Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-10 / 187. szám
Jövőre is lesz vevő Keresett áru a konténer 4 A Ganz Hajó- és Daru- ^gyár váci gyáregységében az idén — már az év elején — ^ annyi munka volt, amennyi ^ a kapacitásuk duplájának ^ telel meg. Természetes te- £ hát, hogy a tervet saját erő- bői teljesíteni nem tudnák, ^ ezért „pótlólagos kapacitá- 'j sokat” kellett igénybe ven- '* niük. A hiányzó munkáskezek pótlására például lengyel vendégmunkásokat alkalmaztak. Ez a kezdeményezés nem vált be, így más módon kellett pótolniuk a hiányt. Sikerült-e? — Mindenekelőtt arról kell szólni — mondja Mohory Károly igazgató —. miért kellett a lengyel vendégmunkások foglalkoztatásától eltekintenünk. Dolgozóink — az évek óta gyártott konténersorozatok részmunkáit már annyira begyakorolták, hogy teljesítményüket a lengyel vendégmunkások a betanulási idő után sem tudták megközelíteni. Ezért úgy döntöttünk, inkább a vgmk-k pluszmunkájára. valamint a váci és Vác környéki üzemek vendégmunkásaira támaszkodva teszünk eleget feszített tervünknek. A hazai „vendégmunkások” alkalmazásának az is az előnye, hogy mindig annyi embert kérhetünk, amennyire éppen szükség van. ahogy azt a munka üteme megkívánja. Ha kell, ötvenet. ha viszont kevesebb a dolog, akkor például csak harmincat. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1985. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT Előtérben a divat Tej és kenyér van elég Km talál hentest az IBC A panasz így hangzott: A fóti Vörösmarty téri ABC- áruházban gyakran hiányzik újabban a kenyér. — És a tej — tették hozzá mások. — Tessék megkérdezni, mikorra várhatunk kedvező változást. — Hús is csak kétszer kapható hetenként — szaporodtak egy újabb tétellel a panaszok. — Legfeljebb egy-két óráig hiányozhatott néhányszor a kenyér, de különben jó az ellátás és mindig van friss tej is — közölte tapasztalatait Zádori Ferencné, a nagyközségi tanács kereskedelmi előadója. — Hús viszont tényleg ritkán kapható. Arra hivatkoznak, hogy nincs hentesük. — Bármikor jöhet a kedves vevő — mondta Magaslaki József üzletvezető —, friss kenyérrel és tejjel várjuk. A tejet Budapestről, innen 8 kilométerről szállítják. A hiányt alkalmi zavar okozhatta. — És a hentesáru? — Azzal, sajnos, gondjaink vannak — sajnálkozott Szőke Pálné, a váci Afész területi felelőse. — A kis fizetés miatt nem kapunk hentest, Csak az egyik kolléganőnk férje jön mellékállásban hetenként kétszer. Viszont megerősítettük a fóti héntesbol- tunkat. Egyébként itt is van mindennap csirke és sertés is, ha a szakember felbontotta. Az a szép új bolt megérdemelne egy főállású hentesmestert, s ha jól dolgozik, megfelelő fizetést is! K. T. I. Harmadik csoport Utazó óvodások Jó ütemben halad Letkésen az óvoda felújítása. Csaknem fél millió forintot költ a helyi tanács az intézmény korszerűsítésére. A kisiparosok a központi fűtés és a szociális létesítmények kialakítása mellett megteremtik a feltételét a harmadik gyerekcsoport elhelyezésének is. Jelenleg két csoportban összesen ötvenkilenc apróság jár az óvodába, azonban a felmérések szerint a gyerekek száma 1987-re várhatóan eléri a hetvenötöt. Ezért döntött előrelátóan a tanács az intézmény bővítése mellett. Az átalakítás ideje alatt sem szünetel az óvoda. Azokat a gyerekeket, akiknek a felügyeletét a szülők nem tudták megszervezni, a helyi termelőszövetkezet autóbusza a nagybörzsönyi óvodába szállítja át. Szemét (-láda) helyzet Igazán nem dicsekedhetünk egyes utcáink tisztaságával, főleg nem a nagy gyalogosfor- galmú bevásárlóutcákéval. Amellett, hogy a folyóparti sétányok ápoltak, tiszták, miért nem lehet nagyobb, kiemelt figyelmet fordítani az áruházak környékére is? Az idegen, aki Vácra érkezik, a legtöbb esetben átsétál a vasúti pályaudvarról vezető utcarészen, de az áruház környékén az itt lakók is, különösen gyakran most, a nyári vásár idején. Kevesebben jutnak el a szépen gondozott Du- na-parti részre, hogy kellemesen érezzék magukat a városban. Melyik a fontosabb? Egyáltalán, lehet ilyen különbséget tenni? Alig hiszem. Mégis, ameddig némelyik utca jobban igénybe vett, jobban szem előtt van, addig több bosszúságot is okoz, ha szemetes. Éppen ebben a helyzetben nem tudom elhinni, hogy fölösleges volna az a szemetes- láda a Széchenyi utca vasút felőli szakaszán, amely a helyéről elmozdítva, egy pad deszkái közé szorult. Miként került ilyen helyzetbe, nem tudom, de az látszik, nagyon várja már, hogy kiszabadítsafe szorult helyzetéből. ■ Annál is inkább, mert szükség volna befogadóképességére, az egy sarokkal odébb „üzemelő” társának már mindene tele van, sőt néhány zacskónyi hulladék már csak a földön talált helyet magának. Tessék mondani, nincs középút? Dudás Zoltán Jaj, megpukkadok... Nem mindennapi látvány a parkoló és az áruház között. A másik különlegességért se kellett messzire menni. Íme, a beszorult szemetes! A szerző felvételei Iliiden esztendőben vizsgáznak ’/, Akik végignézhették a Váci Kötöttárugyár néhány jj nappal ezelőtt szakmai közönség előtt megtartott divatai bemutatóját, meggyőződhettek róla, hogy 19S6-ban még ^ szebb, az eddigieknél újszerűbb szabadidő-ruhákban jár- 2 hat majd a vásárló. S nemcsak külföldön! — Hány vgmk dolgozik jelenleg a gyárban? — A termelésben tizennégy. S hozzá kell tenni, nagyon jó teljesítményt nyújtanak. A pótlólagos kapacitás nagy részét a munkaközösségek „hozzák”. — Mennyit sikerült megvalósítani az első félév feszített tervéből? — Az árbevételi tervünk — tekintettel a ki nem szállított, de már elkészült konténerekre — körülbelül kilencven százalékban valósult meg, viszont a termelési tervünket, ha figyelembe vesszük ezeket a konténereket. 102-103 százalékra teljesítettük. Azért persze gondok is vannak. Az anyagellátással például. Gyakran a „kapuban várják” már a lemezt. Minap érkezett egy 110 tonnás szállítmány, s azt egyenesen a darabolóba irányították. Ha tovább romlik a helyzet, az is előfordulhat, hogy tőkés importból kell beszerezniük a lemezeket. — Lesz-e elegendő munkájuk jövőre is? — A rendelések a gyár saját kapacitását már teljes egészében kitöltik, háromezernyolcszáz konténerre van vásárló, s ebből háromezer tőkés exportra készül — tájékoztat az igazgató. —em Sióvá tesszük, ... hogy a váci Naszály Áruház kirakatai jól szemléltetik az árubőséget: nagy a kínálat játékban, könyvben, edényféleségben egyaránt. Minden darab mellett ott van a jelzőcédula, de az árakat vegytintával írták, a nap is segített eltüntetni, s ma már teljesen olvashatatlan valamennyi forint-fillér megjelölés. Bár a modellek majd a szeptemberi müncheni szakvásáron reprezentálják a váciak termékskáláját, az utóbbi időben ugyanazokat a tréningruhákat, fürdőruhákat kínálják a belkereskedelemnek is, mint a határainkon túli vevőiknek. Hogy mondjuk a hamburgi és a pesti kirakatok között mégis nagy különbség van, az persze nem véletlen. Nem panaszképpen mondták a gyáriak, hanem csupán magyarázatként: idehaza egyelőre lassabban bontakozik ki az emberekben az igény a divat gyors követésére. No persze, a pénztárcák vastagsága sem mérhető ösz- sze ... — Ebben teljesen igaza van — mondja Bubb Ferenc, a vállalat művészeti vezetője. — Régebben nem volt ilyen nagy szerepe a divatnak a szabadidő-ruhák gyártásában, hiszen például egy melegítő akár évekig is jól szolgálja gazdáját. Ám Nyugat-Európában is az a gyártók érdeke, hogy esztendőnként minél több terméküket adják el, ezért egyre inkább előtérbe kerülnek a divatszempontok. így ugyanis — legalábbis erkölcsileg — hamarabb avulnak el ezek az áruk. s ha van rá fizetőképes kereslet, rá lehet venni az embereket, hogy folyamatosan újítsák meg ruhatárukat. A kötöttárugyárban a gyártmányfejlesztési és technológiai főosztályon dolgoznak a tervezők. Egy részük új, korszerű kelmék kidolgozásával foglalatoskodik, s rajtuk kívül öten alkotják a művészeti csoportot. Az ő kezük alól kerülnek ki azok a modellek, amelyek hosszabb-rövidebb pályát befutva, vagy a modellraktárban porosodnak, vagy nagyobb szériában gyártva, megtalálhatók a boltok polcain is. Mint vezetőjük elmondta, sokoldalú kapcsolatban vannak a vállalat más területeivel. Enélkül félkarú óriások lennének, hiszen nekik naprakészen kell tudniuk, hogy hol, mire számíthatnak. Munkájukat ugyanis behatárolja a gyártási technológia, a szalagokon dolgozók képzettsége, ügyessége, és egy sor más tényező. A legfontosabbak talán a vezetés által kialakított kereskedelmi és fejlesztési elképzelések, amelyek olykor alapvetően befolyásolják a tervezők munkáját. Mint például most is: a nemrég átadott beruházás keretében olyan új gépeket is vásároltak, amelyek lehetővé teszik csíkozott kelmék gyártását is, így jelentősen bővültek a lehetőségek. Ezt már ki is használták a művészeti csoport tagjai: a bemutatón látott modellek között sok az új technológiával készült kelméből varrt ruhadarab volt. — Gyakorlatilag mi minden évben vizsgázunk, sőt nem is egyszer — folytatja Bubb Ferenc. — Rendszeresen és külön készülünk például a budapesti nemzetközi vásárokra és a müncheni szakvásárra is. A tervezői munka azonban folyamatos, mert bár már most bemutattuk az 1986-os kínálatunkat, ezekben a napokban már 1987-re készülünk. Fontos is az előretekintés, hiszen a tervezők és a gyár kapcsolata kétoldalú és kölcsönhatást mutat. Nem állítom, hogy mi szabjuk meg, milyen beruházásokba kezdjen a vállalat, de az biztos, hogy a divat követéséhez elengedhetetlenül szükséges berendezések megvásárlását mi is szorgalmazzuk, s véleményünket többnyire figyelembe is veszik. Évente 3—400 modell terve készül el a kis műhelyben. Sorsukat sokminden befolyásolja: az ár, a használhatóság és még sorolhatnánk tovább... Megesik, hogy egy terv azért szorul háttérbe, mert túlságosan szép darab kerekedne belőle, s ezt, ha meg kellene fizetnie a vásárlónak, esetleg sokallná. Mert tény, hogy a szabadidő-ruháknál még ma is a funkció az elsődleges, s a tapasztalatok szerint csak ezt figyelembe véve szabad a divatot is becsempészni az egyes modellekbe. A kötöttárugyári tervezők jól képzett, a világ jelentős cégeinek tevékenységét jól ismerő emberek. Munkájukhoz sok segítséget kapnak, különböző szaklapokat olvashatnak, s évente legalább egyszer mindegyikük eljut valamelyik nagyobb külföldi szakrendezvényre. Rendszeresen hozzájutnak a vállalat exportját lebonyolító Tricotex Külkereskedelmi Vállalat üzletkötőinek űtijelentéseihez is. Bár, mondják, az eddiginél egy kicsit több személyes kapcsolatra lenne szükség, ami kimondatlanul is azt jelenti: többet járva a világban sok benyomást, információt kellene gyűjteni, hogy azután feltöltődve az újjal, szép és praktikus ruhák tervei születhessenek. Furucz Zoltán A hónap végén a Maciiban Klub alakul nagyothallóknak ^ Néhány évvel ezelőtt e j lap hasábjain Dóra Zoltán ^ tollából interjú jelent meg $ a Hallássérültek Szövetsé- ge váci csoportjáról. Ebben £ jeleztem, hogy Vácott is £ szeretnénk megalakítani a % nagyothallók klubját. Mi szükség van erre? — 3 kérdezhetnék. A rádióban televízióban többször hallottuk már, hogy az ország lakossága mintegy 10 százalékának a hallása különböző fokban károsod itt. Iparosodott, motorizált, disrós korunkban rendkívüli mértékben megnőtt a halláskárosodást okozó zajártalom. Ez alól sajnos a mi városunk sem kivétel. Fél százalék Hivatásomból eredően kíváncsi voltam arra, hogy Vácott és körzetében hány nagyothalló embert tartanak nyilván. Ezért megnéztem az SZTK váci kirendeltségén, hogy a területükhöz tartozó helységekben hány ember kapott hallókészüléket. Az összlakosságnak körülbelül 0,5 százaléka. A halláskárosodást sokan még ma sem tekintik olyan ártalomnak, amellyel orvoshoz kell fordulni. Sajnos azok közül is, akik kaptak hallókészüléket, a következő években nem kértek a készülékükhöz tartozékokat, ami azt jelenti, hogy nem használják a készüléküket. Miért? Több okból. Azért, mert nem tudják készüléküket megfelelő módon működtetni, ezért a készülék viselése kellemetlen hatásokat — fülzúgást, fejfájást — vált ki. A hallókészülékek kezelésére, belállítására meg kell tanítani a nagyothalló embereket. Az idegen testet a fülben, a rég nem hallott erős hangot, zajt, az idegrendszernek el kell viselnie, meg kell szoknia. Minél idősebb korban kapja a készüléket, ez annál nehezebben megy. A készülékhez az új tartozékok (elem, zsinór) beszerzése a többnyire idős emberek számára megoldhatatlan probléma (Budapestre kell utazni érte). A halláskárosult emberek nagy része gátlásos. Nehezen tájékozódik, kérdezni nem mer, fél, hogy nem értik meg. Az egykor magabiztos személy elbizonytalanodik, szo- rongóvá válik, visszahúzódik. Ha környezete, családja pasz- szívan szemléli ezt a változást és nem segít, akkor még a családon belül is elmagá- nyosodik. Szakemberek A nagyothallók klubjában szakemberek segítségével áí- hidalhatjuk a nehézségeket. Klubfoglalkozások során előkészítjük és megtanítjuk tagjainkat a hallókészülék viselésére és beállítására. Elektrotechnikai szakemberünk kijavítja a készülék kisebb hibáit, vagy beviszi Budapestre a szervizbe. Ugyanekkor kiváltja a készülék működéséhez szükséges tartozékokat. Ez utóbbival sok fáradságtól és költségtől kíméli meg a klub tagjait. Szeretnénk szorosan együttműködni az üzemorvosokkal, a fülészekkel, segítségüket kérve, hogy a halláscsökkenés negatív hatását minél korábban mérsékelhessük. Amit orvosi beavatkozással visszafordítani már nem lehet, azt megpróbáljuk pedagógiai módszerekkel mérsékelni. Ha a károsodott hallószervet nem foglalkoztatják, akkor működése leáll. Ezért azt hallásjavító készülékkel aktivizálni kell. A beszédmegértési nehézségek leküzdésében segítségül hívjuk a látást. Megtanítjuk a nagyothalló emberekkel szájról leolvasni a beszédet. Hallókészülék, plusz szájról olvasás, egyenlő tökéletes beszédmegértés. Egyéb foglalkozásaink is lesznek. A klubtagság kívánsága szerint orvosi, jogi, irodalmi, politikai, művészet} előadásokat is szervezünk. Talán felyetődik az érdekelt olvasóban a kérdés, hogy a mai gmk-s világban mit kell ezért fizetni? Semmit. A klub kiadásait a Hallássérültek Országos Szövetsége fedezi. A szövetség tagjai évi 40 forint tagdíjat fizetnek. Ez az eszmei összeg a szövetséghez tartozás jelképe. Tagjaink ugyanakkor díjmentesen megkapják a szövetség havonta megjelenő újságját, a Hallássérültek Lapját. Terveinkről beszéltem a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökével, Weisz Györggyel. Ö a legmesszebbmenő támogatásáról biztosította szövetségünket. A városi tanács klubszobáját ajánlotta fel összejöveteleink, klubfoglalkozásaink céljára. Ez a gesztus arra kötelez bennünket, hogy erőnkhöz mérten — a város hagyományaihoz méltón — mindent megtegyünk azért, hogy nagyothalló embertársaink jobban érezzék magukat városunkban. Huszcnküancedikén A városi Vöröskereszt vezetői is felajánlották segítségüket. Augusztus 29-én délután fél 5 órakor a Madách Imre Művelődési Központban (Lenin u.) tartjuk alakuló ülésünket. Szeretettel várjuk sérült hallású embertársainkat és azokat az ép hallású érdeklődőket is, akik szolidárisaknak érzik magukat ügyeinkkel. Addig is bárkinek — személyesen vagy levélben — szívesen rendelkezésére állok. Miké Gyula tanár, a Hallássérültek Szövetsége váci csoportjának titkára ISSN 0133—2753 (Váci Hírlap)
