Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-26 / 174. szám
NAGYKOROS! *c/tíiiu A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1985. JULIUS 26., PÉNTEK XXIX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM A szarvasmarha-tenyésztők furcsa gondjai Meddig érvényes a küldetés ? A közelmúltban egy írásunk keretében néhány gondolat erejéig elidőztünk a nagyüzemi állattenyésztés, azon belül is a szarvasmarhatartás aktuális kérdéseinél. Próbáltunk választ keresni azokra a látszólagos vagy valódi ellentmondásokra, melyek hosszú idő óta kísérői ezen ágazatnak, s mindenekelőtt a lehetőségeit kutattuk, hogyan csökkenthetők a nyomasztó terhek. Különdij Ha csak burkoltan is, de már többször feltettük a kérdést, a magas ráfordítási költségek és a kevés eredmény fordított arányában egyáltalán meddig ismerhetjük el — adott gazdaságon belül — a szarvasmarha-tenyésztés létjogosultságát, hogyan illeszthető be a gazdálkodás egészébe. Nehéz általánosítható megállapításokat szereznünk. Még két szomszédos gazdaságban is eltérőek a vélemények. Az Arany János Termelőszövetkezetben a húsmarha- tenyésztés mennyiségi, minőségi mutatóinak pozitív változását elsősorban a takarmány minőségétől tették függővé az állattenyésztők. Minden bizonnyal helyes a következtetésük, a tények mutatják, jogosak igényeik, ám nem biztos; hogy szövetkezeti szinten a minőségi takarmány előállítása vagy vásárlása kifizetődik. Még akkor sem, ha ez lenne az egyedüli feltétele a kifogástalan állomány kialakításának. Nos, vizsgáljuk meg, mi a helyzet a Mészáros János Termelőszövetkezetben. Szerencsésebb helyzetben vagyunk, mivel itt kétféle hasznosítású állomány között is tehetünk összehasonlítást Az elmúlt évben az országos tej- és hústermelési versenyen a szarvasmarha-hústermelés kategóriában a különdíjra érdemesült a szövetkezet, megyei szinten a tejzsírtermelés kategóriájában a második, a Teszöv által meghirdetett ágazatok közötti versenyben ugyancsak a 2. helyezést érte el az állattenyésztési főágazat. A díjak önmagukért beszélnek, több év alatt végbement lendületes fejlődés eredményeként sikerült elérni e tiszteletre méltó szintet. Számunkra most az anyagi oldal érdekesebb, vagyis az, hogy jövedelmezőség tekintetében hogyan értékelhető a szövetkezet állattenyésztő tevékenysége. A fenti eredmények látszólag választ adnak erre is, azonban óvatosan kell bánnunk a következtetésekkel. A pozitív változásokkal egy időben sajnos erőteljesen jelentkeztek a gazdálkodást hátráltató erők is. Az utóbbi két év aszályos nyarai, a közgazdasági szabályozók módosulásai, s az ezek kihatásából keletkező ipari takarmányárak és egyéb költségek növekedése jóval gyorsabb ütemű volt, mint ahogy az értékesítésből származó haszon azt követni tudta. Nem titok, ilyen körülmények között az állattenyésztési ágazat veszélyhelyzetbe került, léte forgott kockán. Jó arány A-hátrányok ellensúlyozására egyedüli lehetőségként a hozamok növelése jöhetett számításba. Nézzünk erre néhány adatot. Amíg 1983-ban 4898 liter tej volt az átlaghozam, s az elszámolóáras rendszer kimutatása szerint ez 313 tehén után majdnem 5,5 millió forintot eredményezett, addig tavaly 478 literrel adott többet ugyanennyi tehén, s itt jól érzékelhető a ráfordítások növekedése, ugyanis több mint 1 millió forinttal lett kevesebb a haszon az előző évinél. A 400 állatot számláló húshasznú tehenészet 3,3 millió forintot eredményezett két évvel ezelőtt, tavaly 2,7 milliót, a mostani első félév alatt elért alig 600 ezer forint is a további csökkenést sejteti. A szárazság s a legutóbbi nehéz kiteleltetés erősen befolyásolta az eredményeket, noha itt elenyésző az ipari takarmányok felhasználása, s alapjában véve előnyös piaci lehetőségekről beszélhetünk. A kisexport bikákért az önköltségen túl 35—40 százalékkal kap többet a szövetkezet. Lényegében ez esetben is a hozamok növekedésével lehetett csak — ha nehezen is — a nyereséges szinten tartani az állattenyésztést. Tavaly 382 kisborjú született 3,9 százalékos elhullás mellett, s ez 85,2 százalékos szaporulat átlagos tehénlétszámra vetítve. A 205 napra korrigált borjú nettó élősúly pedig 242 kilogrammot tett ki. Igen jó arányok ezek, a fenti díjakat tehát nem alaptalanul kapta a szövetkezet. A felső határ Azonban a tenyésztési paramétereket sem lehet a végtelenségig emelni, az idei várható 5300—5500 literes tejhozam is a felső határhoz közelít. Mielőtt azonban a további kilátásokat értékelnénk, ejtsünk szót arról az erőfeszítésről is, aminek híján nem valószínű, hogy jelen körülmények között sikerült volna nyereséges szinten tartani a szarvasmarha-tenyésztést. Kozma Sándor főágazatvezető így összegez; —> Áz első lépés az átke- resztezési tenyészmunka volt, ami tulajdonképpen most sem fejeződött be. A magyar tarka s a holstein-fríz párosítása termelésgenetikailag igen előnyösnek bizonyult, a tejhozam háromszorosára emelkedett. Üzemünkbe csak apaállat-behozatal van, így a genetikai, egészségügyi követelményeket stabilan lehet biztosítani. A konkrét tenyésztési feladatok mellett a termelés szervezési, irányítási problémáit is helyre kellett tenni, gondolok itt a munkafegyelem megszilárdítására, a személyes anyagi érdekeltségi rendszer kialakítására. Úgy is fogalmazhatnánk, a jó fizetésért tisztességes, lelkiismeretes munkát követelünk. — Joggal tehetjük fel a kérdést: hogyan tovább? Az állattenyésztés arra hivatott, hogy az árutermelésre kevésbé alkalmas földeket hasznosítsa. Jó talajon szálas takarmányt termelni manapság vétek. De amennyiben jó füvön legeltetve, gyenge földön termelt takarmányt és mellék- termékeket hasznosít a húsállat, s hoz — mint jelenleg is — 5—6 ezer forint hasznot darabonként, akkor még elégedettek lehetünk. — A szövetkezet vezetőségének a negatív folyamatok láttán mindenesetre rendszeresen le kell vonnia a következtetéseket a változásokból. A ráfordítások szinten tartására nincs semmi biztosíték, ezért a közgazdasági szabályozóknak, állami támogatási formáknak pozitív módosulását kell remélnünk, ellenkező esetben fontolóra kell vennünk az összes állatfajtánál a létszámszint tartását. Meglehet, egyes fajták felszámolására is sor kerülhet. A megoldást tehát az irányítás felsőbb régióiból várhatjuk, mert belső tartalékokból itt már kevésre futja. Miklay Jenő Vásár A hagyományos nyári országos állat- és kirakodóvásár megrendezésére július 28-án vasárnap kerül sor Nagykőrösön. Kirándulás A kertbarátok klubja változatos programjai között idén nyáron egy kellemesnek ígérkező kirándulás is szerepel. Augusztus 12-én a börzsönyi tájakra invitálja tagjait a klub. Ezt megelőzően, a részvételi díj befizetésére és az utazással kapcsolatos részletes megbeszélésre, július 29-én (hétfőn) 19 órára a művelődési központba várja az jelentkezőket a vezetőség. Mozi A nagyteremben Ragtime I—II. Színes amerikai film. Előadás csak 6 órakor. A stúdióteremben Picasso kalandjai Színes svéd filmszatíra, fél 6-kor. Biológiai növényvédelem Méreg nélküli kertészkedés A biológiai kertművelés, a vegyszerek, -mérgek nélküli kertészkedést jelenti Lehet-e mérgek nélkül kertészkedni? Kezdetben erőteljesen csökkentjük a vegyszerek mennyiségét, később pedig teljesen abbahagyjuk használatukat. A mérgek nélküli kertészkedéshez a természet mély ismerete, a vegyi anyagokat kiváltó természetes biológiai anyagok, gyógynövények, komposztok, komposztolók, speciális szerszámok szükségesek. Ha mindez meglesz, akkor hazánkban is lehetségessé válik ‘ a méreg nélküli kertészkedés. Saját kiskertünk a legkiválóbb kísérletezőhely. Haladéktalanul lássunk munkához, kísérletezzünk! Milyen hasznunk származik a méreg nélküli kertészkedésből? A gyümölcs, szőlő, zöldség méregmentes, egészségünket nem veszélyezteti. Ráadásul pénzt takarítunk meg ezáltal, hogy vegyszereket nem vásárolunk. Környezetünket is védjük, mert visszaáll a természetes vegetáció. Kertünk újra benépesül hasznos rovarokkal, lepkékkel, madarakkal. Ez a biológiai növényvédelem. Hazánkban csaknem egymillió embernek van valamilyen kertje (házi, szőlős-, gyümölcsös, zöldséges-, hobbi, zárt-, háztáji, hétvégi kert). Ez a szám néggyel szorozva, 4 millió embert érint. S ennek népgazdasági haszna felbecsülhetetlen. A kert hasznos állatai a hasznos rovarok; az élősködők közé tartoznak a fémfürkészek, vértetűfürkészek, petefürkészek, a gyilkosfürkészek, a közönséges fürkészek és a fürkészlegyek, A ragadozók: katicabogarak — pusztítják a levéltetveket, levélbolhákat, atkákat, 1—1 lárva napi 20 kártevőt elfogyaszt. A fátyolkák (aranyszemű fátyolka) lárva-levéltetve- ket, atkákat pusztítják; a le- begőlegijek lárvái naponta 100 leyéltetűt is elfogyasztanak; a futrinkák lárvái és a rovarok ragadozók; hernyókat, pajorokat, drótférgeket fogyasztanak. Az imádkozósáskák pusztítják a szöcskéket, sáskákat, legyeket, rovarokat, a szitakötők apróbb rovarokkal táplálkoznak. A ragadozó poloskák Tábori pillanatképek Hű, de csodálatos! — adhatnánk ezt a címet is a képnek. A látvány önmagáért beszél. A játékon, kiránduláson és egyéb programon kívül az ügyeletes raj látja el a pálfájai napközis táborban éppen a különféle szolgálatokat. Segítenek a tízórai kiosztásában, ellátják a kapuőri feladatokat, segítenek az ebéd zökkenőmentes lebonyolításában is. Angyal Zsuzsa épp ebédhez teríti meg az asztalt. Hancsovszki János (elvételei tápláléka a levéltetű, atka, hernyó. A lágybogarak — tápláléka különböző kártékony rovar. A háziméh, poszméh a virágok beporzásával nagy hasznot hajtanak, ezenkívül a méz is fontos exportcikk. Hasznos kétéltűek a gyíkok, kígyók, békák (az összes békafaj), mert rovarokkal, legyekkel, szúnyogokkal, hernyókkal táplálkoznak. Hasznos madarak: a kerti rozsdafarkú — hasznos rovarpusztító; — a cinege (szén- és kékcinke), mert egy cinkepár naponta ezer rovart is elpusztít. A fecske a szárnyas rovarok (légy szúnyog) nagy tömegének pusztítója. A vörösbegy is hasznos rövarpusztító. Az ökörszem apróbb rovarok pusztítója, a kakukk; nagy szőröshernyókkal táplálkozik. Hasznos emlősök: a sün, pusztítja az egeret, hernyót, csigát, rovarokat, meghálálja a hígított tejet. A vakond, a talajban lévő pajorral, csi- masszal, rovarokkal táplálkozik. A denevér tápláléka egér, lárva, hernyó, lepke. A mérgező növényvédő szerek és a műtrágyák a kert hasznos állatai (rovarok, kétéltűek, madarak, emlősök) életét károsan befolyásolhatják, sőt ki is pusztíthatják őket. Amikor tízéves biológiaikertművelési tapasztalatomat közreadom, azért teszem, hogy szolgálatot tegyek a kertbarátoknak. A méreg nélküli kertészkedésnek régi harcosa vagyok, mert azt szeretném, ha környezetünk szép és egészséges maradna. Ehhez egész társadalmunk összefogására van szükség, Nagy öröm és gyönyörűség, hogyha énekes madaraink trillázását hallgathatjuk, hogyha unokáink gondtalanul kergethetnek egy-egy lepkét, vagy egy csokor mezei virággal kedveskednek nekünk. A biológiai kertművelés során kiskertünk benépesül hasznos rovarokkal, jrétél- tűekkel, madarakkal, emlősökkel. A növények egymásra gyakorolt pozitív hatásai, a különböző biológiai eredetű per- metlevek és porzószerek, a komposztgazdálkodás megvalósítása sok-sok lehetőséget nyújt. A biológiai növényi kivonatokkal végzett permetezések nálam biztató eredményeket hoztak. A gyümölcsfák megőrizték egészségüket, túlnyomórészt jó minőségű, ízletes gyümölcsöt ’ teremnek. Zöldséges- és szőlőskertemben is jó eredménnyel jártak kísérleteim. Jó néhány permetszer, növényi kivonat saját ötletem alapján készült, így védelmet élvez. Kísérleteimet folytatni kívánom, módszereim tökéletesítésével szeretnék még jobb eredményt elérni. Dr. Lengyel Adam Dircnyetermesztők A minőségre sincs panasz Néhány év óta a helyi termelőszövetkezetben és a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületénél nem termelnek dinnyét. Ám a szorgalmas nagykőrösi termelők, kevés ko- cséri és más szomszédbeli behozatallal biztosítják a lakosság kedvelt gyümölcsszükségletét. Az idén a nagykőrösi piacra Pintér Dezső hozott először egy kocsi görögdinnyét. A szép, egyenletes nagyságú dinnyék bizonyították, hogy a termelés elég jól sikerült. Megkérdeztem tőle, hogyan szánta rá magát a dinnye termesztésére? — Házi szükségletre már apám is termelt. Az idén az erdőgazdaságtól két hold facsemetével betelepített, fordított földet kaptam részesművelésre. Elhatároztam, hogy dinnyét termelek. A feleségem és a két fiam vállalkozott a segítségre. A gondos palántanevelés, a bokrolás, az ültetés és a kapálás után, elég szépen kezd teremni, s a minőségre sincs panasz. — A megpróbáltatásos idő* járás és a növényi betegségek mellett sok gondot és munkát jelent a termelés. Magam is hivatásos vadőr vagyok. A családom segítségével végzem a dinnyetermelést, s a hivatásomnak is becsülettel eleget teszek. — A legjobb fajták: a magyar kincs és a szigetcsépi dinnyék termelését választottam. Igyekszem rendesen beért, finom dinnyéket hozni a piacra. Vasárnap a kocsipiacon megjelent a helybeli sárgadinnye is. Bakos István, a Mészáros Tsz traktorosa termesztette, s szintén a felesége és fia segít neki. — Foglalkozásom szerint is a föld munkása vagyok. Szívesen termesztek dinnyét is. Jólesett, hogy akik már megkóstolták a dinnyémet, mind megdicsérték. A termést a lencsés-' világosi kis tanyámról rendszeresen hozom a piacra. Kopa László Csorgó búzaszemek Madaraknak eledelül A műúton tempósan halad a teherautó, púpozott rakományáról pelyvát 'sodor a szél, s közben vékony barna sávot húz maga után a pótkocsi. A plató aljából sugárban ömlik a gabona. Egészséges, frissen csépelt búzaszemek. Kenyérnek való. Legalábbis annak szánta, aki elvetette, ápolta, learatta, de hiába volt minden fáradsága. Az út szélére pergett szemekből már nem sül ropogós cipó, madaraknak, mezei egereknek szórták eledelül. Félve számolgatom, vajon mennyi érték megy kárba, amíg magtárba ér a szállítmány? Tíz, száz, esetleg kétszáz kiló? Egyáltalán észreveszi-e valaki a legalább kétujjnyi rést a deszkák között? Vagy ilyen aprósággal senki nem törődik az aratás lázában? Ügy tűnik, mintha csak az lenne a fontos, hogy a platóra kerüljön a gabona, s aztán irány vele, ahogy esik, úgy puffan. Pontosabban csorog. Csorog a padkára, keskeny barna csík jelzi a szállítmány útját, mígnem a többi autó, meg a szél el nem takarítja onnan. Aztán jön az újabb forduló, vagy egy másik lyukas kocsi, s meghinti a keréknyomot pattogó búzaszemekkel. Egy tekintélyes mezőgazdasági szakember szavai jutottak eszembe, aki azt mondta az aratásról, hogy a modern világ megfosztotta évezredes dicsőségétől, egyszerű szezonmunka lett csupán. A gyakorlatias szemlélet ezt mondatja, de a kenyerét féltő ember számára mit sem vesztett magasztosságából, hiszen az aprócska magvakban látja megtestesülni az életet. Nem csoda tehát, ha felháborodik minden hanyagságon, felelőtlenségen, ami* kor kicsit is veszni látja az aranyló táblák termését, mindennapi kenyerét. —ay ISSN 0133—97M gäsyfcSrSsi Hírlapi t f
