem bír­ja el a város. Vegyes bizományi ? Viszont egy szakértelemmel kezelt vegyes, bizományi jelle­gű üzlet, s a lakosság kölcsö­nösen hasznát látnák egymás­nak. Ezzel mi is egyetértet­tünk, a gondjait elmesélő használtcikk kereskedő, s aki mindezt lejegyezte: Miklay Jenő iinden második túlélő Tévhitek és igazolt félelmek Korunk betegsége, a rák, a szervezet sejtjeinek rosszindulatú burjánzása. Nem gyógyíthatatlan. Az or­vosságok és a sugárkezelés, az operáció segítségével el­méletileg három beteg közül kettő megmenthető. A valóságban 50 százalék azoknak az aránya, akik a kór felfedezését követően évek, évtizedek múlva is élnek. Mégis érthető, ha a rák a félelmek tárgya. Dr. Iglódi Ferencet, Pest me­gye onkológus főorvosát arról kérdeztük: mennyire indokolt a félelem? — Kezdjük a tényekkel. A halálokok között az érrend­szeri után a második helyen a daganatos betegségek áll­nak. Tavaly hazánkban 30 ezren vesztették életüket emiatt, s 150 ezerre tehető a rosszindulatú daganatos élők száma Magyarországon. Pest megyében az utóbbi adat tíz­ezer fölötti, s tavaly kétezer- hat esetben találtunk újonnan ilyen kórt, s ugyanennyi volt az áldozat. A válaszom tehát nem lehet megnyugtató. A je­lelem indokolt, — Gyakoribb-e valóban má a rák, mint régebben? — Az utóbbi tizenöt év alatt 15 százálékkal nőtt az abban szenvedők száma. A rosszindulatú daganat által megtámadott szerv egyre rit­kábban a gyomor, s mind sű­rűbben a tüdő, a bél. Az utóbbi kettő megbetegedése a nőlakosságnál megelőzte már az emlőét is, pedig másfél évtized alatt 30 százalékkal emelkedett az emlőrák gya­korisága. A máj és az epe- utak daganatos megbetegedé­se az országos átlagot 20 szá­zalékkal haladia meg a me­gyében. — Mi e változások oka? — Ügy vélem, hogy az egészségre káros szokások ter­jedése, s az életmód cseppet sem előnyös módosulása. A nők körében is mind gyako­ribb az alkoholizmus, terjedé­se egyenesen arányos az em­lőrákéval. Egyre több tudo­mányos adat kerül nyilvános­ságra az alkohol és a rák kapcsolatáról. Bizonyított tény, hogy az italozók között a 'gyomor- és bélrendszeri daganatok előfordulása az át­lagnak sokszorosa. m A szesz az egész szervezet belső vegyi irányításáért fe­lelős hormonrendszer műkö­dését befolyásolja, s így álta­lánosan kedvez a kór kialaku­lásának. A nőgyógyászati rá­kok gyakorisága a rendszere­sen alkoholt fogyasztók köré­ben két-háromszorosa, mint a nem italozóknál. Vizsgálták az egyes szeszféleségek hatá­sát is. Rákkeltés szempontjá­ból a lista élén a sör áll, azután az égetett ital, végül a magas ammóniatartalmú — többnyire asztali — bor. — És a dohányzás? — Szerepe köztudott. Az már kevésbé, hogy nemcsak a tüdő- és hörgőrák kialaku­lásában játszik közre, hiszen a tüdőből a vér közvetítésével a szervezet minden Sejtjéhez eljutnak a dohány és a ciga­rettapapír égéstermékei. S ta­lán az sem ismeretes, hogv a táplálkozás egyoldalúsága is veszélyeket hordoz. A rostos táplálék például hátráltatja s> bélrendszeri rák kialakulását, a C-i^tamin az immunrend­szert erősíti általában, s így csökkenti mindenfajta beteg­ség — így a daganatos — ki­alakulásának esélyét. Az A- uitamin a sejthártyák stabili­tását növeli, tehát a kóros burjánzást is megnehezíti. — Talán a beszélgetés ele­jéit említett adatok miatt is sokan úgy hiszik, gyógyítha­tatlan ez a betegség ... — Ez. tévhit. Valójában a tudomány mai állása mellett a rákféleségek kétharmada eredményesen gyógyítható, ha idejében beavatkozhatunk. Annyira így van, hogy elmé­letileg ma már egyetlen nő­nek sem lenne szabad például méhnyakrák miatt az életét veszítenie. Ám tudomásul kell venni: ha későn fedezik fel a bajt, már késő az életet mentő kezelés, a műtét is. Ez persze más betegségeknél is így van, vakbélgyulladásban is meghalhat a páciens, ha , későn operálják. \ — S mit tehet az egészség­ügy azért, hogy kevesebb le­gyen az áldozat'/ — Az egészségügyi kor­mányzat országos megelőzési programot indított, s ebbe Pest megyében is szeretnénk bevonni az egészségügyieken kívül a társadalom széles ré­tegeit. A lakosság életmódjá­nak megváltoztatásához a fel- világosító munkát, a dohány­zás és az alkoholizmus elleni küzdelmet kell hatékonyabbá tenni. A szűrővizsgálatok ki- terjesztése is célunk. Az el­múlt két esztendőben ugyan megduplázódott a nőgyógyá­szati citológiai szűrővizsgála­tok száma, ám még így is csak egyötöde a szükséges­nek. Az emlőszűrésben az ön­vizsgálat módszerét szorgal­mazzuk, évek óta tartunk er­ről előadásokat. Növekszik a szájüregi daganatok száma is, s ez év januárjában elkezdő­dött a szűrőprogram a fogor­vosi hálózatban. Ami pedig a tárgyi feltételeket illeti: két esztendő alatt kiépült a me­gyében kilenc onkológiai szakrendelés és gondozó, s terv már, hogy klinikai on­kológiai osztály nyílik a Semmelweis Kórház Tárogató úti részlegénél. Vasvári G. Pál Nyolcévi szünet után végre ismét megrendezték a körpá­lyás autómodeUek Pest megyei bajnokságát. E vetélkedőre városunkban a Kinizsi-sport­telepen került sor. A kis szél és a változó időjárás megne­hezítette a technikai sportág lelkes híveinek dolgát. Bár vidéki jelentkezők is voltak, de nem jöttek el. Az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi Modellező Klub ver­senyzői igen jól szerepeltek: nyolcójuk közül heten minő­sítést értek el. Mindenkinek két startja volt az így is hét­órás vetélkedőn, s ezek közül a jobbik eredmény számított. 1.5 köbcentiméteres körpá­lyás autómodeUek: 1. Kopa Gábor 100,5; 2. Erdős Sándor 96 km/óra átlaggal, mind­kettő ifjúsági bronzjelvényes szintű eredmény. 2.5 köbcentiméteres légcsa­varos autómodeUek, ifjúsági kategória: 1. Szűcs Balázs 152,6 és 2. Faragó Tamás Szabó Gazsi bolondériája A hír, hogy Szabó Gazsi megbolondult, napok alatt elterjedt a tanyákon. Maga Csorba Terus néni, aki Ga­zsi anyósától hallotta a dol­got, három helyre is lement, hogy elsőnek mondhassa el az újságot. — Patkánytenyésztésre adta a fejét — beszélte Gáláknál. — Azt mondta az anyósa, hogy ketrecekben neveli őket, mint a nyulat — szörnyülkö- dött Kerekes néninek, aki­nek csak kerítésen át szólt be, s már sietett is tovább. Balogéknál, ahol csak a nagymama volt otthon, fél óráig mesélt a konyhában su­tyorogva. össze másként, amit mondott, hátha kiugrik valami a má­niájából, de semmire sem ju­tottak. Egy nagy teherautón hozat­ta őket Pestről. Azt beszélik, ha már elegen lesznek, szét fogja őket engedni, mivel a patkányok kipusztúlóban van­nak. Az a bogara, hogy ha már Noé bevette a patkányt is a bárkába, nem szabad a mai világban kipusztulnia. Egy hét alatt mindenki tu dott Szabó Gazsi bolondériá- járól. A munkatársai a gép­üzemben egyre gyanúsabban néztek rá Előbb a tekinteté­ből próbálták kiolvasni az őrültséget, aztán a mozgását figyelték, majd azt rakták Fékcső Bálint egyszer rá is kérdezett, hogy tán állatba­rát lett, de Gazsi csak sejtel­mesen mosolygott. Az embereket a fene ette meg. Üjév után az elnök szép summa jutalmat adott a kar­bantartóknak, amiért a beta­karítások során keveset áll­tak a munkagépek. -Mindnyá­jan meglepődtek, de a pénz­nek örültek. Odakint az udvaron Gazsi a többiekhez fordult. — Gyertek el hozzám! Meg­ünnepeljük a dolgot. Meg­iszunk egy-két pohárral. Az embereket nem kellett sokáig kérni. Tudták, hogy Gazsinak jó bora van, de fő­leg az izgatta őket, hátha fel- lebben a fátyol a patkány­ügyről. Szabó Gazsi először körte­pálinkával kínálta őket. — Alapozzunk egy kicsit! ízlett mindenkinek. — No, akkor most egy-két falat fehér szalonnát a bor elé — vezényelte a házigaz­da, és jó vastag sózott sza­lonnát tett az asztalra. Közben előkerült a bor is, koccintottak, ittak. — Né már! Hát a kolbászt meg elfelejtettem! — csapott a fejére Gazsi, s már hozta is be a kőkemény füstölt kol­bászt. Abból is vágtak, s nyelték jóízűen. — Locsoljuk meg a kol­bászt is! Megint ittak. — No, mit szóltok hozzá? — Mihez? — Hát a kolbászhoz. A többiek bólogattak. — Erősen fűszeres, de jó. — Hát — mondta Fékcső Bálint tele szájjal —, ha ezen kéne élnem, bizony isten, nem halnék meg könnyen. Nevettek, s igazat adtak Fékcső Bálintnak. — Mert ez patkányhúsból van — jelentette ki Gazsi. . Egyszerre hagyták abba a rágást valamennyien. — Mit mondasz? Fékcső Bálint felállt, hogy neki ki kell menni az ud­varra. — Mind kimegyünk — mondta Gazsi. — Megvizsgál­juk a patkányokat. — A vendégek egymásra néztek, és kelletlenül indul­tak a házigazda után. Ha akkor mondta volna ezt, ami­kor megjöttek, szívesebben kö­vették volna, de most a kol­bász után... Szabó Gazsi egy hatalmas új kamrába vezette őket, mely tele volt ketrecekkel. Ezek­ben voltak az állatok. Sok, nagyon sok. Többszáz. Na­gyobbak voltak, mipt a pat­kányok, de valóban hasonlí­tottak rájuk. — Nutriák — mondta büsz­kén Gazsi. — A múlt héten adtam le az első szállítmány szőrmét, ötvenezer forintot kaptam érte. De hát még csak az elején vagyok: — Azt beszélik, hogy pat­kányokat tenyésztek. Ez a kolbász azoknak a húsából van. Néhányan a gyomrukhoz kaptak. Volt, aki gyorsan le akarta öblíteni az utolsó fala­tot egy pohár borral, de egy korty sem ment le a torkán. — És a kolbász? — Csak a szőrmét veszik meg. A húsát elfogyasztjuk. Nem érezni rajta semmit. Vagy igen? — A többiek Fékcső Bá­lintra néztek. — Hát... ötvenezerért ta­lán még én is rá tudnék szok­ni. Harsogó hahota tört ki az emberekből. A nutriák megriadtak, ás félve húzódtak a ketrecek hátsó részébe. Tóth Tibor 147,2 (mindkettő ifjúsági aranyjelvényes szintű), 3. Ko­pa László 137,4 km/óra (ifjú­sági ezüstjelvényes szint), 4, Kincses Zoltán. 2,5 köbcentiméteres körpá­lyás autómodeUek: 1. lfj. Szé­kelyhídi József 152,6; 2. Ber­ták László )51,2 km/óra. Mindkettő eredmény II. osz­tályú. szintű. A verseny közben a model­lezők egyperces néma tiszte­letadással adóztak nemrég el­hunyt társuk: Faragó Dénes tiszteletére. Ifjúsági kézilabdások Szeptember elején folytató­dik az 1985. évi Pest megyei kézilabda-bajnokság. Az I. osztályban az ifjúsági férfiak jelenlegi sorrendje a követ­kező. 1» Csepel Autó VSE 12 9 1 2 280-206 X9 2. GSC 12 9 1 2 221-152 19 5. IM Vasas 12 9 — 3 291-202 18 4. Budakalászi Textiles 13 8 1 4 278-218 17 5. Tököli KSK 12 7 — 5 195-182 14 6. Pilisvörös­vári SC 11 6 1 4 143-128 13 7. Gyömroi SE 13 5 2 6 215-207 13 8. Túrái VM 13 4 — 9 244-293 8 * 9. Nagymarosi Spartacus 14 2 — 12 156-258 « 10. Nk.jKgy. Kinizsi 14 1 — 13 165-343 2 Reméljük, hogy ősszel ke­vesebb összeállítási gondjuk lesz az eddiginél a körösiek­nek, s hogy a hátralevő öt találkozójukon eredményeseb­bek lesznek, mint tavasszal, Szó van arról, hogy a szak­osztály vezetését őszre meg­erősítik. Szombati sportműsor Asztalitenisz. Schmalkalden (NDK) a Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi sportolóinak ven d égszerepl ése. Vasárnapi sportműsor Asztalitenisz. Schmalkalden (NDK) a Kinizsi sportolóinak vendégszereplése. Cselgáncs. Cifrakerti sza­badtéri színpad, 10 óra: az Nk. Konzervgyár Kinizsi sportolóinak bemutatója. S. Z. Mozi A nagyteremben Szamurájok és banditák I—II. Színes japán kaland­film, Előadás csak 6 órakor, A stúdióteremben Tündér Lala. Színes ma­gyar mesefilm, fél 4-kor. Árnyéklovas I—II. Színes japán film, fél 6-kor. Autós-motoros Iskola, tanfolya­mot Indít augusztus 23-án, du. 18 órakor a Nagykőrösi Művelődési Házban Jelentkezés addig Is fo­lyamatosan a műv, náz emeleti Irodáiéban 8—18-ig. ISSN 0133—nw flrflsl Hírlap) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents