Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 13., KEDD Készletek itt és ott Egyensúlyról nem beszélhetünk Talán nincs még egy olyan kereskedelmi vállalat, amelyről annyi szó esett volna az elmúlt tél után, mint a Tüzép. Nemhiába foglalkozott a rádió, a televízió és a sajtó az árukínálatuk hiányával, hiszen ez az állami vál­lalat hivatott a lakosság és a közületek fűtési és építési igényeit kielégíteni. Semmilyen statisztika nem fogja közölni, hogy hány telepvezetőnek károsodott az egész­sége a krónikus szénhiány miatt. Az idén számos új termék­kel jelentkezik a tucatnyi fröccsöntött gyártmányt elő­állító Sztirol Műanyagfeldol­gozó Ipari Szakcsoport. A gö­döllői székhelyű üzem, amely a jászkarajenői Árpád Terme­lőszövetkezethez tartozik, ez évben megduplázza a tavalyi termelését, s mintegy húszmil­lió forint értékű gyártmányt produkál. Termékeik kelendőbbek, amióta azokat csomagolják is. Ezért nemrégiben zsugorfóliá­zó gépet vásároltak 350 ezer Különféle, környezetünkben megtalálható növényekből, Igen hatásos — általam ki­próbált — permetező- és porzószereket készíthetünk. Receptjük a következő: Zsurlófőzet (mezei zsurló). Permetlevet készítünk, ami­vel jól védekezhetünk vara- sodás (alma- és körtevaraso- dás) és lisztharmat (almafa- és szőlőlisztharmat) ellen. El­készítési módja: 1 kiló zöld (vagy 200 g szárított) mezei zsurlót 10 liter lágy vízben (esővíz, tóvíz) ,3-5 óráig áz­tatjuk, majd 20 percig lassú tűzön főzzük. így kapjuk a törzsoldatot, amiből 1 litert 5 liter lágy vizzel hígítunk, majd kipermetezzük. Egy hét múlva Csalánlé erjesztve. Az er­jesztett csalánlevet permetlé formájában jó eredménnyel használhatjuk levéltetű, ta­kácsatka, káposztalepke her­nyója ellen. Elkészítési mód­ja: 5 kiló zöld (vagy 1 kiló szárított) nagy csalánt fel­aprítunk és 50 liter lágy víz­ben, fahordóban 5-15 napig állni hagyjuk, míg a lé erjed­ni kezd. Ez Jesz az alap­vagy törzsoldat. A törzsoldat­ból kiveszünk 1 liternyit, amit 5-10 liter lágy vízzel fel­hígítunk, majd kipermetez­zük. A permetezést egy hét múlva megismételjük. Páfránykivonat, erjesztett csalánlé (Erdei pajzsikah Mindenféle levéltetű ellen jó hatású az erdei pajzsika le­vél- vagy gyökértörzséből ké­szült kivonat, erjesztett csa­lánlével történő permetezés. Elkészítési módja: 100 g er­dei pajzsika levelét vagy 50 g pajzsika gyökértörzset _ 5 liter lágy vízben 4-5 óráig áz­tatjuk, majd 20-30 percig las­sú tűzön főzzük. Egy liter páfránykivonat-törzsoldatot összekeverünk 1 liter - erjesz­tett csalánlével, ezt 10-12 li­forintért. Már ezzel csomagol­ják a nemrégiben kifejlesztett fali barkácspolcot, s majd azo­kat az egymáshoz illeszthető vályús barkácsalkatrész-tároló dobozokat is, amelyek szintén náluk készülnek. Felső felvételünkön: öz Bé­la műszakvezető az egyik mű­anyagtál gyártásához állítja be a fröccsöntőgépet, Alsó képünkön: Váry Zol­tán a zsugorfóliázó gépen dol­gozik. tér lágy vízzel lehígítjuk, és máris permetezhetünk. Erjesztett gilisztaűző vará- dics. Ezzel a permetlével igen jó eredményt érhetünk el borsó- és babrozsda, liszt­harmat (uborka-, almafa-, és szőlőlisztharmat), valamint burgonya és paradicsom bak­tériumos betegségei ellen. El­készítési módja: egy kiló szá­raz gilisztaűző varádics vi­rágot összemorzsolunk, majd 5 liter lágy vízben 3-5 napig áztatjuk. Ezt a törzsoldatot 12-15 liter lágy vízzel fel­eresztjük és máris permetez­hetünk vele. Ezután a növé­nyeket 1 százalékos konyha­sós permetlével lepermetez­zük. (10 deka konyhasót 10 liter lágy vízben feloldunk és az oldatot felkeverjük, ez lesz a konyhasós permetlé.) Paradicsomhajtásból készült permetlé. Permetlevünk távol tartja a káposztalegyeket raj­zás, illetve a káposztalepké­ket peterakás idején. Elké­szítési módja: 2 maréknyi zöld paradicsomhajtást ap­róra vágunk (tanácsos előtte gumikesztyűt húzni), s azt 5 liter lágy vízben 2-3 óráig áz­tatjuk, majd megszűrjük. Ez­zel a törzsoldattal permetez­zük meg a káposztanövénye­ket a káposztalégy rajzása vagy a káposztalepke petera­kása idején. Kétnaponként a permetezést megismételjük. Öntözőkannával Bodzahajtásfözet (fekete bodza, földi bodza). A bodza­hajtásból készült főzet el­pusztítja a káposztalepke hernyóit. Elkészítési módja: egy nagy marék (400 gramm) bodzahajtást (fekete- vagy gyalogbodza) apróra vágunk és 10 liter lágy vízben vasüst­ben 20-30 percig forraljuk. Addig forraljuk, amíg a főzet fekete színű nem lesz. A ki­hűlt főzetet 10 liter lágy víz­zel hígítjuk és rózsás öntöző­Űgy látszik, ennek a folya­matnak nem akar vége sza­kadni, mert a forró nyár kellős közepén is szinte ugyanaz a helyzet, mint a télen. Mérhe­tetlen gondot jelent az is, hogy némely építőanyagból hatal­mas készletek halmozódtak fel, mert a kínálat túlnőtt a keres­leten. Ezeknek a bajoknak az okairól kérdeztük Debreczeni Imrét, az aszódi Tüzép-telep vezetőjét. — Evekig gondot okozott a magánerős építkezésben a bá­zisanyagok: a vasgerenda, a cement, a kisméretű tégla ál­landó hiánya. Most mi a hely­zet? — Tapasztalatom szerint a Galga-völgyben erősen csök­kent az építkezési kedv. Ez többféle okra vezethető vissza. Egyrészt elfogytak az építke­kannával a hernyóktól elle­pett növényeket megöntözzük vele. Kutyatejfőzet (farkas ku­tyatej). A kutyatejfőzet jó eredménnyel használható kü­lönböző gombabetegségek, mint a levélrozsda, levélfol­tosság, lisztharmat gyógyítá­sára. Elkészítési módjai (két módszert is ismertetek): az egyikhez 400 gramm friss ku- tyatejhajtást (föld feletti vi­rágos szár) 3-4 centis dara­bokra vágjuk, majd vasüstbe téve 5 liter lágy vízzel fel­öntve, 1-2 óráig főzzük. Le­hűlés után leszűrjük és a fő­zetet 10 literre kiegészítjük. A másik: ugyanúgy 400 gramm friss kutyatejhajtást feldara­bolunk és 3 liter lágy vízben addig áztatjuk, amíg a tejsze­rű' nedv ki nem ázik belőle. A kapott tejszerű ázalékot egé­szítsük ki 5 literre és máris kezdhetjük vele a permete­zést. A permetezést 2-3 al­kalommal megismételjük. Rovarriasztó Cickafarkvirág erjesztett le­ve vagy cickafarkvirág-tea (közönséges cickafark). A cickafarkvirág erjesztett leve és a cickafarkvirágból ké­szült tea alkalmas rovarok riasztására és palántadőlés ellen. Elkészítési módja: 300 gramm nyers cickafarkvirá- got (vagy 100 gramm száraz cickafarkvirágot) 10 liter eső­vízben 3-5 napig áztatjuk, majd leszűrjük, ez lesz a törzsoldat. Két púpozott evő­kanálnyi száraz cickafarkvi­rágot másfél liter esővízben 30 percig főzünk, majd le­szűrve kapjuk a törzsoldatot. A törzsoldat minden literjé­hez 3-5 liter lágy vizet adunk és ezzel permetezünk. A ki­ültetendő palántákat (ká­posztaféléket, saláta, csucsor- félék) elültetés előtt bemárt­juk az erjesztett cickafarkvi­rág levébe. Dr. Lengyel Adám zési telkek, tehát lassan telí­tődik ez a vonal is, másrészt a meglevő házak nagy többsége az elmúlt két-három évtized alatt épült fel, ezért nem indo­kolt a tömeges lebontásuk, il­letve újjáépítésük. — A hetvenes évek közepé­től kezdve többszörösére emel­kedtek az építőanyagok árui, ezért sokan visszaléptek az építkezések elkezdésétől. Vas­betonáruból az elmúlt öt év­ben nem volt olyan választék, mint most. Alig egy évtizede szinte divattá fajult a külön­böző méretű vasbeton gerendák hiányát szidni. Ennek a hiány­nak a felszámolására célponto- sított állami beruházások in­dultak, amelyeknek az ered­ményeként látványos mennyi­ségi és minőségi változás állt be. Jelenlegi készleteink pél­dázzák ezt. Mindenféle beton- gerendánk van. Ha a hosszu­kat összeadnánk, 13 550 mé­tert kapnánk, amely éppen megfelel Aszód és Gödöllő tá­volságának. — A cementkészletünk is hatalmas. A raktári készlet nem fogy egyenletesen, mert kiszámíthatatlanul viszik el tő­lünk a kisebb-nagyobb meny- nyiségeket. Ügy tűnik, a taka­rékossági felhívásnak eddig nincs foganatja, mert az épít­kezéseken még mindig a régen megszokott mennyiségeket és minőséget használják fel. — Volt egy idő, amikor kis­méretű téglát hetekig nem kaptunk. Most százezres nagy­ságrendben van nálunk, sőt a napokban még várunk 35 ezer darabot. A különböző hőszige­telési eljárások népszerűsitése folytán egyre kelendőbbek az ikersejtrendszerű falazóanya­gok. Vitathatatlan előnyük el­lenére az áruk kissé borsos. Ebből a téglából 15 ezer van itt. Nehezen fogy a gázszilikát. Abból annyi készletünk van, hogy tíz közepes méretű házat lehetne vele felépíteni. N a Sajnálatosnak tartják Aszó­don, hogy az olcsóbb hazai cserép eltűnt a kínálatukból. Bár az osztrák import szinte minden tulajdonságában felül­múlja a hazai fajtákat, mégis az előbbit keresik. Ez érthető, hiszen importáru lévén, kicsit drága. Pillanatnyilag akár öt­ven házra elegendő mennyisé­get is el tudnának adni... Változásnak is tanúi lehetünk: egyre inkább a palát kezdik keresni. — Gazdag választékunk van a különböző nyílászárókból, a kétezer darabos készlet hazai, Ipari szövetkezet felvételre keres villany­szerelőket Érdeklődni lehet a MEKOFÉM ISZ telepvezetőjénél, Veresegyház, Sport u. 2. jugoszláv és csehszlovák gyárt­mányokból tevődik össze. Már hosszabb ideje nem adtunk el egyetlen műanyag ajtót sem, mert nincs rá igény. — Milyen gondok jelentkez­tek a tüzelőanyag-ellátásban? — A helyzet, nem tagadom, nem éppen rózsás. Az elmúlt kemény tél gyökeresen meg­változtatta az emberek gondol­kodásmódját. Mindenki igyek­szik megfelelő mennyiségű tar­talékot gyűjteni a várható téli készleten felül. A még kint le­vő, be nem váltott utalványo­kat és a napi igényeket ismer­ve, a jelenlegi ellátás szénből nem kielégítő. Az elmúlt évek hasonló időszakában ilyenkor még prizmákban álltak a kü­lönböző szénfajták. Hát az most nincs így! — Mivel sok otthonban köz­ponti fűtési kazánnal tüzelnek, egyre többen szeretnének bri­kettet venni. Sajnos .a hazai, olcsóbb fajta tatai és dorogi brikettből csak minimális — két vagonnyi mennyiséget — kapunk havonta. Nem kapunk lengyel szenet. A gyakorlatias gondolkodásúak a keletnémet brikettet veszik helyette, mert az is magas kalóriájú és pa­rázstartó. A tűzifával sincs szerencsénk, mert már hosz- szabb ideje hiánycikknek szá­mít ez is. Minden külön ma­gyarázat helyett: az első fél­évben tizenkétmillió forint ér­tékű szilárd tüzelőanyag fo­gyott el. Van és nincs Töprengek, gondolkodom. Mikor. miért, hányszor mondják, mondjuk a nin- cset valamire. Most pél­dául azt hallom, néhány hété nem kapható tartósí­tott tej, egyik fajta sem. A hosszabb időre szóló éppúgy nem, mint a fél­tartós. Éz rossz a vevőnek, az eladónak és a gyártó­nak is, hiszen a fogyasztó nem fogyaszthatja — mint megtudtuk: átmenetileg —, a bolt elesik az árrés hoz­ta haszontól. S amíg a nincsek sorát végiggondolnám, eszembe jut — ez is mai valóság, tekintsük gödöllői realitás­nak akár —, mondom, elém villan annak a jöve­delemérdekeltségű boltve­zetőnek a szava, aki azt mondta: „Miután most már több helyről, akár kisiparosoktól is beszerez­hetjük az árut, nagyobb lett a kínálat. Több min­denre azt mondhatjuk, ami nem vagy nem mindig volt, hogy van. Egyes cikkek hiánya rövid úton meg­szűnt. Igaz, hogy tanulni kell a kereskedést, hiszen mi mindig a vevőt képvi­seljük, a pénztárcája vár­ható tartalmát kell hogy mérlegeljük a rendelésnél. Nem vállalhatunk drága árukat, mert nem biztos, hogy elfogy. Ami meg a nyakunkon marad, az sen­kinek sem jó.” Hát akkor, mi az aka­dály? —fi Tanulmányút Külföldön számos nagyüze­mi szarvasmarhatartó telepen eredményesen használják a számítógépet. így például a holland mezőgazdaságban is, ahol a szarvasmarhatartás gé­pesítését és számitógépes irá­nyítását négy hétig tanulmá­nyozta dr. Tóth László, a MÉM Műszaki Intézet tudományos osztályvezetője. Számos nagy­szerű megoldást tapasztalha­tott, programjának sikeréhez hozzájárult, hogy azt a MÉMMI holland testvérinté­zete, a wageningeni IMAG ál­lította össze. Kovács I. Csaba Szívélyes üdvözlettel Salgóvári találkozások A nyári kirándulások ezernyi, milliónyi élményé sokáig él bennünk. A ter­mészeti környezet varázsos szépsége napokig szolgál beszélgetnivalóval, majd utána emlékeink sorát gya­rapítja. Sokkal ritkábban nyílnak meg az idegen emberek tú­ráink során. Sajnos, a magyar erdőkben, hegyek­ben tartja magát az a rossz szokás, hogy pz egy­más mellett elhaladók nem köszöntik a másikat. Pedig valójában ugyanazért va­gyunk a természetben, a turisták nagy táborába tar­tozunk. Az összes környező or­szágban másképpen van ez. Külön élménynek számít megismerni és megtanulni, hogyan köszöntik a termé­szetbarátokat Csehszlová­kiában, Romániában, vagy Bulgáriában. A bagi úttörőcsapat jól dolgozó tagjainak rendezett Nógrád megyei kirándulá­son, a Salgótarján mögötti Medves-hegységben minden másképp történt. A Pető­fi megénekelte. Salgóvár alatt egy pihenőhelyen ta­lálkoztak két helyi felnőt­tel, akiktől tanácsot kértek az út folytatásához. Mint kiderült, a megszól ítottak egyike dr. Ruzsik Mihály, a helyi természetvédelmi bizottság tagja volt. Az újdonsült salgótarjáni ismerősök szívesen felkí­sérték a bagiakat a 625 méter magasra épített haj­dani fellegvár romjaihoz. Néhány éve jelentős res­taurálást végeztek a száza­dos köveken és ma az egyik legszebb várromja. Nógrád megyének a salgói. A romok, a bazaltoszlopok megtekintése, a körkilátás­ban gyönyörködés után a rögtönzött idegenvezetők gazdagították a bagiak programját. Megmutatták az iskolásoknak a Boszor­kánykő tanösvényét, ahol a táj geológiai csodáit lát­hatják az arra egyébként csak véletlenül tévedők. Nagyszerű élményekkel gazdagodva térhettek haza a kirándulók a határszél­ről. Pár nappal később le­vél érkezett számukra. Most ezt idézzük: „A salgói vártúrán ta­núsított érdeklődésért, fi­gyelemért, a természetsze­retetért, rendkívül fegyel­mezett magatartásotokért ezúton mondok a csapat valamennyi tagjának, ve­zetőinek köszönetét. Kívá­nok a csapat valamennyi tagjának jó erőt és egész­séget. Szívélyes üdvözlettel dr. Ruzsik Mihály”. A levél feladójának azó­ta írása jelent meg a Bú­vár című folyóiratban a Medves-hegység szépségei­ről. Bizonyára számára is lelkesítőén hatott a bagi gyerekek érdeklődése. Ezek az igazán jó kirándulások. Egy kis szerencse kell hozzá csak.. B. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi HancsovszM János felvételei Természetes mérgek Bodzafőzet és erjedt cickafark Permetező* és perzészerek Csomagolva kelendőbb

Next

/
Thumbnails
Contents