Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

A he!yi érdek és a pártszervezet Egyén, csoport, népgazdaság VALAMIKOR a népgazda­sági érdeket tartották egye­dül jogosnak, a csoport- és egyéni érdek társadalmi lét- jogosultságát pedig kétség­be vonták. Ez a nézet — ural­kodó és hivatalos volta elle­nére — sem tudta kiiktatni az elemi erővel jelentkező ér­dekhatásokat. Az egyéni és csoportérdek a fel- és elisme­rés híján ösztönösen, torzulá­sokkal, gyakran a távlati és a közösségi érdekek rovására érvényesült, De érvényesült. Napjaink gazdaságpolitiká­ja és irányítási gyakorlata elismeri a hármas érdekta­gozódást, épít rájuk, lehető­vé téve és megkövetelve a különböző szintű érdekek egyeztetését, összehangolását, tudatos érvényesítését A párt gazdaságirányító és ellenőrző tevékenységének minden szinten — a Közpon­ti Bizottságtól az alapszerve­zetekig — közös célja, ve­zérlő elve a népgazdasági ér­dek képviselete és érvényesí­tése. E munka eredményes­sége nagyrészt a feladat konkrétságától, értelmezésé­től, és a jól megválasztott módszerek alkalmazásától függ. Az érdek egyáltalán nem elvont, nem elméleti feltéte­lezés, a maga módján na­gyon is konkrét. A gazdasági szabályozók, az irányítási mechanizmusok, az ösztönzési rendszerek, az ésszerű szerve­zeti megoldások, a piaci ver­senyszabályok közvetítik, le­fordítják a tennivalókat egy- egy ágazat, vállalat, üzem, brigád és dolgozó nyelvére. Végül is megfogalmazódnak a mennyiségi és minőségi elő­írások, a takarékossági intéz­kedések, a jövedelemnövelési követelmények, és így to­vább. A pártmunka a maga sajá­tos eszközeivel segíti, értel­mezi ezt az érdekegyeztetési, mondhatni „érdeklebontási” folyamatot, és mozgósít a végrehajtásra. Tehát nem az egyéni vagy az üzemi érde­kekkel, törekvésekkel szem­ben, hanem azokkal többnyi­re egybeesőén képviseli a népgazdasági érdekeket. Jól kitűzött célok alapján a párt­irányítás és -ellenőrzés, szük­ségét látva, a pálya módosí­tását kezdeményezi, és nem a menetirány megváltoztatását. Az érdek, mint tudjuk, az emberi cselekvés jő mozgató­rugója. Ennek érvényesülésé­vel szemben a politikai mód­szerek alkalmazása, a meg­győzés, a felvilágosítás eleve hatástalannak bizonyul. Ezért az eredményes politikai mun­ka számára is nélkülözhetet­len a jó szabályozás, a kö­vetkezetes belső szervezeti és érdekeltségi rendszer. Olyan gazdasági környezet kialakí­tása, amelyben ami jó és hasznos az egyénnek, az jó és hasznos a vállalatnak is. A vállalat gyarapodása pedig egyben a népgazdaság felvi­rágzását is szolgálja. A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a különbö­ző szintű pártszervek és szer­vezetek képesek elvi politi­kai munkával az érdekeket helyesen értelmezni, igényes mércét alkalmazni, az eset­leges torzulásokat felfedezni. Képesek a kollektíva mozgó­sítására, ha szükséges, a ba­jok felfedezésére, orvoslására Eligazodnak a vállalat és a kormányzati szervek vitái­ban. Amikor nem a helyi „készülékben van a hiba” javasolják a központi intéz­kedések, szabályozások mó­dosítását, az érdekegyeztetés mechanizmusának javítását Jól tudják, hogy csak ezért, mert „fentről” jön, nem fel­tétlenül szolgál minden lé­pés, intézkedés népgazdasági célokat. A pártszervezetek nem ért­hettek egyet például az át­lagbér-szabályozással, amely a kapun belüli munkanélküli­séghez vezetett. Mint ismere­tes, ennek a módszernek az alkalmazásával a jól dolgozó­kat csak úgy tudták megfi­zetni, hogy kispénzű, „vatta” embereket is alkalmaztak Az ez év elejétől érvényes kere- setszint-szabályozás viszont érdekeltté teszi a vállalatokat a felesleges létszám leépíté­sében. A pártszervezetek, ame­lyek maguk is kezdeménye­zők voltak — nagyon helye­sen —, támogatják ezt a régóta sürgetett folyamatot. Közben persze felszínre ke­rülnek súlyos szociális prob­lémák, azáltal, hogy eseten­ként a csökkent munkaké­pességű dolgozóknak is ajtót, mutatnak. A teljes foglalkoztatás fel­tételeinek megteremtése álla­mi feladat, a vállalatok a ha­tékony foglalkoztatásért fele­lősek. Ezt vállalják most a létszámleépítéseket kezdemé­nyező gazdasági vezetők. Jog­gal. Előbb-utóbb viszont köz­ponti intézkedésekkel kell segíteni, ösztönözni a csök­kent munkaképességű dolgo­zók foglalkoztatását. Ebben a helyzetben a pártszervezet úgy képviseli a népgazdasági erdekeket és egyben a hu­mánus megfontolásokat — nem szembehelyezkedve a szabályozó hatásokkal és a vállalati célokkal —, hogy he­lyileg ösztönzi, kezdeménye­zi olyan munkalehetőségek feltárását, ahol a csökkent munkaképességű dolgozók tel­jes értékű emberként dolgoz­hatnak, helytállhatnak. Igényes szakmai munká­val, bátran vállalkozó gazda­ságvezetői koncepcióval, koc­kázatokkal is számoló ve­zénylettel lehet csak kikerül­ni a gazdasági hullámvölgy­ből. A pártszervezet nem csupán szemlélője, asszisztá- lója az erőfeszítéseknek. Ih- letője, kezdeményezője, báto- rítója a cselekvéshez nélkü­lözhetetlen szemléletbeli vál­tozásoknak. És mennyiféle tudatformáló lehetőség, kötelesség! Átlen­díteni az egyes embert, ve­zetőt és vezetettet, a kisebb- nagyobb kollektívákat a holt­ponton. Áttörni a kezdemé­nyezések és „ötletrohamok’ útját álló konzervativizmus gátjait. Legyőzni a nem min­den esetben népszerű intéz­kedések miatti szorongást, a kishitűséget; az újjal szem­beni idegenkedés leküzdésé­hez lelkierőt, bizalmat önteni az emberekbe. SOHA NEM VOLT olyan nagy szükség és lehetőség a hatásos eszmei-pártpolitikai munkára, mint éppen nap­jainkban. Az üzemek is, a pártszervezetek is a kiélezett nemzetközi gazdasági ver­senyben helytállásból vizs­gáznak. Sikerre csak akkor számíthatnak, ha a dolgozó kollektívák legszemélyesebb ügyévé válik a „kitörés”. A hatásos érdekeltség és a ma­gasfokú tudatosság a teremtő energiák felszabadulásán mér­hető, s azon, hogy az egyén mit tesz saját maga és az ország boldogulásáért. K. J. Új pálya Dányban Nem panaszkodhatnak a sportbarátok: labdarúgó-, ké­zilabda. és futópálya ma már minden, a vonzáskörzethez tar­tozó községben van. Legutóbb például Dányban avatták fel a felújított futballpályát nem­zetközi mérkőzéssel. Ugyan­akkor azt is el lehet mondani, hogy a sportköröknek, illetve egyesületeknek nem minde­nütt van klubhelyisége, öltö­zője és-: egyéb szükséges tarto­zéka. Elégedettek csupán