Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-14 / 190. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 14., SZERDA Augusztus 20. ünnepén Fürdőt, áruházat avatnak Augusztus 20. ünnepéről méltó módon megemlékezik a város és vonzáskörzete. A műsorokat az alábbiakban ismertetjük: Cegléden, a konzervgyár nagytermében augusztus 16- án, pénteken délután 3 órakor tartanak gyűlést, amelyen Fekete Antal, a városi tanács elnöke, a Pest Megyei Tanács tagja mond ünnepi beszédet. Ez alkalommal tüntetik ki a kiváló és az érdemes társadalmi munkásokat és adják át az új kenyeret. Albertirsán augusztus 18- án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a Juniális téren lesz az ünnepség, amelynek szónoka Krekács László, a 8. számú választókörzet országgyűlési képviselője. Beszédét követően avatják fel a település termálfürdőjét. A többi községben ekképpen ünnepelnek: Abonyban 17-én, szombaton délután 5 órakor a tsz-emlék- műnél Pintér György, a József Attila Tsz pártvezietősé- génak titkára méltatja az ünnepet. Este 7 órától a művelődési házban fővárosi színészek adnak műsort. Cegléd- bercelen augusztus 20-án, kedden délelőtt 11 órakor a Füzes réten Malya Károly tsz- elnök, a községi népfrontbizottság titkára szól az egybe- gyűiőkhöz. Dánszentmiklóson, a művelődési házban 17-én délután 3 órakor Gyovai Pál megyei tanácstag, a TESZÖV titkárIfjúsági osztály indul Vizsgázhat, aki elmaradt Augusztus végén kerül sor a javító és pótló vizsgákra a ceglédi 203-as számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet mellett működő szakmunkások szakközépiskolájában. Az írásbeli javító és pótjó vizsgák időpontja augusztus 27-e, délután 14 órától, a szóbeli augusztus 28-án reggel 8 órakor kezdődik. Ezen a tagozaton a szeptemberben kezdődő új tanévben két első osztályt indítanak. Újdonság lesz az 1/A. osztály, amelyet ifjúsági osztálynak neveznek, s amelybe azok jelentkezhetnek, akik 1983 után kapták meg gzakr ,munkás-hizoriy!tványukat; Az I/B-be az idősebbek jelentkezhetnek, augusztus 20-ig, a Hold utcai iskolában. Az állatok megérzik Béka és barométer Botcsinálta időjósok A régi szántóvető embér élete mindig szoros kapcsolatban állt az időjárással: ha aszályos volt a nyár vagy hideg a tél, akkor a termés is igencsak kevéske. Ez a körülmény késztette a falvakat, tanyák népét, hogy figyelemmel kísérjék azokat a jelenségeket, amelyekből az időjárás egyes változásaira következtethetnek. A népi időjóslást két alapvető csoportra oszthatjuk; a közvetlen közeli napok és az egyes évszakok időjárás-előrejelzése. íme néhány példa, a teljesség igénye nélkül: szigorú tél lesz, ha ősszel a kukoricacsöveken pergamenszerű vékony levelekből tevődik össze a csuhé. Ugyancsak ilyen időjárásra számíthatunk, ha a madarak felső tollazata alatt vastag pehelyréteg van. Hosszú télnek nézünk elébe, ha a hörcsög már aratáskor . megkezdi éléskamrájának feltűnését. Enyhe tavasz várható, ha korán ébrednek téli álmukból az ürgék. Száraz tavasz lesz, ha már februárban megindul a fűzfa nedvkeringése. Szép, csöndes nyarat jelez, ha a verebek magányos fák ágaira szabadon rakják fészkeiket. Hosszú, szép ősz köszönt a nyárra, ha a mezei virágok a szokottnál illatosabbak. Ugyancsak ennek a jele, ha az almafa másodszor is virágzik. Hetekig tartó esőzést jelent, ha a varjak csoportokba verődve, károgva szállnak a határ felett. A közvetlen közeli időjárással kapcsolatban is sok szólásmondás forog közszájon. íme ezekből is egy kis ízelítő. Eső lesz, mert fürdenek a verebek a porban. Szél várható, mert vörös az ég alja. Vihar készül, mert nyugtalanok az állatok. Nagy udvara van a holdnak, három napon belül eső lesz. Bármennyire is megalapozottak ezek a megfigyelések, a ma embere már a leveli béka helyett a barométert, a madarak tolla helyett a műholdas időjárás-előrejelzést nézi. Sokan tartják azonban még ma is, hogy a legbiztosabb mégis egy-egy fájós láb vagy derék „időjárásjelentése”. GÄZSZÜNET CEGLÉDEN. 1985. augusztus 22-én, 23-án Cegléden karbantartási munkák miatt gázszünet lesz. A város gázszolgáltatásának leállítása és az ismételt üzembe helyezése pontos és fegyelmezett munkát követel a szolgáltató szakemberektől. Munkájukat nagymértékben könnyítnetik a fogyasztók, ha a kért biztonsági előírásokat megtartják. Minden fogyasztó külön megkapja a „FELHÍVÁS” nyomtatványt, mely tartalmazza, feladatát.' Külön felhívjuk azok figyelmét, akik a gázszünet időtartama alatt már előre tudják, hogy nem tartózkodnak ottnon, Írásos nyilatkozatot készítsenek. melyben tanúsítják, hogy a gázmérő főcsapját elzárták. Szóbeli nyilatkozatot a szolgáltató nem fogadhat el. Ha egy épület vagy lépcsőuázban akár egy fogyasztó is megakadályozza a főcsap ellenőrzését, ezzel a többi lakás ismételt üzembe helyezését gátolja. A lakótársak, a házfelügyelők és a tömbmeg- bízoltak megértő és segítőkész hozzáállására van szükség, hogy a megadott időpontra Ismét folyamatos legyen a gázszolgáltatás. A gázszolgáltató szakemberei értesítik a fogyasztókat az Ismételt üzembe helyezésről, az értesítésig a főcsap nyílása veszélyes és TILOS! Mindenki figyelmét ismételten felhívjuk, hogy a szolgáltató szakemberei szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően végzik munkájukat. Amit kérnek, azt a fogyasztók és saját bizton ságuk érdekében teszik. Megértésüket, munkájukhoz nyújtott segítségüket, ezúton is köszönjük. TIGAZ SZOLNOKI UZEMIGAZgatosag. helyettese beszél. Mikebudán, a klubikönyvtárban 17-én délután 4 órakor Zátrok Jánosné vb-titkár tart megemlékezést. Jászkarajenő és Kőröstetét- len lakossága a kőröstetétleni Árpád-emlékműnél gyűl egybe augusztus 20-án délelőtt fél 10-kor, és hallgatja meg dr. Knolmár Mihály megyei tanácstag, a Pest Megyei Bíróság elnökhelyettesének szavait. Tizenegy órától szabadtéri hangverseny lesz. A kőröstetétleni új Áfész-áruházat augusztus 17-én, szombaton délelőtt 10 óraikor avatják. Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára adja át a létesítményt Heimann Gyulának, a községi közös tanács elnökének. Tápiószőlösön, a termelőszövetkezet éttermében 17-én délelőtt 9 órakor Ábrahám János tsz-elnök mond köszöntőt. Ebben a községben augusztus 20-án délután 3 órakor Pásztor István városi sportfelügyelő- adja át a sportegyesület új épületét. Törteién 17-én délután 2 órakor ünnepi tanácsülés lesz, amelyen Bálint Béla, a községi népfrontbizottság elnöke tart beszédet. Újszilvás lakói augusztus 15-én, csütörtökön délután 4 órakor Tápiógyör- gyén, a tsz-küzpontban hallgatják ' (bég* Mészáros Béla tsz-elnök szavait. Csemöben, a termelőszövetkezet klubtérmé- ben augusztus 17-én délután 2 órakor Molnár János, a HNF községi bizottságának elnöke szól a hallgatósághoz. A népművelők napját augusztus 17-én, szombaton délelőtt 10 órakor rendezik meg Cegléden — a vonzáskör- aetbeli-ek számára is — a városháza dísztermében. Mucsányi Józsefné, a városi pártbizottság politikai munkatársa mond köszöntőt, majd kitüntetéseket adnak át és ünnepi műsort tartanak, amelyet baráti találkozó követ. Fiú, galambba! D án punk lányról olvastam a minap az újságban. Koppenhága ut- cakövén kucorgott, vállán egy patkánnyal. Dédelgette, cirógatta, becézgette a rusnya jószágot, a szennyben élőt, a fertőzések hordozóját. Persze, hogy felfortyan a közvélemény, nem állja az ifjúság egynémely rétegének az ilyen felháborodást keltő, szamárfület mutogató, készakarva botránkoztató viselkedését, véleménynyilvánítását. Madzagon hintázó plasztik csontváz, zsilettpenge a nyakláncon, később tenyérnyi kereszt, azután toprongy és szelid virágok, a fiúk hosszú haja, majd kopaszsága, lányok tenyérnyi öltözéke, kiló- ,nyi festék az arcukon s messzire érzik mosdatlan- ságuk — ez lassan a múlté. S most itt a lány a patkánnyal. Vajon a pol- gárpukkasztásnál többet akar-e vele? A punk lány jutott eszembe, a vonaton utazva. Néhány srác szállt fel Monoron, s tartottak Al- bertirsának. Hajuk szolid punkosra nyírva, öltözékük vasalatlan, lötyögős rajtuk, ám tiszta, trikójukon japán betűutánzatok, talpuk Puma és Adidas cipőben. Beszélgetésük témája a pénz, a pénz, a pénz. Különösképpen egyikük keltett figyelmet. Nem a modorával, nem is hacukájával, hanem galambjával. A szürke tollú madár ott ült a fiú jobb vállán, mintha odaragasztották volna. Amikor leszálltak, a járás ütemére ott ringatózott, a zeke vállcsatjába kapaszkodva, a menekülés még csak szándékában sem volt. L ány, patkány, fiú, galamb: szélsőségek itt is, ott is. Kifejezésmódok, üzenetközvetítők a világba. Milyen más itt az Alföldön, s milyen más ott, a koppenhágai flasz- teron. A fiú mintha mondta volna: -maradjunk . mi csak — mint“ jelképnél — a galambnál. E. K. Csonthéjasok, sok hektáron Szeptemberig le is szedik Menetrend szerint érik a gyümölcs Ceglédbercel határában, a 4-es út mentén egy minden hivalkodástól mentes telephelyen találkoztam a Dél-Pest Megyei Gyümölcstermesztési Gazdasági Társaság vezetőivel, Trón Miklóssal és Kerepesi Lénárddal. Ez az önálló elszámolású,' önálló terv alapján működő egység 6 gazdaság társulásának eredményeként jött létre. A beruházást a gyümölcstermesztésben nagy tapasztalattal és kiváló szakemberekkel rendelkező albertir- sai 'Micsurin Termelőszövetkezet gesztorságával, 1977-ben kezdték meg. Optimális termőhelyen, 815 hektáron telepítették a legjobb fajtájú csonthéjasokat. A hetvenes évek gyümölcsfatelepítési hullámát népgazdasági igény magyarázza. A társulás létrehozóinak ügybuz- galma, szakmai hozzáértése tette lehetővé, hogy telepítésre a célnak legjobban megfelelő — fagymentes — területet jelöltek ki. A gödöllö— ceglédberceli dombság adta kedvező feltételek, a legjobb művelési módok, az öntözési lehetőség és komplett felszerelések teszik eredményessé és könnyebbé az itt dolgozók munkáját. A kedvező adottságok csak a fagytól menthették meg az immár 70 százalékban termőre fordult gyümölcsöst. Károkat okozott az aszályos nyár, és a megporzást gátló tavaszi időjárás. A szakemberekből álló törzs- gárda létszáma 80 fő. A gyümölcsfák telepítésekor figyelembe vették az érési sorrendet, és így a betakarítás június közepétől szeptember közepéig folyamatos. A szezonális munkaerőigényt 600—700 idénymunkás felvételével oldják meg. Szívesen jönnek segíteni az építőtáborosok is. Most lengyel és magyar fiatalok szedik a kajszi- és őszibarackot, de jártak már itt máltai diákok is. Az idénymunkások közül szinte minden tizedik környékbeli nyugdíjas. Jól hasznosíthatók a rázógépek a gyümölcsszüretben. Az ipari meggy nagy részét ezekkel gyűjtötték be. Az értékesítés zavartalanságát külföldi és belföldi szerződések garantálják. Legnagyobb partnereik a Nagykőrösi Konzervgyár, a Hungarofruct, a Zöldért, a Micsurin Termelőszövetkezet konzervüzeme és a PHGT. Jelentős a helyben eladás is. Sok kiskereskedőt és környékbeli lakost vonzanak a piacitól kedvezőbb árak és az egész napos, reggel 8-tól délután 16 óráig tartó vásárlási lehetőség. S. E. Táborba indulhat Divatot diktálnak A PEVDI ceglédi konfekciórészlegében már a hazai kereskedelem számára varrják az őszi-téli öltözékeket. Most gyapjúszövet kabátok készülnek a szalagon, tetszetősök, divatszínekben. A vásárlók hamarosan a ruházati boltokban, áruházakban rálelnek a PEVDI-gyárfmá- nyokra. Tavasszal adják át a betegellátásnak az új orvosi rendelőt Ceglédbercelen. A korszerű létesítményben — képünkön — dr. Hegedűs András egy nyári táborozásra induló kisdiákot vizsgál. Az eredmény: mehet a táborba. Apáti-Tóth Sándor felvétele Feltevés Bércé! helyneveink eredetéről Falvak, mezővárosok az Alfölden Nemcsak az oklevelek, régészek által feltárt települések, temetők és leletek, de a helynevek is becses emlékei, sőt forrásai múltunknak. A Kárpát-medence helynévanyaga — a településekre, lakott helyekre utaló nevek — túlnyomó- részt magyar eredetűek. Keletkezésüket történészek' jelentéstani, formai változásaikat nyelvészek vizsgálják. Kutatásaik alapján ma már tudjuk, hogy milyen csoportokra, rétegekre bonthatók a Kárpátmedence egykori és mai települési nevei. A térképre tekintve jó néhány olyan helynevet látunk, amely valamilyen nép nevét idézi fel. Történészek megállapították, hogy ezek az elnevezések a falu legkorábbi lakóinak nemzetiségére utalnak. Keletkezésük idejének megállapításához mérvadók az oklevelekben való előfordulásuk és a nyelvtudomány helynevekkel foglalkozó ágának, a toponímiának rendszerező vizsgálatai. Eszerint a népnevekből (pl. Káliz. Böszörmény, Székely, Csehi, Oroszi) és személynevekből (pl Árpád, Ete. Péteri, Endréd) képzett helyneveinknek az a csoportja, amely rag (-i), képző (-d) vagy utótag (-falva, -laka, szállása stb.) nélkül fordul elő, a legkorábbi helynévadási gyakorlat emlékei közé tartozik, és a 10—13. században keletkezett. Ide sorolhatók a Bércéi helynevek is, ezekből nyolcat ismerünk, köztük a közeli Ceg- lédbercelt is. üflii Történészek megállapításai szerint a Bércéi helynevekben a Kaukázus vidéki barsil népnév, illetve a Középső-Volga- vidék bolgár Bersula törzsnév tűnik fel. E népcsoport vándorló őseinkhez való csatlakozására vagy Árpád honfoglalását. követő Kárpát-medencei betelepedésére egyetlenegy írásos forrásunk sincs. Egykori jelenlétükre csak a helynevek utalnak Ennek magyarázata csak különféle hipotézisekkel, feltevésekkel lehetséges. Egyik ilyen hipotézis szerint a kazár uralom ellen fellázadt kabarsághoz tartozott bércéi népcsoport a Levédiá- ban élő magyarsághoz 830 körül csatlakozott. De arra nincs krónikás adat. hogy milyen népekből alakult a kabarság. (Kabar szavunk valószínűleg török eredetű, s lázadót jelent.) Az utóbbi évek kutatásai pedig másfajta eredetmagyarázatra is lehetőséget adnak. Régészeti ásatások eredményei és a 9. századra vonatkozó források újfajta értelmezése arról tanúskodik, hogy a 8. század végi, 9. század eleji frank és bolgár hadjáratok nem irtották ki teljesen az avarságot, és azok nemcsak a dunántúli frank és dél-alföldi bolgár uralom alatti területen érték meg Árpád magyarjainak 896-os honfoglalását, hanem az Alföld északi részén is. Bizánci forrásokból tudjuk, hogy az avar uralom 2. szakasza (670/68 j—805) népességének egy része a Kaukázus északi előterében önálló államot létrehozó onogur-bolgárok leszármazottai közül való. Akiknek pedig közvetlen szomszédaik voltak a b a r s i 1 o k. Ismerve az eurázsiai nép- vándorlások történetét, biztosra vehető, hogy 670/680 körül nemcsak onogur-bolgárok érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem vándorlásuk során magukkal sodortak más néptöredékeket, akár a barsilokat is. Az a tény, hogy a késő avarkori népesség egy része megérte Árpád honfoglalását, alátámasztja feltevésünket, amely szerint a középkorban feltűnő Bércéi nevű települések névadóiban e késő avarkori népcsoport leszármazottait láthatjuk. Árpád-kori faluneveket azonban nem lehet a magyar honfoglalás előtti időre viszszavezetni! Ezért azok a 11— 13. századi helynevek, amelyek népnévi eredetűek és a 896-os honfoglalás előtti helyi népességre utalnak, mint pl. a Bércéi — de ilyenek a Várkony és Avar — településnevek is, másodlagos telepítésű falvakat jelölnek. Másként fogalmazva: a honfoglaló magyarok az új haza birtokba vétele után a számukra kedvező helyekről máshová telepítették az itt talált népeket. Az így létrejött új települések lakóiban olyan helyi eredetű népcsoportot kell látnunk, akik bércéi (Vagy várkony, avar) néphez tartozónak vallották magukat vagy akikről a magyarok azt hitték, hogy ehhez a népcsoporthoz tartoznak. Az a tény, hogy a honfoglaláskor itt talált nép(ek) neve helynévként rögződhetett, bizonyítéka a magyarok türelmes magatartásának, amelyet a helyi őslakosság politikailag nem számottevő vagy Árpád népével együttműködő részévéi szemben alkalmaztak. Ez pedig az előzménye annak a középkori ideológiai szemléletnek és politikai gyakorlatnak, amely elismerte mindazok különállását, akik „nemzetük”, azaz eredetük szerint, valamint nyelvükben és szokásaikban csoportként elkülönültek. Simon László ISSN 01S3—asoo (Ceglédi Hírlap)
