Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-05 / 156. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM __________________________1985. JÜLiUS 5., PÉNTEK Az augusztusi vásáron A kistermelők is bemutatkoznak A HUNGEXPO-nál lezárul­tak az augusztus 17. és 25. kö­zött megrendezendő 70. Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásár házai és külföldi nevezései. A kiállítók ugyanis szerződésben lekötötték a rendelkezésre ál­ló kiállítási terület csaknem teljes egészét. Eddig 27 ország közölte részvételi szándékát a kiállításon. Összesen 14 ország önálló nemzeti bemutatóval, 13 ország pedig vállalatai út­ján képviselteti magát. A szocialista országok kö­zül 1900 négyzetmétert igényelt bemutatójához a Szovjetunió, a második legnagyobb kiállító pedig Csehszlovákia lesz, amely 1524 négyzetméteren mutatja be termékeit, önálló nemzeti bemutatóval vesz részt az idei kiállításon Viet­nam, Kuba, Dél-Jemen, és Af­ganisztán is. Sok vállalat, cég jelezte kiállítási szándékát az NSZK-ból, Ausztriából, Svájc­ból és Angliából. A külföldi kiállítók összterülete megha­ladja majd a 11 ezer négyzet- métert. Természetesen ennél jóval nagyobb, 101 ezer négyzetmé­ternyi helyet foglalnak el a magyar kiállítók. Napjainkig 251 üzem. intézmény és kis­termelő jelentette be részvéte­li szándékát. A kiállítók az agrártermelés teljes vertiku­mát felölelik. Különösen fi­gyelemre méltó, hogy a terme­lési rendszerek a rendelkezés­re álló területnek több mint egyharmadán állítanak ki. A 22 termelési rendszer bemuta­tója felöleli a legfontosabb termelési ágazatokat. A kollektív élelmiszeripari bemutatón 48 önálló vállalat vesz részt. Említést érdemel, hogy 76 egyéni kiállító teszi tzínesebbé tevékenységének bemutatásával a kiállítást. Az OMÉK központi „mon­danivalóit” 19 ágazati bemu­tató tárja a látogatók elé. Szemlélteti a kiállítás az egyes ágazatok népgazdasági szere­pét, tájékoztat a különféle együttműködési formákról. Képet ad a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő tevé­kenységéről. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat majd számot a kistermelők be­mutatója. Sor kerül a Haza­fias Népfront által összefogott kertbarátok országos verseny­kiállításának megrendezésére is, amelyen a legjobb hatvan kertbarátkor ad számot ered­ményes munkájáról. Látvá­nyosnak és tanulságosnak ígér­kezik a mezőgazdasági nagy­üzemek és áfészek által integ­rált sok színű kistermelés eredményeinek bemutatása. Az iparvállalatok kiállításai beépülnek az ágazati bemu­tatókba, így mindenütt hang­súlyozott szerepet kap a bio­lógiai alapok mellett a techni­kai és technológiai alapok be­mutatása is. Az élelmiszerter­melés háttériparát 93 ipari nagyüzem — a mezőgazdaság­tól és az élelmiszeripari gép- gyártóktól a könnyűipari vál­lalatokig — reprezentálja. Befejezéshez közeledik az egyes szakterületi bemutatók szakmai forgatókönyveinek ki­vitelezési és grafikai egyezte­tése. Rövidesen elkészül az OMÉK végleges szakmai for­gatókönyve. A mezőgazdaság, az élelmi­szeripar, az erdészet és az el­sődleges faipar, valamint az azokat ellátó iparágak terüle­tén az elmúlt ötéves tervben elért kiváló eredmények szem­léltetésére eredmény- és telje- sítménybemutatót is rendeznek a kiállításon. Ezekre már ed­dig is nagyon sok üzem jelent­kezett. A bemutatott teljesítménye­ket a legjobb szakemberekből álló bizottságok bírálják el, s a következő díjak odaítélésé­ről döntenek: miniszteri ván­dordíjak, nagydíjak, teljesít­ménydíjak I., II., III. díjak, oklevelek. Nagy figyelmet szentel a kiállítás a látogatóknak. Ré­szükre szakmai programokat, valamint művelődési és szóra­koztató rendezvényeket szer­veznek. {{||5 A szakemberek agrár- politikai fórumon vehetnek részt, és több tudományos, szakmai témában hallgathat­nak meg előadást. A kiállítási területtel szomszédos galopp­pályán tenyészállat-felvezetést, lovasbemutatót, fogathajtó­versenyt is láthatnak az ér­a mezögazdasAgban évente 65—70 ezer tonna nö­vényvédő szert használnak fel. Egy-két évtized alatt többszö­rösére emelkedett a növényvé­dő szerek felhasználása, ami­vel sikerül is megvédeni a nö­vények nagy részét a kóroko­zók és a kártevők pusztításá­tól. A vegyszeres növényvéde­lem a termelési technológiák­nak részévé vált. Hasonló a helyzet a műtrágyák alkalma­zásában: Magyarországon az 1931—1940-es évek átlagában hektáronként 1,6 kilogramm műtrágyát szórtak ki. Jelenleg a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok műtrágya­felhasználása megközelíti a 350 kilogrammot hektáronként. A kemikáliák hasznosságát ma már kevesen vitatják, ám vegyes hatásukat annál töb­ben. Mostanában világszerte divat az úgynevezett környe­zetkímélő termelési módsze­rekről beszélni. A mezőgazda­ságot is gyakorta vádolják, hogy sok növényvédő szert és műtrágyát használ fel. Mi a helyzet a hazai gyakorlatban? Abban általában egyetérte­nek, hogy kisarkítva csak a gazdag országok teszik fel a kérdést, hiszen ezekben a tér­ségekben élelmiszer-felesleg van és bő a választék is. Ahol éheznek az emberek, ott örö­met jelent a több élelem, s ez független a termelés módsze­rétől. Másképpen fogalmazva, ahol a napi élelmezés javítá­deklődők és itt rendezik az úttörők országos lovasbajmok- ságát, a nemzetközi díjugrató versenyt és a nemzetközi ga­loppversenyt az OMÉK-dí- jáért. A kiállítás kilenc napig tart nyitva. Gondoskodni kell 700— 800 ezer hazai, és 20—25 ezer külföldi látogató kultúrált fo­gadásáról és ellátásáról. A ki­állítási területen rendekezésre álló éttermek és büfék üze­meltetésére a HUNGEXPO tárgyalásokat folytat különbö­ző vendéglátóipari vállalatok­kal, mezőgazdasági üzemek­kel. A MÁV a látogatás ideje alatt, az utazás könnyítésére 50 százalékos utazási kedvez­ményt nyújt. Cs. P. sáért kell a növényvédő sze­rek, műtrágyák felhasználását növelni, ott nem lehet kérdéses alkalmazásuk. S bár Magyarországon jó az élelmiszer-ellátás, nálunk is a szükségletekből kell kiindul­ni, ezekhez célszerű igazítani a termelési elképzeléseket. Alapvető feladat, hogy önellá­tóak legyünk az élelmiszer- termelésben, s a felesleget ér­tékesítsük a világpiacon. Je­lenleg ez a helyzet, hiszen jő a hazai ellátás és élelmiszer- termékeink egyharmada a kül­piacon talál vevőre. A jövőben is az a cél, hogy a magyar gazdaság növelje exportját, s ehhez eredményesen járulhat hozzá á mezőgazdaság. Ennek feltételei adottak, egy felmérés szerint az ezredfor­dulóig mintegy 80 százalékkal növekedhet a növényi produk­ció. Ez egyben azt is jelenthe­ti, hogy egy lakosra két tonna gabonatermés és 200 kilo­gramm hústermelés juthat. Mindezeknek azonban feltétele a mezőgazdasági termelés bő­vítése, amely a jövőben sem nélkülözheti a kemikáliák fel- használásának növelését. Ezzel szemben sokan úgy ér­velnek, hogy a talaj táperejét nemcsak műtrágyával lehet fo­kozni, hanem szerves anyagok­kal is; a növényeket nemcsak kémiai anyagokkal lehet meg­védeni a kórokozóktól és á kártevőktől, hanem biológiai növényvédelmi eljárásokkal igennek képzeltük Ezen a nyáron — most első ízben — a KISZ KB megren­dezte a diákújságírók egyhe­tes továbbképzését Sződligeten. A tábor elsődleges célja a kö­zépiskolákban megjelenő diák­lapok színvonalának emelése, a jövő újságíróinak képzésé­vel. Városunkat négyen képvi­seltük. Andrássy Péter és Hal­mi István, a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ból, valamint Hargitay Berna­dett és jómagam az Arany Já­nos Gimnáziumból. A tábort M. Nagy Péter és Kövess LÁszló, a Pest megyei Hírlap fiatal újságírói vezet­ték — utólag mondhatom — nagy sikerrel. Naponta általában kétszer háromórás előadást hallgat­tunk meg az újságírásról, diáklapokról, szerkesztési mű­helytitkokról. Ez utóbbiakat élőben is megnézhettük; egyik délután látogatást tettünk a Szikra Lapnyomdában, ahol — többek között — a Pest megyei Hírlap is készül. Az alagsorban működő 1938- as gyártmányú nyomdagépek­től valóságos időutazást tet­tünk a Népszabadság harma­dik emeleti, számítógépekkel felszerelt szerkesztőségébe. Ez már valóban a legmodernebb technika! A képernyőkről per­cenként információkat kap­tunk bármilyen hazai vagy külföldi eseményről legyen is szó... A következő napon látoga­tást tettünk a vácdukai neve­lőotthonban, s az egyik dél­után dr. Veress Pál tartott nagy érdeklődéssel kísért elő­adást. Mindezekben kívül a napi programokat videovetítések, esténként játékos vetélkedők, no és az elmaradhatatlan vi- deodiscók színesítették. Eközben természetesen szor­galmasan írogattuk cik­keinket tábori újságunk a „Ligeti Hírmondó” számára. Itt aztán volt lehetőségünk, hogy kibontakoztassuk fan­táziánkat: akadt, aki egy va­saló megszerzése körüli kál­váriát ecsetelte, volt, aki stop­posként készített interjúkat az őt felvevő autósokkal. Két ba­rátomnak pedig igen különös mondhatni morbid ötlete tá- inadt: meginterjúvolták a falu ■sírásóit, akik bevezették őket a szakma rejtelmeibe ... Az újság végül is elkészült, de elkészülte egyben a. tábor végét is jelentette. Hogy ho­gyan éreztük magunkat? Vall­janak erről a tábor résztve­vői: — Ilyennek képzeltem, nem csalódtam. — Megérte eljönni, mert ta­nultam, ismereteket szereztem. — Rövid volt és klassz! — Minek erről ennyit be­szélni, hisz’ mindenki jól érez­te magát. ... is. Az állítás vitathatatlan, ám az is igaz, hogy az említett módszerekkel nem érhető el a mezőgazdaság tervezett ütemű fejlődése. Sőt, éppen csökke­nés következne be, hiszen a növények tápanyagszükségletét csak egyharmad részben lehet fedezni szerves anyagokkal, kétharmad részt műtrágyákkal kell pótolni. Lehet védekezni biológiai el­járásokkal a kártevők ellen, de ezek a módszerek időigénye­sek, s közben nem lehet ma­radéktalanul megvédeni a kul­túrnövényt a károsítóval szem­ben. Magyarán: nincs idő ar­ra, hogy a biológiai növényvé­delem során egy-egy kártevő természetes ellensége győzzön. Az ember pedig nem kockáz­tathatja a termést, ezért be­avatkozik, s ezt kémiai anya­gokkal teheti meg a leggyor­sabban, és leghasznosabban. Manapság a kémiai anyagok használatának a mezőgazda­ságban nincs alternatívája. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy a műtrágyaadagok növe­lése veszélyezteti a természeti környezetet. Sokan a műtrá­gyát tekintik szinte egyedüli bűnbaknak amiatt, hogy a vi­zek szennyeződnek, s emelke­dik nitráttartalmuk. Nem le­het azt állítani, hogy teljesen valótlan ez a feltevés, de ál­talánosságban mégsem szabad megítélni a műtrágyák kör­nyezetszennyező hatását. A ká­liumtrágyák például teljesen Hogy mielőbb kész legyen Átépítés alatt a város főtere. Még nem rajzolódtak ki ponto­san az átvezető utak, de az építők, a Kecskeméti Középítő Vállalat dolgozói nagy igyekezettel dolgoznak, hogy mielőbb kész legyen ez a fontos csomópont. Képünkön Beké László vibrációs tömörítőgéppel a betont döngöli. Hancsovszki János felvétele Kovács Csaba Vegyszerek a mezőgazdaságban K&&?vél3inéiiy A sóhintésről Nemrégiben egy rövidebb írás foglalkozott az utak ká- tyúsodásával, ami azért nem­csak a ceglédi Alszegi útra jellemző ... Szinte refrénsze- rűen, minden hasonló témájú cikkben a szerzők keresik a bűnöst is. S mielőtt a kedé­lyeket nagyon felcsigáznám: meg is lelik. Mégpedig a tél­ben lelik meg. De más okok ugyancsak szót érdemelnek. A fagy, a nagy hideg csak az egyik útromboló tényező. (A gyengébb anyagok, a rossz munkavégzés ne legyen tár­gya írásomnak, mert az az el­lenőrzés dolga, s magam pedig nem is vagyok útépítési pal­lér.) A bűnös sokkal konk­rétabb, az emberek által ki­szórt, nagy mennyiségű só, ami megöli a felső útburko­latot és szép lassan kipusztít­ja az útmenti fákat. Tudom, a téli nagy tömegű hó igen komoly munkát ad az útkarbantartóknak. CsaK egyik, igaz, kényelmes elhárí­tási módszer a latyakosító só­tömeg kiszórása. Kevés, illet­ve kevesebb munkagép kell, enyhe időben szinte magától .lefolyik a hóié az utakról.De a legújabb külföldi szakcik­kek szerint, igencsak környe­zetkárosító beavatkozás a sű­rűn, tehát nem egyetlen al­kalommal, a téli időszakban alkalmazott, 2—3-szori sózás. A sózott aszfalt, bitumen minden tévhittel ellentétben nem közömbös, kémiai reak­cióktól nem mentes felület. Az aktív kálium és a klór megtámadja a burkolati anya­got. Igazi megoldást a mag- néziumklorid sem jelent, el­sősorban a klór, másodsorban borsós ára miatt. A mai gyakorlat kényszer- megoldás, így aztán marad a kálisó, rombolva útjainkat, termelve és mélyítve kátyúin­kat. A zöldkár ebben még nincs is benne. Az útjavítás többletköltségét azért érdemes lenne egyszer kiszámítani. Szennyeződik a talajvíz, főleg az intenzív klór szennyezők veszélyes. Mégis a kényszerűség miatt, s a veszélyek ismeretében másként kell szervezni azút- sózásokat, még ha a hűvös nyárban ünneprontó is óha­jom. Először is, legyenek a hókotrók jobban, ésszerűbben kihasználva. Mintha még mindig Csipkerózsika-álomból riadnának a gépek tomboló hóviharban, ítéletidőben. Per­sze, hogy akkor összecsapnak a hóhegyek a fejünk felett! Máris kisebb mennyiséget kel­lene kiszórni, kiöntözni ese­tenként az utakra. Az anyagtakarékos techno­lógia becslésünk szerint 3—4 év alatt a többlet gépszükség­let anyagi forrását is fedez­ni tudná. A járulékos környe­zetvédelmi károk elhárítása minimális sózással, feltétlen gazdaságossá teszi-teheti az újszerű döntést. A talaj, a csatornarendszer, a növényzet nem tűri a vég­telenségig a sózást, az út­burkolat máris unja, s bizony az aszfalt elég durván adott hangot különvéleményének. S. D. SMÍ SpoafHÍRERÉÉSii Az utóbbi néhány évben a sportrovat olvasói gyakran ta­lálkozhattak Podhorszki Ró- bertnek, a Petőfi Sándor Ál- találnos Iskola 5. osztályos ta­nulójának nevével, aki torná­ban ért el jó eredményeket. — Mióta. tornázol? — Még óvodás koromban az egyik óvó néni biztatására szü­leim beírattak tornára. Azután, mikor iskolába kerültem, jöt­tek a versenyek. — Melyik volt az első? — 1982-ben a városi úttörő­olimpia, még kisdobosként. — Ügy tudom, ezt megnyer­ted ... — Igen, és azóta több mint húsz aranyéremmel gyarapítot- tam gyűjteményemet. Ezek között volt iskolai, városi, me­gyei és területi első hely is. Egyéniben és csapatban egy­aránt. — Melyik a kedvenc szered? ártalmatlanok ilyen szempont­ból, a foszfor is csak akkor káros, ha bemosódik a tavak­ba, folyóba. Ez utóbbit azon­ban meg lehet akadályozni a mélyműtrágyázási technológiá­val. S ha ez sikerül, akkor a foszforműtrágya már ártal­matlan, hiszen a foszfor mint elem, része a talajnak. A leg­több gondot a nitrogén-műtrá­gyák okozzák, de ezek is csak szakszerűtlen használat ese­tén. A talajvizek szennyezésének tehát nem elsősorban a mű­trágyázás az oka. A kis helye­ken nincs csatornarendszer, és több nagyobb településen is megoldatlan a szennyvizek tisztítása. Másfelől például ha­zánkban az ipari eredetű kén­kibocsátás 750 ezer tonna, ami 2,35 millió tonna kénessavnak, illetve kénsavnak felel meg. A légköri eredetű szennyezé­sekhez képest elhanyagolható a műtrágyák nem hasznosuló hatóanyaga, így a talajok sa- vanyodásában is kisebb szere­pet játszanak. AZT KELL INKÁBB tudo­másul venni és következetesen megvalósítani, hogy a kemiká­liák csak eszközei a talajter­melékenység javításának, illet­ve a növények hatékony vé­delmének. Felhasználási mód­jukról már emberek döntenek, s ezt megtehetik a termés- eredmény fokozásának és a környezetvédelmi szempontok­nak az egyeztetésével is. A ke­mikáliák hasznosítása körül dúló vitáknak tehát sokkal in­kább az alkalmazás technoló­giáira kell irányulnia. V. F. J. — A gyűrűk, mivel általá­ban itt érem el a legmaga­sabb pontszámokat. Az edzőm Dezső László, aki jelenleg is vezeti edzéseimet. — Van-e példaképed? — Igen van Donáth Fe­renc. Azért, mert kitartó, jq tornász, az ő kedvenc szere is a gyűrű, és nem utolsósor­ban nagykőrösi! — Melyik volt a legutóbbi versenyed? — Június 16—18. között ren­dezett úttörő-olimpia orszá­gos döntője. Ez volt a harma­dik olimpiám. Igaz. az első kettőre csak csapatban jutot­tam el. Ide már egyéni össze­sített eredményeim alapján •kerültem. / — Végül is hogyan sikerült a verseny? — Sikerülhetett volna job­ban is. Végeredményben 17. lettem 23 versenyző közül. — Ez elég szép eredmény! — Igen, de lehet, hogy jö­vőre „átigazolok” egy másik sportághoz a kézilabdához... —- Ez meg hogy lehet? — Egyszerűen úgy — veszi át a szót Robi édesapja —, hogy itt Nagykőrösön nem biztosítottak a továbbfejlődés feltételei Robi számára. Hi­szen hasonló korú és képessé­gű tornászok már dupla szal- tót ugranak talajon! Azonfe­lül — ezt bizonyára minden sportrajongó tudja — a tor­na manapság egyre inkább közelít az akrobatika felé. Az akrobatikus elemek gyakorlá­sa pedig — megfelelő felszere­lés hiányában — nehéz és ve­szélyes. — Tehát melyek a legfőbb hiányosságok? — Elsősorban egy szivacs­gödörre lenne szükég, vala­mint legalább még egy szak­edzőre. Végül még néhány aprócska gondolat. Manapság, amikor minden sportágban kiemelten foglalkozunk az utánpótlás ne­velésével, miért éppen a tor­na a „mostohagyerek!? Vajon hány Donáthot, Guczogit fosz­tunk meg a továbbfejlődés le­hetőségeitől? K. Cs. Értesítem az utazó lakosságot és vállalatokat, hogy a személyíuva. rozást megkezdtem. Helyi és vá­sári, piaci, esküvői és távolsági fuvarokra rendelkezésre állok. Napközben buszmegállóban, meg­rendelést az Almos u. 12, szám alatt felveszek Bánki Inire sze­mélyfuvarozó, Nagykőrös, Almos u. 12. Rom. kát. templom mellett, az első utca. ISSN 0123-rm ££S*»1rflrösl Hírlap) Vágyálom-e a dupla szafté?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents