Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

Bincz-gyűjtemény Gerzson Pál tárlata VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 189. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 13., KEDD Huszonötén visszajárnak Megbecsülik nyugdíjasaikat J A művészeti alkotás cél- 4 ja az is, hogy vizuális je- | lekké formálva érzékeltes- se az emberi világot, a vi- ^ lúgot és a természetet 4 mozgató törvényszerűsége- i két. Hincz Gyula és Gerzson Pál festészetének , rokonságát is jelzi, hogy mindkét művész munkáit a természet elemei­nek stilizált, absztrahált meg­jelenítése is jellemzi. Az ál­taluk megélt, majd festmény- nyé alakított élmény mindig gondolatokat sugall. Gerzson Pál a Képzőművé­szeti Főiskolán Hincz Gyula tanítványa volt. Majd kike­rülve a tanítványok sorából, az iskolának kiváló oktatója lett és máig is az. Alkotásai augusztus közepéig láthatók a Hincz Gyula Állandó Gyűj­temény kamaratermében. Ezeknek a műveknek az ih­letűje egy konkrét táj: Szig- liget vidéke. A festőművész 1968 óta nyaranta Szigligeten dolgozik. Az itt szerzett él­mények nyomán készítette olajfestményeit, akvarelHeit és kisméretű, farostra festett munkáit is. Noha tájképek e művek, Gerzson Pál erősen elvonatkoztat a közvetlen lát­ványtól. Annak hangulatai, motívumai alapján építi fel a természeti és mértani formák arányán alapuló képi egyen­súlyt. Festményeinek asszo­ciációs rendszerét a motívu­mok logikával is jól követ­hető kapcsolatai adják. A munkákat áttekinthetőség, egyszerűség, lényegre utaló rend, tudatos képszerkezet jellemzi. Noha a képek elemei mér­tani formát öltenek, ez nem eredményez hideg racionali­tást. A mértani formák kap­csolata, színezése, az őket át­ható belső dinamika a tájhoz való érzelmi viszonyról, a természet csodálatából fakadó érzelmi erőről vallanak. A Dr. Iglódi Ferencet. Pest megye onkológus főorvosát ar­ról kérdeztük: mennyire indo­kolt a félelem? 9 Kezdjük a tényekkel. A halálokok között az érrendsze­ri után a második helyen a da­ganatos, betegségek állnak. Ta­valy hazánkban 30 ezren vesz­tették életüket emiatt, s 150 ezerre tehető a rosszindulatú daganattal élők száma Magyar- országon. Pest megyében az utóbbi adat tízezer fölötti s tavaly kétezer-hatszáz esetben találtunk újonnan ilyen kórt, A válaszom tehát nem lehet megnyugtató. A félelem indo­kolt. A Gyakoribb-e valóban ma a rák. mint régebben? — Az utóbbi tizenöt év alatt 15 százalékkal nőtt a rákban szenvedők száma. A rosszin­dulatú daganat által megtá­madott szerv egyre ritkábban a gyomor, s mind sűrűbben a tüdő, a bél. Az utóbbi kettő megbetegedése a nőlakossás- nál megelőzte már az emlőét is. pedig másfél évtized alatt 30 százalékkal emelkedett az emlőrák gyakorisága. A máj és az epeutak daganatos meg­betegedése az országos átlagot 20 százalékkal haladja meg a megyében. 9 Mi e változások oka? — Ügy vélem, hogy az egész­ségre káros szokások terjedé­se s az életmód cseppet sem előnyös módosulása. A nők körében is mind gyakoribb az alkoholizmus, terjedése egye­nesen arányos az emlőrákéval. Egyre több tudományos adat kerül nyilvánosságra az alko­hol és a rák kapcsolatáról. Bizonyított tény, hogy az ita­lozók között a gyomor- és bélrendszeri daganatok elő­fordulása az átlagosnak sok­szorosa. A szesz az egész szervezet belső vegyi irányításáért fe­lelős hormonrendszer működé­sét befolyásolja, s így általá­nosan kedvez a kór kialaku­lásának. A nőgyógyászati fő­művek egy csoportját a kép­felületet kitöltő, szabálytalan alakú színfoltok jellemzik: akár a természet nagy kiter­jedésű terei — vízfelületek, síkságok, hegyvonulatok. A természeti látványnál azonban természetesen na­gyobb élményt nyújtanak a festmények. Míg egy tájkép általában mozdulatlan vagy csak kisebb mozgásokat en­ged meg, addig Gerzson Pál alkotásai dinamikusak. Ügy tűnik fel, nem a természet egy meghatározott darabjának adott időben megjelenő képét rögzítette, hanem a benne le­zajló, azt alakító, hosszabb időn át arra ható mozgáso­kat. Dinamikussá teszi a műve­ket a csaknem mindegyiken szereplő hiányos vagy torzí­tott kör motívuma. Ez formá­jánál fogva is mindig az el­mozdulás kényszerét érezteti. A képtérben való elhelyezés azonban hangsúlyozza is ezt az érzést: a kör vagy lejtős elemen helyezkedik el, vagy nem érintkezik semmivel, s lebegni látszik. Ha két hiányos kör szerepel a festményen, hiányzó részeik rendszerint ellentétes irányba mutatnak. Az ebből adódó fe­szültség is mozgalmasságot eredményez. A kör egyúttal olyan idom, amely alkalmas a térben a központ szerepét betölteni, összefogó motívuma lenni egy kompozíciónak. Gerzson Pál azonban azért nem él a kör, a háromszög vagy a négyszög adta lehetőséggel, hogy töké­letes harmóniát mutasson fel, mely mozgás nélkül megme­revedik. Ezért eltorzítja, hiá­nyossá teszi e mértani formá­kat — s így megjelenítve őket, egymáshoz való viszo­nyukkal is megéreztetik azt az élményt, amelyet az alko­tó a szigligeti tájtól kapott. Bakonyvári M. Ágnes kok gyakorisága a rendszere­sen alkoholt fogyasztók köré­ben két-háromszorosa a nem italozókénak. Vizsgálták az egyes szeszféleségek hatását is. Rákkeltés szempontjából a lista élén a sör áll, azután az égetett szeszes ital, végül a magas ammóniatartalmú — ‘többnyire asztali — bor. © És a dohányzás? — Szerepe közismert. Az már kevésbé, hogy nemcsak a tüdő- és a hörgőrák kialaku­lásában játszik közre, hiszen a tüdőből a vér közvetítésével a szervezet minden sejtjéhez eljutnak a dohány és a ciga­rettapapír égéstermékei. S talán az sem ismeretes, hogy a táplálkozás egyoldalúsága is veszélyeket hordoz. A rostos táplálék például hátráltatja a bélrendszeri rák kialakulását, a C-vitamin az immunrend­szert erősíti általában, s íev csökkenti mindenfajta betegség — így a daganatos — keletke­. zésének esélyét. Az A-vitamin a sejthártyák, stabilitását nö­veli, tehát a kóros burján­zást is megnehezíti. © Talán a beszélgetés ele­jén említett adatok miatt is sokan úgy hiszik, gyógyítha­tatlan ez a betegség... — Ez tévhit. Valójában a tudomány mai állása mellett a rákbetegségek ‘ kétharmada eredményesen gyógyítható, ha idejében beavatkozhatunk.. Annyira így van. hogy elmé­letileg ma már egyetlen nő­nek sem lenne szabad például méhnyakrák miatt az életét veszítenie. Ám tudomásul kell venni: ha későn fedezik fel a bajt. már késő az életet mentő kezelés, a műtét is. Ez persze más betegségeknél is így van, vakbél.gvulladásban is meghalhat a páciens, ha ké­sőn operálják. © S mit tehet az egészség­ügy azért, hogy kevesebb le­gyen az áldozat? — Az egészségügyi kormány­zat országos megelőzési prog­ramot indított, s ebbe Pest Van is, nincs is Gyökeret eresztenek A deákvári lakótelepet so­kan még ma is DCM-telep- ként emlegetik, noha az eltelt évek során a lakások