Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

1985. JÜLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Túkusl OLAJA TŰZSC 5j Tüntetések, összecsapások, í halottak. Ezek a leggyakrab- í ban előforduló szavak a hír- 2 ügynökségi jelentésekben, f amelyeket az elmúlt évek so- 2 tán Dél-Afrikából kelteztek a í tudósítók. A szükségállapot í múlt szombati bevezetése az 2 ország területének nagy ré- 2 szén csak olaj volt a tűzre, 4 azóta még sűrűbben érkeznek 2 a hírek a fekete lakosság meg- v mozdulásairól. A tüntetőkre leadott sortü- zek nyomán magasra csap a felháborodás lángja a Dél-af­rikai Köztársaságon belül és kívül is. A csaknem ötszáz polgárjogi aktivista letartóz­tatása, a tíznél több halál­eset, és az ismétlődő esataje- lenetek a nagyvárosok utcáin azt tanúsítják, hogy a fajül­döző rezsim végveszélyben érzi magát, a végső eszközö­ket alkalmazza a lakosság el­len. Hogy is szól a forradal­mi helyzet klasszikus megha­tározása? Amikor az uralko­dó osztályok már nem tudnak a régi módon kormányozni, és az elnyomottak nem akar­nak a régi módon élni. Mindez nem jelenti azt, hogy utolsó szakaszához, a nyílt, fegyveres felkeléshez érkezett volna a fekete több­ség harca az apartheid ellen. Az ANC, az őslakosok legte­kintélyesebb szervezete ugyan vállalta az egyenlőtlen küz­delemnek ezt a formáját is, most még azonban nincsenek meg az igazi sikerekhez szük­séges feltételek. A rezsim rendőrsége, hadserege — nem utolsósorban a maga oldalá­ra csábított feketék segítsé­gével — még nagyon erős, kézben tartja a hatalmi po­zíciókat. A folyamatos külső támogatás — az Egyesült Ál­lamok hivatalosan bejelentet­te, hogy tartja magát eddi­gi „semleges” politikájához — lehetővé teszi a dél-afri­kai gazdaság felszínen tartá­sát, s egyben az erőforrások összpontosítását az elnyomó intézkedések érvényesítésé­hez. A nemzetközi közvélemény azonban óriási nyomást gya­korol a pretoriai kormányára. Bizonyos, hogy amíg a faj­üldöző rendszer alapjai nem változnak, a feszültség is megmarad, hiszen a fehérek­nél lényegesen rosszabb kö­rülmények között élő feketék, akiket tartós jogfosztottság sújt saját szülőföldjükön, nem tűr­hetik szó nélkül kiszolgálta­tott helyzetük konzerválását. H. G. Találkozni fog o finn fővárosban Se varénsdie és Shultz Lomejko Helsinki jelentőségéről A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy az a pozitív töltet, amely a helsinki tanácskozás záródokumentumában rejlik, nem veszítette el erejét és az enyhülés politikájának tartalé­kai még távolról sem merültek ki. Még mindig magukban rejtik az újabb konstruktív, két- és sokoldalú lépések lehe­tőségét — jelentette ki szerdán Moszkvában a helsinki érte­kezlet 10. évfordulója alkalmából rendezett sajtóértekezleten Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője. Kérdésekre válaszolva a szó­vivő hangsúlyozta: szovjet részről igen fontosnak tart­ják s nagy politikai és elvi jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az évfordulón a finn fővárosban ismét össze­gyűlnek az értekezleten részt vett országok külügyminiszte­rei. Szovjet megítélés szerint ez azt bizonyítja, hogy az összeurópai tanácskozás részt­vevőinek körében, minden né­zeteltérésük ellenére az elért eredmények megerősítésére, a problémák megoldására irá­nyuló szándék uralkodik. Helsinkiben — jelentette be Vlagyimir Lomejko — jelen lesz és találkozik egymással Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter is. Találkozó­juk pontos idejéről még nem született döntés. Az időpontot azután határozzák majd meg, hogy július 29-én Sevardna­dze, majd július 30-án Shultz is Finnországba érkezik. A két külügyminiszter a szovjet —amerikai kapcsolatok több területéről folytat majd esz­mecserét, s természetesen sze­repel a találkozó napirendjén Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi genfi csúcstalálkozójának kérdése is. A szovjet szóvivő a helsinki zárónyilatkozatot olyan nagy- formátumú dokumentumnak nevezte, amely magában fog­lalja a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének kol­lektív tapasztalatait. A nemzetközi s ezen belül az európai helyzet elmérgese­dése — mutatott rá Lomejko — természetesen elkerülhetet­lenül károkat okoz az össz­európai tanácskozáson elkez­dődött folyamatnak. Az enyhülés folyamatának újjáélesztése szempontjából a Szovjetunió azt tekinti a leg­Afgán til:ak:zás Pakisztánnál Ügynökök leleplezése Kabulban A pakisztáni hírszerző szer­vek afgánellenes tevékenysé­gének újabb bizonyítékait hozták nyilvánosságra szerdán Kabulban. Egy külföldi újságírók szá­mára rendezett sajtóértekez­leten a pakisztáni hírszerzés két ügynöke válaszolt a kér­désekre. A kémeket július 16- án tartóztatták le az afgán biztonsági szolgálat emberei. A pakisztáni hírszerzők el­mondták: afganisztáni „kül­detésük” az volt, hogy adato­kat és információkat gyűjtse­nek gz afgán fegyveres erők­ről és a biztonsági szolgálat­ról, valamint az ellenforradal­mi erők tevékenységéről. Az afgán külügyminiszté­rium a kabuli pakisztáni ügy­vivőnek átadott jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy Pa­kisztán megsérti a nemzet­közi jog normáit, és követelte: Iszlámábád szüntesse be a be­avatkozást Afganisztán bel- ügyeibe. fontosabbnak, hogy kollektív erőfeszítésekkel felkutassák a nukleáris háború veszélye ki­küszöbölésének bármilyen le­hetőségét, a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a ka­tonai szembenállás szintjét — jelentette ki Vlagyimir Lo­mejko. A sajtóértekezleten Oleg Grinyevszkij nagykövet, a stockholmi tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség veze­tője elmondta, hogy a helsin­ki folyamat folytatásában fon­tos szerepet betöltő értekezle­ten az Egyesült Államok és legközelebbi szövetségesei ál­láspontja távolról . sem ne­vezhető építő jellegűnek. En­nek ellenére ma már világos, hogy egy esetleges, a svéd fővárosban megszülető egyez­mény az európai biztonság politikai és katonai vonatko­zásait egyaránt érinteni fogja — jelentette ki Grinyevszkij. Ismét megrendezik a világkonferenciát Tovább fejlődött a nőmozgalom Az évszázad vége előtt is­mét megrendezik a nők vi­lágkonferenciáját. Erről szüle­tett szerdán megállapodás Nairobiban az ENSZ égisze alatt megrendezett nők világ­konferenciáján. A résztvevők ezt a kompromisszumos meg­oldást választották a világ- konferencia ötévenkénti meg­tartására vonatkozó szovjet indítvány és a fórum _ újbóli összehívásának ellenzői*— el­sősorban a hivatalos ameri­kai delegáció — között kiala­kult vitában. A tanácskozáson szerdán a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolá­sára alakult bizottság beszá­molóját tárták a konferencia résztvevői elé. A beszámoló­ban kiemelik, hogy a nők egy­re aktívabban vesznek részt a társadalmi és politikai élet­ben, a békéért és a leszerelé­sért folytatott harcban. Rá­mutatnak, hogy a jelenlegi konferencia jelentősen nozza­Todor Zsivkov befejezte látogatását Görögországban A tomfegyvermentes övezetet A görög fővárosban befejez­te megbeszéléseit Tódor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának főtitkára, a Bolgár Államtar nács elnöke és Andreasz Pa­pandreu görög miniszterelnök. A jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben minden béke­szerető erő egységes fellépésé­re szükség van a nukleáris fe­nyegetés elhárításának, a fegy­verkezési verseny megfékezé­sének és a világűr militarizá- lásának megakadályozása ér­dekében — hangsúlyozták a tárgyalásokon. Mindkét fél ki­heki—iráni háború Harcok minden frontszakaszon Az iraki katonai főpa­rancsnokság legfrissebb köz­leménye szerint az iraki légi­erő helikopterei kedden több mint 40 berepülést hajtottak végre a front északi szaka­szán és a Tigris folyótól, ke­letre. Ezek során három el­lenséges naszádot és más h^r- ci eszközöket semmisítettek meg. Ugyanebben a térségben az iraki tüzérség.lőtte az iráni ál­lásokat, emberben és hadi­anyagban ' nagy veszteségeket ókozva az ellenségnek. A front középső részén iráni táma­dást vertek Vissza. Ugyancsak kedden . az 4 iráni tüzérség fnesszehordó dövegekkel lőtte Arhatidi-Háttt íraki határmen­ti települést — közölték Bag­dadban. fejezte eltökéltségét, hogy el­hárítanak minden akadályt a balkáni atomfegyvermentes övezet mielőbbi létrehozásá­nak útjából. Elítélték azokat az erőket, amelyek a térség destabilizálására, a független államok belügyeibe való be­avatkozásra törekednek. A felek rámutattak azokra a nagy lehetőségekre is. ame­lyek a két ország közötti gaz­dasági együttműködésben rej­lenek. Todor Zsivkov hivatalos lá­togatása során találkozott Ha- rilaosz Florakisszal, a Görög Kommunista Párt főtitkárával is. Azokat a kérdéseket vitat­ták meg, amelyek a két test­vérpárt közötti kapcsolatok 'továbbfejlesztését; a béke megőrzésének problémáját, valamint a görög és a bolgár nép közötti kapcsolatok erősí­tését érintik. járul a nőmozgalom további fejlődéséhez. A dokumentumban hangsú­lyozzák, hogy a szocialista országokban ténylegesen meg­valósították a nők egyenjogú­ságát, s azt az alkotmányban is megerősítették. Ugyanakkor a nyugati államok többségé­ben a nők, mind jogilag, mind a mindennapos életben hátrányos megkülönböztetés­nek vannak kitéve. Az arab országok képvise­letében Suzanne Mubarak bí­rálta a világszervezet állás­pontját az iszlám országok nő­politikájával kapcsolatban. A küldöttek a világkonfe­rencia megismétlésére vonat­kozó döntésükkel állást fog­laltak a nemzetközi nőmozga­lom megosztását célzó ameri­kai kísérletek ellen. Moszkva: Új politikai főcsoportfőnök Alekszej Lizicsev vezérezre­dest nevezték ki a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta új politikai főcsoport- főnökévé. E tisztséget eddig Alekszej Jepisev hadseregta- bornok töltötte be. Mint a Krasznaja Zvezda, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztériumának lapja jelentet­te szerdán: Lizicsev fogadta a szíriai hadsereg politikai tisztjeinek küldöttségét. Lizicsev korábban a Német­országban állomásozó szovjet hadseregcsoport politikai fő­csoportfőnöke volt. Letartóztatás a gátszakadás nyomán Az olasz rendőrség szerdán Letartóztatta annak a bányá­nak az, egyik tulajdonosát, amely bányának a víztározójá­ban a múlt pénteken átszakadt a gát, s a lezúduló víz több mint 200 . emberéletet oltott ki. Radzsiv Gandhi találkozott Longovallál Megállapodás a szikkekkel Megállapodás született a Pandzsáb indiai szövetségi ál­lamban három éve húzódó ~Jeg YZÍT NICARAGUA tCf í 1 Costa Rica és a környező államok DANIEL ORTEGA nicara­guai elnök a közelmúltban kétoldalú tárgyalásokat java­solt a két ország között meg­levő vitás kérdések békés ren­dezésére. Nicaragua azt aján­lotta déli szomszédjának, hogy hozzanak létre fegyvermentes övezetet a két ország határán. Costa Rica eddig elutasította ezt a java latot, azzal, hogy az országnak nincs hadserege, így nem fenyegetheti Nicara­guát katonai támadással. Jósé Figueres, Costa Rica akkori elnöke 1949-ben való­ban feloszlatta a hadsereget, és helyette egy mindössze ezer főből álló rendőrséget hozott létre. A néhány hónappal ez­előtt megtartott közvélemény­kutatás adatai szerint a lakos­ság 83 százaléka ma sem kí­ván hadsereget az országnak. A befolyásos jobboldali Haza­fias Unió mégis azt követeli, hogy „a háborúhoz hasonló helyzetre való tekintettel” ál­lítsanak fel hadsereget az or­szág védelmére. Figueres mai utóda. Luis Alberto Monge elnök kiáltványában változat­lanul hitet tett „Costa R\ca örök és fegyver nélküli semle­gessége mellett". Monge éveken át elutasítot­ta az USA-kormányzat aján­latát, hogy az ország bizton­sági erőit Hondurasban képez­zék ki; hogy vegyen részt a karlb-tengeri hadgyakorla­tokban; és küldjön megfigye­fegyverese járul. Ez utóbbiak — különböző szélsőséges pár­tok és szervezetek különintéz- ményeivel együtt — a lakosság fékentartását is szolgálják: így ők verték szét a Reagan-láto- gatás ellen tüntetőket, félemlí­tik meg a banánültetvények elégedetlen dolgozóit. Napi­renden vannak a kínzások és gyilkosságok. A Costa Rica-i rendőri erők egy része tevékenyen részt vesz a „kontrák”, a nicaraguai el­lenforradalmárok háborújában. Éppen a közelmúltban történt, hogy támadás érte Bluefíelds nicaraguai atlanti kikötőt. A sandinisták visszaverték a tá­madókat és Costa Rica-i terü­letre űzték vissza azokat. Eközben tűzharc tört ki, amelyben Costa Rica-i rend­őrök is találatot kaptak. A Costa Rica-í szocialisták „Costa Rica: semlegesség és háború között” című Fehér könyvükben óva intik az or­szágot a nicaraguai ellenforra­dalmárok támogatásától, mert „ezek nagyobb veszélyt jelen­tenek az ország demokratikus intézményei számára, mint a sandinista kormányzat meg­szilárdulása”. A.CIA dollárjai — egy igaz­ságügyi szakértő szavával — még a magas kormánykörök­be is behatoltak, sok tiszségvi- selőt megvesztegettek. Monge elnök mindenesetre nehéz helyzetben van. Csak remélni lehet, hogy a józan ész és a latin-amerikai államok egyre növekvő ellenállása az USA diktátumaival szemben meg­találja majd a békés megol­dást a két szomszédos közép­amerikai kisállam, Nicaragua és Costa Rica között. G. I. válság megoldásáról az új­delhi központi kormány és a szikhek pártjának, az Akaii Dalnak a vezetője, Harcsán Szingh Longoval között. A hírt Radzsiv Gandhi indiai kormányfő közölte szerdán a parlament alsó házában. Lon­goval elégedetten nyilatkozott a megegyezésről. A megállapodást tartalmazó „csomagterv’’ egy nappal az­után született, hogy a kor­mányfő találkozott az Akaii Dal vezetőjével és a párt mérsékelt szárnyának képvi­selőivel. A megállapodás értelmében a kormány teljesíti a szikhek több lényeges követelését. Eszerint a gazdag termőföld­jei után India „kenyeres ko­sarának" is nevezett Pand- zsábhoz csatolják a vitatott Csandigári területet, vissza­vonják a hatóságokat rendkí­vüli jogkörökkel felruházó törvényt, és döntőbíróság elé terjesztik azt a szikh követe­lést, hogy a több államon át­haladó fölyókból Pandzsáb az eddiginél több vizet használ­hasson fel öntözésre. mCsAK RÖVIDEN... a EDEN PASTORA, az Arde elnevezésű nicaraguai ellen­forradalmi szervezet vezetője eltűnt és feltételezik, hogy helikoptere kedden szeren­csétlenül járt Nicaragua terü­lete felett — közölte a szerve­zet egyik szóvivője Costa Ri­cában — DEL-AFRIKÁBAN 653 em­bert tartóztattak le szerdán reggelig azóta, hogy szomba­ton rendkívüli állapotot ve­zettettek be az országban. Kedden ötvenezer ember vett részt a korábbi zavargá­sok fekete bőrű áldozatainak temetésén a Johannesburg melletti Kwa-Thema telepü­lésen. I löt az úgynevezett Közép- Amerikai Védelmi Tanácsba. Ám az elnök játéktere egyre jobban szűkül az Egyesült Államokkal szemben. Az ok az ország egyre növekvő eladóso­dása: a kis, mindössze 2,5 mil­lió lelket számláló Costa Rica töibb mint négymilliárd dollá­ros tartozásával Latin-Ameri- ka harmadik legjobban eladó­sodott országává vált, és mint ilyen, külső támogatásra szo­rul. A Washington Post még egy éve is szemére hányta Monge- nek: „meddig akar még gaz­daságilag az USA-ra támasz­kodni, miköaben vonakodik részt venni Nicaragua katonai bekerítésében”. 1981-ben még nem kaptak támogatást az ország biztonsá­gi erői az USA-tól, az utóbbi két évben pedig már a 400 millió dollár támogatás jelen­tős része nem polgári célokat szolgált. A londoni Internatio­nal Institut for Strategie Stu­dies jelentése Costa Rica ro­hamos felfegyverkezéséről számol be: 1979-ben 5000 főt számlált a rendőrség, ma 12 ezer fő a biztonsági erők lét­száma, ennek kereken egyne­gyede félkatonai egység. Nem csoda, hogy Oscar Vidal ezre­des, a biztonsági erők parancs­noka elvetette a tárgyalások lehetőségét Costa Rica és Ni­caragua között. Az Egyesült Államok a leg­Costa Rica két malomkő között utóbbi időkben kaszárnyákat épített Costa Rica rendőrsége és csendőrsége részére a Ni­caraguával határos északon Limon atlanti-kikötőben dzsi­peket, géppisztolyokat, ágyú­kat és helikoptereket raktak partra. A múlt hónapokban 24 amerikai „zöldsapkás” állí­tott be a fővárosba, San Jósé­ba azzal a feladattal, hogy a Costa Rica-i csendőrség négy egységét „gyorsbevetésre al­kalmas .zászlóaljjá” képezzék ki. A 12 ezer főt számláló, ame­rikaiak által kiképzett bizton­sági erőkhöz a szélsőjobbolda­li Nemzeti Szükség Szervezet, (OPEN) további 10 ezer fős

Next

/
Thumbnails
Contents