Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-04 / 155. szám
1ÄB0NY1 KRÓNIKÁS Időhúzó tervek Ellentmondás a hajrában Júliusi műszakkezdés Három esztendővel ezelőtt tíz környékbeli termelőszövetkezet a Budapesti Vegyiművekkel társulást alakított. Célja egy folyékony műtrágyát előállító üzem felépítése és működtetése volt. Kivitelezőnek és gesztornak az abonyi József Attila Termelőszövetkezetet jelölték. A nyolcvanmilliós beruházás 1983 őszén kezdődött és az eredeti terv szerint e hó végén kell a termelést elkezdenie. Sikerül-e a határidőt betartani? — A terveket az Agrober készítette és lépcsőzetesen szállította, szinte a kivitelezéssel párhuzamosan — mondta Csőke János építésvezető. Ez a párhuzamosság most egy kicsit kellemetlen, mert a kezdet kezdetén megküldött dokumentum a mostani finisben több tekintetben ellentmondásban áll a gyakorlattal, ezért kisebb-nagyobb bontásokat kell végezni, ami természetesen többletmunkával jár. Előre nem látható gond merült fel például a magas- és mélyépítésben, a gépészeti munkák során. — Feltehető, hogy ez anyagi hátrányt is jelent. — Az anyagi része nem any- nyira jelentős, mint az időeltolódás, mivel egy-egy elkészült részt meg kell bontani. No, nem épületekről van szó, hanem egyebek között térbetonok áthelyezéséről, vésésekről és egyéb apró tennivalókról. Zavaró, hogy a kezdeti, folyamatos tervszállítás elakadt, az utolsót június 11-én kaptuk meg, és július végén meg kell kezdeni a próbaüzemelést. — Ez tehát elmarad? — Nem. Itt július végén folyékony műtrágya készül, igaz ennek érdekében nagyobb sebességre kell kapcsolnunk és valószínűleg sok lesz a túlóra. Elsősorban a társgazdaságok kapnak majd a kész termékből, és ha jut, a mi téeszünk is ezt használja. Már az aratást követő műtrágyázáskor. A száraz alapanyag részben beérkezett, és rövidesen külön irányvonatokkal újabb szállítmány jön. Az eredeti program szerint az üzemnek a nyáron kell teljesen elkészülni. Erre azonban nem kerül sor, az építkezést az év végére fejezik be. sőt a csinosítás és az egyéb aprólékos munkák a jövő esztendőre áthúzódnak. A gépek szerelését Csuti Béla irányításával végzik. Mint elmondta, munkájuk ütemét nagyban meghatározza az építőké, ezért a technológiai szerelésekkel sem haladnak úgy, mint szeretnek, bár minden berendezés, alkatrész rendelkezésükre áll. Most szerelik fel azt a két, 13 millió forintot érő gépet, amelyeket az USA- ból vásároltak és a por alakú műtrágya oldását, keverését végzik, majd a hatalmas tároló tartályokba pumpálják. A keverés irányítása mindösz- sze egy embert igényel. A július végi részleges termelés megkezdését ő sem tartja lehetetlennek, ám a tervezéshez ugyancsak van néhány megjegyzése. Elbeszélése szerint nemrégen két tervmódosítást is kellett kérni, mert ahogy eredetileg elkészült, úgy nem lehet kivitelezni. Gy F. CEGLÉDI xj£íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1985. JÜLIUS 4., CSÜTÖRTÖK Romlás nélkül Kemény tél járja a hűtőháziján A naptár nyarat mutat, a targoncán mégis pufaj kában, sapkában, kesztyűben és csíz mában ülnek a kezelők. Milyen ellentmondás ez? — kérdeztük Kiszely Istvántól, a Penomah ceglédi gyárának igazgatójától. A marha súlya — Hűtőházunk rakodó munkatársai nyáron is meleg védőöltözetben dolgoznak. A gyorsNem vesznek össze I páratlan párosnál Ritka eset, amikor olyan páratlan pároshoz toppan be az ember, mint legutóbb Ceg- lédbercelen. Pedagógusok. Külön érdekessége a dolognak, hogy ahol lakik a házaspár, a Cseröi utcában, korábban az egyik oldalon a férj, a másikon a feleség volt egy-egy körzet tanácstagja. Aztán összevonták a két körzetet, és férj-feleség lett a jelölt-ellenjelölt. A választások óta pedig a feleség a tanácstag. Ceglédbercelen a Károly-házas párnál jártam vendégségben. A férj, Károly Mihály mindjárt a sűrűjébe vágott azzal, hogy soha nem akart tanár lenni, mert neki megvolt a helye elektroműszerészként a Ganz Villamossági Művekben. De szüleit rábeszélte az a Siklód! Féri bácsi, akinek az iskola több, helyben kinevelt pedagógusát köszönheti. Tudatos, vasmarkú, kemény ember volt mindig is Siklódi Ferenc, de ma is szeretik, és mint nyugdíjas, egykori neveltjeivel együtt tanít. — Tősgyökeres ceglédberceli vagyok, 36-ban születtem. A tanítóképzőt Nagykőrösön végeztem el. a zenével is ott ismerkedtem meg, s elsajátítotFűfodrász és masinája Az abonyi tanácsháza körüli parkban kora tavasztól késő őszig akad tennivaló. Az idén különösen, mert a sok eső miatt rohamosan nő a fű. Nagy Ferencet, aki ügyel a pázsit szépségére, ezért látni gyakran fűnyíróval. Gyuráki Ferenc felvétel« tam a Kodály-módszert, amit tovább is adok diákjaimnak énekórákon. Persze, idáig azért nem volt könnyű az út. Tanyán kezdtem tanítani, Mi- kebudán, az első három osztályt összevontan. Majd Jász- karajenőn öt évig tanítottam az éneket, utána Albertirsán, a Homokrészen, tanyasi iskolában, 1965-ben Ceglédbercelre kerültem művelődésiház-igaz- gatónak. Itt a berceli iskolában 1969 óta tanítok, de voltam már napközis, fizika tanár is, ha a szükség úgy hozta — mesélte hivatása történetét a tanár úr, majd közéleti tevékenységéről beszélgettünk. Tanácstagként az utóbbi három ciklusban dolgozott, és ezt szó szerint kell érteni, mert például a tornaterem építésének két és fél éve alatt 260 óra társadalmi munkát teljesített. Bizony volt olyan nyár, amikor a társadalmi munkák miatt elhanyagolta a kis szőlőt, konyhakertet, a kedvenceit. S a zongora, a furulya is többet pihent a kelleténél. Felesége, Károly Mihályné aki szintén helybeli, több mint negyedszázada indult el a pedagógusi pályán, alsó tagozaton tanít. 1962-ben ment férjhez — és mint mondta, nem bánta meg! Fiuk gimnazista, nagyon érdekli a technika, a zene, talán valamelyik terület lesz az élethivatása. Pedagó- guskölcsönnel építették fel otthonukat, az adósság tavaly ősszel járt le. Ö a hatvanas évek elején lett először tanácstag, majd színjátszókört vezetett, de olyan komolysággal, hogy egy hároméves iskola után megkapta a színházrendezői C-ka- tegóriás működési engedélyt. A helyi művelődési házban kamatoztatta tudását, valahogy úgy, hogy felváltva volt ő a rendező, s férje meg járt az énekkarba, hogy mindegyikük élhessen szenvedélyének. Amikor azt kérdeztük, hogy korábbi tanácstagsága alatt ténykedésének milyen eredményét látta, alig győzte sorolni: nagy feladatokat oldottak meg a tornaterem, az iskola, a vízmű, a művelődési ház létrehozásával, legutóbb az öregek napközi otthonának tető alá hozásával, s azzal, hogy ilyen nagy munkákra a lakosságot mozgósítani tudták. Ma a 9-es körzet legújabb, frissen választott tanácstagja. A. L. A. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez- úton mondunk hálás köszönetét rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, akik édesanyánk, ÖZV. JUHASZ LAJOSNÉ sz. Papn Margit temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk temetésén megjelentek és személyes részvétükkel mérhetetlen nagy gyászunkat enyhíteni igyekeztek. MOLNÁR ISTVANNE és családja. fagyasztás ugyanis —30, —40 fokon történik, s egy-egy keret áru beviteléért vagy kihozataláért nem lehet kiolvasztani a hűtőtermet. A tárolótérben sincs sokkal melegebb, hiszen ott az átlagos hőmérséklet —22 fok. A gépkocsik és a * vasúti szerelvények érkezésekor a rakodókra azonnal szükség van. — Kevesen vállalkoznak erre a nehéz feladatra. Egyrészt a kinti és a benti hőkülönbség, másrészt jelentős testi erő is szükséges hozzá. Hűtőházunkban ugyan gépesített a hús rakodása, de a kocsikról való fel- és lerakodás többnyire csak emberi erővel történik. Meg kell tudni emelni például egy negyed marhát, aminek 70—120 kilogramm a súlya. Máshogy kell fogni, amikor érkezik és még nincs hűtve, s máshogy, amikor a mínusz 22 fokról hozzák ki. Ezt a komoly nehézségi fokot a bérezésnél — lehetőségeinkhez képest — mindig figyelembe vesszük. Melejj tea — A hűtőház üzemeltetése rendkívül felelősségteljes munka. A műszaki dolgozók nap mint nap óriási érték megóvásán fáradoznak. Egyszerre mintegy 1800 tonna húsárut tárolunk. Értéke nem csekély. A műszakiak jó munkájának köszönhető, hogy eddig ’egyet-" len esetben sem volt komoly üzemzavar. Mivel hűtőrendszerünkben nagy mennyiségű ammóniagáz is kering, ennek a szabadba való kijutása is nagy kárt okozhatna. — A piaci viszonyok teszik indokolttá a hűtőház működését. Az élő állat vágásának üteme nem mindig egyezik a fogyasztás mértékével. Ezért indokolt, hogy tároljuk a húsárukat. Az exportnak is döntő szerepe van. Nem minden időben fizetnek jól a külföldi piacokon, s addig, amíg nem javul az ár, nálunk eláll az áru. Hűtőházban a húst fél vagy egy évig is tárolhatjuk romlás nélkül. Van olyan eset is, amikor társvállalatok kérnek bennünket feldolgozott húsok gyorsfagyasztására, raktá' rozására. — Szocialista brigádunk az előző értékelésnél ezüst fokozatot ért el — veszi át a szót Sárkány Béla raktáros művezető. — Tizenöten vagyunk. Rakodók és targoncások dolgoznak nálunk. Amikor a nyári rekkenő hőség beáll, mindnyájan fáradtabbak vagyunk, mivel a hőkülönbség a kinti és a benti levegő között az 50 fokot is meghaladja. Ezért minden órában 10 perc pihenőt tartunk, amikor meleg teát fogyasztunk. Tíz perc — Sem géphiba, sem áram- kimaradás nem hátráltathatja a hűtést! — zárja a beszélgetést Szabó Sándor hűtőgépház- vezető. — Éjjel-nappal dolgoznak a gépeink. Az 1977-es üzemkezdet ' óta egyszer sem olvadtak ki a hűtőtermek. Két- felől kapjuk az áramot, így ritkaságszámba megy, ha kimaradás van. Rövid időszakot, egy-két órát még át tudnánk vészelni. Udvari Gábor Más ísKával írógömböcskék mesterei IVjinden kornak megvan a maga divatos, sikeres szakmája. Húsz esztendeje annak számított a töltőtolljavítás, a go- lyóstollbetét-töltés. Emlékszem, suttogva adtuk tovább a friss hírt, Aradszky László — a fiatalabbak nem is biztos, hogy tudják, az egyik legismertebb táncdalénekes volt ő — szintén ezzel foglalkozik. Mára bealkonyult az üzletágnak. A töltőtollak kikopnak a kezekből, s a modern nagyipar szinte fillérekért ajánlja az eldobható golyóstoll- és filctollfajták tucatjait. Cegléden, a főtéren, egy kicsiny üzletben, a feledésbe merülő mesterséget Máté István és felesége művelik. Lassan a múlt időt kell majd alkalmazni, hiszen a házaspár éppen azt latolgatta, érdemes-e beszerezni a kilónyi betétfestéket, amikor napok telnek el anélkül, hogy valaki is bejönne töltetni... A mesterség ezen ágának jó negyedszázados története van e boltban. Máté István irodagépműszerész. de kitanulta a tolljavítás titkait is. Felesége a segítő családtag jogán kóstolt bele a mesterségbe, s mivel a férj a munkaidő nagy részét a különféle irodákban az író-, számológépek javításával töltötte, ez szinte rámaradt. Ahogy mondja, más volt a toll — meg az írás! — becsülete akkoriban. Ha valaki nem tudott szépen írni, bizonyos állásokat meg sem pályázhatott, s a szép íráshoz jó segédeszköz, alkalmasint töltőtoll szükségeltetett. Nem is akármilyen! A jó fajta amerikai, iridiumhegyű mellett a celluloidból készült, bármikor javítható, törhetetlen szerszám volt a népszerű. Nem voltak ezek drágák, talán, ha a jobb minőségűek kerültek ötvenhatvan forintba, s egy-egy hegycsere is kifutotta a húszasból ... A mai töltőtollak? Pedig az régebben szinte státusszimbólum-számba ment. Nyugatról, rokonoktól a nylon ing, az orkánkabát, majd a golyóstoll következett a hozandó áruk listáján. A gyártásra a magyar ipar nemigen volt felkészülve, a javításokra nagy szükség volt. Némi technikai magyarázatot ide tartozónak vélünk. A golyóstollnak lényegében három alkatrésze van, a miniatűr golyócska, meg a fészek, amelyben foroghat; ha valaki erősebben nyomja a tollat, a fészek megkopik, s a harmadik alkatrész, a tinta egyre erősebben folyik az így keletkező ré- secskén. Sokak szerint az írás vitathatatlan csúnyulása éppen a golyóstőllra vezethető vissza — ugyanis teljesen más írástechnikát igényel, mint a mártás, vagy a töltőtollal végzett művelet. Ezekkel komótosan, műgonddal kell kanyarí- tani a fecskefarkot, kunkort, hurkot, a golyó érzéketlen a kéztartásra. S emellett sietősebben lehet papírba vájni vele a gondolatokat, ami mégiscsak előny. Mások — s így van ezzel Máté István is — azt mondják, szépen lehet mindennel írni, s az új mikroíró- csúcsos golyóstoliakkal művészet csúnyán dolgozni... Azt sommázatként talán elfogadhatjuk, hogy az új eljárást, a golyóstollal való szépírást mégiscsak egyre kevesebben sajátítják el — akármi okból is. De még nem szóltunk az eszköz töltéséről, pedig az fölöttébb érdekes művelet. A normál betét fészkéből hosszú tűvel kiszúrják a golyócskát, egy Alszegi út Ami még hátravan Az idén már több ízben beszámoltunk arról, hogy a fagyos tél elvonultával Cegléd közútjai siralmas képet mutattak. Ez kénytelen-kelletlen gyors döntésre serkentette a tanácsi szakembereket. Ügy határoztak, hogy bár bőven lenne mód új feladatok megoldására költeni az útra-hídra szánt 5 millió forintot, egyebek között a Széchenyi úti csapadékvíz-elvezető csatorna folytatására, mégis a sürgősebb dologra, a járhatatlanná, életveszélyessé vált Alszegi út felújítására fordítják. Aki arra jár, láthatja, immár kész az út, több rétegű, megbízható burkolat fut közel 600 méter hosszon, a Déli út és a Bercsényi utca bezárta szakaszon. Gyorsaságával, pontosságával és jó munkájával az Aszfaltútépítő Vállalat ceglédi építésvezetősége, Tóth Mihállyal az élen, igen nagy szolgálatot tett a városnak, hiszen rövid idő múltán ismét a régi forgalmi rend szerint haladhatnak a nagyobb termetű járművek. Az új út születésének hajrájával egy időben megkezdődött a Csolnak utca és a Csengerit bejáró vízelvezető csatorna kotrása, hiszen ha a vezeték nem vezeti el az Alszegi út szóban forgó szelete alól a talajvizet, akkor az hamar tönkreteheti a felfrissült burkolatot. Az Alszegi út eleddig 6 millió forintot vitt el, a városi tanács máris túllépte az 5 millió forintos keretét. De a munka még nem ért véget: hátramaradt az útárkok tisztítása, ez nélkülözhetetlen a vízelvezető rendszer működéséhez, vagyis az úttest fennmaradásához, és bizony az útpadkát is rendbe kell tenni. Egy szó, mint száz, erre egyetlen fillér sincs az állami kasszában. Egyedül az ott lakók tevőleges közreműködésével valósulhat meg, s bizton reméljük, támogatásban nem lesz hiány. Igen egyszerű padkagondozási és útárokpu- colási munkát (nem szívességit) kér a tanács, csupán annyit, amennyit az utcabeliek számára a rendelet egyébként is kötelezővé tesz. De nem annyira a rendelettől, mint inkább a közös érdek felismerésétől várható eredmény. speciális pumpa segítségével a piciny lyukon keresztül festéket nyomnak az üres tartályba, majd ügyes mozdulattal visszaillesztik a gömböcskét. Pax- vagy Parker-betét esetén más a helyzet. Az egész írócsúcsot kicserélik, majd’ azt írtam, békebelire, Parker-he- gyű lesz mindahány újratöl- tött. s a fészek, az elkopható is újjászületik így. Manapság egyre kevesebben kérik a módszer alkalmazását, aminek nagyon egyszerű oka van: szinte nem éri meg. Míg egy-egy betétet 2—3 forintért árulnak, a töltés sem olcsóbb. Ha valaki mégis betér, annak komoly oka van! Ilyen lehet az, hogy különleges betét jár egy írószerszámhoz, és olyat nem lehet kapni. Ilyenkor csak a töltés segíthet. Mások ragaszkodnak az innen hazavihető tinta színéhez, van, aki szerint ezek az itt töltött betétek sokkal szebben írnak. Megint mások az ismeretség okán néznek be, s hozzák a reparálni valót. Máté István és felesége jóleső érzéssel veszik tudomásul, hogy ismertek szerte a városban. Hiszen tolira minden családban szükség van, s az első generáció beszoktatta a másodikat. Olykor csak egy-egy szóra térnek be, mondanak valamit a családról, s bizony, lassan a harmadik generáció is be-belátogat. /V/áté István két esztendeje nyugdíj mellett dolgozgat tovább, vigyázza az irodagépek állapotát. Felesege belenyugvóan említi, neki nem jár a nyugdíj, régebben nem volt meg a mai lehetőség. Derűsen, kiegyensúlyozottan élnek, sokat olvasnak, s nem tagadják meg maguktól a szórakozást sem, olykor felkerekednek, s színházba mennek... Ballai Ottó ISSN 01*3—25«» (ceglédi Hírlap)