bérlői­nek java része elment a gyár­ból. Így van is telepe a gyár­nak meg nincs is. Ennél­fogva ha a szakembereit meg akarja tartani és újakat akar letelepíteni, továbbra is laká­sokat kell biztosítania dolgo­zóinak. Ebben az esztendőben a gyár 6 dolgozója kapott új lakást és 3 DCM-es család igényeinek jobban megfelelő otthonba költözhetett csere révén. Most 27 minőségi lakáscsere-kérelmet és 39 új lakásigénylőt tartanak nyil­ván a gyárban. A lakáshoz jutást kamat­mentes kölcsönnel is segítik. Az idén eddig 1 millió 700 ezer forintot fordítottak ilyen célra, 1 millió 250 ezer forinttal fizikai dolgozóikat, 450 ezer forintos kölcsönnel alkalmazottaikat segítették a DCM-ben lakáshoz jutni.. ^ A váci Bartók Béla ^ Állami Zeneiskola tanulói £ — tanáraikkal — az el­^ múlt tanévben vállalkoz- 4 tak arra, hogy részt ve- ^ gyenek egy érdekes zene- ^ pedagógiai kísérletben. £ Huszonöt növendék — ^ Fazekas László tanár irá- 4 nyitásával —■' bemutatta $ Durkó Zsolt Ludus Stella- ^ ris című csoportos imp- 4. rovizációs játékát. Most nyomtatásban is meg­jelent — számos képpel il­lusztrálva — ennek a kísér­letnek az érdekes története. A Cs. Nagy Tamás igazgató vezette váci zeneiskola és az megyében is szeretnénk bevon­ni az egészségügyieken kívül a társadalom széles rétegeit. A lakosság életmódjának meg­változtatásához a felvilágosító munkát, a dohányzás és az alkoholizmus elleni küzdelmet kell hatékonyabbá tenni. A szűrővizsgálatok kiterjesztése is célunk. Az elmúlt két esz­tendőben ugyan megduplázó­dott a nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálatok száma, ám még így is csak egyötöde a szükségesnek. Az emlőszűrés­ben az önvizsgálat módszerét szorgalmazzuk, évek óta tar­tunk erről előadásokat. Nö­vekszik a szájüregi daganatok száma is,- s ez év januárjában elkezdődött a szűrőprogram a fogorvosi hálózatban. Ami pedig a tárgyi feltételeket il­leti: két esztendő alatt kiépült a megyében kilenc onkológiai szakrendelés és gondozó, s terv már, hogy klinikai onko­lógiai osztály nyílik a Sem­melweis Kórház Tárogató úti részlegénél. . Ifjúsági turizmus A DCM KISZ-szervezetének 26 tagja a hónap végén öt­napos lengyelországi túrára megy. A költségeket KISZ- műszakból fedezik. A már használaton kívüli lepolrosté- lyokat bontották szét — ez igazán nem könnyű munka — s adták át a MÉH-nek. A be­vétel nemcsak az útiköltséget fedezi, hanem a KlSZ-bizott- ság és az alapszervezetek programjainak megvalósulását is segíti. NSZK-beli winnendeni zene­iskola (igazgatója: dr. Gerd Eicker) nemzetközi együtt­működés keretében mutatta be a rögtönzésre épített já­tékot. A két iskola feladata az volt, hogy a mintegy 12 per­ces műhöz kapcsolódva kö­rülbelül egyórás' műsort ál­lítson össze, amelyben az odaillő művészeti és tudomá­nyos elemek felhasználhatók. Tusa Erzsébet Liszt-díjas zongoraművész kereste fel az elképzeléssel a váciakat. A kezdeményezés az Integra- tív Nevelés nevű nemzetközi együttműködés része. Szakmai körökben is nagy érdeklődés kísérte a váci hangversenyt, amelyet versek felolvasásával és vetítéssel egészítettek ki. Azt is lemér­tek e kísérlet kapcsán: a gye­rekek " érdeklődésé" ’ tíögSfétfT kelthétő "fél a íhodern zené iránt, hogyan érhető el, hogy magukénak érezzék azt, amit csinálnak? Tusa Erzsébet megnyerte az ügynek Durkó Zsoltot, aki erre a célra külön művet komponált. A Ludus Stella- ris alkalmat adott a zene és — a képvetítések segítségé­vel — a csillagászat kapcso­latteremtésére. A budapesti Planetáriumban tett látogatás egyaránt gazdagította a gyer­mekeket tudományos isme­retekkel és művészi inspirá­cióval. A váci bemutatót tapasz­talatcsere követte. A hang­verseny visszhangjaként rö­vid idő alatt három zene­iskola érdeklődött a partitúra iránt. Az ezer példányban ki­adott nyomtatott beszámoló széles szakmai köröket meg­ismertet az integrációs zenei nevelési kísérlet egyik érde­kes eseményével. ★ A füzet a Pest Megyei Nyomda Vállalat váci üze­mében készült. A tipográfia Brozsek Béla üzemvezető munkája. Papp Rezső $ A Forte Fotokémiai Ipar $ 1200 fős létszámával, 1,3 £ milliárd forintos árbevéte­lt lével a középvállalatok so- '4 rába tartozik. Ennek elle- nére megmaradt itt az a £ családias légkör, ami évti- £ zedek óta jellemző a gyár- 4 ra. A dolgozók nyugdíjba 4 vonulásuk után sem sza- % kadnak el innen, sokáig % kötődnek régi munkahe­te lyükhöz. Országh Ferenc, a szak- szervezeti bizottság titkára tá­jékoztatott a Forte nyugdíja­sainak helyzetéről, a gyárhoz fűződő kapcsolataikról. Elmondta, hogy a 350 nyug­díjas közül 25-en visszajárnak dolgozni. Sokan, főleg a régi nyugdíjasok közül már egye­dül élnek, s a velük való tö­rődés a nőbizottság feladata, amelynek tagjai ezt nagy örömmel és odaadással vég­zik. Rendszeresen mennek a születésnapi, nőnapi köszöntő­kártyák, a nyári hónapokban olcsó kirándulásokat szervez­nek számukra. Hagyományosan, évente egy­Július 16-a, 9 óra. A TU— 154-es repülőgép 100 váci paj­tással fut ki, hogy néhány perc múlva 10 ezer méter magas­ságban röpítse a táborozni in­duló Árpád úti Általános Is­kola tanulóit. Nagy az izgalom, hiszen leg­többjük először ül repülőn, né­hányon az esetleges rosszullét- től félnek. Szerencsére nincs baj, a gyerekek élvezik a ma­gasságot, megcsodálják a nagy­szerű égi panorámát. Alig egy óra múlva már Lipcsében va­gyunk, ahol a Karl Liebknecht Iskola két tanára fogad ben­nünket és kísér a pályaudvar­ra, ahonnan utunk Gothába vezet. Gotha a türingiai erdők ka­pujában fekvő város. Az Ár­pád úti Iskola tanulói cseretá­borozásra érkeztek ide, hogy erősítsék az úttörőbarátságot, megismerjék az itt élők min­dennapjait, gyönyörködjenek a műemlékekben gazdag környe­ző városokban. Mindjárt az első napokban Erfurtba látogattunk. A me­gyeszékhely gazdag látnivalót kínált népes csoportunknak. Talán a legnagyobb élményt a katedrális jelentette, amely va­lódi építészeti remekmű. Borongós, esős időben tet­tünk kiadós sétát a türingiai erdőben. Láttuk az új sísán­cot, ahol a világ különböző tá­jain élő növényekben gyö­nyörködhettek tanulóink. Nagyszerű élmény volt a mesebarlangban tett látogatás, no meg a máriaüveg-bánya nem mindennapi látványa. Művelődéstörténeti szempont­ból Eisenach nyújtotta a leg­maradandóbb emléket. Wart­szer megrendezik a nyugdí­jastalálkozót. Az idén június végén tartották meg. Először tájékoztató hangzott el a vál­lalat jelenlegi helyzetéről, majd ebéd, szórakoztató mű­sor után baráti beszélgetése­ken idézték . fel a régmúltat. A gyár kollektívájának egyet­értésével a kommunista szom­batok munkabéréből és a szakszervezeti költségvetésből 30 ezer forintot juttattak az alacsony nyugdíjasoknak. Az szb titkára elmondta, hogy a rendszeres találkozá­sok érdekében nyugdíjasklu­bot is szerveztek. A klubfog­lalkozások ősszel kezdődnek és minden hónapban kellemes elfoglaltságot jelentenek, fő­ként az egyedülállóknak. Ta­valy 80-an rendszeresen láto­gatták; az érdekes progra­mok, filmvetítések, kirándulá­sok, beszélgetések örömet je­lentenek számukra. A főádé- nyen kívül — ősszel és tavasz- szal — üdülőjegyet is kapnak a nyugdíjasok, így a szakszer­vezeti üdülésből is kiveszik a részüket. burg várában magyar vonat­kozású freskókkal is találkoz­hattunk. Árpád-házi Szent Er­zsébet, aki ezen a vidéken mint türingiai grófnő élt, a magyar turisták előtt is isme­retes legendás tetteiről. A Bach-házban korabeli hang­szereket láthattunk, majd fel­csendült néhány Bach-mű is. Az eltelt nyolc nap alatt né­met vendéglátóink mindent megtettek azért, hogy a váci úttörők jól érezzék magukat. Kitűnő volt az ellátás, színe­sek a programok, hasznos az időtöltés. A gothaiak vendéglátását az Árpád úti Általános Iskola jú­lius 26-ÓI augusztus 5-ig vi­szonozta. A Pokolszigeten le­vő úttörőtáborban 110 német vendég gyönyörködhetett vá­rosunk szépségében, a kirán­dulások során pedig megismer­kedhettek a Dunakanyarral. Dóra Zoltán Horgászverseny halászléfőzéssel A Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottsága vasárnap, augusztus 18-án, horgász- és halászléfőző versenyt rendez Szentendrén a Papszigeten. A DCM-ből is több háromtagú csapat nevez egy-egy halász­léfőző mesterre] és segítővel kiegészülve, s a családtagok népes tábora is ott lesz a papszigeti üdülőtelepen. ISSN 0133—2759 (Váci Hír:»-' Vasvári G. Pál Jegyzet Kell még több ennél? Csak azt szeretném el­mondani, hogy újabb bizo­nyítékot találtam a női nem nélkülözhetetlenségére a hétköznapok során, amelyet egyes ellenkező nembéliek olykor nem átallanak vi­tatni. Utazunk a vonaton. Az út hosszú, mindenki mindenki­vel csevegni kezd az első közös félóra után. A gyere­kek a kólásüvegen osztoz­kodnak, a felnőttek is bő­ven találnak témát — csak egy fiatalember hallgat a fülke sarkában. Aztán róla is kiderül, hogy csak azért nem kapcsolódik be a be­szélgetésbe, mert nem tud magyarul. Mosolyog, bólo­gat, de semmihez nem tud hozzászólni, nincs közös nyelv. Mígnem egyszer csak az utazó társaság férfi tagjai­nak egyike kinyit egy ké­peslapot, amelynek dupla oldala van színes fotókból, és valamennyien csinos hölgyek, méghozzá minden ízlést kielégítendő, akad magas barna, töltöttgalamb szőke, merész tekintetű fruska, álmodozó pillantású szende. Azonnal indul a körkérdés: kinek melyikük tetszik a legjobban? És az idegenajkú fiatal­ember azonnal tudja, miről van szó. Választ és magya­ráz, neki is magyaráznak, itt nyilvánvaló: a női nem puszta létezése alkotott egy nemzetközi nyelvet. Hát kell nekünk még en­nél több? Hát van nekünk még miért küzdenünk? K. Zs. Minden második — túlélő Tévhitek és indokolt félelmek £ Korunk betegsége, a rák, a szervezet sejtjeinek rossz- £ indulatú burjánzása. Nem gyógyíthatatlan. Az orvos- 4 ságok és a sugárkezelés, az operáció segítségével elmé- 4 letileg három beteg közül kettő megmenthető. A való- 4 ságban 50 százalék azoknak az aránya, akik a kór felfe- ^ dezését követően évek, évtizedek múlva is élnek. Mégis 4 érthető, ha a rák a félelmek tárgya. Nyomtatásban is Érdekes zenei kísérlet B. T. P. Néhányan a legutóbbi összejövetel résztvevői közül. Marton Györgyné felvétele 2631. Vác Pf. 32. Mi mentünk, ők jöttek

Next

/
Thumbnails
Contents