Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

mr ­MKtirci] 1985. JÚLIUS 31., SZERDA 5 Hőségben érik a fürt Szüret eSőtt Készülnek a szüretre a Hungarovin borgazdasági kombinát 870 hektáros szőlős­kertjében. A kánikulában gyorsan növekednek a fürtök, előreláthatóan szeptember vé­gén indulhat a szüret. A gazdaság két feldolgozó üzemében a présgépek hibás alkatrészeit már kicserélték, az épületeket a Köjál szigorú előírásainak megfelelően fer­tőtlenítették, kifestették és kitakarították. A szállítóesz­közök is indulásra készek. Dolgozóik mellett a szüreti munkákba diákokat is bevon­nak. A saját és a környékbeli «zőlőskertekből szüretelt ter­mésből 65-70 ' ezer hektoliter pezsgőalapbort nyerhetnek. Kis ruhák a Texgráfbó! Szovjet exportra készítenek leánykaruhákat a Texgráf ipari szövetkezet varróüzemében. Az öt színben varrott szép ru­hácskákból 14 ezer kerül ki a dunaharaszti üzemből. Hancsovszki János felvétele Bankháza, Belsőszúnyog Lehet, hogy megállt az isfő? A hely, ahol vagyunk, nem természetvédelmi te­rület, mégis mozdulatlannak tűnik minden. A belső- szunyogi volt cselédlakásoknál járunk. A vályogtéglá­ból épült házak az egykori Eötvös-kastély szomszéd­ságában állhatták valaha. Kastély ma már nincs, de a volt cselédsor épülete még ma is embereknek ad fedelet. A hosszú házban egymásba érnek az ajtók. Érkezésünkre itt is ott is kidugják fejüket a lakók. szűknek bizonyult, annál is inkább, mivel hamarosan megérkezett a kis unoka (a nagyobbacska lány). Átmene­tileg összeszorultak valahogy. Tavaly aztán megüresedett egy lakás a soron és a fia­talok megpróbálták igényel­ni a gazdaságtól, hogy külön otthonba költözzenek. Annál inkább, mert a fiatalasszony ismét áldott állapotba került. A védőnő pedig úgy ítélte meg a helyzetet, ha továbbra is ott maradnak az anyósáék- nál, nem szabad hazahozni a kórházból az újszülöttet. . Csecsemőre veszélyes A lakás egészségtelen vol­tát egy Köjál által kiállított hatósági egészségügyi bizo­nyítvány is alátámasztotta: ... környezettanulmány alap­ján megállapítottuk, hogy a tárgyban szereplő család la­káskörülményei közegészség- ügyi szempontból — különös tekintettel a kiskorú gyermek valamint a terhes édesanya egészségére — veszélyes lehet. A család egy szobában lakik (7 fő). Itt főznek, tisztálkod­nak, alszanak. A szoba nem jól fűthető. Padlózata törede­zett, falai nedvesek, pené­szes k. A család részére köz­egészségügyi szempontból ki­fogásolható űrgödrös árnyék­szék van biztosítva. A lakás tanyán van, távol a közleke­déstől, így a gyors orvosi se­gítségnyújtás a nagy távolság miatt, lehetetlen. • Kézenfekvő megoldásnak látszott tehát, hogy ebbe a gazdátlanul maradt üres la­kásba beköltözzenek, hiszen a kismama szerette volna biz­tosítani születendő csecsemője számára a megfelelő helyet. A gazdaság azonban ezt nem nézte jó szemmel és többször is felszólította őket, hogy köl­tözzenek ki. Ezért írt nekünk Hugyecz László és kérte a se­gítségünket. Mindentől távol Meglepő mennyien vannak Idehaza. Tóth Imrééket ke­ressük, de csak nehezen ju­tunk előre. Hol itt, hol ott húznak be egy-egy ajtón: nézzük meg az Ő lakásai­két is. Egy-két helyiségből álló otthonaikat mutatják, egyik tisztább, másik elha- nyagoltabb, melyik-melyik gazdája szerint. Egyik sem szívderítő látvány. Most jött meg Bankházáról a legrégebben — 23 éve — itt Józsefnek Te- 'ny.eréyel, lesimítja az asztalt, ahová a kétkilós kenyeret te­szi, aztán hellyel kínál. — Mi változott itt, amióta ide költöztek? — Hát semmi — aztán hozzáteszi —, a viz! Igen. Ak­kor az istállóból hordtuk, rpost meg itt van ni! — bök fejével az utcai nyomós kút irányába. Majd kérés nélkül sorolja mindennapi gondjai­kat. Beszél a sáros útról, a bevásárlás nehézségeiről (a legközelebbi üzlet Bankházán van), az orvosi ellátás gond­jairól. — Csak beteg ne legyen az ember fia, mert bizony itt föl­fordulhat amíg orvoshoz jut. Telefon csak Bankházán van, orvosi ügyelet meg hol Kis- kunlacházán, hol Apajon, hol Dömsödön — ejti vissza az ölébe eddig szüntelenül gesz­tikuláló kezeit az idős asz- szony. Egy fedél alatt Szedelőzködünk, mert hi­szen Tóth Imréékhez indul­tunk. A szomszédos portán néhány bútordarabot áztat a szemerkélő eső. Egy fiatal­ember siet felénk, fején fes­tékpöttyös svájci sapka. Hu­gyecz Lászlónak hívják, ő írta nekünk a levelet, de a gond, amellyel megkeresett bennünket, a sógoráé, Tóth Imréé. Betessékel Tóthékhoz, abba a lakásba, amelyet a család­nak április 30-ig el kellett volna hagynia. A fiatalasz- szony van csak otthon, egy nagyobbacska leánykával és egy apróság is alszik még a kiságy mélyén. Az ember dol­gozik. Hogyan kezdődött? Marika, a fiatalasszony férjhez ment Tóth Imréhez és ideköltöztek néhány ajtóval (lépéssel) arrébb a lány szü­leihez, ahol már addig is ha­tan laktak, a szülők és a négy gyerek. Most már he­ten lettek a két helyiségből álló szűk lakásban, amelyet az öregek annak idején még az apaji gazdaságtól kaptak vállait munkájuk fejében. Vi­szont a fiatalok egvike sem dolgozott ott, így ők külön lakásra nem is számíthattak. A hely azéirt persze még Kedvezményes vétel Az Apajpusztai Állami Gazdaság irodájában Berényi János általános igazgatóhe­lyettessel beszélgetünk. Csen­des, megfontolt ember, csak akkor szól, mikor tényleg mondanivalója van. Előhoza­kodom a Tóthék ügyével. Bó­lint rá, tud róla. Rengeteg a gondjuk ezekkel a lakások­kal, évi 2 millió forint megy a fenntartásukra. Tudja ő is, egyszerűbb volna eldóze- rolni az egészet. Hisz megyei tanácsi határozat is van a volt cselédlakások megszün tetésére, de mi legyen a la kókkal .. ? Jelenleg is a gaz­daság 35 dolgozójának van bent kérelme, lakást Dedig nemigen tudnak adni. Az utolsó öt évben összesen ha 8-10 épült. Az önerőből rajtolókat vi­szont sokoldalúan támogat­A Pest megyei népi ellenőrzés vizsgálata Az intézmények szolgálatában ják: ingyen telket adnak, 150 ezer forintos kamatmentes kölcsönt, aztán ad az OTP is, meg ott van a gyerekek utáni szociálpolitikai kedvez­mény. Szóval, aki akar, ki tud kerülni ezekből a laká­sokból — mondja csendesen az igazgatóhelyettes. Csak tudja, sokszor kevés az aka­rat. Nem veszik komolyan a felszólítást sem. A kiköltö­zésre csak legyintenek, mond­ják, nálunk nem raknak az utcára senkit. És igazuk van. — De mi lesz Tóthék- kal, hiszen ők tényleg nem jogosultak az ottlakásra? — Két gyerekkel valóban nem tehetjük őket az utcára. A gazdaság igazgatójának kezdeményezésére, megpró­báljuk eladni ezeket a laká­sokat a benne Jakóknak. Az Ingatlan Kökfétítö. Vállalat-; tál felértékeltetjük és aztán értékesítjük. Ennél többet mi sem tehetünk — tárja szét karját Berényi László, jelez­vén ezúttal a beszélgetés be­fejezését is. Bankháza, Belsőszunyog. Ezt írják feladónak, ha levelet küldenek az itteniek. Keve­sen ismerik e helyet. Jó len­ne talán, ha meg sem kellene jegyezni... Antal Piroska Három éve hívták életre Pest megyében is a gazdasági, műszaki ellátó szervezeteket, amelyeknek a célja a kulturá­lis ágazat elapi ózódott intézmény rendszerének korszerűsíté­se, a széttagolt, pedagógiai és gazdálkodási szempontból egyaránt gazdaságtalan intézmények összevonása. Ezeket az ellátó szervezeteket vizsgálta a közelmúltban a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Egy 1978-as felmérés szerint me­gyénkben több mint 1100 oktatási és közművelődési intéz­mény működött, s döntő többségükben a helyi tanács intéz­ményei gondoskodtak az alapellátásról. száma a gondnokságokról és a tanácsi költséghelyekről át- kerülőkre és azok bérére ala­pozódott. Volt ahol minden technikai és kisegítő dolgozó a GAMESZ-hez került, de sok helyen az iskolatitkárok, a hivatalsegédek, egyes he­lyeken a fűtők, vagy a konyhai dolgozók az iskola állományában maradtak. Ahol jó a kapcsolat A GAMESZ-ek és a GESZ- ek létrejötte új helyzetet te­remtett a helyi tanácsok és az intézmények működésé­ben egyaránt. Mint a NEB vizsgálata megállapítja, azo­kon a területeken, ahol jó a hármas vezetői kapcsolat, ott az új szervezeti formák — a hibák ellenére —, életképe­sek és alkalmasak a haté­konyabb gazdálkodásra. Egyes nagyközségekben a GAMESZ feladatait — pénz­ügyi és létszámgazdálkodás! okokból —, csak úgy tudták gazdaságosan megszervezni, hogy valamennyi intézményt bevonták a szervezetbe. Pél dául Abonyban az oktatáson kívül egészségügyi és kultu' rális területre is kiterjedt az integráció. A létrehozott szer­vezetek már eddig is bizonyí­tották a hatékonyabb gazdál­kodást, elsősorban a karban­tartási munka terén elért költségmegtakarításokkal. A mutatkozó hibák, fogyatékos Ságok-nem-elsősorban a szer*- Vezé'tbén vannak, háóém h'bf bői erednek,'hogy a zavar­talan működéshez hiányoznak a szükséges tárgyi feltételek, vagy a munkaerő. A ceglédi városi tanács például meg­vonta a GAMESZ-től az ön­álló felújítási alap képzésé­nek jogát, ezáltal az ilyen jellegű évi két-három mil­liós saját pénzügyi lehetősé­gét megszüntette. Mogyoró­don csupán három dolgozót jelent a GESZ, amely ilyen Etérő feltételekkel A megyei tanács általános elnökhelyettese 1980-ban irányelveket adott ki a gaz­dasági-műszaki ellátó és szol­gáltató szervezetek — a GA­MESZ-ek létrehozásához. A gazdasági integráció során létrehozott szervezetek mag­ját a korábbi iskolagondnok­ságok képezték, ahol műszaki karbantartó csoport is volt, ott GAMESZ jött létre. Sok helyen szolgáltató jellegű gazdasági ellátó szervezeteket GESZ-eket alakítottak. Ezek közül az elsők még 1982. ele­jén létrejöttek. Az első korszerűen gaz­dálkodó szervezetek tevé­kenysége a központi és a megyei segítség ellenére sem volt zökkenőmentes. Működé­süket szervezési hiányossá­gok és előítéletek is gátol­ták. Sok helyen a gyors lét­rehozás miatt hiányoztak a tárgyi feltételek; iroda, mű­hely, raktár, gépek és szer­számok. Az ígéretes kezdet után ha­mar jelentkeztek a gondok, amelyek elsősorban abból fa­kadtak, hogy egyes területe­ken más és más volt a szer­vezet ellátottsága, s mások a tárgyi és személyi feltételek. Nem volt zökkenőmentes a kettős könyvvitel, az elekt­ronikus adatfeldolgozás és a megváltozott tei*vezési és be­számoltatási,. forma, bevezer l'tése sem. Xz anyagok, fogyó­eszközök beszerzése, kezelé­se több területen raktár, vagy gépkocsihiány miatt kö­rülményes voll. A GAMESZ-ekben meg­alakult műszaki karbantartó csoporttal szemben egyes in­tézményvezetők kezdetben túlzott követelményeket tá­masztottak, ami személyi el­lentétekhez vezetett és a to­vábbi kapcsolattartást nehe­zítette. Az új szervezetek lét­Zsiífolf a tápíészentmártoni strand A medence lassan épiilget Hetente kétszer be kel! zárni Még tavaly nyáron írtuk lapunkban: lehet-e üdülő­falu Tápiószentmárlon? Sokan ma már igennel felelnek erre a kérdésre... Nyári vasárnapokon 50 százalékkal gyarapodik a falu lakossága... Mi a titka vonzerejük­nek? Egyértelműen a meleg vizű strand. S akkor ejtet­tünk szót arról is: a három medence kevés a fürdőzők- nek és a tervek szerint még egy 33 méter hosszú, XX méter széleset építenek. A helybeli vállalatok, üzemek anyagilag segítik a beruházást és a lakosság társadalmi munkát ajánlott fel a kivitelezőknek. Azóta eltelt egy esztendő. A medence pedig — sok für- dőző bánatára — nem készült el. Pontosabban, ahogyan a strand gazdájának, a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Tsz-nek elnökhelyettese. dr. Váradi András mondja: ké- szülget... — Mi ennek az oka? — A három medence. a szabványon kívüli úszó- és a gyermekmedence valóban túl­terhelt. Hiszen több mint 20 kilométerre, Cegléden van a legközelebbi strand. Jönnek ide külföldiek, pestiek is, nem­csak környékbeliek, egy hét­végén több mint kétezren, ha jó az idő. Az egész 1969-ben kezdődött, amikor szénhidro­géneket kerestek, az derült ki: meleg vizet rejt a föld. Társadalmi munkában ké­szült el az első medence, maid hasonlóan a két másik a 70 es években. Öltözőt a tápiószelei KGYV épített, az összefogás eredménye a járda, a növény­zet. A napokban helyeztük üzembe a négy higanygőz- lámpát — a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnak köszönhetően —, amelyek az esti fürdőzéshez is fényt ad­nak. S így létesült itt a faház- büfé is. Volt tehát alapunk a nagyralátó terv forgatására, hogy szabványméretű, hideg vizes úszómedencét építsünk. De mert a szövetkezetnek kü­lön e célra fordítható s ele­gendő pénze nincsen, elhúzód­tak a munkálatok. — Hol tartanak most? — A földmunkánkkal már tavaly rendben voltunk, s ki­lenctized részt kész a beton­vasak szerelése is. Megrendel­tük a még hiányzó vasanya­got. s ha megkapjuk, folyta­tódik további az építés A be­tonozáshoz is kölcsön kaptuk már a zsaluzatot a PVCSV- tői, ígéretünk van arra, hogy a transzportbetont keverőko­csikkal ugyancsak társadalmi hozzájárulásként szállítják majd, a KGYV adja ezeket. körülmények között képtelen az ésszerű gazdálkodásra. Több helyen, például Nagy- kátán ügyesen takarékoskod- ,ak. Az ottani GESZ az in­tézményeknél kiselejtezett asztalokat, padokat és szek­rényeket nem a MÉH útján értékesíti, hanem azokat há­zilag átalakítja. A padok vá­zából kerékpártámasztókat, a szekrényekből szerszámtáro­lókat alakítanak ki. Isasze- gen a községi tanács egy ré­gi épületet bocsátott a GA­MESZ rendelkezésére, amit a dolgozók sok munkával — a lebontott moziból származó anyagokból —, teljesen át­építettek. így megfelelő kö­rülményeket biztosítottak az adminisztratív és fizikai dol­gozók munkájához. Közben folyik a szociális helyiségek és egy műhely kialakítása is. Számos előnye van A Pest Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a GA­MESZ-ek és GESZ-ek műkö­dése az eddigi tapasztalatok szerint nagy előrelépést je­lentett a bölcsődék, óvodák, iskolák gazdálkodásában. Lét­rejöttük elősegítette az okta­tás és nevelés feltételeinek javulását, az intézmények közötti ellátásbeli különbsé­gek mérséklődését. Előnyei több vonatkozásban is je­lentkeznek. így például men­tesítik az intézményvezető­ket, akiknek több idejük ma­rad a szakmai feladatok meg­oldására. Jó vezetés esetén hatékonyabb a munkaerő, a pénz és az egyéb anyagi esz­közük felhasználása is. A műszaki csoportok révén tervszerűbben és gazdaságo­sabban oldják meg a kar­bantartási, szállítási gondo­kat. Nem utolsó sorban a centjaljzfilt beszerzés és rak­tározás lehetővé teszi az ala­csonyabb nagykereskedelmi áron történő vásárlásokat és az utánjárástól, a nyilvántar­tások vezetésétől mentesíti — az intézményeket. Ezek az előnyök az eltérő szervezett­ség és gazdálkodási színvo­nal miatt ma még szerveze­tenként különböző mérték­ben jelentkeznek. A gondos és hiányosságok mielőbbi megszüntetése az együttmű­ködés erősítését kívánja. A Népi Ellenőrzési Bizottság javasolta a Pest Megyei Ta­nácsnak, hogy tegyenek in­tézkedéseket az ellátásbelí különbségek mérséklésére és valamennyi GAMESZ és GESZ esetében szervezzék meg az intézményvezetői ta­nácskozásokat, amelyek jó le­hetőséget adhatnak a maga­sabb színvonalú közös mun­kára. M. K. — Ha így van, mi hiányzik még? — Semmiképp sem a mun­káskéz. Csak attól függ a to­vábblépés, lesz-e pénzünk, például vízforgató berende­zésre, s a hideg víz idevezeté- sére. Egyetlen igazi anyagi for­rásra számíthatunk; a strand mellett egy felhagyott, nagy- üzemileg már nem művelhe­tő gyümölcsöst felparcelláz- tunk, és a tizenkét telek hasz­nálati jogának átengedéséért körülbelül kétmillió forintnyi támogatásra számítunk. Eb­ből 600 ezernek — pontosab­ban ekkora összegnek megfe­lelő építőanyagnak, munká­nak, berendezésnek — már van gazdája, a tápiószelei Áfész, a Gabonaforgalmi Vál­lalat és a töki Egyetértés Tsz, s a minap kaptuk meg a ked­vező választ tartalmazó leve­let a KGYV-től is. Én feltét­lenül bízom abban, hogy mi­hamarabb — talán már jövő­re — elkészülhet a szép, fe­szített víztükrű úszómedence. De nemcsak az. Óriási munka áll még előttünk, hiszen az öltözőt, a vécét is bővíteni kell. s említettem már, hogy ide kel] hozni vezetésen a vizet, vagy legalábbis újabb kutat fúrni. A megnövekedett for­galom miatt pedig, feltétlenül szükség lesz a vízforgatóra, hiszen most hetente kétszer a vízcsere miatt be kel] zár­nunk a strandot. V. G. P. Fehérjedús takarmány Lébahreneszánsz A magas színvonalú állat- tenyésztésben mind nagyobb szükség van a takarmány- fehérjére. Régebben viszony­lag nagy területen foglalkoz­tak a lóbabbal, ezzel a fe­hérjében gazdag növénnyel, amely azonban fokozatosan kiszorult a nagyüzemekből, mivel hiányzott a kellő fajta- választék. A lóbab lassan a hozamokban is elmaradt a többi növény mögött. Ter­mesztését az utóbbi időben viszont mindinkább fölkarol­ták, ám továbbra is szűkös a fajtaválaszték, s így igazá­ból a termelés egy helyben topog. A helyzeten sokat ja­víthat a kisvárdai kutatók — a Vetőmag Vállalat ottani ál­lomása szakembereinek — új fajtája, a Kisvárdai 25-ös, amely szigorú ellenőrzések után kerülhatett köztermesz­tésbe. A termény fehérje- tartalma igen magas, s így a takarmány egyik fontos al­kotórésze lehet. Szaporítása megkezdődött: az elmúlt években 100 hektárra került e növény. Hektáronkénti nyers termése, mintegy 3600 kilogramm volt, ez volt a sza^ porításban szereplő fajták kö­zött a legmagasabb érték.

Next

/
Thumbnails
Contents