Aszó­don, Csömörön; Bagón, Dány­ban és Kartalon lehetnek, ahol kifejezetten jók a körülmé­nyek. Közeleg a hazatérés A Dány elleni győztes mér­kőzés után zárta be kapuit a Bagi Sport Egyesület labdarú­gópályája 1982 őszén. Azóta két és fél bajnoki évet vészelt át a nagyközségi csapat idegen játéktereken. Azon az emlé­kezetes mérkőzésen vette át a gárda a vezetést a megyei má­sodosztályú bajnokságban. A rá következő félévben meg­kapták az aranyérmet, s any- nyd év után visszakerültek a megyei első vonalba. Még né­hány nap. és a hazai pályára is visszatérhetnek. Teljesen újjáépítették a sporttelepet. A gyepszőnyeget kicserélték. Rendszeresen ön­tözik és nyírják a füvet, s köz­ben hozzáláttak a lelátók épí­téséhez is. A telep északi olda­lán töltés emelkedik az M3­Várják őket Természetjárók csoportjai Kevesen tudják, hogy a vá­rosi sportegyesület, a GSC egyik legeredményesebb szak­osztályát a természetjárók al­kotják. Évenként csaknem száz túrát szerveznek meg; igaz, mivel ma még nem so­kan csatlakoznak hozzájuk, általában kis csoportokat in­dítanak útra egy-egy hétvégi túrán. Mindebből következik, hogy a természetjáró-szakosz­tály újabb kirándulnivágyó- kat szívesen lát. Meghalt dr. Tóth Márton Hosszan tartó, súlyos beteg­sége következtében elhunyt dr. Tóth Márton, a mezőgazdasá­gi tudományok kandidátusa, az Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutató Központ tudományos osztályvezetője, ötvenhat éves volt. A barom- fitakarmányozás fejlesztésében országos jelentőségű, kimagas­ló kutatómunkát végzett. Hosz- *abb ideig igazgatóhelyettese volt a Kisállattenyésztési Ku­tató Intézetnek. Munkája mel­lett jelentős tevékenységet fej­tett ki Gödöllő város politikai és társadalmi életében. Évekig volt a városi pártbizottság tag­ja. Az ÁTK vezetősége és párt- szervezete saját halottjának te­kinti. Temetéséről később in­tézkednek. os autópálya védelmében. En­nek oldalában készül a jó rá­látást adó több nézősor. A ter­vek szerint az alkotmánynapi ünnepség keretében adják át a sportszerető bagiaknak a BSE otthonát. Ezt követően már a játékosokon a sor: bizo­nyítani kell, nem volt fölösle­ges a sok munka! LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 18«. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ Kiskönyvtáros tanfolyam - úttirőpróbaként Szórakozva művelődhetnének A most még vakációzó diákok hamarosan megkezdik a visszaszámlálást, mert elérkeztek a nyári szünet utol­só hetei. A napoKban egy érdekes statisztika akadt a kezembe, amely szerint Dániában a 6 éven aluliak 37, a 7—11 évesek 95, a 12—15 évesek 98 százaléka könyv­tári olvasó. Ekkor jutott eszembe a hamarosan kezdő­dő tanév, s időszerűnek tartottam a kérdezősködést: hogyan van ez nálunk, milyen a diákok és a könyvtár kapcsolata. Személyes kapcsolat Adám Imréné aszódi, Ba- csa Jánosné hévizgyörki, Ku- rucz Lászlóné bagi községi könytárosok szerint a mi sta­tisztikáink nem ilyen szé­pek, ritka helyen több mint ötven százalék az ifjú olvasók aránya. Mi lehet az oka? Faggattam könyvtáros is­merőseimet. Érdekes válaszo­kat kaptam. — A gyerekekben nem tu­datosodott a könyvtár léte­zése. De miért? Valószínűleg