Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
1985. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK 5 Megváltoztatták az üzemi műszakbeosztást Egy percig sem álltak a gépek Kiinger Henrik keményfedelű, vaskos főkönyvét még ma is őrzi Kalmár József- né. Ihletet s ötletet ugyan már nemigen meríthet belőle a fiatal főkönyvelőnő, ám e szekrény tetején elhelyezett dokumentum egyvalamire mégiscsak jó: emlékeztetni arra, hogy honnan indult, s mivé fejlődött a budakalászi szövőgyár. — Tavaly a bevételeink pontosan fedezték a kiadá- sainkat — mondja Kalmár Józsefné főkönyvelő. — Nem dolgoztunk veszteségesen, de nyereségesen sem. Megvitatták az átállást — Árainkat pedig nem emelhetjük az esetleges nyereség reményében, mert elveszítjük piacainkat — veszi át a szót Karáth József főmérnök, aki épp a napi munkaértekezletet befejezve érkezik. — Kétféle úton mozdulhatunk ki a holtpontról: szigorú anyag- és energiatakarékossággal, valamint a gazdálkodási színvonal — s ezen belül főként a munkaidő-kihasználtság — javításával. Január elsejétől tehát megkülönböztetett figyelmet fordítunk az anyag- és energiafelhasználásra, a szervezettség növelése érdekében pedig megváltoztattuk a kikészítő üzemi műszakbeosztást. Az előbbi eredményeként hatmillió forintos megtakarítást sikerült elérnünk néhány hónap alatt. — S mit szóltak az üzem dolgozói, hogy három helyett két műszakban, s nem napi 8, hanem 12 órát kell a gépek mellett tölteniük? — Termelési tanácskozáson vitattuk meg az üzem kollektívájával a tervezett átállást, s ők — két ellenszavazattal'-^elfogadták a 36, illetve 44 órás munkahétváltást. — Mi lett azokkal, akik nem értettek egyet a többiek döntésével? — Szakmájuknak megfelelő munkakört biztosítottunk számukra más, hagyományos munkarendben dolgozó üzemünkben. Nem is léptek ki. A hóna? legjobbja A Buda-flax budakalászi gyára az év első felében több millió forintos nyereséget produkált. A szokatlanul kemény tél — mint elmondták — egy percnyi fennakadást sem okozott a munkában. Ez persze nem azt jelenti, hogy Budakalászon ne lennének gondok. Az ágazat orvoslásra váró bajai itt is fellelhetők. — Sokan lépnek ki, s főként olyanok, akiknek több évtizedes szaktudása, rutinja nehezen pótolható — mondja Kanalas Györgyné szövőnő. — Tizenkét szövőgépet kezelek, hétvégeken pedig mint vgmk- tag járok be dolgozni. — Mennyit gyalogol naponta? — Ügy tizenöt kilométert, lehet, hogy valamivel többet is. Még nem értem rá, lemérni. Csak a lábaim jelzik — mutatja a visszereket —, lassítanom kell a tempón. Éppen akkor, amikor minden fillér számít a nyugdíj miatt. Kanalas Györgyné huszonöt éve dolgozik szövőgép mellett. Munkájával az elmúlt időszakban kétszer is kiérdemelte a hónap legjobb dolgozója címet. — Tavaly vezettük be ezt az elismerési formát — tájékoztat Beck Alfréd szb- titkár. — A termelési felelősök javaslata alapján történt a döntés. Nemcsak nálunk van ez így, hanem a Buda-flax minden egységében. A kiváló teljesítményt elért dolgozók nevét közli az üzemi újság, a gyári faliújság, oklevelet és pénzjutalmat kapnak. Külföldön is veszik — Jobb munkára buzdít ez az elismerés? — Igen, én* úgy vettem észre, hogy nagyobb teljesítményre ösztönöz — szól közbe Kanalas Györgyné. — Megbecsülik azokat, akiknek sikerül megszerezniük. Idén kerül először kiosztásra a Kiváló termelésirányító cím, amelyre — munkájuk alapján — a művezetők, technológusok, üzemvezetők és gyárrészlegvezetők pályázhatnak. A budakalászi szövőgyárban ma 736-an dolgoznak. Termékeiket — felsőruházati cikkeiket, jacquard-függö- nyeiket, filmnyomott anyagaikat — nemcsak itthon, hanem külföldön is szívesen vásárolják. Rendelésben nincs hiány, s mint az elmondottak igazolják, jobbító szándékban sem. Ez utóbbi eredménye: 17 millió forintos nyereség az első félévben. SZENTENDREI Griffet A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Gondos mérlegelés után Vita a városfejlesztésről Útszélesítők Csobánkán A szűk hegyi utakon egyre nehezebb a közlekedés, de főleg a teherautóknak cs autóbuszoknak. Csobánkán a Heves megyéből érkezett KÁÉV szakemberei szélesítik az utat és a padkát. Új rend slő a lakótelepen A vágyaknak, az elképzeléseknek határt szab a rendelkezésre álló pénz mennyisége. Az igények, a halaszthatatlan beruházások rangsorolása egyfajta döntést is jelent: mire van adott időszakban több, s mire kevesebb forint. Szentendrén, a VII. ötéves tervidőszakra szóló település- fejlesztési koncepció egyik „legnehezebb” tétele a művelődési ágazat beruházásait foglalja magában. A javasolt ran,gs őrt itt is alapos mérlegelés előzte meg. — Első helyen a középiskolák fejlesztése áll — mondja Tegzes László, a városi tanács településfejlesztési csoportjának vezetője. — Az új gimnázium tornatermének befejezése után máris magkezdjük az iskola bővítését. Egyébként már az eredeti terv is több építési ütemet írt elő. Az új szárny nyaktaggal kapcsolódik majd a már meglevő főépülethez. Ugyancsak oktatási téma, hogy a Felszabadulás lakótelepi általános iskolát nyolc tanteremmel szándékozunk bővíteni. Közismert, hogy a városi pártbizottság új székházba költözik. Régi épületükbe a zeneiskola kerül, míg ez utóbbinak helyét a szakmunkásképző foglalja el. — Csak, Iskolaépítésre, illetve bővítésre lesz pénz a következő öt esztendőben ? — Nem, de a demográfiai hullám miatt most erre a területre kell a legtöbbet fordítanunk. A VII. ötéves tervidőszak folyamán újabb múzeumot adunk majd át. Ez városunk helytörténeti etnlékeinek ad majd otthont. Bővítjük a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot is, igaz, nem saját erőből, hanem központi pénzeszközökből. A város környéki művelődési lehetőségek javítását két elképzelésünk szolgálja, ízbégen új, lakótelepi művelődési klubot szeretnénk kialakítani, a Pap—Milica-féle ház Új üzem Pilisszántón Nem tanítják az iskolákban A rugó lehet piciny, mint az óráé, és lehet Igencsak megtermett, olyan, amely hatalmas lemezeket tart össze. A vevők mindegyiket keresik, hiszen a spirálos termék egyes áruk lényegét adja. A lelkét — igazít ki Rucska László üzemvezető. Munka - helyben Pilisszántón alig pár hónapja új üzem kezdte meg működését; a Tokajhegyalja Termelőszövetkezet rugólkészítő részlege. Tizenketten készítik itt Rucska László irányításával a különböző méretű szabvány, illetve speciális rugókat. Az új részlegnek közel százéves parasztház ad otthont, közel a falu központjához. — A helybeliek örültek az újabb munkalehetőségnek — mondja az üzemvezető —, hiszen az ingázás ugyancsak fárasztó dolog. Jómagam a Magyar Acélárugyárat — évtizedekig dolgoztam ott — cserél\ pllisszintóiak saját készítésű célgépeken dolgoznak. Haluza Ferenc egy Ilyen berendezéssel egyedi rugót csavar. tem fel a pilisszántói részleggel. Gocsál Ferenc, az üzem legfiatalabb munkása Kőbányára járt eddig dolgozni. Most végre helyben tudja kamatoztatni gépbeállító szaktudását. A rugókészítést nem tanítják semmilyen iskolában. Speciális, önálló szakterületként tartják számon, amelynek csínját-bínját — kellő kitartással — bármilyen vasipari szakma mestere elsajátíthatja. Volt esztergályosok, szerszám- készítőik, lakatosok és villa- mosgép-szerelők így egyaránt megtalálhatók a rugókészítők között. Speciális igények — Jíégyféle alaprugó van — magyarázza Rucska László a gépek között kalauzolva. — Húzó-, nyoihó-, torziós és idomrugóik — sorolja. — Gyakran egészen speciális kérésekkel keresnek fel bennünket — mert a jó szakembereknek hamar híre szalad. Az egyik kon zervgyárnak borsokeménység mérő szerkezetet kellett kész: tenünk. Ezzel ellenőrzik, meg főttek-e már a szemek, s ha igen, üvegbe töltik. Bennünket azért is szeretnek egyébként a megrendelők, mert karakterisztikus rugókat szállítunk. Hogy ez mit jelent? Terheléses ellenőrzést. E minőségi próbáról bizonyítványt állítunk ki, s ha használat közben mégiscsak meghibásodik a rugó, minket terhel érte a felelős sésg. A pilisszántói üzem megrendelői között országos üzemek találhatók. Szállítanak a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat szinte valamennyi gyárába, a Danuviának, a Ganz-MÁ- VAG-naik, valamint a Ganz Villamossági Műveknek és rengeteg mezőgazdasági üzemnek. A saját készítésű célgépeiken dolgozó pilisszántóink termékei sokfelé eljutnak a világba. Közös tervezés — Angliának 30 ezer darab létratámasztó rugót szállítunk — mondja Rucska László —, bá.r termékeink inkább közvetett úton kerülnek külföldre. A magyar megrendelő beépíti rugóinkat, s azok így kerülnek el a világ számos brszágába. Mint említettük, nemcsak sorozatokat gyártanak, hanem hosszas kísérletezés után egy- egy egyedi rugót is készítenek. Legutóbb például Ganz Villamossági Művek bajai gyárának állítottak elő közös tervezés után egy vonatleállító biztosítót; Rucska László és kollégái ezeket szeretik legjobban, hiszen tervezésük, gyártásuk során nemcsak szaktudásukra, hanem fantáziájukra is szükség van. Márpedig e kettő együtt teszi az igazi rugókészítő mestert. továbbépítésével, illetve mellette levő üres telken. A Pannónia-telepen pedig a- BVM-óvoda — megüresedés után — fiókkönyvtárnak adna helyet, és lakótelepi klubnak. — Nem esett még szó az egészségügyi ellátás javításáról. — Pedig a tervkoncepció jelentős fejezete foglalkozik az ilyen irányú fejlesztésekkel. Közülük a legfontosabb a Fel- szabadulás lakótelephez kap csolódik. Itt szeretnénk egy felnőtt és gyermek szakorvosi rendelőt építeni, s mellette egy 200 négyzetméter alapterületű gyógyszertárat. Ez a legfontosabb és legpénzigényesebb beruházási tervek közé tartozik Űj köztemetőre is szüksége van a városnak. Helyét a közelmúltban jelöltük ki, a Sza badság-forrás környékén, a beépített területen kívül. Szentendre városfejlesztési terve közfel harminc oldalt ölel fel. A gondos munkával készített dokumentumot az elmúlt ' héten vitatta meg a lakosság. Véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat figyelembe veszik majd e középtávú terv végleges összeállításánál. Irodalmi műsor Családi ünnepek A családi ünnepeket szervező irodák tevékenységét mindmáig vegyes érzelmekkel figyeli a lakosság. Gyanakvásuk nem a kezdeményezésnek szól — hiszen köztudott, jókora légüres tért kitöltendő jöttek létre ezek az szervezetek —, sokkal inkább a megvalósításnak. Az azonos séma szerint zajló névadók, esküvők és temetések Inkább elriasztották, mintsem vonzották az irodák potenciális ügyfeleit. — Azért nem panaszkodhatunk — tiltakozik Farkas András, a pomázi családi ünnepeket rendező iroda vezetője. — Szolgáltatásaink körének bővítésével szinte egyenes arányban nőtt a forgalmunk. Ami pedig a sémát illeti: mi térnénk el a legszívesebben ettől, de bármilyen furcsa, még az esküvőre készülő fiatalod is ragaszkodnak a hagyományos formákhoz. — Képesek felvenni a versenyt az évszázadok alatt kialakult, kifinomult ceremóniákkal? — Lehetőségeink bővülésével egyre inkább. Bár tény, hogy hozzánk már kialakult, kész elképzelésekkel érkeznek az egyéni megrendelők. A házasságkötés, a névadás — de még a temetés — hogyanját és milyenségét is eltervezik, mert ezek az ese- ménvek kiemelkednek a mindennapi életmenetből. Ml Itt elsősorban a zökkenőmentes lebonyolítást segíthetjük elő. Más a helyzet a társadalmi eseményeknél, ahol egy-egy közösség, üzem vagy vállalat a megrendelő. Nőnapi ünnepségek, nyugdíjastalálkozó vagy más rendezvény szervezésénél sokkal erőteljesebben szakíthatunk a régi sémákkal. Mentőshétköznap Égy csendes délután A mentők most nem száguldoznak vijjogva és kék fényt villogtatva. Békésen álldogálnak az állomás előtt. — Csendes napunk van — kommentálja a szokatlan eseményt Harasztosi Sándor, a szentendrei mentőállomás szolgálatvezetője. Ám éppenhogy- csak elhangzik megállapítása, a négy közül megcsörren az egyik 04-es telefon. Harasztosi Sándor már írja is: kit, mikor, hová és miért kell szállítani. A mentőállomás ügyeletes vezetőjének sokféle feladatot kell ellátnia. Veszi a hívásokat, rádiótelefonon továbbítja azokat a kocsikhoz, ezáltal irányítva óikét. A bejelentéseket természetesen szelektálni is kell. — Amióta a 04 ingyen tárcsázható a telefonfülkékből, a mentősök hívása vált a gyerekek egyik szórakozásává. Azoknak, akik nem csapják le rögtön a kagylót, igyekszünk elmagyarázni, miért veszélyes ez a játék. — Ki dönti el az eset súlyosságát, ha nincs ügyeletes orvos ? — A szolgálatvezető, illetve a kocsin dolgozó mentőtiszt. E munkakör betöltéséhez négyéves főiskolát kell elvégezni. — S ha orvosra van szükség? — Az úgynevezett esetkocsin — a szentendrei körzetben reggel héttől délután három óráig van szolgálatban — tartózkodik orvos vagy mentőtiszt. Három órától a körzeti orvosokat, illetve az ügyeleteseket riasztjuk telefonon. A helyszínen már ők döntik el, kórházba kell-e szállítani a beteget vagy sem. A laikusokat megnyugtatja, ha az állomás előtt sorakoznak a jellegzetes fehér autók. Pedig, mondja Harasztosi Sándor, a „mozgó”, úton levő kocsik — amennyiben közel járnak a hívás helyszínéhez — gyorsabban odaérnek. S mintha csak előre megrendezték volna, rémült fiatalasszony szalad be az állomásra. Autóstoppal jött Leányfaluról. — Vért hányt a férjem — mondja ijedtségtől remegő hangon. Az ügyeletes pillanatok alatt felveszi az adatokat, s rádió- telefonon máris a megadott címre irányítja az éppen Leányfalun tartózkodó mentőautót. Kórházba menet, Szentendrén felveszik a fiatalasz- szonyt is, hogy elkísérhesse a férjét. A városban péntek délután szokatlanul nagy a csend, az átmeneti hirtelen lehűlés távol tartotta a turisták raját. Az állomáson azonban teijes a készültség. Bankhitel építésre Köztudott, hogy az új gimnáziumot a tervben meghatározott határidőnél egy évvel korábban, augusztus 2Ó-án átadják. A kivitelezés ennek megfelelő ütemben halad; a tornatermi szárny áthúzódó beruházásként épül. A munkák folytatásához a Pest. Megyei Tanács az idén nem tud elegendő pénzt biztosítani Mivel a gimnázium építésének befejezése várospolitikai és népgazdasági érdek, a városi tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén úgy döntött, hogy a hiányzó 5 millió forintot...áthidaló bankhitelből pótolja. A testület határozatának megfelelően, a pénzügyi gazdasági és fejlesztési osztály az ezzel kapcsolatosan szükséges intézkedéseket a következő hetekben megteszi. Az áthidaló bankhitel felvétele lehetővé teszi, hogy a gimnázium építése ne szüneteljen, s az 1985 86-os tanévben a tanítással párhuzamosan épüljön a tornatermi szárny. Az oldalt (rta: Horváth Judit Fotó: Veress Jenő
