Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1985. JÚLIUS 1., HÉTFŐ Válaszol egy autóalkatrész-kereskedő Mindenhez mindent keresnek 2 Az országban több mint egymillió-háromszázezer ^ gépkocsit tartanak nyilván, ami jó. Az állomány átlag- ^ életkora hat-hét év között van, ami rossz. Mindezek } függvényében az alkatrészellátás olyan kérdés..., ami í milyen? A kocsikon elromolhatnak alkatrészek, a kor- róziQ is végzi alattomos karosszériaromboló munkáját. / tehát loholunk hol ezért, hol azért. Néha hisztiiünk is... Hiába, ideges sport a mienk He hogy látja ugyanezt a pult másik oldalán álló, az autóalkatrész-kereskedő? Ezt megtudakolni kerestük fel Zentner Lászlót. — Elöljáróban egy közkeletű Vélekedés: ha valamit nem kapunk az állami üzletben, csak maszeknál, már vádoljuk, azért lehet ez így, mert ő kap­ta meg, vagy a boltból vette. Két forrásból — No. hát ez nem igaz! Be­szerzéseinknek alapvetően két forrása van: Az Autótechnika Vállalat, valamint a különbö­ző alkatrészgyártó kisiparo­sok. Míg az állami üzletek fS3k a vállalattól vásárolhat­nak, mi — mivel tőlük sem ele­gendő mennyiségű, sem meg­felelő kínálatú árut nem ka­punk — az utóbbi forrásra va­gyunk utalva. De mondok más példát is. A Zsiguli vezérten- gelye, ha van, nálunk is, az állam,; boltban is, 1950 forint. A vásárló nálunk ezt az árat sokallja, s mindenféle ár­emelkedésre gyanakodik. Per­sze ez maszek gyártmány, s ha lenne eredeti gyári, az va­lóban ezerszáz körül, lenne ... De nincs. — Ezek szerint vannak hiánycikkek... — Sajnos. Zsiguli bal ajtó­zárát meg Wartburg-henger- fejet én két éve nem láttam az országban.,. Soroljam to­vább ...? — Maradjunk még az Autó- technika Vállalatnál. Ügy tu* dom. velük szerződést is kell kötni. — Ez sem egyszerű. Persze, ha be lehetne tartani — vagy tartatni ■—, nem lenne az rossz. A keretszerződés szerint mond­juk. háromszázezer forint érté­kű alkatrész szállítását vállal­ják. S kikötik az általunk al­kalmazható maximális árakat vagyis az árrést, ami kilenc százalék. — Ami egyébként mennyi? — Változó, a legmagasabb huszonöt százalék körüli. Ezt az ellenőrzés még tisztességes­nek ismeri el. Biztos a fékcső Térjünk vissza a szerződés­hez, a baj ott kezdődik, hogy a háromoldalas megrendelő­ből tíz százalékot ha kapunk. S azért is el kell menni Gödöl­lőre. Ha meg nem megyünk, felbontják a szerződést. Leg­utóbb 300 forint értékű árut kaptam, a benzin minimum öt százalékba került, s az árrés 27 forint... — Tehát marad a kisiparos. — Pontosan. Ez tulajdonkép­pen a vásárlónak is jó, hiszen közvetlenül beszerzésről van szó. tehát nem drágul az áru­cikk. — S a minőségük? — A KERMI által megvizs­gált termékek jók, bár az is kétségtelen, hogy a termelő erre a próbára nincs rákény­szerítve. Mindenesetre én csak ilyeneket tartok. Aztán persze figyelem azt is, miből hoznak vissza, mert hibás. Ha észre- veszem, hogy valamiből nagy a selejthányad. a készítőjétől nem veszek. Aztán az ilyennek híre is szalad, s egyfajta ver­seny alakul ki, aminek az eredménye az egyre jobb mi­nőségű árucikk. Árulok Zsigulihoz tárcsafék- munkahengert. soha nem volt még rá panasz. Tehát végered­ményben egyre jobb minőségű és egyre olcsóbb cikkek jelen­nek meg a kisiparosok termé­kei között. — S ez az ellátási rendszer változatlan marad? — Nem. Információink sze- rint_ bizonyos szigorítások vár­hatók. Bizonyos termékekre kimondják, hogy csakis szer­vizben beszerelhető, tehát mi már eleve nem kapunk belőle. A hátulütő mindössze annyi, hogy ezt az elvet a gyári al­katrészekre vonatkoztatják csak. Tehát a gyári vezérmű- tengelyt csak a szerviz szerel­heti be míg a maszekot bárki. Logikus...? — Lehet-e valamilyen típus­ra vagy azon belül alkatrészre a .,legjobban keresett” címkét aggatni? — A helyzet az. hogy min­denhez mindent keresnek. Mi­után a kocsi legnagyobb erő­A sok videofilm után jú­nius 27-től 30-ig a ceglédi filmszínházban is láthattuk az igazi Bruce Leet, akinek az eredeti neve Lí Yuen Kam, 1940-ben született San Fran­ciscóban. és ott keresztelték el Bruce-nak. Később szülei­vel visszatért Hongkongba, ahol apja színészként dolgo­zott. Hongkongban egészen serdülő koráig csibészbandák­kal kóborol és állandóan ve­rekszik, majd 13 esztendősen megismerkedik a kung fu wing chun nevű harcmodor­ral. Felnőtt korában szakít\a hagyományos kung fu-val, és 1958-ban áttelepül az USA-ba. Ott kialakít magának egy kü­lönös, filozófiával átszőtt ut­cai harci formát, és azt művé­szetté fejleszti. Ebben a jeet kuné dónak nevezett harcművészetben nem ismer el semmilyen fel­állított harci dogmát. Testi képességeit a tökélyre fej­leszti, izomzata az 56—58 kg- os súlyához és 170 cm-es ma­gasságához viszonyítva elké­pesztő, gyorsasága túlszárnyal­ta a legnagyobb profi karaté- sokét és bokszolókét. Életében senki sem tudta legyőzni, ezért nem becsülte a versenyeket semmire. Első­sorban harcművész volt és csak másodsorban filmszínész. Krimi A főhős, egyszerű öltözé- kű, jellegtelen ábrázatú, keszeg ember vitamin után nyomoz a ceglédi piacon. Lopva kémleli a zöldsé­gesrekeszeket metsző pil­lantása elől rémülten búj­nak el a senyvedt, ám mé­regdrága hegyes paprikák, halk sikollyal áléi a para­dicsomos kupac ártáblája. De a keszeg ember to­vább nyomoz, mit sem tö­rődve a hajmeresztő össze­gekért mért harapnivaló- val, inkább szellemének igyekszik tápot szerezni. A könyvárus pultján fürkész. — Hm, hm, valami jó krimit keresek. — Ehol ni. uram, ez mind príma bűnügy, higy- gye el! Ha még emezt ol­vassa, ötször is felriad éj­jel. Garantáltan. — Az ám, de én éjszakás műszakban dolgozom. Azért kell a könyv. próbája a műszaki vizsga, s azt nagyjából mindenki tudja, hogy első fékcsövet cserélni kell, mert különben kilencven- frázalékos valószínűséggel nem faléi meg a járgány, ezt viszik. — Előfordulhat olyan eset, hogy itt fekszik az áru, másutt meg nincs. Átadhatnak-e egy­másnak ebből? — Hivatalosan erre nincs le­hetőség, pedig egy börze jóté­temény lenne. Napi tizenkét óra — Végezetül: mennyit kell dolgozni autóalkatresz-keres- kedőként? — Reggel héttől este hétig nem vagyok otthon, s ezen idő túlnyomó részét itt töltöm. Csak a felszerelési dolgokból nem lehet megélni, alkatré­szekért el kell járni vidékre. Mindazonáltal sokszor az az érzésem, talán túl sokunknak adtak iparengedélyt. — Tehát nem nyugdíjas ál­lás? — Ezt most még nem tudni, de szeretem csinálni... B. O. Filmjeiben a természetes va­lóját adja, semmilyen, a tes­tével kapcsolatos trükköt nem alkalmaz. A Sárkány közbe­lép címűben az igazi gyorsa- ságát és . erejét akarta meg? mutatni. Ezen a filmen kívül még négy (Sikerprodukciónak volt a főszereplője. Filmjei­ben ereje, gyorsasága és ere­detisége miatt csodálták. 1973. július 20-án, 33 éves korában halt meg. Versenyizgalom, érem a nyakban, Himnusz, meghatott­ság, mind-mind csak egy pil- ianalnak tűnik. S mégis. Mi rejtőzik mögötte? A CVSE sportakrobatika szakosztályának tagjaival hosszasan elbeszélgettem. Megpróbáltam kerülni a hi­vatalos hangnemet. Kérdések, válaszok röpködtek, egymás szavaiba vágva mondta mind­egyikük a magáét. — Itt mindenki magyar bajnok, sőt, nemzetközi baj­nokságon is remekül megáll­tátok a helyeteket. Mi ennek a titka? — Sok nincsen. Keményen edzünk, ha eljön a verseny­időszak, megpróbáljuk ma­gunkból kihozni, amit úgy gondoljuk, hogy bírunk — mondja Tímea. — Na persze, Laci bácsi is segít ebben. Bő­ven. Ha eljön az idő, nincs kímélet. Mindenki helyeslőén bólint: nincs kímélet. Felkavar a kér­dés. — Mi az, hogy nincs kímé­let? — Hát ezt nehéz pontosan megmondani — ránt egyet a vállán Kitti. — Idegbajig dol­gozunk, mindennap edzés, és elég sokat sírunk is. De mi is tudjuk, hogy ez értünk tör­ténik. Néha hisztizünk is. Ilyjnkor Laci bácsi megpró­bál megvigasztalni minket. Ez általában sikerül is neki. — De itt főleg Kati néni a vigasztaló, a „pedagógus lé­lek”, s gyakran ad erőt, hogy folytassuk a munkát — mond­ja Ramóna. Váradi László egy kétrészes zsámolyon áll, onnan irányít, ellenőriz, korhol, oktat, s néha dicsér. Főállásban edző. Megpróbálja kézben tartani a társaságot, ezért igazán min­dent megtesz. Hogy mit, arról a gyerekek így beszélnek. — Jaj, nagyon sokat. Min­den évben megrendezünk egy Télapó-estet, egy karácsony­estét, névnapokat tartunk, ^zgietésnapokát is, s minden v’érlény után bankett... — sorolja lelkesen Anita. — Például a Télapó-esten csomagokat csinálunk, bedo­báljuk egy zsákba és onnan húzunk. Persze, ilyenkor nem arra törekszik az ember, hogy az övé legyen a legértéke­sebb, hanem arra, hogy va­lami mókás ajándék legyen benne. Ezeken aztán jókat le­het nevetni — meséli Tünde. — Az edzésen kívül mire jut időtök? A válaszok nem dőlnek. Hallgatnak. Vagy inkább gondolkoznak? Nem tudom. — Szinte semmire. Még szom­baton is van edzés a hajtásos időkben. Utána meg tanulás. Vagy előtte. De Inkább előtte. Ügy jobb. Az edzés után in­kább alvás, de sok — szól is­mét Tímea. — Az iskolában általában nem veszik figyelembe, ha nincs kész egy házi, hogy ed­zésen voltam. Ott a verseny a szent. Még jó, hogy azt el­nézik. Nekem az edzés az olyan, mint másnak a mozi vagy a diszkó. De én vállal­tam, s még ezzel nem éltem vissza soha — teszi hozzá Barbara. — Igen, nálunk is ugyanez van a gimiben. Csak a ver­seny. Az a baj, hogy azt is ritkán veszik figyelembe, igaz, sokat hiányzók is emiatt — mondja Mónika. — Az edzőtökkel milyen a kapcsolatotok? — Már teljesen kielemez­tük. Nagyjából tudjuk, hogy milyen ember. Van, amikor mérges, akkor megpróbáljuk felvidítani, máskor csak tart­juk a színvonalat. Versenye­Ráncos arcok, reszkető ke­zek, derűs jókedv. Ez jellem­zi a ceglédi Egyesített Szociá­lis Intézmény lakóit. Feledik a gondot, túlteszik magukat az öregség időről időre táma­dó láb- és derékfájásain. Szü­letés- és névnapot, anyák nap­ját, nőnapot, télapót, kará­csonyt ünnepelnek. Az öröm­be azonhan . üröm is vegyül Még kevesebb a férőhely, mint eddig. Hogyan lehet ez? — kérdeztük Plangár . Józsefnét, az intézmény vezetőjét. — A meglevő otthon 115 fé­rőhelyes, és hozzá tartozik a 25 embert befogadó idősek napközi otthona. Négy pavilo­nunk van, ebből két női és két férfi. A múlt évi korszerűsí­tés ugyan kényelmesebbé tet­te a fűtést, de mégis gondokat okozott. A gázkonvektorokat ugyanis az ablak alá kellett helyezni, így több ágyat nem tudtunk visszaállítani eredeti helyére. Helyhiány miatt mái arra sem találunk megoldást, hogy a házastársak együtt ma­radjanak, így személyes bele­egyezéssel külön laknak. A szobák 4—5 ágyasak, elég zsú­foltak. — Milyen kiutat leltek? — A városi tanács a mel­lettünk levő üres lakóházat megvette. Július elsejével meg­kezdődnek a belső munkák: festés, mázolás, ami nagyrészt saját erőből és társadalmi munkából származik. Nagy se­gítséget nyújtottak eddig is a ceglédi Lenin Tsz dolgozói, akik az otthon tatarozásában az oroszlánrészt vállalták. Fel­ajánlásuk ezzel nem ért véget, hiszen — mint mondták — munkájukra továbbra is szá­míthatunk. — Mikorra várható a be­költözés? — Augusztus első napján szeretnénk birtokba venni az új részleget, ami 12—13-mal növeli a befogadóképességet. A felszerelési tárgyaink többnyi­re megvannak, így a berende­zés bizonyára nem jelent majd gondot. — Mennyire változatos az itt élők élete? — Munkaterv szerint dol­goztuk ki programjaikat. Min­den ünnepről megemlékezünk, amiben a helyi óvodások, is­kolások is segítenek. Ilyenkor saját készítésű apróbb ajándé­kokkal kedveskednek az idős emberek a gyerekeknek. Az énekek, versek, jelenetek sok­szor egy-egy könnycseppet is kicsalnak szemeikből. Farsang­kor például mindenki jel­mezben jelenik meg, ez alól az intézmény dolgozói sem kivé­telek. Kirándulásokat is szer­ken néha elengedjük magun­kat, akkor aztán jaj nekünk. De ilyesmi nemigen szokott történni. És ha netán mégis balul sül el egy gyakorlat, hát istenem. Laci bácsi kegyesen megbocsát, és akkor sem szid, hanem kielemzi, hogy mi volt. a baj — mondja Tímea. — Igen, lehet vele beszélni. —■. Mármint olyan értelemben, hogy meg lehet neki mondani, Laci bácsi kérem, én most ide­ges voltam, nem tehetek róla.* Megértő. De nem szereti, ha túl gyakran vagyunk idege­sek. Éz természetes. Én sem szeretném — magyarázza ne­vetve Ramóna. m V — Néha vannak összeütkö­zések, de hamar el lehet eze­ket is simítani. „Ideges” sport ez. Volt úgy, hogy már bőg­tünk mérgünkben, és ő mégis hajtott bennünket. De érthető. És mi is tudjuk, az kell, hogy hajtson minket. Sokáig beszélgettünk még apró-cseprő dolgokról, milyen csintalanságokat csinálnak az edzéseken, s otthon miként vélekednek erről. Szóval elég jól elültük az időt, mire egy harsány kiáltás: — Na, elég volt a fecsegés­ből, lányok! Gyerünk! Min­denki a saját dolgára! A ripor­ter úr majd megértő lesz! — harsogta Váradi László és egy elnéző mosolyt küldött felém. J. J. vezünk, amelyekre a patroná­ló vállalatok adnak autóbuszt. — Virágokkal teli, tágas ker­tet ölel körbe a pavilonrend­szer. Ezt a szép területet is kihasználják? — Kertészünk a lakókkal együtt tartja rendben az ágyá- sokat. Nem feledkeznek meg sohasem az időszerű munkák­ról. így szép környezetben ün­nepiünk. A • szalonnasütés és ä táncmulatság nem ritka ná­lunk. A mozgásukban korlá­tozott lakók is velünk örülnek, hiszen őket is kisegítjük kis udvarunkra. Többen szeretnek mozogni, ezért sportdélutáno­kon labdsjzunk. A vitakört is a szabadban tartjuk, s csak a filmvetítésre megyünk be va­lamelyik pavilonba. — A lakókat bevonják-e a közös otthoni munkába? — Igen. Szívesen vesznek részt a könyvcserében, mű­ködtetik a házi büfét, szorgos- kodnak a konyhában, s szépí­tik. gondozzák otthonunkat Sajnos pénzkereső szervezett munkán helyhiány miatt nem tudnak részt venni, pedig jól jönne nekik az így keresett mellékes. — Sokat várunk a készülő épülettől. Tudjuk, hogy bár nem old meg mindent, de bi­zonyára enyhíti gondjainkat. Szalánczy Irma Kertmozi. Segítség, fel­szarvaztak ! A tervek szerint épp ezzel a filmmel nyitja meg nyári eseménysorozatát a ceglédi nyilvános kertmozi. KISZ-es kezdeményezés nyo­mán, több szerv segítségével első ízben július 1-én este 9- kor kezd peregni a kópia a Vasutas Klubkönyvtár udva­rán. Ettől fogva (egészen augusztus végéig) minden hét­főn és csütörtökön estvéli ki­lenckor startol egy-egy színes film, működik a szabadtéri mozi. Diákigazolvánnyal ked­vezményes árú jegyet lehet váltani. Reménykedünk, hogy minderre az időjárás is áldá­sát adja. Garage névvel garázsépítő szövetkezet tart alakuló köz­gyűlést július 3-án 17 órakor a városi tanács nagytermében. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Nyári tábor? Csak annyi biztos, hogy tábor névre hall­gat az a vakációs intézmény, amit a Budai úti iskolában hétfőn megnyitottak. Szélvi­harral indult, esővel folytató­dik. ISSN oisy-asoo (Ceglédi Hírlap) Plavecz Tamás A meggy után a barack A tanév befejezte óta szedik a meggyet a Táncsics iskola diákjai a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vál­lalat ceglédi gyümölcsösében. A meggy után a sárgabarack következik. Apáti-Tótit Sándor (elvétele A Sárkány közbelép Idősek háza Augusztusban költöznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents