Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-06 / 157. szám

1985. JÜLIUS 6. SZOMBAT MEGALAKULT A PEST MEGYEI TANAGS BALOGH LÁSZLÓ: HA VASI A választék jogos igényeinek feleljen meg a testületi munka A megyei tanács újonnan megválasztott elnöke a teg­napi ünnepi tanácsülésen be­széde bevezető részében kö­szönetét mondott a bizalo­mért, amelyet maga a többi tisztségviselő és a végrehaj­tó bizottság más tagjai kap­tak. Mint mondotta, ez a bi­zalom a szó nemes értelmé­ben kötelez több munkára, még nagyobb felelősségre, ar­ra, hogy a következő öt esz­tendőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága minden tekintetben segítője legyen a megyei vezető testületek tevé­kenységének, és ugyanakkor jól éljen a reá ruházott jo­gokkal. Balogh László a továbbiak­ban rövid áttekintést adott az előző megbízatási ciklus ered­ményeiről. Mint megállapítot­ta, a megyének — ha több tekintetben visszafogásokkal is — sikerült töretlen _ gyara­podást elérnie a lakosság élet- körülményeinek korszerűsíté­sében és javításában. Ezt a többi között olyan tények bi­zonyítják, mint a magánerős lakásépítés nagy száma, a közműhálózaton belül a víz­ellátás bővítése, amint sike­rült haladást elérni a gyer­mekintézmények és az alsó fokú oktatás területén is. Mindezekben és más dolgok­ban szintén fontos szerepet játszott az a jellemzője a ta­nácsi munkának, hagy a leg­utóbbi fél évtizedben korsze­rűsödött a testületi tevékeny­ség. Mind a megyei tanács, mind a helyi testületek a ko­rábbiakhoz mérten sokkal fe­lelősebben, elemzőbben, bizott­ságaikra jobban támaszkodva látták el feladataikat, több volt az alkotó vita, igénye­sebb a napirendek tárgyalá­sa. Arra van szükség, hogy ezen az alapon folytatódjék azok áldozatos munkája, akik most kaptak újabb öt eszten­dőre, illetve első ízben meg­bízatást választóiktól, tanács­tagtársaiktól, és akiket ez a megbízatás felelős munkára kötelez. hogy a tanácsok döntő több­sége valóban megfelelő gaz­dája területének, képes a tar­talékok feltárására, a gazdál­kodás korszerűsítésére, azok­nak a forrásoknak a meg­jelölésére, amelyek helyben a jó célok érdekében összefog­ják a lakosság majdnem egé­szét. Elismerés Itt van a helye annak — hangsúlyozta a továbbiakban a megyei tanács elnöke —, hogy őszinte köszönetét mond­jak mindannyiunk nevében azoknak, akik különböző okok miatt nem kerültek ismét megválasztásra, nem tagjai va­lamely tanácsi testületnek, de feltételezhető, hogy ha mun­kájuk, egészségi állapotuk en­gedi, akkor a közélet más te­rületein kamatoztatják meg­szerzett tapasztalataikat. El­ismeréssel kell szólni arról, amit így lehet megfogalmaz­ni: a megbízatási ciklus utol­só napjáig valamennyi taná­csi tisztségviselő, a végrehaj­tó bizottságok, a tanácsi testü­letek becsülettel, nagy fele­lősséggel látták el teendőiket, ezzel is tanúbizonyságát adva, mennyire komolyan vették a választóktól kapott felhatal­mazást. Ügy hiszem, erre a magatartásra a jövőben is nagy szükség lesz. A változások korát élik át a tanácsok is ezekben az esz­tendőkben — folytatta beszé­dét a megyei tanács újonnan megválasztott elnöke. Utalha­tok itt a járások megszün­tetésére, a közigazgatás ezzel együttjáró átalakítására, a tanácstörvény módosítására, az új választójogi törvény gyakorlati érvényesülésére, s természetesen arra is, hogy ebben az időszakban a nép­gazdaságra háruló terhek nem hagyták érintetlenül a taná­csi gazdálkodást sem. A ne­héz időszak, a sokféle próba tgy vélem azt bizonyította, ii a fontos? A változások magukkal hoz­ták. a tanácsok önállóságának jelentős növekedését. Ma már az állampolgárok ügyeinek döntő részét helyben intézik, amint a korábbiakhoz mérten a legfőbb fejlesztési kérdés­ben is helyben születik meg a döntés. Ez a megnövekedett önállóság érthetően előtérbe állítja a tanácsok tömegkap­csolatait, a tanácstagok és a la­kosság viszonyát, minden na­pos eszmecseréjét. A demok­ratizmus rendkívül fontos alapköve ez, mert hiszen a vá­lasztók egyre nagyobb rétege érzi úgy, hogy véleményére, döntésére ne csak öt évente egyetlen alkalommal, a szava­zás napján legyen szükség, ha­nem a megválasztottak ezt igé­nyeljék folyamatosan és rend­szeresen miden lényeges kér­désben is. Fontos azonban — hangsúlyozta Balogh László —, hogy mindenütt jól értel­mezzék azt: mi a fontos? Adott esetben ugyanis az ál­lampolgár számára a saját ügye, a saiát elintéznivalója a legfontosabb, és a tanácsi szakigazgatás minden dolgozó­jának ezt érzékelnie kell mun­kájában. Éppen ezért nagy szükség van arra, amit úgy fo­galmazhatunk meg, hogy nö­vekedjék a testületek ellenőr­ző szerepe, a szakigazgatás fe­letti átfogó felügyelete. Ez is része a szocialista demokráciá­nak, s nem is lényegtelen ele­me. Beszéde további részében a testület vezetője a megyei ta­nács növekvő felelősségét taglalta, hiszen a helyi ön­állóság és a megyei testület adta irányítás nem összefér­hetetlen, sőt, egymást szer­vesen kiegészítő tényező. A koordináció, a népgazda­sági érdekek és a helyi ér­dekek egyeztetésének sereg­nyi olyan területe van, amely közéopontba emeli a testületi tevékenységet, amint ezt te­szi a tanácsok gazdálkodásá­nak új rendszere is, amely 1988. január 1-től lép majd életbe. Ez az új rendszer jogos várakozásokat kelt olyan érte­lemben, hogy elősegíti a köz­ponti és a helyi erőforrások célszerű hasznosítását, a helyi tartalékok feltárását, s nem utolsósorban a lakosság áldo­zatos társadalmi munkájának hasznosítását. Éppen ezért mind a helyi testületek, mind a megyei tanács munkájában az elvekre, az irányokra jut a hangsúly, hiszen elveszni a részletekben annyi, mint szem elől téveszteni a lényeget. A megyei tanácsi testület mun­kájának legfőbb irányát is — a Magyar Szocialista Munkás­párt XIII. kongresszusa hatá­rozatának figyelembevételé­vel — úgy célszerű megszabni, hogy mindenki előtt tiszta, el­vi alapokon, az elvi irányítást gyakorolja a testület, mert ez­zel adhatja a legnagyobb se­gítséget a helyi munkához. Ugyanakkor szükség van arra is. hogy a megyei tanács a te­rületfejlesztési érdekek tiszte­letben tartásával koordinálja az olyan fejlesztéseket és ter­veket, amelyek nem köthetők egy-egy közigazgatási egység­hez. Az olyanokat, amelyek nem. maradnak meg közigaz­gatási határon belül, hanem túllépnek ezeken a határokon, több közigazgatási egységet fognak át, a lakosság nagy csoportjának mindennapjait érintik, befolyásolják kedve­zően. Ma még korai lenne ar­ról beszélni, hogy a hetedik ötéves tervben milyen fő irá­nyokat szükséges és lehetséges követni a megye fejlesztésé­ben, de bizonyos, hogy az esz­tendő vége felé minden taná­csi testületben — és remélhe­tően itt a megyei tanácsban is — élénk lesz a vita, forró a vélemények csatája. Az öt év­re szóló fejlesztési elképzelé­sek megfogalmazása és hatá­rozattá emelése az első igazi nagy próbája lesz a választók szemében a tanácsi testületek­nek, hiszen a frissen kapott megbízatást ugyan már addig is gyakorolni kell sok kérdés­ben, de az első nagy, átfogó problémakör a tanácsi gazdál­kodás hetedik ötéves tervének véglegesítése lesz. Jó alapokon Szavait a megyei tanács el­nöke a következőikkel fejezte be: társadalmi, gazdasági fej­lődésünk nem könnyű időszak­ban van és ezt akaratlanul megmutatta hazánk lakossága előtt a párt XIII. kongresszu­sa. Ne feledjük: a mögöttünk levő öt esztendő sem volt könnyű. Éppen ezért joggal hi­szem, hogy a megye a megtett útra alapozva a következő öt évben is folytatni tudja fejlő­dését, és ebben a fejlődésben a maguk rendkívül fontos sze­repét maradéktalanul betöltik azok a tanácsi testületek, ame­lyek minden tagjának, minden tisztségviselőjének erről a helyről is sok sikert, jó mun­kát kívánok. Ugyanezt kívá­nom valamennyiünknek, a me­gyei tanács tagjainak, mert hi­szen ami reánk vár, ahhoz kell Is erő és egészség. linden tekintetben formálok korszerűbbé az irányítást A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára az alakuló tanács­ülésen elmondott beszéde be­vezető mondataiban tolmácsol­ta a Központi Bizottság, a Mi­nisztertanács üdvözletét Pest megye alakuló tanácsülése résztvevőinek, a megyei tanács megválasztott tagjainak. Ez az üdvözlet egyben — mondotta — felkérés is a közös munká­ra. az együttműködésre a meg­oldások mindenkit kielégítő keresésére. Fontos útravaló Havasi Ferenc beszéde ezt követő részében azt hangsú­lyozta. hogy Pest megye az or­szág jelentős szerepű közigaz­gatási területe, nemcsak gaz­dasági, hanem más értelemben is, például kulturális vonatko­zásban. Ez a jelentős szerep — folytatta szavait — egyben fontos kötelezettségek megha­tározója is, s ezeknek a köte­lezettségeknek megfelelni ne­mes megbízatása, joga és egy­ben lehetősége a megyei ta­nácsnak. Pest megye gazdasá­gi, társadalmi fejlődése, akár a termelő, akár a nem terme­lő területeket nézzük is, sok­féle feszültséget hord magá­ban, de tagadhatatlan sokfélék az eredmények is. Feltételez­hetjük: ezeknek az eredmé­nyeknek nagy szerepük volt abban, hogy a megyében jó hangulatúak, aktívak voltak a jelölő gyűlések mind az or­szággyűlési képviselők mind a tanácstagok esetében s a gyűléseken elhangzott állam- polgári vélemények szinte ki­meríthetetlen útravalót kínál­nak a tanácsoknak, az ország- gyűlési képviselőknek a követ­kező fél évtizedre. Amiből ter­mészetesen nem az következik, hogy a jelölő gyűléseken a vá­lasztási gyűléseken elhangzott javaslatok, vélemények, tervek mindegyikét maradéktalanul valóra tudják váltani öt év alatt, de az logikusan követke­zik a lakosság magatartásából,, hogy a feladatokat rangsorol­ni kell, minden tekintetben utat nyitva a célszerűségnek, az ésszerűségnek. Hármas szerepkört töltenek be a tanácsok — folytatta a Központi Bizottság titkára —. s ez egyben a teendőik hármas csoportját is adja, bár ezek a csoportok logikusan összekap­csolódnak, összetartoznak. Csupán emlékeztetek rá, hogy ennek a hármas teendőkör- nsk, azaz a népképviseleti ön- kormányzati, igazgatási fel- adatcsoportnak a gyakorlásá­hoz lényeges lépéseket tettünk meg a legutóbbi esztendőkben az irányítás korszerűsítésével, a kormányzati munka tökéle­tesítésével, a tanácsok önálló­ságának növelésével a jog- és hatáskörök logikus átrendezé­sével. Szó sincs azonban arról, hogy az út végén lennénk. Az irányítás korszerűsítése való­jában folyamatos és hosszú munka, mert feltételezd a gaz­dasági, társadalmi folyamatok rendszeres elemzését, a belő­lük levonható következtetések érvényesítését a döntések elő­készítésében és meghozatalá- ban, amint. feltételezi azt is, hogy a döntésre jogosult tes­tületek éljenek jogaikkal és nem hagyják kihasználatlanul lehetőségeiket. Azcrgs érdekek Minden tekintetben igazo­lódtak az 1983. III. törvényhez fűzött várakozások. Dolgozó népünk a szocializmusra, a párt politikájára is igeneit, amikor az országos listára szavazott, amikor az egyéni választókerületek jelöltjeiről döntött. Az új választójogi törvény tagadhatatlanul elő­térbe állítja a tanácsi munka népképviseleti jellegét, és fon­tosságát, aminek logikus kö­vetkezménye, hogy közelebb kerül egymáshoz a választó és a választott, mert hiszen fel­adataik és érdekeik egyezősé­ge mindkettőjük előtt nyilván­való. Jogos az az igény: erő­södjék a népképviseleti önkor­mányzati szerep a helyi taná­csi munka minden területén. A Központi Bizottság tit­kára beszéde további részében az országos választások né­hány főbb jellemzőjét méltat­ta. Mint megállapította; nem­csak június 8-a, hanem a sza­vazás előkészítő időszaka is beszédesen bizonyította né­pünk egységét a fő kérdések­ben, a szocialista építőmunka A Pest megyei Tanács felújított épülete tökéletesítésének szükségessé­gében, s ez az egység rendkí­vül fontos tényező ma Magyar- országon. Rendkívül fontos, mert közérdeket, közvéle­ményt formád, mert gyakran észrevétlenül ott van az em­berek mindennapi cselekede- teiben, elhatározásaiban, dön­téseiben, mert erősíti hitüket abban, hogy a több és a jobb munkának a következő évek­ben meg kell hogy legyen a gyümölcse. A választásokon megmutatkozó egységhez ter­mészetesen hozzájárult a ma­gyar dolgozó nép politikai érettsége, a párt azon politiká­ja, amelyet a XIII. kongresz- szus megerősített, s az ezek nyomán szilárd, kiegyensúlyo­zott belpolitikai helyzet. A vá­lasztások politikai sikerét a maga fontosságának megfele­lően kell értékelni, a döntő kérdéssé most már mégis az lép elő: mit teszünk a meg­kapott bizalommal mi mind­annyian, akik a választók bi­zalmából a közélet különböző területein tevékenykedünk. A tennivalókhoz világos munka- programot adott a XIII. kong­resszus határozatával, s az iránymutatás segítségével a tanácsoknak maguknak is meg kell alkotniuk öt esztendőre szóló programjukat. Nem tu­dom azt ígérni és senki sem tud ilyet ígérni, hogy könnyű lenne ez az előttünk álló fél évtized. Valójában azonban emlékezhetünk-e a mögöttünk levő évtizedekben igazán könnyű, gondtalan esztendők­re? Minden évnek, minden kö­zéptávú tervidőszaknak meg­vannak a maga gond jai, a ma­ga eredményei, nehézségei, si­kerei. Ezeket együtt kell látni, s azért együtt, mart csakis így alakítható ki reális kép arról, hogy mire jutottunk, hová ju­tottunk, mit értünk el. A rea­litások tiszteletére, az illúziók feladására ma nagyobb szük­ség van, mint korábban bár­mikor. A realitások ismereté­ben tudjuk ugyanis megszab­ni azokat a terveket, amelyek valójában végrehajthatóak. amelyek ténylegesen előrevisz- nak, amelyek hatására felgyor­sulhat a gazdasági fejlődés. Óvakodni kell tehát mind a helyi tanácsi testületeknél, mind az irányítás más pont­jain olyasmiknek a tervbe foglalásától, amire a realitá- Bok nem adnak esélyt. Az ilyen papírfeladatok valóban csak annyit érnek, amennyi az azo­kat rögzítő papírlap, azaz nem sokat. A reális tervek ugyan­akkor mozgósítják a társada­lomban szunnyadó alkotóerő- • hét, azokat a többletenergiá­kat, amelyekre nélkülözhetet­len szükség mutatkozik a tár­sadalmi, gazdasági fejlődésben és e fejlődésnek az intenzív pályára való átterelése előké­szítésében. Ilyen és hasonló okok miatt nem egyszerű szó­fordulat, hanem a lényeg megfogalmazása, amikor azt mondjuk: a következő öt esz­tendő a párt minden szervé­től és szervezetétől, a kor­mányzat minden szervétől, szervezetétől, valamennyi ta­nácstól szilárd helytállást, nagy elszántságot és még na­gyobb felelősséget követel. A főtitkár üdvözlete Havasi Ferenc így fejezte be felszólalását: a megyei tanács ötesztendős munkájához na­gyon sok sikert kívánok, s úgy hiszem, fél évtized elteltével nem lesz szerény mértékű a számadás. Engedjék meg, hogy végezetül egy megtiszte­lő feladatnak is eleget tegyek, és az alakuló > tanácsülésnek átadjam Pest megye valamiko­ri első titkárának, Kádár Já­nos elvtársnak személyes üd­vözletét, jókívánságait felelős­ségteljes munkájukhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents