Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-26 / 174. szám
TW" -'t ,v PEST MEGYEI XXIX. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ml 1985. JÚLIUS 26., PÉNTEK MA: ", Pillantás a színfalak mögé (3. oldat) Fagyok a Bükk-fennsékon (4. oldat) Hovatik sra/c/ ötöse (6. oldal) Pádsó- és televízió műsor a jövő kéfre (7. oldal) Magyar-bolgár Btií’apasíre érkezett az S?D ehökhelyettess Már szomszédosak a kombájnok Tervegyeztetés Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Sztanis Bonev, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke július 24— 25-én Budapesten tárgyaláso- .. kát folytatott az 1986—1990 évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. A tervegyeztetés eredményeként létrejöttek a kölcsönös áruszállítások folyamatos nö-r velősének lehetőségei. A következő öt évre egyeztetett áruforgalom csaknem 2,3 milliárd rubel értékű,; ami több mint 20 százalékkal haladja meg a jelenlegi trvidőszakban várható forgalmat. ■ A közúti járműiparban az együttműködés keretében csuklós autóbuszokat és trolibuszokat. valamint autóbusz- motorokat, futóművéket és egyéb főegységeket exportálunk, Bulgária pedig tehergépkocsikat és más közúti járműveket, továbbá autóbusz felszerelési cikkeket, valamint különböző járműalkatrészeket és részegységeket szállít. A kát ország belkereskedelmi ellátását és választékának gazdagítását növekvő mértékű fogyasztásicikk-csere segíti elő. Megállapodtak, hogy fejlesztik a két ország közötti turizmust. A tárgyalások befejeztével Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Sztanis Bon evet. Az esti órákban a bolgár . miniszterei nők-helyettes és kísérete elutazott Budapestről. Kádár János találkozott Hans-Jochen Vogeüa! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Hans-Jo- clien Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnök- helyettese, az SPD parlamenti csoportjának elnöke. Kíséretében van: dr. Erich Wolfram képviselő, Magdalene Hoff európai parlamenti képviselő és Eugen Selbmann, külpolitikai tanácsadó. Az SPD küldöttségét Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. Kádár János, a Magyar SzoKúszezer hamarosan az üzletekben lesz Kunbőr-papucs a strandra cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután az MSZMP KB székházában találkozott Hans-Jochen Vogellal. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. Állást foglaltak a fegyverkezési verseny megfékezése és az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzése mellett. Hangsúlyozták, hogy ennek érdekében szükség van a különböző társadalmi rendszerű államok, illetve a különböző, mindenekelőtt a kommunista és szociáldemokrata pártok közötti párbeszéd folytatására. Megállapodtak abban, hogy az MSZMP és az SPD parlamenti csoportja közös munkacsoportot alakít a kelet—nyugati gazdasági együttműködés kérdéseinek tanulmányozására. A közös munka célja olyan javaslatok kidolgozása, amelyek a gazdasági együttműködést a béke és az enyhülés szolgálatába állítják. A találkozón részt vett Kótai Géza, az MSZMP Központi. Bizottságának tagja, a külügyi osztály vezetője, illetve Eugen Selbmann, az SPD parlamenti csoportjának külpolitikai tanácsadója. i Búzaátvétel éjjel-nappal Pest megjye mezőgazdasági nagyüzemeiben a búza betakarítását, az aratast tekintve a munka dandárjának a kellős közepén vagyunk. A mai napig a vetésterületnek több, mint ötvenkét százalékáról tá- karílonák be a gazdaságok a kenyérnekyaíót. A vecsési, a sziget- becs i tsz oeíejezte az aratást, s kombájnjaik július 2j-én vonultak át a szomszédos gazdaságok segítségére. Az őszi árpa betakarítása is befejeződött, bár az a mennyiség, ami a magtárakba került, kevesebb annál, mint amennyire számítottak a gazdaságok. A szalma betakarítása lassúbb a tervezettnél, ugyanakkor a tavaszi árpa vágása, a repce behordása is megkezdődött. Ahogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya mellett működő operatív bizottság tegnap megállapította: a talajmunkáknál később gondot okozhat, ha a tarlót gyűrűshengerrel nem zárják le. Helyenkint az alkatrészellátás okoz gondot, bár ahogy a jelzések meghatározzák, legtöbbször az E—5—16-os jelű kombájnokhoz nélkülözhetetlen levegő-szűrőbetét hiányzik. Ebben a helyzetben elemzésre szorítkozik az operatív bizottság is, amikor arra kell egyértelmű választ adnia: a tervszerűtlenség, vagy a felmérések nem megfelelő alapossága .vezetett a hiányhoz? S még egy adalék az alkatrészellátáshoz: 1986-ra eddig a túrái Kubai—Magyar Barátság Tsz jelezte pontosan, milyen alkatrészeket rendel, igényel a kereskedelmi vállalattól. Az eddigi tapasztalatok szerint a megyében életre hívott ügyeleti szolgálatok mindenütt jól működtek, jól működnek. A gabonát a megye északi részén kellett eddig szárítani — Szob—Bernecebaráti térségében. Amire viszont érdemes odafigyelni az az, hogy a szalmatrágya készítésének technológiáját eddig csak az abo- nyi Újvilág Tsz-ben alkalmazzák sikeresen. Ami viszont a kenyérgabona minőségét illeti: az a tapasztalatok szerint közepes. Az átvétellel nincs gond, a vácszentlászlói Zöldmező Tsz 200 vagonnyi pluszmennyiséggel, a túrái, a bagi tsz-ek is többlettel jelentkeztek. A szigetbecsei téesz a szerződött 90 vagon helyett 130 vagonos mennyiséget adott át a gabonaforgalminak. A Gabonaforgalmi Vállalat, a kenyérnekvalót éjjel-nappal átveszi. Pest megyében nincs is fennakadás. Csak a fővárosban levő átvevőhelyeken vari némi döccenő. Ha semmi sem jön közbe, akkor augusztus negyedikéig befejeződik a búza aratása, betakarítása Pest megyében, bár a megye északi területén — a szobi részen — még ezután is kenyérnekvalót vágnak majd a kombájnok. V. E. A Szilasmontl Ts?-bcn rövidesen befejezik az ezeregyszáz hektáron termelt búza aratását. A hátra levő több mint kétszáz hektárral vasárnapra végeznek. Barcza Zsolt felvétele Szigetszentmiklósi haltenyésztők Kiállítás a Néva partján Legújabb hal tenyésztési eredményeiket, korszerű tenyésztési rendszereiket mutatják be a magyar vállalatok és szövetkezetek a negyedik nemzetközi halászati kiállításon, amelyet augusztus 6. és 16. között rendeznek Leningrád- ban. Az Agrober modul rendszerű halkeltető telepét viszi el a kiállításra. A keltető alapegységeit. konténerbe építették be, így azok gyorsan- üzembe állíthatók, víz melegítésére pedig napenrgiát is felhasználnak. A vállalat a halkeltető rendszert több .fejlődő ország-: ban már üzembe állította. Az eredményekről tablókon számolnak bé.az érdeklődőknek. A szigetszéntmiklösi .Agrárfejlesztő Közös Vállalat szintén halke-ltető konténereket és halnevelő ketredeket kínál a szovjet partnereknek. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet tükrös hibrid ponty nemesítéséről, az új fajták kitenyésztéséről. tájékoztatja a külföldi szakembereket. A látogatók a magyar haltenyésztés. eredményeiről íze- -lítőt is. kaphatnak. A Halászati Termelőszövetkezetek Szövetségének szervezésében a .gyomai Viharsarok Halászati Tsz' különböző késztermékekét visz a- Néva-parti városba. BESZEL V astagodni látszik a nyomatékosító aláhúzás a pénz beszél, a kutya ugat bölcsességnél, mert ugyan tény, amikor született, a kapitalizmus könyörtelenségére utalt a keserű realitású mondás, ám széplelkek hite napjainkban, .nem több. annál, hogy a pénznek halványuló a szerepe. Persze, ez a szerep nem azonos azzal, mely a népi okosságot megfogalmaztatta — mivel szocialista társadalmunk valameny- nyi kisebb és nagyobb csoportjában a pénzen kívüli motivációk serege hat erőteljesen, igazolva, nem lehet mindent pénzzel megváltani, elintézni —, de ha értő füllel figyelünk a mondandóra, a pénz valóban sok dologról beszél. A pénz beszél hozzánk abból a folyamatból, mely a megye aktív keresői körében hosszú ideje jelen van, a legutóbbi években pedig, sajnálatosan, erőteljes lett, bár — el ne feledjük! — vannak benne pozitív alkotóelemek is. A folyamat a pályamódosításé, tehát az, amikor valaki foglalkozást változtat. A korrekciónak ez a formája olykor azt hozza helyre, amit a rossz pályaválasztás teremtett közérzetben, ked-, vétlenségben, jövőtlenség- ben, tehát mozdíthatja jó irányban az egyént, hasznosabbá teheti őt a társadalom számára. Nem róluk, az ilyen és hasonló okok miatt mozdulókról van szó. A pénz akkor kezd beszélni, amikor kiderül: a megyében — tapasztalataink szerint — a foglalkozást változtatóknak a legnagyobb csoportját azok alkotják, akik nem szépítik, nem tagadják, a forint, a jövedelem miatt hagyják el eredeti — vagy korábbi, mert már többször módosított — foglalkozásukat. Az új pályával próbálkozóknak az egyharmada ilyen! Ha most azt is társítjuk ehhez, hogy bizonyára tekintélyes azok csoportjának létszáma, akik nem a tényleges indokot — a pénzt — közlik, akkor láthatjuk igazán meghökkentő nagyságúnak ezt a tábort, hiszen a becslések szerint minden második heiyváltaztató pénzügyi okok miatt hagyja el foglalkozását. Folytathatjuk azzal a szintén nem mellékes megyei foglalkoztatási jellemzővel, hogy a munkahelyet — tehát *em foglalkozást, hanem ún. állást — változtatóknál negyven, negyvenöt százalékot ér el azok aránya, akik a kér- d re, miért. habozás nélkül adják a választ, a többletjövedelem fejében ...! Ráadásul ez a negyven, negyvenöt százalékos arány úgy igaz, hogy a férfiaknál sokkal magasabb, a nőknél jóval alacsonyabb a részesedés. S ha azt is tudjuk, hogy az utazási költségek — nem csekély — növekedése valójában a pénzzel, az anyagiakkal köti össze azokat a munkahely-változtatásokat is, amelyeknél indokként a lakóhelyemhez közelebb kívánok dolgozni megfogalmazás szerepel, akkor már a valóságnak megfelelően hallhatjuk, beszél-e, s ha igen, miről beszél a pénz. Egyetlen, nem döntő erejű, de érzékletes példát: a megye vegyiparában, szemben a korábbiakkal, a legutóbbi két évben növekedett a foglalkoztatottak száma, valamelyest mérséklődött a munkahelyet változtatók folyamának sodra, s mögötte — nem kizárólag, de nem is mellékesen — ott lelhetjük a magyarázatot: sikerült javítani a korábbi időszak bérhátrányain, az ipari átlagnál gyorsabban tudták a megye vegyipari vállalatai növelni a béreket, a kereseteket. Ennyire egyszerű lenne?, Utaltunk az óva-, tosság szükségességére, hiszen az említett cégeknél sok minden történt a munkakörülmények javítása érdekében is, de az anyagiak meghatározó szerepe vitathatatlan. Amint a megye könnyűipari vállalatai többségénél szintén az anyagiak — a követelményeket nem eléggé tükröző lehetséges keresetek — szerepe a meghatározó abban, hogy folytatódott az idén is a létszám csökkenése. T isztelet a .kivételnek, de szinte mindenütt azt hallani, kevés a pénz. Meggyőződésünk szerint azonban ez a felületen maradó ítélkezések egyik tipikus esete, mert nem kevés az a pénz, mely bérként kiáramlik! Csak éppen —- és ez a csak most a döntő ~ nem ott van, nem annyi van ott a forintokból, ahol, amennyi a munka társadalmi hasznosságát nézve, szükséges, jogos lenne. Klasszikus hagyta ránk — Victor Hugo, utolsó, Ki- lencvenhárom című regényében — a töprengésre okot adó véleményt, ami szerint „a bér az érvényesített jog.” Ami nagyon igaz. A szocialista társadalomnak azonban úgy kell megszabnia e jog érvényesíthetőségének feltételeit, hogy a pénz arról, beszéljen, amiről kell: a közössel egybeeső egyéni ] boldogulásról. Amit régóta óhajtunk. S még mindig az óhajnál tartunk... Mészáros Ottó Egy hónapja önálló szakcsoporttá alakult a Kiskun Termelőszövetkezet ráckevei díszműipari részlege. Az új szakcsoport neve Kunbör. Termékeik között találhatunk strandtáskákat, papucsokat, öveket és kulcstartókat. Az új szakcsoport ez évben mintegy 16 és fél millió forint értékű termék gyártását tervezi. Képünkön Mayer Éva és Molnár Erika a műanyagból készülő divatos strandpapucsok párttjait szereli fel. Ezekből 20 ezer kerül a közeli rtepokban az üzletekbe. Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Maldiv Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Maumun Abdul Gajum köztársasági elnököt. Horn Gyula küiügyminisz- tériumi államtitkár meghívására július 20—25. között látogatást tett hazánkban Kono Johei, a Japán Üj Liberális Klub elnöke, parlamenti képviselő, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnöke. A politikus megbeszéléseket folytatott a magyar—japán - kapcsolatokról és fejlesztésük lehetőségeiről, valamint időszerű nemzetközi kérdésükről. Kádár János és Hans-Jochen Vogel találkozója.