azért, mert sem a könyytár- ban, sem otthon, sem az is­kolában nem tettek érte ele­get. Az ok egyszerű. A szülő az iskolától, az iskola a szü­lőtől várta ezt, a könyvtáro­sok pedig mindkettőtől, ahe­lyett, hogy olyan megoldást kerestek volna, amely segít­séget nyújt a gyerekeknek nemcsak a könyvtárral való ismerkedésre, hanem a könyvtárosokkal is a szemé­lyes kapcsolóit kialakítására. Bacsáné nagyon lényeges do­logra figyelmeztetett. — A puszta könyvkölcsön­zés önmagában soha nem vá­lik teljes értékű, a könyv­tárat megszerettető kapcso­lattá. Ehhez érzelmi alapra is szükség van, amelynek megteremtését a jól tervezett és szervezett könyvtári fog­lalkozások segíthetik. Persze a jelenlegi könyvtá­rak helyszűke, szegénysége akadályozza ezt a munkát, de a legkisebb könyvtár is al­kalmas lehet őrsi össze jöve­telre, amelyeknek hangulatát a könyvekbe zárt gondolatok gazdagsága eleve meghatá­rozza. Ádám Imréné a könyv­tárak szegényes propaganda­anyagát kifogásolja. — Olyan propagandaanyag­ra volna szükség — mondja —, amely a gyermekek gon­dolatvilágába szinte bevési a könyvtár létezését. Jó lenne órarendes olvasójegy-borító, de hasznos lenne a gyerekek­hez szóló könyvtári plakát is, amely minden iskola minden osztályába eljutna, s okosan felhasználva többféle funk­ciót is betölthetne: lehetne az iskola dekorációja, a gye­rekeket naponta emlékeztet­né a könyvtárra, esetleg használható lenne a legszor­galmasabb olvasók jutalma­zására, hogy díszítse otthon a gyerekszoba falát. Kötetlen, játékos — Az sem mindegy — je­gyezte meg Kuruczné —, mi­lyen körülmények között ta­lálkoznak először a tanulók a könyvtárral, a könyvtá­rossal, milyenek első tapasz­talataik. Fő szempont legyen, hogy a könyvtáros ébressze fel a leendő olvasóban igé­nyei kielégítésének vágyát, s hitesse el, hogy a könyvekből mindig új,, ismereteket, sze­rezhet. Természetesen a könyvtári foglalkozás st^ha nem hasonlíthat az iskolai neveléshez, annál szabadabb, kötetlenebb, játékosabb le­gyen, hogy a gyerekek úgy érezzék, azt teszik, amit ők akarnak és ők szeretnek. így alakulhat ki a személyes kapcsolat legfőbb értéke: a könyv és a könyvtáros a gye­rekekért van, nem pedig for­dítva. Sikerélménnyel Talán két évtizednél is több, hogy a túrái könyvtár akkori vezetője, Lajtos István segítségül hívta munkájához a gyerekeket, s úgynevezett kiskonyvtáros tanfolyamokat szervezett. A siker minden várakozást fölülmúlt. A tan­folyam elvégzése egyben az úttörőpróba teljesítését is je­lentette, de á gyerekek első­sorban a könyvtári munkáért lelkesedtek, és segítették „Pista bácsit” a helyismere­tükkel, könyvtárhasználati tudásukkal, de puszta visel­kedésükkel is. Számukra nem kötelező munka, hanem já­ték, jó szórakozás volt, amit végeztek. De hát ez volt és ez is ma­radt a cél: a könyvek biro­dalmát a gyermekek termé­szetes életterévé tenni, ahol maradéktalanul jól érzik ma­gukat, ahová szívesen men­nek, örömmel használják ki a művelődés lehetőségeit, s mindig a siker nyújtotta él­ménnyel gazdagodva távoz­nak. Csak együtt A közeledő új tanév nagy ,;,eív szép feladata,, ugyanakkor tsürgető követelménye is egy­ben a könyvtáraknak és az iskolának a szoros együtt- munkálkodása. Mondják: mind a két helyen munkál­kodókban megvan a jó szán­dék,. így biztos nem marad el az eredmény. Fercsik Mihály Alkotmány Kupa Az első szakasz vége Befejeződtek a selejtező mérkőzések az Alkotmány Ku­pa kispályás labdarúgótornán Gödöllőn. Az eddig még nem Tulipános étterem Több a vendég, mint a helybeli Mostanában sokan megnézik az új köntösbe öltöztetett Pa­tak Éttermet. Külső borításán nagyméretű tulipánok, a bejá­ratnál a napokban ácsolt er­délyi kapu fogadja az érke­zőt. Nemsokára elkészül az ét- ■ terem kerítése és füvesítik a környékét, hogy kulturált vi­szonyok között fogadhassák a vendégeket. A tulipános Patak Étterem a Gödöllő és Vidéke Afész egy. sége, amelyet — szerződéses formában — ifjú Vörös István Attila vezet immár 5 eszten­deje. Egy ilyen üzletben, ahogy mondja, mindig gondolkodni kell az embernek, hogyan tud­ja vonzóbbá tenni. A helyi vendég nem sok, ebből nem tudná fenntartani magát az ét­terem, viszont egyre növek­szik az idegenforgalma. Több utazási irodával van kapcso­latuk, és hetente 4—5 alka­lommal érkeznek nagyobb cso­portok. Belépve a nagyterembe, ma­gyaros díszítésekkel, tulipános motívumokkal festett bútorok fogadnak. Ez nem véletlen, hi­szen rendszeres náluk a la­kodalmas műsor. Gondot for­dítanak a közétkeztetésre is, amely azonban ilyenkor, nyá­Ez az esküvői csoport az étterem vendégeit szórakoztatta Somogyi Zoltán felvétele ri időszakban bizonyos mérté­kig visszaesést mutat.» Keve­sebb a diák, jelenleg 70 a hely­ben étkezők száma, 30 ember­nek viszont a Buda-vidéki Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság incsöi fatelepére viszik innen az ebédet hétközben. A tulipános Patak Étterem híre határainkon is túljutott. A Gödöllői Áfész ennek az ét­teremnek a közösségét bene­vezte a kiváló szerződéses üz­letek országos versenyére. így érthető, hogy az üzlet vezető­jét és az alkalmazottakat fűti a vágy, hogy igyekezzenek a legjobban dolgozni a siker re­ményében. Rendezvényeikre bárki betérhet, hiszen azok nem zártkörűek. Cs. J. közölt eredmények: a Szabad­ság téri pályán Aradi—Gelka elmaradt, Újfalu—Fortuna 1-3, Kórház—ÁTK 20-3, Gépgyár II—Erdőgazdaság 2-1. GSC pá­lya: Fanta—HTÜ 3-7, KKMV —Viktória 2-5, Titán—Szadai Adidas 1-4, Munkácsy—Mo­gyoród 11-4, Gépgyár 1—Sza­dai Adidas 8-3, Híradótechni­ka—MÉMMI 2-4, Barátság—■ Amatőr elmaradt, Titán—ÁB 1-3, Topi—Junior 7-1. A héten a csoportgyőztesek­ből alakult A- és B-csoportban folytatódtak a küzdelmek. Az előzőben szerepel a HTÜ, a Kórház, a Viktória, a Hévíz- györk, az utóbbihoz az Állami Biztosító, a. Fortuna, a Topi és a kiemelt csapat, a Lőrinci SC. A döntőt augusztus 17-én a Szabadság téri pályán játsz- szák 18 órakor. A harmadik helyért vívott mérkőzés lesz az előjáték. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Lakótelepi programok a Já­nos utcában, 17 órakor. A rovarirtás története, ki­állítás, megtekinthető 15—19 óráig. Mozi Majmok bolygója. Szín amerikai sci-fi. Csak 4 órakó Piszkos munka. Színes színi ronizált, ausztrál westernfili 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents