Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
1985. JÜLIUS 6. SZOMBAT MEGALAKULT A PEST MEGYEI TANAGS BALOGH LÁSZLÓ: HA VASI A választék jogos igényeinek feleljen meg a testületi munka A megyei tanács újonnan megválasztott elnöke a tegnapi ünnepi tanácsülésen beszéde bevezető részében köszönetét mondott a bizalomért, amelyet maga a többi tisztségviselő és a végrehajtó bizottság más tagjai kaptak. Mint mondotta, ez a bizalom a szó nemes értelmében kötelez több munkára, még nagyobb felelősségre, arra, hogy a következő öt esztendőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága minden tekintetben segítője legyen a megyei vezető testületek tevékenységének, és ugyanakkor jól éljen a reá ruházott jogokkal. Balogh László a továbbiakban rövid áttekintést adott az előző megbízatási ciklus eredményeiről. Mint megállapította, a megyének — ha több tekintetben visszafogásokkal is — sikerült töretlen _ gyarapodást elérnie a lakosság élet- körülményeinek korszerűsítésében és javításában. Ezt a többi között olyan tények bizonyítják, mint a magánerős lakásépítés nagy száma, a közműhálózaton belül a vízellátás bővítése, amint sikerült haladást elérni a gyermekintézmények és az alsó fokú oktatás területén is. Mindezekben és más dolgokban szintén fontos szerepet játszott az a jellemzője a tanácsi munkának, hagy a legutóbbi fél évtizedben korszerűsödött a testületi tevékenység. Mind a megyei tanács, mind a helyi testületek a korábbiakhoz mérten sokkal felelősebben, elemzőbben, bizottságaikra jobban támaszkodva látták el feladataikat, több volt az alkotó vita, igényesebb a napirendek tárgyalása. Arra van szükség, hogy ezen az alapon folytatódjék azok áldozatos munkája, akik most kaptak újabb öt esztendőre, illetve első ízben megbízatást választóiktól, tanácstagtársaiktól, és akiket ez a megbízatás felelős munkára kötelez. hogy a tanácsok döntő többsége valóban megfelelő gazdája területének, képes a tartalékok feltárására, a gazdálkodás korszerűsítésére, azoknak a forrásoknak a megjelölésére, amelyek helyben a jó célok érdekében összefogják a lakosság majdnem egészét. Elismerés Itt van a helye annak — hangsúlyozta a továbbiakban a megyei tanács elnöke —, hogy őszinte köszönetét mondjak mindannyiunk nevében azoknak, akik különböző okok miatt nem kerültek ismét megválasztásra, nem tagjai valamely tanácsi testületnek, de feltételezhető, hogy ha munkájuk, egészségi állapotuk engedi, akkor a közélet más területein kamatoztatják megszerzett tapasztalataikat. Elismeréssel kell szólni arról, amit így lehet megfogalmazni: a megbízatási ciklus utolsó napjáig valamennyi tanácsi tisztségviselő, a végrehajtó bizottságok, a tanácsi testületek becsülettel, nagy felelősséggel látták el teendőiket, ezzel is tanúbizonyságát adva, mennyire komolyan vették a választóktól kapott felhatalmazást. Ügy hiszem, erre a magatartásra a jövőben is nagy szükség lesz. A változások korát élik át a tanácsok is ezekben az esztendőkben — folytatta beszédét a megyei tanács újonnan megválasztott elnöke. Utalhatok itt a járások megszüntetésére, a közigazgatás ezzel együttjáró átalakítására, a tanácstörvény módosítására, az új választójogi törvény gyakorlati érvényesülésére, s természetesen arra is, hogy ebben az időszakban a népgazdaságra háruló terhek nem hagyták érintetlenül a tanácsi gazdálkodást sem. A nehéz időszak, a sokféle próba tgy vélem azt bizonyította, ii a fontos? A változások magukkal hozták. a tanácsok önállóságának jelentős növekedését. Ma már az állampolgárok ügyeinek döntő részét helyben intézik, amint a korábbiakhoz mérten a legfőbb fejlesztési kérdésben is helyben születik meg a döntés. Ez a megnövekedett önállóság érthetően előtérbe állítja a tanácsok tömegkapcsolatait, a tanácstagok és a lakosság viszonyát, minden napos eszmecseréjét. A demokratizmus rendkívül fontos alapköve ez, mert hiszen a választók egyre nagyobb rétege érzi úgy, hogy véleményére, döntésére ne csak öt évente egyetlen alkalommal, a szavazás napján legyen szükség, hanem a megválasztottak ezt igényeljék folyamatosan és rendszeresen miden lényeges kérdésben is. Fontos azonban — hangsúlyozta Balogh László —, hogy mindenütt jól értelmezzék azt: mi a fontos? Adott esetben ugyanis az állampolgár számára a saját ügye, a saiát elintéznivalója a legfontosabb, és a tanácsi szakigazgatás minden dolgozójának ezt érzékelnie kell munkájában. Éppen ezért nagy szükség van arra, amit úgy fogalmazhatunk meg, hogy növekedjék a testületek ellenőrző szerepe, a szakigazgatás feletti átfogó felügyelete. Ez is része a szocialista demokráciának, s nem is lényegtelen eleme. Beszéde további részében a testület vezetője a megyei tanács növekvő felelősségét taglalta, hiszen a helyi önállóság és a megyei testület adta irányítás nem összeférhetetlen, sőt, egymást szervesen kiegészítő tényező. A koordináció, a népgazdasági érdekek és a helyi érdekek egyeztetésének seregnyi olyan területe van, amely közéopontba emeli a testületi tevékenységet, amint ezt teszi a tanácsok gazdálkodásának új rendszere is, amely 1988. január 1-től lép majd életbe. Ez az új rendszer jogos várakozásokat kelt olyan értelemben, hogy elősegíti a központi és a helyi erőforrások célszerű hasznosítását, a helyi tartalékok feltárását, s nem utolsósorban a lakosság áldozatos társadalmi munkájának hasznosítását. Éppen ezért mind a helyi testületek, mind a megyei tanács munkájában az elvekre, az irányokra jut a hangsúly, hiszen elveszni a részletekben annyi, mint szem elől téveszteni a lényeget. A megyei tanácsi testület munkájának legfőbb irányát is — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa határozatának figyelembevételével — úgy célszerű megszabni, hogy mindenki előtt tiszta, elvi alapokon, az elvi irányítást gyakorolja a testület, mert ezzel adhatja a legnagyobb segítséget a helyi munkához. Ugyanakkor szükség van arra is. hogy a megyei tanács a területfejlesztési érdekek tiszteletben tartásával koordinálja az olyan fejlesztéseket és terveket, amelyek nem köthetők egy-egy közigazgatási egységhez. Az olyanokat, amelyek nem. maradnak meg közigazgatási határon belül, hanem túllépnek ezeken a határokon, több közigazgatási egységet fognak át, a lakosság nagy csoportjának mindennapjait érintik, befolyásolják kedvezően. Ma még korai lenne arról beszélni, hogy a hetedik ötéves tervben milyen fő irányokat szükséges és lehetséges követni a megye fejlesztésében, de bizonyos, hogy az esztendő vége felé minden tanácsi testületben — és remélhetően itt a megyei tanácsban is — élénk lesz a vita, forró a vélemények csatája. Az öt évre szóló fejlesztési elképzelések megfogalmazása és határozattá emelése az első igazi nagy próbája lesz a választók szemében a tanácsi testületeknek, hiszen a frissen kapott megbízatást ugyan már addig is gyakorolni kell sok kérdésben, de az első nagy, átfogó problémakör a tanácsi gazdálkodás hetedik ötéves tervének véglegesítése lesz. Jó alapokon Szavait a megyei tanács elnöke a következőikkel fejezte be: társadalmi, gazdasági fejlődésünk nem könnyű időszakban van és ezt akaratlanul megmutatta hazánk lakossága előtt a párt XIII. kongresszusa. Ne feledjük: a mögöttünk levő öt esztendő sem volt könnyű. Éppen ezért joggal hiszem, hogy a megye a megtett útra alapozva a következő öt évben is folytatni tudja fejlődését, és ebben a fejlődésben a maguk rendkívül fontos szerepét maradéktalanul betöltik azok a tanácsi testületek, amelyek minden tagjának, minden tisztségviselőjének erről a helyről is sok sikert, jó munkát kívánok. Ugyanezt kívánom valamennyiünknek, a megyei tanács tagjainak, mert hiszen ami reánk vár, ahhoz kell Is erő és egészség. linden tekintetben formálok korszerűbbé az irányítást A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az alakuló tanácsülésen elmondott beszéde bevezető mondataiban tolmácsolta a Központi Bizottság, a Minisztertanács üdvözletét Pest megye alakuló tanácsülése résztvevőinek, a megyei tanács megválasztott tagjainak. Ez az üdvözlet egyben — mondotta — felkérés is a közös munkára. az együttműködésre a megoldások mindenkit kielégítő keresésére. Fontos útravaló Havasi Ferenc beszéde ezt követő részében azt hangsúlyozta. hogy Pest megye az ország jelentős szerepű közigazgatási területe, nemcsak gazdasági, hanem más értelemben is, például kulturális vonatkozásban. Ez a jelentős szerep — folytatta szavait — egyben fontos kötelezettségek meghatározója is, s ezeknek a kötelezettségeknek megfelelni nemes megbízatása, joga és egyben lehetősége a megyei tanácsnak. Pest megye gazdasági, társadalmi fejlődése, akár a termelő, akár a nem termelő területeket nézzük is, sokféle feszültséget hord magában, de tagadhatatlan sokfélék az eredmények is. Feltételezhetjük: ezeknek az eredményeknek nagy szerepük volt abban, hogy a megyében jó hangulatúak, aktívak voltak a jelölő gyűlések mind az országgyűlési képviselők mind a tanácstagok esetében s a gyűléseken elhangzott állam- polgári vélemények szinte kimeríthetetlen útravalót kínálnak a tanácsoknak, az ország- gyűlési képviselőknek a következő fél évtizedre. Amiből természetesen nem az következik, hogy a jelölő gyűléseken a választási gyűléseken elhangzott javaslatok, vélemények, tervek mindegyikét maradéktalanul valóra tudják váltani öt év alatt, de az logikusan következik a lakosság magatartásából,, hogy a feladatokat rangsorolni kell, minden tekintetben utat nyitva a célszerűségnek, az ésszerűségnek. Hármas szerepkört töltenek be a tanácsok — folytatta a Központi Bizottság titkára —. s ez egyben a teendőik hármas csoportját is adja, bár ezek a csoportok logikusan összekapcsolódnak, összetartoznak. Csupán emlékeztetek rá, hogy ennek a hármas teendőkör- nsk, azaz a népképviseleti ön- kormányzati, igazgatási fel- adatcsoportnak a gyakorlásához lényeges lépéseket tettünk meg a legutóbbi esztendőkben az irányítás korszerűsítésével, a kormányzati munka tökéletesítésével, a tanácsok önállóságának növelésével a jog- és hatáskörök logikus átrendezésével. Szó sincs azonban arról, hogy az út végén lennénk. Az irányítás korszerűsítése valójában folyamatos és hosszú munka, mert feltételezd a gazdasági, társadalmi folyamatok rendszeres elemzését, a belőlük levonható következtetések érvényesítését a döntések előkészítésében és meghozatalá- ban, amint. feltételezi azt is, hogy a döntésre jogosult testületek éljenek jogaikkal és nem hagyják kihasználatlanul lehetőségeiket. Azcrgs érdekek Minden tekintetben igazolódtak az 1983. III. törvényhez fűzött várakozások. Dolgozó népünk a szocializmusra, a párt politikájára is igeneit, amikor az országos listára szavazott, amikor az egyéni választókerületek jelöltjeiről döntött. Az új választójogi törvény tagadhatatlanul előtérbe állítja a tanácsi munka népképviseleti jellegét, és fontosságát, aminek logikus következménye, hogy közelebb kerül egymáshoz a választó és a választott, mert hiszen feladataik és érdekeik egyezősége mindkettőjük előtt nyilvánvaló. Jogos az az igény: erősödjék a népképviseleti önkormányzati szerep a helyi tanácsi munka minden területén. A Központi Bizottság titkára beszéde további részében az országos választások néhány főbb jellemzőjét méltatta. Mint megállapította; nemcsak június 8-a, hanem a szavazás előkészítő időszaka is beszédesen bizonyította népünk egységét a fő kérdésekben, a szocialista építőmunka A Pest megyei Tanács felújított épülete tökéletesítésének szükségességében, s ez az egység rendkívül fontos tényező ma Magyar- országon. Rendkívül fontos, mert közérdeket, közvéleményt formád, mert gyakran észrevétlenül ott van az emberek mindennapi cselekede- teiben, elhatározásaiban, döntéseiben, mert erősíti hitüket abban, hogy a több és a jobb munkának a következő években meg kell hogy legyen a gyümölcse. A választásokon megmutatkozó egységhez természetesen hozzájárult a magyar dolgozó nép politikai érettsége, a párt azon politikája, amelyet a XIII. kongresz- szus megerősített, s az ezek nyomán szilárd, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet. A választások politikai sikerét a maga fontosságának megfelelően kell értékelni, a döntő kérdéssé most már mégis az lép elő: mit teszünk a megkapott bizalommal mi mindannyian, akik a választók bizalmából a közélet különböző területein tevékenykedünk. A tennivalókhoz világos munka- programot adott a XIII. kongresszus határozatával, s az iránymutatás segítségével a tanácsoknak maguknak is meg kell alkotniuk öt esztendőre szóló programjukat. Nem tudom azt ígérni és senki sem tud ilyet ígérni, hogy könnyű lenne ez az előttünk álló fél évtized. Valójában azonban emlékezhetünk-e a mögöttünk levő évtizedekben igazán könnyű, gondtalan esztendőkre? Minden évnek, minden középtávú tervidőszaknak megvannak a maga gond jai, a maga eredményei, nehézségei, sikerei. Ezeket együtt kell látni, s azért együtt, mart csakis így alakítható ki reális kép arról, hogy mire jutottunk, hová jutottunk, mit értünk el. A realitások tiszteletére, az illúziók feladására ma nagyobb szükség van, mint korábban bármikor. A realitások ismeretében tudjuk ugyanis megszabni azokat a terveket, amelyek valójában végrehajthatóak. amelyek ténylegesen előrevisz- nak, amelyek hatására felgyorsulhat a gazdasági fejlődés. Óvakodni kell tehát mind a helyi tanácsi testületeknél, mind az irányítás más pontjain olyasmiknek a tervbe foglalásától, amire a realitá- Bok nem adnak esélyt. Az ilyen papírfeladatok valóban csak annyit érnek, amennyi az azokat rögzítő papírlap, azaz nem sokat. A reális tervek ugyanakkor mozgósítják a társadalomban szunnyadó alkotóerő- • hét, azokat a többletenergiákat, amelyekre nélkülözhetetlen szükség mutatkozik a társadalmi, gazdasági fejlődésben és e fejlődésnek az intenzív pályára való átterelése előkészítésében. Ilyen és hasonló okok miatt nem egyszerű szófordulat, hanem a lényeg megfogalmazása, amikor azt mondjuk: a következő öt esztendő a párt minden szervétől és szervezetétől, a kormányzat minden szervétől, szervezetétől, valamennyi tanácstól szilárd helytállást, nagy elszántságot és még nagyobb felelősséget követel. A főtitkár üdvözlete Havasi Ferenc így fejezte be felszólalását: a megyei tanács ötesztendős munkájához nagyon sok sikert kívánok, s úgy hiszem, fél évtized elteltével nem lesz szerény mértékű a számadás. Engedjék meg, hogy végezetül egy megtisztelő feladatnak is eleget tegyek, és az alakuló > tanácsülésnek átadjam Pest megye valamikori első titkárának, Kádár János elvtársnak személyes üdvözletét, jókívánságait felelősségteljes munkájukhoz.
