Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
6 ' 19S5. JÜLIUS 24., SZERDA Jogi tanácsok Ä munlKasses’ződás etsédf ásatásának feltételei ® A nem vagyoni kár érvényesítés© ® A munkaszerződés módosításához a munkáltató és a dolgozó közös megegyezése szükséges. V. Á. egészségügyi intézmény tisztviselőjét a központtól beleegyezése nélkül egy jóval távolabbi munkahelyre helyezték át végleges jelleggel. Olvasónk kérdezi, van-e jogorvoslatnak helye? Igen, van. Az intézmény munkaügyi döntőbizottságához, ez ellen pedig a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató a dolgozót, annak hozzájárulása nélkül, egyoldalú intézkedéssel csak azonos telephelyen belül oszthatja be más munkahelyre. A dolgozó bejegyezése nélkül ilyen intézkedést csak akkor tehet, ha a dolgozót változó munkahelyre (munkakörbe) alkalmazták, vagy ha az csupán ideiglenes jelleggel történik. Olvasónk előadása szerint e feltételek egyike sem áll fenn az ő esetében. Ilyen körülmények szerint jogilag munkaszerződés módosítása történt, ehhez pedig olvasónknak bele kell egyeznie. Minthogy itt megegyezésről nem lehet szó, a dolgozó az áthelyezéshez utólag s'pm járult hozzá, olvasónk áthelyezése jogszabály- sértő. • Érvényesiíheti-e az özvegy a nem vagyoni kárát? P. J.-né olvasónk férjével motorkerékpáron szabályosan haladtak az országúton. Egy teherautó szabálytalan előzése következtében balesetet Szenvedtek, férje kórházba szállítás közben meghalt. Olvasónk munkaképességének ötven százalékát elvesztette, állandó talpon állást igénylő, munkakörét nem tudja elláír, ni, sőt mozgásába« annyira korlátozott,, hogy , lépcsőket sem tud járni, ezért kénytelen az emeleti lakását földszintire elcserélni. Mire számíthat anyagilag, kérdezi tőlünk, kérhet-e vagyoni kártérítést az Állami Biztosító által megállapított, halál esetére szóló kártalanítás és egyéb dologi (motorkerékpár, ruházat stb.) kárának megtérítésén felül. A nem vagyoni kárpótlásnak az a rendeltetése, hogy a súlyosan sérültet ért hátrányokat enyhítse, életét megkönnyítse. Az erre irányuló kereset akkor lehet eredményes, ha azt orvosszakértői vélemény alátámasztja. Ezért a szakvéleménynek ki keli majd terjednie, hogy olvasónk milyen munkavégzésre alkalmas a felgyógyulása után. Amennyiben a baleset előtti jövedelmét nem, vagy csak rendkívüli munkateljesítménnyel érheti el, kereset- veszteségének járadékként való megítélését kérheti. Közlekedési többletköltség ' megálr lapítása is indokolt lehet, mert járása a baleset következtében elnehezült. Jogosítványa nincs, baleseti foka sem indokolná a rokkantaknak járó autó használatát, csak közlekedési többletköltségre lehet igénye. A lakáscsere iránti igényét is csak az orvosszakértői vélemény alapján lehet elbírálni és ha az indokolt, a keresetlevélben meg kell határozni, hogy a lakáscsere milyen kiadásokkal jár. Ha olvasónk tartósan nem tud beleilleszkedni korábbi társadalmi körébe, akkor a Legfelsőbb .Bíróság 16. számú irányelve szerint, nem vagyoni kár megtérítésére is joggal lehet igénye. © Megtagadhatja-e a dolgo- .... .zó-..a Jll u oh áltató utasítását, ha tudja, hogy' azzal kárt okoz? K. F. olvasónk kérdésére is ßönföSf a LsgfeBsőbb Bíróság Megszegte a titkot J( Nagyon ritkán fordul elő, ^ hogy valakinek több, más £ ok között a titoktartás meg- í szegése miatt mondanak fel. f Ilyen ügy került a Legfel- í sőbb Bíróság elé. Amikor az egyik vidéki vállalat. főtisztviselőjét fegyelmi büntetésül elbocsátották, terhére rótták, hogy egy szerződés megkötésére vonatkozó utasítást nem teljesített. Mégpedig azért nem, hogy az ügyletet a versenytárs köthesse meg. Mulasztása szándékos volt. és ezzel a vállalati titoktartást megsértette. Súlyosbító körülményül szolgáit, hagy magatartásával milliós _ nagyságrendű gazdasági hátrányt okozott, valamint, hogy önálló beosztásával és a vele szemben táplált bizalommal vis;: :a_ élt. Az elbocsátott ember a fegyelmi határozat hatályon kívül ^helyezéséért a vállalati döntőbizottsághoz fordult, ahol minden vádpontot tagadott. A döntőbizottság a kérelmet elutasította. megállapítva, hogy a fegyelmi vétségeket elkövette, A vállalat szerződéskötési szándékát nyilvánvalóan közölte' a versenytárssal, amely igy előnyhöz jutott. Sőt, a fegyelmi határozat meghozatala utáni napon ez a versenytárs a vá.ialattól kikérte. Ezek uí'n az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely megállapította: a fegyelmi vétségeket nem követte el, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte, és a vállalatot kötelezte, hogy a tisztviselő munkakönyvében a „kilépett” bejegyzést „munkaviszony megszűnt”-re javítsa ki. A jogerős íté’et. ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben1 új eljárást rendelt, el. A határozat rárr 1 arra, hogy a tisztviselőn, az ügyben eljárt különböző fórumok előtt tett nyilatkozataiban ellentmondás van. Ugyanez a helyzet a két kiha’Iga lőtt tanú vallomásában is. Ezeket a »unkaügyi bíróságnak az új eljárásban tanúk kihallgatásával fel kall oldania. Csak ezek után lehet a felelősség felőli megnyugtatóan dönteni. a Munka Törvénykönyve hatályos rendelkezésével válaszolunk. Eszerint nem köteles teljesíteni a dolgozó az utasítást, ha annak végrehajtása az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Akkor sem köteles teljesíteni a vezető utasítását, ha az egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Meg kell tagadni az utasítás végrehajtását akkor is, ha annak teljesítésével a dolgozó bűncselekményt követne el. A törvény kimondja azt is, ha az előbb felsoroltakon kívül az utasítás jogszabályba ütközik, vagy végrehajtása kárt idézhet elő, és a dolgozó a következményekkel előre számíthat, erre köteles a felettese figyelmét felhívni. Ilyenkor azonban nem tagadhatja meg az utasítás teljesítését, ha csak erre külön jogszabály őt nem jogosítja fel. Felhívjuk azonban kérdező olvasónk figyelmét, hogy az utasítás teljesítésének jogos megtagadása nem menti fel a jogszerű utasítások teljesítése alól. Ha azonban azért nem végez munkát, mert az utasítást jogszerűen tagadta meg, arra az időre átlagkereset illeti meg. Olvasónk, mivel nem . írta meg a konkrét okot, ezért csak általánosságban tudunk válaszolni kérdésére. • Rövid kérdésekre, rövid válaszok. Eltartási szerződést testvérek is köthetnek egymással. Ezt be kell mutatni az eltartott lakóhelye szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szervnek. Az eltartó testvér akkor lesz jogosult a lakás- bérleti jogviszony folytatására,.-ha. tartási kötél ezeitsggé; nek eleget .tett* legalább egy éven át t— a tartási szerződés hatósági jóváhagyásától —és a lakásban állandó jelleggel benne lakott. Dr. M. J. Ingyenes jogi tanácsadást augusztus hónaptól minden csütörtökön tartunk 5—7-ig a Hírlapkiadó Vállalat székházában. (Blaha Lujza tér 3.) Az otthoni gondok foglalkoztatták Hiány volt a pénztárban Szabó Józsefné, a Gödöllői Építőipari Kisszövetkezet volt pénztárosa — 1981. január 1- től 1985. február végéig látta el azt a feladatát — korlátlan bizalmat élvezett a munkahelyén. Ezen túlmenően pedig nagy jóindulattal igyekeztek őt segíteni abban, hogy családi gondjainak a megoldását össze tudja egyeztetni a munkájával. A történtek alapján azonban nyilvánvaló, hogy ez a jóindulat nem volt elég körültekintő, ami végül is kedvező talajt teremtett a jelenlegi helyzet kialakulásához. Bizonylatok A rendőrségi vizsgálat szerint Szabó, Józsefné alaposan gyanúsítható azzal, hogy 738 ezer forintot elsikkasztott a szövetkezet pénzéből. A hiány egy része a Pest megyei Revizori Iroda vizsgálatánál bukott ki,, mert feltűnt, hogy javítások vannak a banki bizonylatokon. Ezt követően az igazságügyi könyvszakértői vizsgálat — tételes ellenőrzéssel — a következőket állapította meg: „Szabó Józsefné a bankból felvett készpénz ősz- szegét teljes egészében nem vételezte be a házi pénztárba. Az inkasszóval beemelt tételeket pénztári kifizetésként tüntette fel, bizonylat nélkül. Nagyobb összegeket helyezett úgy kiadásba a pénztárból, hogy a kifizetések legalizálására régebbi bizonylatokat használt fel.” Szabó Józsefné 1984. november közepétől, nem folyamatosan, de gyakran volt betegállományban, s ez idő alatt az anyósát ápolta. A munkahelyére csak napi 2—3 órát járt be. — A szövetkezet főkönyvelője erre engedélyt adott nekem — mondta vallomásában. — Szóban közölte velem, hogy nem tud kit a helyemre tenni, és amit meg bírok csinálni, illetve ami - az- időmbe -belefér, ázt ’Végezzem* eh Sírégörcs Erre az időszakra esik a kél legnagyobb tétel — 200 ezer forint és 50 . ezer forint — amit' a helyi bankból készpénzben felvett, és elismeri, hogy nem vételezett be a házi pénztárba. Állítása szerint ez azért fordulhatott elő, mert túlzottan le volt terhelve, és Írekéit csoportosan Gyermekek és a bűnözés Az elmúlt évtizedek társadalmi, gazdasági eredményei kedvező feltételeket teremtettek a felnövekvő nemzedék számára. A magyar fiatalok döntő többsége becsületesen tanül, helytáll a munkában, teljesíti állampolgári és hazafias kötelességét. Az ifjúság egy részének fejlődését, társadalmi beilleszkedését azonban továbbra is számos — részben történelmileg örökölt, részben újratermelődő, illetőleg újonnan keletkező — körülmény nehezíti, veszélyezteti. Több a nsMroJikws A fiatal nemzedéknek aggodalmat keltőén nagy része él fejlődését veszélyeztető körülmények között. Emelkedik a fiatalkorúak körében a neurózisos megbetegedések aránya, nő az öngyilkossági kísérletek száma. Szélesedik azon fiatalok köre, akik nem fogadják el a társadalmi normákat, átlépik a törvényes rend határát és bűncselekményt követnek el. A veszélyeztetett kiskorúak száma meghaladja a százezret, ez az azonos, korúak 5—7 százaléka. A gyermek- és a fiatalkorúak bűnözése a rendőri szervek bűnmegelőzési, bűnüldözési tevékenységének központi problémájává vált. A fiatalkorú bűnelkövetők egyre nagyobb szerepet játszanak az összbű- nözés alakulásában. Egyes bűncselekményi kategóriákban részvételük meghatározó, és mint ilyen, a közbiztonság egészére is kiható tényező. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható gyermekkorú bűnelkövetők száma az utóbbi öt évben egyenletesen növekedett. Leggyakrabban vagyon elleni bűncselekményekben vesznek részt. Jelentős a rablást elkövetők száma is. A bűnelkövető gyermekek 80 százaléka kisebb-nagyobb csoportokban követte el bűncselekményét, gyakran fiatalkorúak és felnőttek segítségével. Jelentősen nő a 10 éves, vagy ennél fiatalabb bűnelkövetők száma. Kevesebb a lány 1980-ban az ismertté vált bűnelkövetők 9 százaléka, tavaly pedig már 11,6 százaléka — 9691 személy — volt fiatalkorú. A fiatalkorú bűnelkövetők több mint kétharmada vagyon elleni bűncselekményben vétkes. Ezen belül egy- harmaduk társadalmi tulajdont, kétharmaduk személyek javait károsította. Az esetek túlnyomó többségében az okozott kár nem haladta meg a tízezer forintot. A fiatalkorú bűnelkövetők 35 százaléka már betöltötte 17. életévét. A lányok részvétele a bűnözésben csökkenő tendenciájú. A büntetett előéletű fiatalkorúak száma évről évre nő, tavaly 13 százalék volt az arányuk, ezen belül a visszaesők száma is emelkedett. A fiatal elkövetőknek több mint hatvan százaléka 2—3 társával együtt vagy ennél nagyobb csoport tagjaként vitte véghez bűncselekményét. Tetteikben gyakran rendkívüli brutalitás, kegyetlenség, közösségellenes magatartás nyilvánul meg. Fizikai erejükkel, . vakmerőségükkel egymás előtt is kérkednek, és szinte belehajszolják egymást a durvaságba. Az okok A fiatalkori bűnözés okai között első helyen áll a veszélyeztető családi környezet, majd sorrendben a rossz barátok hatása, valamint az ittasság, az iszákos életmód következik. A kábítószert pótló anyagok fogyasztásának szerepe a bűncselekmények elkövetésének okai között elhanyagolható, hiszen ilyen hatás alatt álló fiatalkorúak közül tavaly alig negyven került összeütközésbe a törvénnyel Ám e jelenségnek a társadalomra való tényleges veszélyességét nem érzékelteti ez a statisztikai adat. Az okok között előkelő helyen szerepe] a közveszélyes munkakerülés is. Aggasztó, hogy a fiatalkorúak között évről évre növekszik a foglalkozás nélküliek száma és aránya. A fiatalkori bűnözés elleni küzdelem hatékonysága döntően a gyermek- és ifjúság- védelemben érintett szervek együttes munkájától függ, amely ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Nem kielégítő az egészségügyi hálózat, a gyámhatósági és a művelődési ágazat, illetve a bűnmegelőzési és bűnüldöző szervek együttműködése. Az eredményesebb gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a meglevő intézményrendszer egységes irányítását, az együttműködés koordinálását, az erőforrások egységesítését teszi szükségessé. nem volt annyi ideje, hogy teljes egészében el tudja végezni a rábízott feladatokat. Idén, az év eleji leltározás, ami az adminisztrációs munkáknál köztudottan csúcsidő- szakot jelent, még nehezebb helyzetet teremtett. A pénz- tárosnő ez idő tájt is ebben a sajátosan rövidített formájú munkaidőben dolgozott, és állítása szerint ekkor is az otthoni gondok foglalkoztatták. — Mindig eszembe jutott, hogy él-e még az anyósom? Nem nyúlt-e a gázfűtéshez? Végül sírógörcsöt kapott, bement a szövetkezet elnökéhez, (9 főkönyvelő is éppen ott volt) és kérte, döntsék el, most melyik munka fontosabb? A szállítóleveleket intézze előbb vagy a kintlevőségeket? Netán a pénztári bizonylatokat? Piszkáíódás A vezetők udvariasan igyekeztek megnyugtatni a síró asszonyt, sőt elnézést kértek, amiért elfeledkeztek róla, hogy a magánügyei miatt nagyon ki van borulva. Kérték, ne vegye piszkálódásnak, hogy bizonyos feladatok elvégzését meg kell tőle követelni... így mentek a dolgok egészen addig, míg végül kibukkant a hiány, majd megkezdődött a rendőrségi vizsgálat. A pénztárosnő így védekezett: — Én a szövetkezet pénzéhez nem nyúltam. Az előfordulhatott, hogy elfizettem magam, de mivel a pénztárat más is kezelte, ők is tévedhettek. A tények azonban ellene vallanak. Szabó Józsefné ügyében tovább folyik a vizsgálat. Gál Judit Adóegyeztetés Tájékoztató a megértéshez A Pénzügyminisztérium El-' őrzési Főigazgatóságának Elszámolási Irodája az elmúlt hetekben megküldte a kisvállalkozóknak (polgári jogi társaságoknak, , gazdasági munka- közösségeknek, vállalati gazdasági munkaközösségeknek, szövetkezeti szakcsoportoknak, sportegyesületeknek stb.) 1984. évi adószámlájukat. A múlt évi adófolyószámla mellett az érdekeltek az adatok értelmezésére részletes tájékoztatót is kaptak. Az adófofyószámlák tartalmazzák, hogy a kisvállalkozók múlt évi jövedelmeik után, bevallásaik alapján február 15-ig mennyi adót fizettek, s kialakult-e többletük, vagy van-a adóhátralékuk. Az adóelszámolási iroda szakemberei kérik a kisvállalkozókat, hogy ez ügyintézés gyorsítása és egyszerűsítése végett részletesen tanulmányozzák át a megküldött tájékoztatót. Amennyiben saját nyilvántartásuk s az adó- folyószámla adatai között eltéréseket tapasztalnak, ezt levélben közöljék az irodával. Ha személyesen fel kívánják keresni az adóelszámolás! irodát, ezt hétfőn és kedden 15 és 18 óra, szerdán 8 és 13 óra, csütörtökön 13 és 16 óra között tehetik meg. Azok a kisvállalkozók, akik nem kapták meg az adófolyószámlát, szintén keressék fel az adóelszámolási irodát Budapesten, a VI. kerület. Eötvös utca 23. szám alatt. Postafiók: 315, irányítószám: 1393. Kiilön vagyon — közös vagyon Bsméf a telekkönyvezésről * Több kérdés merült fél an- Z naJk kapcsán, hogy feltétlenül $ szükségcs-e közokiratba fogla- ^ lás, ha a házassági életközös- 4 ség alatt szerzett ingatlant nem v a szerzéskor, hanem később y akarják a házastársak feleji fele arányban telekkönyveztet- í ni. Olvasóink ugyanis cikkünk kapcsán próbálkoztak a közös ingatlan tulajdonjogának szépírásával, volt akinek sikerült, volt akinek nem. Hol az igazság. A Legfelsőbb Bíróság egyik törvényességi határozatában meg is találtuk azt a választ, ami alátámasztja korábbi cikkünk igazságát és eloszlatja a bizonytalanságot. Nézzük tehát a jogesetet. A perbeli ingatlan tulajdonjogát adásvételi szerződés alapján egyedül a feleség javára jegyezték be. Házastársa azzal a kéréssel fordult a földhivatal telekkönyvi részlegéhez, hogy az ingatlan fele részére a tulajdonjogot házastársi vagyonközösség jogcímén a javára jegyezzék be. Kérelméhez hiteles magánokirat formájában kiállított és a telekkönyvi tulajdonos és két tanú aláírásával ellátott nyilatkozatot csatolt. Ebben a feleség előadta, hogy az említett ingatlant há- zastársával a házasság alatt közösen vásárolták, és az ingatlan mindkettejük közös tulajdona. A nyilatkozat szerint a feleség feltétlen és visz- szavonhatatlan beleegyezését adta ahhoz, hogy az ingatlan fele részére a tulajdonjog — házastársi vagyonközösség címén — férje javára telek- könyvileg bejegyzést nyerjen, mert ő a házastársa, az ingatlan „közszerzemény”, és a fele-fele arányban való tulajdonszerzés felel meg az igazságnak és a valóságnak. A nyilatkozat és a kérelem alapján a telekkönyvi részleg az ingatlan fele részére a tulajdonjogot házastársi vagyonközösség jogcímén a kérelmező férj javára bejegyezte. Ezt követően o feleség meggondolta magát és tévedésre hivatkozással megtámadta az ingatlannyilvántartásba történt tulajdonjogi bejegyzést, azt állította, hogy az ingatlant magánvagyonából vásárolta és az az ő külön vagyona, férje őt megtévesztette és egyébként nem foglalták a nyilatkozatot közokiratba. Hosszas pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság mondta ki a végső szót. A családjogi törvény értelmében — mondja a döntés — a házassági életközösség tartama alatt szerzett vagyontárgyak — a különvagyonhoz tartozókat kivéve — a házastársak osztatlan közös tulajdonában állnak, akár együttesen, akár külön- külön szerezték is azokat. Ebből következően, ha az ingatlan megszerzésére vonatkozó adásvételi szerződést, csak az egyik házastárs kötötte is, a törvény rendelkezése alapján a másik házastárs is tulajdonossá válik. Ha tehát a szerződést egyedül kötő házastars később hozzájárul tulajdonjoga átruházásához, nem is a közös vagyon megosztásáról, hanem csupán a törvény alapján megszerzett tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzéséről van szó. Erre pedig a PTK 116. paragrafusa alapján igényt tarthat a házastárs. Ebben az esetben tehát csak a telekkönyvi bejegyzéshez szükséges okiratot kell kiállítani a feleknek. (molnár) TSZ NAP RENDELETÉI A saját gépjármű hivatalos kiküldetés (külszolgálat) alkalmával történő használatára vonatkozó, egységes szerkezetbe foglalt, 1985. július 1-én hatályos rendelkezéseit a Munkaügyi Közlöny 10. száma tartalmazza. A belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről kiadott álao és módosító rendelkezéseket a Pénzügyi Közlöny 8. száma közli. A szerződéses vendéglátó üzletek árubeszerzéséről a 9002/ 1985. BkM számú Közlemény intézkedik, amely a Kereskedelmi Értesítő 14. számában jelent meg. A személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának szabályozásáról és pénzügyi feltételeiről 18/1985. (VI. 6) PM—ÉVM szám alatt kiadott rendeletet az Építésügyi Értesítő 16. száma tartalmazza.
