Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

2 PEST « JMFMYEl] 1985. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK lamjatyin a közel-kik ti rendezésről A kvtönmegállapodtís zsákutca A Szovjetunió változatlanul elutasítja, kilátástalannak tekinti a kiilönmegállapodások útját; a Közel-Keleten csak valamennyi érdekelt fél közös erőfeszítései árán lehet helyre­állítani a békét és az igazságosságot. Ehhez megfelelő formát biztosítana egy nemzetközi közel-keleti konferencia, amelynek teljes jogú résztvevője lenne a Palesztinái Feiszabadítási Szervezet, a Szovjetunió és az Egyesült Államok is — álla­pítja meg a Moszkovszltije Novosztyi című hetilapban Leo- nyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osz­tályának vezetője. A casablancai arab csúcs a vezető arab Országok távol­létében egy lépéssel sem vitte előre a közel-keleti rendezés ügyét. Az Egyesült Államok továbbra is arra törekszik, hogy a közel-keleti rendezést zsákutcába vivő Camp Da- vid-i alkuhoz hasonló, saját érdekeit szolgáló megoldáso­kat találjon a térség gond­jaira. A lényeg változatlan­sága mellett az amerikai kor­mányzat terveinek mégis van egy új vonása: az a szándék, hogy a Reagan-tervet mások felhasználásával hozzák tető alá, s bevonjanak a külön- megállapodásokba néhány újabb arab országot. Zamjatyin szerint Washing­ton elsősorban a palesztinok és más arabok egy része kö­rében elterjedt kapituláns, megalkuvó áramlatokra építi számításait. Az amerikai kor­mányzat céljainak megvalósí­tására akarja felhasználni 'az idén februárban Ammanban megkötött jordániai—palesz­tin megállapodást. A Szovjetunió a Közel- Keleten azokat támogatja és azokkal érez együtt, akik függetlenségüket, nem­zeti méltóságukat védik. Ma­gas szintűek és sokoldalúak például a Szovjetunió szilárd baráti kapcsolatai Szíriával, amely következetes antiimpe- rialista küzdelmet vív, átfogó igazságos közel-keleti rende­zést kíván, s aktívan fellép az arabok érdekeivel ellen­tétes különmegállapodások el­len is. A Szovjetunió nagyra értékeli Szíriának azt az el­tökéltségét, hogy tovább har­col az izraeli agresszió és az imperialista tervek megváló­ié/ az alkcholizmus visszaszorítása Árváltozások a A Szovjetunió állami árbi­zottsága csütörtöki hatállyal átlagosan 23 százalékkal csök­kentette a gyümölcslevek fo­gyasztói árát. Ezen belül a ter­mészetes almaié literenkénti ára 90 kopejkáról 60 kopejká­dra, míg a szőlőlé ára 1,10 ru­belről 85 kopejkára csökkent. Ugyancsak, .csökkent különbö­ző mértékben a szilva, paanda- rin és más gyümölcslevek ára. Az árcsökkentésre az SZKP Központi Bizottságának a túl­zott mértékű alkoholfogyasz­tás visszaszorítása érdekében hozott határozatában megfo­galmazott ajánlás alapján ke­rült sor. Az árbizottság döntése értel­mében ugyancsak csütörtöktől kezdve megemelkedik az élesz­tő ára: az eddigi 7 kopejka helyett 36 kopejkába ®Og> ke­rülni tíz dekagramm élesztő. Mint köztudott, az élesztő a házi szeszfőzés egyik legfonto­sabb alapanyaga. Szingh államfő rádióbeszéde A függetlenség napja Indiában Nemzeti egységre és India belső stabilitásának megte­remtésére szólított' fel az indiai nemzeti ünnep, a füg­getlenség napja alkalmából mondott, szerdai, rádióbeszédé­ben Zoil Szingh indiai állam­fő. ra gyűltek össze az indiai— szovjet baráti társaság kül­döttei. Több ezren vesznek részt a tanácskozásokon, ame­lyeknek témája a két nép kö­zötti barátság további erősí­tése. sítása ellen, fellép az olyan próbálkozásokkal szemben, amelyekkel kapituláns egyez­ményeket akarnak az arabok­ra kényszeríteni. Az imperia­lizmus és az izraeli terjesz­kedés elleni harcban azonban minden arab ország számít­hat a Szovjetunió segítségére és támogatására, függetlenül ezen országok társadalmi- politikai berendezkedésétől írja Leonyid Zamjatyin. Mohamed Sárii Moszkvában A Szovjetunió hű barátja a törvényes jogaiért küzdő Pa­lesztinái arab népnek — hang­súlyozta szerdán Moszkvában tartott sajtóértekezletén Moha­med Sarif, a palesztinai nép elidegeníthetetlen jogainak megvalósításáért küzdő külön­leges ENSZ-bizottság elnökhe­lyettese. A bizottság tagjai fel­keresik a Biztonsági Tanács ál­landó tagjait, s megbeszélése­ket és konzultációkat folytat­nak a közel-keleti probléma rendezéséről, A LEMP KB PB a mezőgazdaságról Közelebb az önellátáshoz Lengyelországban a hosszú távú mezőgazdasági politika az idén is kedvező változáso­kat hozott — állapították meg a %EMP KB Politikai Bizott­ságának ülésén. Nőtt a ga­bonafélék, elsősorban a búza és az árpa, továbbá a repce vetésterülete. Ezzel ismét kö­zelebb került az ország az önellátáshoz, illetve a saját takarmánybázis megteremtésé­hez. Tizenkettőn meghaltak Robbanás és tűzvész Bejrutban Egyv lőszerrel megrakott gépkocsi robbant fel Kelet-Bejrútban. A robbanás következtében legalább tizenketten meghaltak, és több mint nyolcvanast megsebesültek. Nagy robbanás történt szer­da délelőtt Bejrút keleti felé­ben, egy ipari negyedben, s nyomában tűzvész tört ki. A Libanon Hangja nevű jobbol­dali rádióadó egy gépkocsiba rejtett pokolgépről vél tudni, amelyet egy benzinkút közelé­ben hagytak. Az első jelentések szerint legalább tizenketten, életüket vesztették, a sebesültek száma 80. Egy háromszintes lakóépü­let összeomlott. A sebesültek ellátására rengeteg mentőautót küldtek a helyszínre, s a tűz­oltók is munkába fogtak. THáttér AZ ADÓSSÁGOK SZORÍTÁSÁBAN Szingh figyelmeztetett ar­ra, hogy az erőszak és a ter­rorizmus hulláma, amely az utóbbi időkben végigsöpört Indián, komoly fenyegetést jelent az indiai demokráciára, az ország biztonságára. Ugyan­akkor biztatónak nevezte, hogy a két súlyos ügy, az asszami és a gudzsarati za­vargások, a jelek szerint ha­marosan rendeződni fog. Zad Szingh emlékeztetett arra a megállapodásra is," amelyet az elmúlt hónapban Radzsiv Gandhi kötött a legnagyobb szikh párt vezetőivel a pand- zsábi zavargások beszünteté­séről. Az elnök méltatta Radzsiv Gandhinak a nyolchónapi kormányzása alatt hozott gaz­dasági-liberalizálási intézke­déseit, amelyek véleménye szerint a jobb jövő felé ve­zetik Indiát. Külpolitikai kérdésekről szólva az államfő hitet tett az el nem kötelezettség és a béke mellett, de hozzátette: India nem hagyhatja figyel­men kívül a szuverenitását fenyegető veszélyeket, ezért korszerűsítenie kell haderejét. ★ A Szovjetunió legfelsőbb ta­nácsénak elnöksége és _ a Szovjetunió minisztertanácsa üdvözlő táviratot küldött a függetlenség 38. évfordulója alkalmából. Méltatták a füg­getlenné vűlás óta elért ered­ményeket és a szovjet—indiai kapcsolatok fejlődésének si­kerességét. Rádzsasztán indiai szövetsé­gi állam székhelyén, Dzsai- purbaa országos konferenciá­A GAZDAGOK megsokszo­rozták vagyonukat, míg a sze­gényeknek arról a kevésről is le kellett mondaniuk, amit ed­dig a magukénak mondhattak, így lehetne jellemezni Latin- Amerűka országainak egyre riasztóbb méreteket öltő el­adósodását, a külföldi tarto­zások mértékének folyamatos növekedését. Bár az utóbbi időben egymást érik a térség országaiban a különféle pénz­ügyi és gazdasági tanácskozá­sok, gyors megoldás aligha várható. A latin-amerikai or­szágok összes tartozásai ugyan­is megközelítik a 370 milliárd dollárt, s ez az év végéig még mintegy 30 milliárddal fog nö­vekedni. A legnagyobb adós­ságteher — 105 milliárd dol­lár — Brazíliára nehezedik. A második helyen — 93 milliárd­dal — Mexikó áll, majd Ar­gentína — 47 milliárd — és Venezuela — 35 milliárd — következik, őket Chile — 20 milliárd —, Peru — 15 mil­liárd — és Kolumbia — 13 milliárd — követi. Ecuador, Uruguay, Bolívia és Panama adósságai megközelítik a 3, ill. a 3,5 milliárd dollárt. A térség országai a legfőbb probléma forrását abban lát­ják, hogy az utóbbi évek wa­shingtoni gazdaságpolitikájá­nak következményeként jutot­tak a jelenlegi súlyos helyzet­be. Vagyis a magas amerikai kamatlábak, a dollár árfolya­mának indokolatlan felsrófo- lása idézte elő gyötrő gazdasá­gi helyzetüket. Ezt csak súlyos­bította az a tény, hogy az adott országok exporttermékeinek világpiaci ára viszont jelentős mértékben csökkent. (Mexikó és Venezuela számára az olaj világpiaci árának zuhanása okozott súlyos válságot.) A DÉL-AMERIKAI válság­hullámnak azonban van egy másik magyarázata is. Megfi­gyelők rámutatnak arra, hogy a legtöbb országban sűrűn kö­vették egymást a katonai pucs- csok, s a hatalomra került dik­tátorok terrorisztikus eszkö­zökkel kormányozták orszá­gaikat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ural­muk idején ellenőrizhetetlenné vált, hogy a külföldi kölcsönö­ket valóban a gazdaság fejlesz­tésére fordítják-e, vagy eset­leg saját céljaikra. A jelenle­gi helyzet ismeretében ez utób­bi látszik valószínűbbnek. Bár a pücesországok katonái — né­hány kivételtől eltekintve — az utóbbi időben a háttérből figyelik a dolgok alakulását, tény, hogy olyan gazdasági zűrzavart hagytak maguk után, hogy a jelenlegi polgári kormá­nyok csak nehezen tudnak tal­pon maradni. Pedig ez szá­mukra létkérdés még akkor is, ha olyan intézkedéseket kény­telenek hozni, amely a lakosság körében is elégedetlenséget szül. Az égető gondokat a legtöbb országban az esedékes tör­lesztések átütemezésével, to­vábbi hitelek felvételével sze­retnék megoldani. A legradi­kálisabb javaslatot az augusz­tus elején megtartott havannai pénzügyi konferencián Fidel Castro, kubai államfő tette. Ennek lényege, hogy az adós országok fogjahak össze, s ne fizessék vissza tartozásaikat. Sőt, megismételte azt a koráb­bi elképzelését is, amely sze­rint az Egyesült Államoknak — mint a jelenlegi helyzet előidézőjének — kellene tör­lesztenie Latin-Amerika adós­ságait, Megtehetné ezt úgy, hogy jelentős 'mértékben csök­kenti a fegyverkezésre szánt, s a Pentagon részére átuta­landó költségvetési összeget. CASTRO JAVASLATAIT a konferencián részt vevő orszá­gok küldöttségeinek többsége helyeselte — míg mások komp­romisszumos megoldást sür­gettek —, de a várható követ­kezmények miatt mégsem mer­ték magukévá tertni. A hite­lezők kezében ugyanis van né­hány oiyan adu, amely meg­fontoltságra készteti az adóso­kat. Az például, hogy a vissza­fizetések megtagadásával nem kaphatnak további kölcsönö­ket. Ezenkívül azzal is szá­molniuk kellene, hogy az adott ország állampolgárainak kül­földön levő vagyonát zárolják, Magyar vezetők üdvözlő távirata A népi Keres nem Kádár. János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György a minisztertanács elnöke táviratban köszöntötte Kim ír Szent, a-Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság elnökét, valamint Kang Szong Szánt, u Koreai, Népi Demokratikus Köztársaság köz- igazgatási tanácsa elnökét, A távirat szövege a következő; Korea felszabadulásának 49. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizoíísága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság köz- igazgatási tanácsának és a koreai népnek. E történelmi jelentőségű évforduló alkalmából további sok sikert kívánunk önöknek és a koreai dolgozó népnek a szocialista társadalom építésében, valamint a Koreai Munka­pártnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyának az ország békés és demokratikus úton történő újra­egyesítéséért folytatott állhatatos küzdelmében. A szovjet vezető testületek üzenete A Szovjetuniót megelége­déssel tölti el, hogy. a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein ala­puló .szovjet—koreai barátság folyamatosan erősödik és a két ország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés: alapján, állandóan új tarta­lommal bővül — olvasható egyebek között abbán a táv­iratban, amelyet a szovjet ve­zető testületek intéztek a Ko­reai NDK vezetőihez, az or­szág felszabadulásának negy­venedik évfordulója alkalmá­ból. A távirat emlékeztet arra, hogy az elmúlt négy évtized­ben a Szovjetunió mindig Korea mellett állt: a "békés építőmunkában és az agresz- szor ellen vívott harcban is. A szovjet vezetőkhöz inté­zett választáviratában Kim ír Szén rámutat arra, hogy Korea Mszabadulása új sza­kasz kezdetét jelentette a ba­ráti szovjet—koreai kapcsola­tok fejlődésében. ' ★ Szerdán ünnepi nagygyűlést tartottak Phenjanban Korea felszabadulásának 40. évfordu­lója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében jelen volt Kim ír Szén, a Koreai Mun­kapárt KB főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság elnöke, valamint a KNDK más magás rangú párt- és ál­lami vezetői. Az évfordulós ünnepsége­ken Gejdar Alijevnek, az SZKP KB PB tagjának, a Szovjetunió minisztertanácsa első elnökhelyettesének veze­tésével szovjet párt- és kor­mányküldöttség vesz részt. A phenjani nagygyűlésen beszé­det mondott Gejdar Alijev is. Új korszak kezdődött Évfordulókban gazdag idő­szak áll mögöttünk: egymás után éíhlékéztür.k meg láz 'el­múlt hetek, hónapok során a második világháború négy év­tizeddel ezelőtti befejező sza­kaszának eseményeiről, a hit­leri fasizmus szétzúzásának állomásairól, majd a győze­lem napjának évfordulójáról. A történelmi köztudat azon­ban csalóka: hajlamosak va­gyunk elfelejtkezni arról, hogy májusban csak saját földré­szünkön zárultak le a harcok, Ázsiában tovább dörögtek a fegyverek. Korea számára például csu­pán 1945 augusztusának köze­pén jött el az oly régen várt felszabadulás. A hónap elején, Németország legyőzése után három hónappal — előzetesen valamennyi más, az ország tu­lajdonát képező, áruval és esz­közzel együtt. Ezek éppen elég döntő ér­vek ahhoz, hogy a latin-meri- kai országok más megoldást próbáljanak találni. Így aztán a lakosság körében népszerűt­lenebb belső megszorítások, s a törlesztések átütemezése áll a vezető helyen. Peru új elnö­ke, Alan Garcia Perez például kijelentette, hogy az elkövet­kező egy évben az ország ex­portjövedelmének tíz százalé­kát hajlandó az adósságok ka­matainak törlesztésére fordíta­ni. A latin-amerikai országok gazdasági szervezete, a SELA ennek a dupláját javasolta az érintetteknek. A KIALAKULT HELYZET ellenére tény, hogy az adós­ságtömeg nem egyformán meghatározó jelentőségű, s hogy a világban nagy versengés fo­lyik a latin-amerikai piaco­kért. Bár az is igaz, hogy a dél-amerikai országok elsősor­ban eladni szeretnék termékei­ket. Gazdasági megfigyelők a piacok aktivizálódásáról szá­molnak be, s pozitív tényként emlegetik, hogy a térség orszá­gai az elmúlt évben 10 száza­lékkal növelték exportjukat. Ez a folyálmat az idén is folyta­tódott, s ha a második félévben sem torpan meg, ismét keres­kedelmi aktívumot eredmé­nyezhet. Persze ezek csak ap­ró lépések, s a latin-amerikai országokban még hosszú éve­kig a legfontosabb napirend a külföldi tartozások hatalmas tömegének megszüntetése lesz. Csitári János vállalt kötelezettségének .ele­get .téve — a Szovjetunió ha­dat üzent a fasiszta. Japán­nak, amely akkor már három és fél évtjzede tartotta fél­gyarmati elnyomás,, alatt a „Hajnali nyugalom földjét”. A szovjet csapatok a megizmo­sodott belső ,partizánmozga- lom segítségéül gyors sikere­ket értek el: a megszálló mil­liós hadsereg napok alatt ösz- szeomlott, s ezzel Korea szá­mára is új korszak kezdődött. Persze a megfogalmazás így nem egészen pontos, mivel a szovjet hadmozdulatok augusz­tus óta nemzeti ünnepnek szá­mító idusára csak az északi országrészt szabadították fel, ahol szinte azonnal népi bi­zottságok vették kezükbe a hatalmat. Képviselőik hama­rosan kikiáltották a Koreai Népköztársaságot, a tervezett koalíciós kormány programja demokratikus, forradalmi cé­lokat szolgáit volna. A 38. szé­lességi foktól délre viszont, ahol amerikai csapatok gya­korolták az ellenőrzést, az északon megkezdődött társa­dalmi-gazdasági változásoktól gyökeresen eltérő folyamat in­dult el. Washington Dél-Ko- reát nem felszabadított terü­letnek, hanem megszállt öve­zetnek tekintette. Felszámol­ták a népi bizottságokat, a de­mokratikus pártokat és tö­megszervezeteket. Gyakorlati­lag megkezdődött az ország kettészakítása, amelyet aztán az 1950-ben kirobbant, s csu­pán 1953-ban befejeződött ke­gyetlen, tragikus koreai hábo­rú véglegesített. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság — felhasz­nálva a szocialista testvéror­szágok hathatós politikai és anyagi támogatását — rövid idő alatt eltüntette a hábo­rús nyomokat, s nagy ener­giával látott neki a szocialis­ta építőmunkának. Napjaink­ban a népi Korea sokoldalúan fejlődő állam, ahol a népgaz­daság arányos fejlesztése, a lakosság életszínvonalának emelése kiemelt feladat. A szocialista országok — csakúgy, mint az elmúlt évti­zedekben — változatlanul szo­lidárisak a népi Korea békés úton történő országegyesítő törekvéseivel, s fellépnek a veszélyes kelet-ázsiai feszült­séggóc megszüntetéséért. Kí­vánjuk, hogy a belső fejlő­dés mellett a KNDK e téren is előrehaladást érjen eL

Next

/
Thumbnails
Contents