Pest Megyei Hírlap, 1985. augusztus (29. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

MBS. AÜGWS7TTTS 70.. S WWI7\t 3 A PEST MEGYE! TANÄCS ÜLÉSE • Koncepció öt esztendőre Lapunk első oldalán részletesen tudósítunk a Pest Megyei Tanács pénteken délelőtt, a megyeháza dísz­termében tartott ülésének lezajlásáról. A nagy érdek­lődéssel fogadott napirendi témát — Pest megye VII. ötéves tervidőszakra szóló terület- és településfejlesz­tési koncepciója — előzetesen nemcsak a tanács il­letékes munkabizottságai tárgyalták meg, hanem — amint arról lapunkban beszámoltunk — a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei testületéi szintén. A tegnap meg­vitatásra került javaslatot a megyei párt-végrehajtó- bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságának együttes ülése véglegesítette. így került sor a testes dokumentum — írásban előzetesen eljutott a tanács­tagokhoz —, a szóbeli kiegészítés megvitatására. Az alábbiakban a koncepció fő jellemzőit, a szóbeli ki­egészítésben elhangzottakat és a vitában kifejtetteket foglaljuk össze. ft helyes célokat igazolta az élet Mindennapos tapasztalatainkkal egyezően állapította meg a kon­cepció előterjesztéséhez kapcsolódó szóbeli kiegészítés, hogy a megye a hatodik ötéves tervben társadalmi, gazdasági fejlődése irányait tekint­ve a helyesen meghatározott célok felé haladt, a települések az adott anyagi, pénzügyi lehetőségeken be­lül tovább fejlődtek, a tervezettnél azonban kisebb mértékben javultak a lakosság életkörülményei. Több területen ugyanakkor — mint pél­dául az agglomerációs övezetben, a kistelepüléseken — a feszültsé­gek alig mérséklődtek, sőt, némely helyen jelei vannak felerősödésük­nek. Kimondatott az is a tanácsko­záson: a korábbi évek gyors né­pességnövekedését a rendelkezésre álló erőforrásokkal nem tudtuk a megyében követni, azaz továbbra is nagyok a térségek közötti arányta- lansagok. Nem könnyű gondjaink ellenére — kapott hangot a vitában —, si­került sok területen lényeges hala­dást elérni. Ilyen mozzanat például a kereskedelem bolthálózatának 47—48 ezer négyzetméterrel törté­nő bővítése, az 1981-től az idei esztendő végéig várhatóan felépülő új otthonok serege, aminek hatásá­ra a lakásállomány harmincötezer­rel gyarapodik, amint lényeges eredmény az is, hogy tizenegy to­vábbi . település kapcsolódott be a vezetékes vízellátásba. Kedvező irányban befolyásolta a megye la­kosságának rriindennapjait az is, hogy jelentős fejlesztések terepe le­hetett az egészségügy — a többi kö­zött 553 új kórházi ágyat sikerült a gyógyítás szolgálatába állítani —, s az általános iskolás gyermekek .közül a váltakozó rendszerben ta­nulók aránya negyvenkét százalék­ról 31-re csökken. Igaz — és ezt sem fedte szemérmes hallgatás a vitában —, ez a mérséklődött arány is még mindig a legkedvezőtlenebb az országban. Áz említett és hasonló tényezők adják az alapját a megyei tanács ülésén elfogadott koncepciónak, amelynek fő célja, hogy elősegítse a VII. ötéves tervidőszak legfonto­sabb társadalmi-gazdasági feladatai­nak megvalósítását, a gazdaság in­tenzív fejlődését, az egyes térségek adottságainak jobb hasznosítását, az élet- és munkakörülmények in­dokolatlan területi különbségeinek mérséklését, a települések arányos, tervszerű fejlődését Termeljük meg a kellő fedezetet Ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósításához — és a vita azt bizonyította, a megyei tanács tag­jai jól érzékelik ezt a sorrendet — először a termelőágazatokban kell a megfelelő fedezetet létrehozni. Az iparban a termelés növekedése mellett a termékszerkezet folyama­tos megújítására, a műszaki fejlesz­tés eredményeinek gyorsabb alkal­mazására helyeződik a hangsúly. A mezőgazdasági üzemekben a terme­lés magas színvonalának megtartá­sa mellett fokozott figyelmet kell, hogy kapjanak a fajlagos költségek, a kiegészítő tevékenységben pedig alkalmazkodni szükséges a megvál­tozott piaci igényekhez. Egyetértés fogadta a koncepció­nak azt a részét, amely az ún. ter­me1. • infrastruktúrán belül kiemelt feladatnák nyilvánítja a telefonháló­zat fejlesztését, az egészséges ivó­vízzel való ellátás gyorsítását, va­lamint — az anyagi lehetőségekkel párhuzamosan —, a csatornázás és a szennyvíztisztítás bővítését. Az életkörülmények alakításában meghatározónak jelöli meg a me­gyei tanács ülésén tegnap elfogadott koncepció az alapfokú ellátás javí­tását, a városok és a községek kö­zötti indokolatlan különbségek mér­séklését. Jelentősen előbbre kell jutni az agglomerációs övezetben felgyűlt feszültségek enyhítésében, az ellátás mennyiségi és minőségi jellemzőinek jobbításában. Kiemelt feladat a lakásellátás és -gazdálko­dás fejlesztése, a mennyiségi lakás­hiány további mérséklése, a köz­műves vízellátás és csatornázás, va­lamint az oktatás és az egészség­ügyi ellátás feltételeinek jelentős javítása. Az eddigieknél több gon­dot kell fordítani az intézmények felújítására. Rendkívül fontos mind elvi alap­vetésnek, mind a gyakorlat irány­tűjének az a megállapítás, ami sze­rint a településhálózatot egységes, összefüggő rendszerként kell kezel­ni és az egyes településeket adott­ságaik, a munkamegosztásban be­töltött szerepük figyelembevételével kell fejleszteni. Mint a vita mutatta — hosszú idő gyakorlatával kell szakítani! —, a települések helyze­tének, szerepkörének, fogalmazha­tunk úgy is, fontosságának meg­ítélésében sok még a félreértés, oly­kor a félremagyarázásra is van eset. Kamatoztatható bővülés várható Reálisan azzal lehet számolni, hogy a megye lakónépessége a to­vábbiakban is gyarapszik, a kon­cepció szerint a várható növekedés nyolc-tízezer fő. Ennek is következ­ménye, hogy a foglalkoztatásban —, szemben az országosan érvényesülő­vel — bővülés várható, tizenhárom­ezerre tehető azoknak a tábora, akik az aktív keresők soraiba áll­nak. Ez nem mond ellent annak, hogy — és a felszólalók példákat soroltak a tartalékokra —, a megye valamennyi gazdálkodó egységénél törekedni kell a munkaerő ésszerű kamatoztatására, hiszen például az iparban továbbra is a foglalkozta­tottak lassú fogyatkozása valószí­nűsíthető. A megye foglalkoztatási helyzetére egyébként változatlanul jellemző marad az ingázás, annak minden hasznával és gondjával egyetemben. Átfogó képet adott a koncepció a megyei tanács tagjainak arról, reá­lisan mi várható a megye termelő­ágazataiban a következő öt eszten­dőben. Az iparban például a meg­lévő szerkezet lényegesebb átalaku­lására nem kerül sor, viszont min­den tekintetben meghatározó lesz a hatékonyság javításának mértéke, a jövedelemtermelő képesség alaku­lása. A mezőgazdaságban az előze­tes számítások szerint a termelés 14—16 százalékos .gyarapodása vár­ható. Ehhez azonban a legtöbb te­rületen — az eszközök hasznosítá­sában éppúgy, mint az integráció kínálta előnyök kamatoztatásában —, lényeges lépéseket kell tenni a mai színvonalhoz képest. A közle­kedésfejlesztésben a legfontosabb szerepet a tömegközlekedés igényei­nek jobb kielégítése kell, hogy kap­ja a következő fél évtizedben. Vízgazdálkodási sürgős feladatok Nem szűkölködik a megye sok gondot okozó, fájdalmas helyzetek­ben és ezek egyike kétségtelenül a vízgazdálkodás. Az elsőbbség — és ez a vitában szót kérők teljes egyet­értésével találkozott — minden te­kintetben az ivóvízellátásé, hiszen a megye lakosságának huszonhat szá­zaléka még jelenleg sem élvezheti a vezetékes vízszolgáltatás előnyeit és ugyanakkor több helyen a rendel­kezésre álló víz mennyisége kevés, minősége kifogásolható. l\z elfoga­dott koncepció most már feladatként szabja meg, hogy a tervidőszakban a víztermelő-képesség napi 50 ezer köbméterrel növekedjék, a hálózat bővülése pedig 350 kilométerre te­hető. Megvalósítandó napi 22 ezér köbméter szennyvíz tisztítását ellá­tó berendezés megépítése, a csator­nahálózat legalább hetven kilomé­terre történő bővítése. Ezekkel a fejlesztésekkel lehet elérni — már vagy még mindig csak, e koránt­sem stílusbeli kérdésen több . fal­szólaló is eltöprengett —, hogy a megye lakosságának hetvennyolc százaléka közműves vízzel legyen ellátva, a lakásoknak pedig legalább a tizenöt százaléka kapcsolódjék közcsatornához. E minimálisnak lát­szó haladás is — sokféle forrásból, így a lakosság hozzájárulásából me­rítve — nem kevesebb, mint 3,9 milliárd forintot követel, ám csakis így lehet enyhíteni a többi között Vác, Budaörs, Monor, Gödöllő von­záskörzete sok településének súlyos vízellátási gondjain. Amint elkerül­hetetlenül folytatni kell — bár en­nek pénzügyi fedezete távolról sem rendezett — Érd, Gyál, Dunakeszi vízellátásának javítását, a víznye­rő helyek fokozott védelme érde­kében szintén határozott lépéseket kell tenni. Az energiaellátásban az évtized végére eljutunk oda, hogy a laká­sok kilencvenkilenc százalékában ott lesz a villamos áram. Ehhez — valamint a megépülő lakások be­kapcsolásához —, nélkülözhetetlen 700—750 kilométer hosszúságú kis­feszültségű hálózat és 300—350 transzformátorállomás kialakítása. Szükség van arra is — húzták alá a vitában —, hogy csökkenhessen az ún. zárolt körzetek száma, azaz azoké a területeké, ahol nem en­gedélyezik újabb nagy fogyasztású készülékek bekötését. A mai lehe­tőségek ismeretében a földgázháló­zat bővítésére Isaszegen, Gödön, Racket, én és Gyálon nyílik mód. Változatlanul az alapellátás za­vartalansága a cél a kereskedelmi hálózat fejlesztésében a következő fél évtizedben. Az igények 43—45 ezer négyzetméternyi üzletgyarapí­tást diktálnának, de ennek egy ré­szére ma még nem látható fedezet, éppen ezért a további tervezés so­rán — és itt minden jó lehetőséget kamatoztatni kell, mondta a szót kérők egyike — kutatni kell a leg­szerényebb ilyen célú összegek megszerzésének lehetőségeit is. Mi­vel kevés a pénz, nagy fontosságot kapnak a nem beruházás jellegű ha­ladási módok, mint amilyen a leg­célszerűbb nyitvatartási idő kialakí­tása, a mozgóárusítás megszervezé­se, a hűtőterek maximális haszno­sítása a választék bővítése érdeké­ben. A lakossági szolgáltatásoknál az ellátottsági színvonal javítása már csak azért is elengedhetetlen, mert a megye ilyen tekintetben jócskán elmarad az országos átlag­tól. 1 33 ezer ű] lakás kerülhet tető alá Lámpással is aligha lehetne olyan családot . találni, ahol valamilyen módon ne lenne téma a lakáshely­zet, a lakáshoz jutás. Érthető te­hát, hogy a koncepciónak ez a ré­sze — no meg azért is, mert va­riánsokat kínált fel a döntést ho­zóknak —, megkülönböztetett fi­gyelmet kapott a megyei tanács tegnapi ülésén. Kár lenne szépíteni a helyzetet: nincsen lehetőség vala­mennyi jogos lakásigénylés' kielégí­tésére. A tervidőszakban összesen 33 ezer új otthon tető alá kerülése ítélhető reális célnak, ezen belül a megyei tanács azt a variációt fogad­ta el, amely 625 szociális bérlakás felépítését szabja meg feladatként, ehhez igazítva a céltámogatások rendszerét. A testület egyetértett az­zal, hogy a megyében a következő öt. esztendőben is a magán erő«, azon belül az ún. egyedi — csalá­di házas — építés lesz a meghatá­rozó. Ilyen formában húzzák fel 31—32 ezer új otthon falait, ebből ötezer formálódik ki telepszerűen. A jelzett és reménybeli lakás­mennyiség megvalósulásának elen­gedhetetlen feltétele — és a koráb­bi tapasztalatok birtokában a me­gyei tanács ezt aláhúzta —, a telek­ellátás javítása. A már meglévő le­hetőségek mellett 13—14 ezer új tel­ket kell kialakítani, s ez a feladat © Fő helyen az alapellátás • Egységes lesz a pénzalap © Sokat segítő összefogás a városokban, valamint az agglome­rációs övezet legtöbb településen nem tartozik majd az egyszerű dol­gok közé. Mind mennyiségileg, mind minő­ségben a jelenleginél jobb egészség- ügyi és szociális ellátás lehetőségét körvonalazza a megye hetedik öt­éves tervének koncepciója. Alapve­tő cél a járóbeteg-ellátás feltételei­nek jobbítása. Ennek érdekében — és a területi aránytalanságok mér­séklése okán —, tizenkét új orvosi körzetet alakítanak ki, a gyermek- orvosi hálózat kiépítése pedig újabb tizenkilenc körzettel folytatódik. Nagykőrösön és Dunakeszin befe­jeződik, Budaörsön megkezdődik a szakorvosi rendelőintézet építése, a tervidőszak végén nekiláthatnak a gyáli rendelő megteremtésének. Több helyen — például Szobon, Er­den, Nagykátán, Dabason — a meg­lévő intézmény bővítésével hoznak létre kedvezőbb feltételeket. Az idősekről történő gondoskodás egyik eleme, hogy a következő fél évtizedben 250 új szociális otthoni helyet hoznak létre a megyében, a házi gondozásban részesülők száma pedig nyolcszáz fővel gyarapodhat. Lassan enyhülhet az oktatás terhe Kemény próba előtt áll a megye oktatási intézményeinek hálózata, hangzott el a megyei tanács teg­napi ülésén, hiszen a következő fél évtizedben az a sajátságos helyzet jön létre, hogy mind az általános, mind a középiskolákban egyszerre lesz magas a tanulólétszám. Az óvodás korúaknái minden korábi- nál jobbak lesznek az elhelyezési lehetőségek, a gyermekek 98 száza­léka a tervidőszak végére felvétel­re kerülhet ezekbe az intézmények­be. A jövő évben lesz a megyében a legmagasabb az általános iskolá­sok táborának létszáma; 123 600 fő oktatásáról kell gondoskodni. Az évtized végére ez a szám várha­tóan 105 ezerre mérséklődik, ám területenként lényegesek lesznek az eltérések, így például az agglome­rációs övezet településein a zsú­foltság csak csekély mértékben csökkenhet az alapfokú oktatás­ban. A tanteremfejlesztésnél a me­gyei tanács ismét változatok között döntött, azt a variánsot fogadta el, amely — a céltámogatás összegének módosulását tükrözendő —, a meg­szüntetéseket is figyelembe véve, 386 űj osztályteremmel bővíti a tárgyi környezetét az oktatás első lépcsőjének. A középiskolák esetében a folya­matban lévő fejlesztések mielőbbi befejezése áll a középpontban — Nagykátán, Gödöllőn, Vácott, Száz­halombattán —, ugyanakkor mér- legelendőnek ítéltetett a további tervezőmunkában öt új iskola — Gödöllőn, Dunakeszin, Szigetszent- miklóson, Cegléden, Kerepestarcsán — létrehozása. Még a tárgyi feltételek égetően szükséges javításánál is lényegesebb a személyi feltételek kedvezőbbé té­tele az oktatásban. Volt, aki már- már reménytelennek ítélte a 4500— 5000 új pedagógus alkalmazását, ám a megyei tanács úgy ítélte meg a dolgot, hogy minden elképzelhstőt el kell követni a frissen végzett pe­dagógusoknak a tanításra való meg­nyerésére. Amibe beletartozik az elhelyezési, letelepedési lehetőségek mainál változatosabb formai esz­köztára. Rangsort tartva szabadon dönthet Mindaz, amit eddig vázlatosan az olvasó elé tártunk a megyei tanács tegnapi ülésén elhangzottakból, szo­rosan összefügg a tanácsi gazdál­kodás új rendszerével, mely 1985. január elsején lép életbe. Alapvető vonása a tanácsi gazdálkodás to­vábbfejlesztésének — és ez, amint a vitában elhangzott, nem okvetle­nül csal mosolyt mindenki afeára —, hogy tovább növekszik a helyi tanácsok gazdasági önállósága, dön­tési lehetősége és ugyanakkor a döntésekért viselt felelőssége. A jö­vő esztendőtől kezdődően — és er­re. hangzott el több felszólalásban is, időben fel kell készülni a helyi tanácsoknál minden tekintetben — egységes tanácsi pénzalap lesz, amely tartalmazza a működtetés, a fenntartás, a fejlesztés bevételeit és a korábbinál rugalmasabb gazdál­kodást tesz lehetővé. Oldódnak a gazdálkodásra vonatkozó kötöttsé­gek, jó néhány kötelező központi előírás, illetve átcsoprtosítási korlá­tozás megszűnik. A tanácsok a működtetés értelemszerű elsőbbsé­gét szem elől nem tévesztve, sza­badon dönthetnek pénzüknek mű­ködési, fenntartási, fejlesztési célú megosztásáról, kiadásáról. Amihez elengedhetetlenül kapcsolódik a tervezőmunka demokratizmusának fokozódása, a tanácstestület már a koncepciókészítés szakaszában ál­lást foglal az előkészített javasla­tokról, ezzel meghatározva a to­vábbi tervezőmunka útját. A me­gyei tanács úgy határozott, hogy a megyében a tanácsok a VII. ötéves tervben adjanak kiemelt szerepet a lakásépítésnek és -gazdálkodásnak, az egészséges vizet szolgáltató há­lózat és a csatornahálózat fejlesz­tésének, az általános és a középis­kolák intézményrendszere gyara­pításának, valamint a szakorvosi munkahelyek növelésének. Tanácsi és vállalati közös forrásokból töre­kedni kell a kereskedelem üzlethá­lózata bővítésére, az ABC-áruházak kialakítására vonatkozó program folytatására. Ezeknek a prioritásoknak a szem előtt tartásával foglalkozott a megyei testület az ún. normatív fejlesztési támogatások — a fejkvóta szerinti pénzalapok — meghatározásával, itt is több lehetőséget téve mérleg­re. A mai számítások szerint a me­gyében az 1986. és 1990. közötti idő­szakban az egységes pénzalapba összesen 56,2 milliárd forint kerül bevételként. Ennek az összegnek a felhasználása nem csupán hozzáér­tést, megfontoltságot, hanem nagy felelősségérzetet is követel, hiszen — akár figyelmeztetés is lehetett némelyek számára a szóbeli kiegé­szítésnek ez a része — nincsen ki­zárva sem elvileg, sem gyakorlati­lag egy-egy tanácsnál a túlkölteke­zés veszélye, ám annak minden kö­vetkezményét a testületnek, tiszt­ségviselőinek kell a vállára vennie, a személyi konzekvenciákkal egye­temben ...! Egyeztethetővé tett irányokba!! A megyei tanács, jóváhagyva a VII. ötéves tervidőszakra szóló te­rület- és településfejlesztési kon­cepciót, intézkedett a pályázattal elnyerhető céltámogatások rendsze­réről, majd javaslatokat fogadott el a helyi tanácsok tervkoncepciói­nak kialakításához, ezekben felvá­zolva azokat az összefüggéseket, amelyek a helyi és a megyei kívá­natos fejlesztési irányokat egyeztet- hetová teszik. Határozati részben összegezte a megyei tanács azokat a feszültségeket, amelyek a jelenle­gi ismeretek birtokában, fedezeti források figyelembevételével, nem ítélhetők enyhíthetőnek. A koncep­ció most már a további tervező- munka kötelező erejű alapjává lett. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents