Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-23 / 171. szám

A kereskedő Túrán is hetyke Fekete ruhások a katlanban Harmincfokos hőség, sehol árnyat adó fa a túrái piacté­ren. Úgy érzem magam, amint sétálok a feketébe öltözött asz- szonyok, férfiak sorfala között, mintha katlanba tévedtem vol­na. És nem is sokat csal az ér­zésem. Valóban katlan ez, amelyben eladó és vevő szoron­gatja egymást a jobb és kedve­zőbb üzlet reményében. Alkal­mi kalauzom, Széles Józsefné tájékoztat a túrái piac rendjé­ről. A fólia alól — A mi falunkban minden áldott nap van piac. Délelőtt, a reggeli órákban a háziasz- szonyok a vevők, ilyenkor dél­után, egész sötétedésig, meg kora hajnalban a kereskedők, a nagybani vásárlók szerzik be a portékájukat. Mi, turaiak adunk helyet a második Bos- nyák téri nagypiacnak. Salgó­tarjánból, Gyöngyösről, Mátra­házáról, de még Özdról is talál itt zöldség-kiskereskedőt, aki nem megy fel Pestre, hanem Túrán szerzi meg az áruját. Lakatos Béla zöldségkeres­kedő Nagybátonyból érkezett. — Ha a fővárosba mennék, száz kilométerrel növelném az utazás költségeit. Az áru ott sem szebb, talán öregebb is. Ide közvetlenül a fólia alól, a kertből hozzák a zöldséget, gyümölcsöt. Nem törik, nem zúzódik a hosszú úton, nem fonnyad a hőségben. lakatos Béla elismeri a tú­rái piacon vásárolható áru elő­nyeit, de amikor az eladóval tárgyal, akkor hangnemet vált. Csodálatos, tömött hüvelyű, aranylóan sárga babra alku­szik. Altu után — Hatért viszem az egészet! — Csörgi Mihályné kevésnek tartja az összeget. Tízre tartja a bab kilóját, aztán megegyez­nek a hétforintos árban. A ke­reskedő elégedett, Csörginé kesereg. — Nézzen szét, s meg­érti, miért engedtem. Valóban igaza van. Körülöt­te nagyon sokan kínálnak ha­sonló szépségű babot, de keve­sen keresik. Gádor István nyugdíjas pap­rikát, paradicsomot kínál. A paprika akkora, hogy talán öt darab sem megy egy kilóra. A paradicsom kemény, akár a tömött gumilabda, s piroslik, mint a szépen festett húsvéti tojás. Az érdeklődő kereskedő­nek — a pásztói Zoltán István- nénak — mind a két áru kiló­ját 20 forintra tartja. A keres­kedő az összeget hallva, to­vábblép. — Adom tizenkilencért — szól utána a termelő. — Adja azt még tizenhatért is — veti vissza foghegyről a vállán bőr­táskát viselő zöldséges —, de nem lesz igaza. Hosszas alku után leszámolja a kilónkénti tizennyolc forintot, s viszi a két zsák paprikát, a négy láda paradicsomot, (Csak melléke­sen jegyzem meg, hogy ked­venc kereskedőmnél negyven forintért vásároltam a paradi­csom kilóját.) Visszatérek Szélesnéhez — Az eladók legnagyobb ré­sze nyugdíjas, aki a kertjében, esetleg háztáji földjén foglal­kozik zöldség- és gyümölcster­meléssel. Elhiheti, nem könnyű munka, de hát legtöbbjüknek a nyugdíja alig haladja meg a kétezer forintot, s kell valami­vel pótolniuk. Sokan dolgoz­nák megszokásból. Megállna fölöttük a nap, ha nem ten- nénk-vennénk a kertben. Az a baj, hogy a kereskedők nem­csak a munkánkat becsülik le alacsony áraikkal, de a vegy­szer, meg a fólia árát sem akarják belekalkulálni az ál­taluk kínált vételárba. így az­tán becsapva érezzük magun­kat. Meg sen kérdezik Szélesné panaszát igazolva látom. Szilágyi János hat fo­rintra taksálja a nagyszemű, rózsaszínű burgonyát, de Szé- csi Tibor kereskedő négy fo­rint ötven fillérre lenyomja az árat, s rakodómunkásával pil­lanatokon belül megrakja kis teherautója platóját. Kínáltak ribizlit; apró szemű, árpával érő körtét, borízű almát, de senki nem kérdezte az árát sem. A hátikosarak között az árut fitymálva sétáltak a ke­reskedők. A cukrászdában Boldogról érkezett egy után- futós Zsiguli, káposztával meg­rakva. Három kereskedő kö­rülveszi a termelőt. Huszonöt forintért gazdát cserél az áru kilója, — Hiába, ami hiányzik, annak van ára — sóhajt mel­lettem Tusor Péter és szájára veszi a borosüveget. Meghúzza, megtörli a száját, s mintha tit­kot árulna el, úgy súgja: — Akárkit megkérdezhet, akik itt árulnak, azoknak több­sége nyugdíjas. Mert mi már nem számítjuk, megtérül-e a munkánk értéke, a fáradozá­sunk bére Mi még annak a fillérnek is tudunk örülni, ami a kereskedőnek forintokat hoz. Harmincfokos a hőség. A fe­kete ruhás, idős e'adók száma szaporodik. Állnak a tűző na­pon. Az asszonyok ráncos hom­lokukra húzzák kendőjüket, a férfiak kalapjuk peremével beárnyékolják az arcukat. Nem mozdulnak. A kereskedők be­ülnek a piactér sarkán épült cukrászdába. Ráérnek. Amikor az üzletet nyitni kell, a kira­katban lesz a harmattól csil­logó friss áru. Érzem a katlan fullasztó me­legének szorítását. Fercslk Mihály A Repülőtéri úton Növekszik a forgalom A gödöílőieken kívül a köze­li helységekből is gyakran ke­resik fel — főképpen az autós vásárlók •— a Ravill Kereske­delmi Vállalat Repülőtéri úton levő diszkontboltját. Ebben az üzletben több tucat olyan árut forgalmaznak, amelyet a vál­lalat a tangazdaságtól bérelt raktárházakban tárol, s juttat a kereskedelmi hálózatba. A diszkontüzlet forgalma a megnyitása óta emelkedik, s erre &i évre összesen 18 mil­lió forint bevételt terveztek. Az első félévben főképpen a híradástechnikai és a háztar­tási elektromos készülékek for­galma volt nagy, aminek ré­vén több mint 17 millió forint árbevételük volt. Itt jelenleg is nagy a magyar és a szovjet gyártmányú hűtőgépek válasz­téka. A bolt működésében nem­sokára egy kis szünet követ­kezik: augusztus 16-tói szep­tember 9-ig leltár és a szabad­ságolások miatt majd zárva tartják. ....... Bő vül a választék Fehér fürtös és salátabab • A többi növényhez képest viszonylag kevés étkezési babféle van a köztermesztés­ben. A szárazbabfajta válasz­téka eddig három fehér és öt színes bokorbabfajtából állt. Egyetlen minősített karósbab- fajta van az országban, ez a sárga hüvelyű juliskabab, amely igen népszerű a házi­kertekben. Ez a fajtaválaszték semmi­képpen sem elégítette ki az igényeket, ezért a hazai ne­Ez nem az igazi arc Valóban különös lény az emoer. Tavaly ilyenkor azon keseregtem, hogy is­merőseim számára nem tu­dok hévízgyörki képeslapot ajándékozni. A panasz kü­lönben nemcsak személyes ügyem volt. Az Alsóhomok dűlőben a termelőszövetke­zet által kialakított hétvégi kertek bérlői fülem halla­tára kerestek helyi üdvöz­lőlapot a postahivatalban. Ismerőseiket, barátaikat kí­vánták köszönteni. Virág­csendéletet, különböző ál­latképeket ábrázoló lapokat kínáltak számukra. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata elkészítette a hévízgyörki képes levele­zőlapot. Most megint kese­reghetek. A munka elszo­morító, s el Is gondolkod­tató. Nem tudom, milyen meggondolások alapján kattintgatta a fotós a ma­sináját. Látható a lapon öt felvétel. Két épület — egy úgynevezett pallérház, a volt tanácsháza, az iskola, valamint két templom. Jellegtelenség, szürkeség. Minden hiányzik, ami Hé- vízgyörk saját arculatát visszaadná Miért nem kerülhetett a képre a csodálatosan szép és színeiben megragadó hé­vízgyörki népviselet? Miért nem mutathatta be a fotó a 13. században épült rom­templomot? Még ha csak romok, akkor is! Az autó­atlasz is jelzi, mint látni­valót, mint felkeresésre ér­demes műemléket. De mi­ért nem lehetett egy utca­sort ábrázolni, a virágzó kiskertekkel, a falu hangu­latát annyira meghatározó fákkal? És ha népviseletben játszó gyerekek kerültek volna a képre? Lehet, hogy későn szó­lunk, de ha elfogynak a már forgalomba hozott le­velezőlapok, biztosan ké­szülnek újak, hisz nem le­het rossz ez az üzlet — ak­kor jó lenne, ha az új le­velezőlapokat a Galga mentén élő, a Galga völ­gyének falvait valóban is­merő fotóművészek készí­tenék. Szolgálatot tennének a falut ismerőknek és meg­ismerni akaróknak egy­aránt. F. M. mesítők több éves munkával gazdagították a termelők le­hetőségeit. Az újonnan minősített faj­ták közül a bólyi tarka a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát nemesítőinek a terméke. A színes bab jó termőképes­ségű, és minőségét is magas­ra értékelték a szakemberek. Ez a fajtaválaszték az ireg- szemcsei Takarmánytermesz­tési Kutatóintézetből került 1 ki: a neve iregi fehér fürtös. Új típusú, igen tetszetős, hosszú hüvelyű karós babról van szó. Házikerti termesztés­re kiváltképpen . alkalmas. Ugyancsak az iregszemcsei kutatóintézetben állították elő az iregi fehér salátababot. Igen nagy magja van, ezért főleg kifejtőbabként jön szá­mításba. LLQI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1985. JÚLIUS 23., KEDD Jól tájékozottá« tájékoztatnak 1 kellemetlen kérdés sem kényes Sok emberre! állt kapcsolatban Lezárult a politikai oktatási év az Ipari Műszergyárban is. Volt mit tanulniuk a hallga­tóknak az elmúlt tanévben. De az előadóik is újabb tapasz­talatokat szereztek munkájuk­hoz. Az Ikiladi Ipari Műszergyár­ban a párttagok létszámától függően ősszel egy vagy két szeminárium indul alapszer­vezetenként. Azt; azután már az alapszervezetek határozzák meg, hogy milyen témákkal foglalkoznának a legszíveseb­ben. Sok kapcsolat Magyar István technológus a gyárban a legrégebben ve­zet szemináriumot. Mivel a hallgatóik érdeklődése sokrétű, igyekszik ehhez előadásaiban is alkalmazkodni. Sokáig szak- szervezeti tagokat oktatott, az utóbbi időben párttagok hall­gatják előadásait. Akik az ő foglalkozásaiig jártak, megis­merkedtek már többek között a gazdaságpolitikai és. a val­láskritikai kérdésekkel, a ma­gyar munkásmozgalom 'törté­netével, a legutóbbi évben pe­dig a pártirányítás és pártélet időszerű kérdéseivel, Gesztiványi József részleg- vezető hét éve pártprop^gan- dista. Főként napjaink gazda­ságpolitikai kérdései foglalkoz­tatják, s ebből a témából tart előadásokat is. Ö a III-as párt- alapszervezet kommunistáit oktatja, s a politikai oktatást ellenőrző bizottságnak is tag­ja. Szerencséjének tartja, hogy alapszervezeti vezetőségi tag és ifjúságpolitikai felelős is egyben, s így sok emberrel áll kapcsolatban. Magyar Istvánt zömmel mű­szakiak hallgatják, hiszen ő a VI-os alapszervezet propagan­distája. Vajon hogyan kezdődött ez a tevékenységük? — Ügy 15 éve elvégeztem a marxizmus—ieninizmus esti egyetem általános tagozatát és akkor jött az az igény, hogy a tanultakat valamilyen módon hasznosítsuk. Az alapszerve­zet vezetősége kórt fel és én elvállaltam, hogy propagandis­ta leszek. Azóta 3s nagy kedv­vel végzem ezt a munkát — mondja Magyar István. — Én is magam mögött tud­hatom a marxista egyetemet — tájékoztat Gesztiványi József —, s nemrégen fejeztem be egy kétéves speciális kollégiumot. A kombájn után a báláié Som-, .v*:s ,' , j é': I A gabonakombájnok után nem sokkal a szalmabetakaríták járnak a péceli Rákosvclgye Tsz-ben is. Képünkön: Gergely István és Mohácsi István a magyar gyártmányú hengeres bálá­zógépekkel a szövetkezet szadai határában dolgozik. Hancsovszki János (elvétel* Egyébként bennünket, szemi­náriumvezetőket rendszeresen felkészítenek az MSZMP Pest Megyei Oktatási Igazgatósá­gán, illetve a gödöllői párt- bizottságon. Akad különbség — Milyen tapasztalatokat szereztek az oktatás során? — Például azt, hogy rutin­ból nem lehet előadni — állít­ja Magyar István. — A pro­pagandista közéleti embernek számít a hallgatók szemében, s nagy előny, ha közvetlenül is ismerik, hiszen az idegent rendszerint tartózkodással fo­gadják. Nem árt, ha az elő­adó naprakész, konkrét isme­retekkel rendelkezik a témá­kat illetően. Kényes kérdés nincs. Kellemetlen lehet a kér­dés, de arról is beszélni Kell. Két évvel ezelőtt például olyan ügyben kértek tőlem választ, amit továbbítanom kellett az akkor még fennálló járási hi­vatalhoz. Természetesen min­den felvetést figyelembe kell venni, hiszen a hallgatók bi­zalmát csak így lehet megtar­tani. — Ha összehasonlítom a hét évvel ezelőtti és mai jegyze­teimet — töpreng Gesztiványi József —, elég. Sók különbsé­get fedezhetek fel közöttük. A propagandista elsődleges fel­adata, hogy önmagát állan­dóan képezze, s ez nem kevés akaraterőt és időt igényel. De aki ezt nem vállalja, az ne le­gyen szemináriumvezető. — A hallgatókat kevés ki­vétellel nevelni keill arra, hogy őszintén véleményt merjenek nyilvánítani. De nem könnyű a beosztott—vezető viszonyt sem az előadásokon feloldani, pe­dig a szemináriumvezető előtt mindenki egyenlő. Az utóbbi időben a párttagokkal együtt pártonkívüliek is járnak sze­mináriumra. és én ezt nagyon jónak tartom. Ismerjék csak meg azokat a dolgokat, amik végül is mindenkit érintenek! — Az én hallgatóim között is akadtak pártonkívüliek — mondja Magyar István. — Ér­dekes, hogy némelyikük érzé­kenyebben reagál bizonyos társadalompolitikai kérdések­re, mint némely kommunista. Azután az is érdekes, hogy a fiatalok — a pártot féltve — rámutatnak a megfogalmazott célok és a megvalósítás közti különbségekre. Nehezebb hozzájutni — Elégedettek-e a propagan­disták a saját képzésükkel? — Budapesten, a Pest Me­gyei Oktatási Igazgatóságon élményszámba menő előadáso­kat hallottunk — felelték a kérdezettek. — El is határoz­tuk, hogy nekünk is ilyen szín­vonalú foglalkozásokat kell tartanunk. Az egyéb felkészí­tések azonban véleményünk szerint egyre inkább formális­sá válnak. — Minden propagandista .számára szükséges, hogy is­mert " közéleti1 emberek tájé­koztassák őket. idáig még min­den évben bevált ez a mód­szer, és nagyon jó előadókat hallgathattunk. Ugyanakkor ehhez a pluszhoz — mert ez számunkra azt jelenti — va­lahogy egyre nehezebben ju­tunk hozzá. És ezen bizony jó lenne változtatni valameny- nyiük. hallgatóik és szeminá­riumvezetők érdekében! Garamvölgyi Annamária Nemzetközi tanácskozás Orvos, kutató, nővér A Nemzetközi Rákellenes Unió XIV, kongresszusának magyar szervező bizottsága el­készítette e jelentős tudomá­nyos rendezvény szakmai programját. Jövő évben augusztus 21. és 27. között, a magyar orvostudományi tár­saságok és egyesületek szövet­ségének rendezésében tartják meg a tanácskozást Budapes­ten. Több mint hatezer szak­embert — köztük világhírű tu­dósokat várnak a kongresz- szusra. A kísérleti és a klinikai rák­kutatás legújabb eredményeit vitatják meg egy héten át. A kongresszus szimpóziumain és kerekasztal-konferencián szól­nak a daganatok keletkezésé­nek okairól, a szervezet rák el­leni védekezéséről, a hormo­nok és a daganatképződés kap­csolatáról. A daganatgátló újabb szerek hatásáról is el­mondják a szakemberek ta­pasztalataikat. Külön rendezvényen foglal­koznak majd a gyermekkori daganatokkal, fehérvérűség­gel, amelynek gyógyítására az eddiginél eredményesebb ke­zelést alakítottak ki. Megbe­szélik a gyógyult betegek re­habilitációjának problémáit is. A rákos betegek gyógykezelé­sét elősegítő ápolónők is részt vesznek majd a kongresszu­son: előadásokat tartanak, el­mondják szakmai tapasztala­taikat. Ott lesznek a rákkuta­tás és -gyógyítás támogatói, azok az emberek, akik jelen­tős összegeket adományoznak vagy gyűjtenek a rák elleni küzdelem elősegítésére. A kongresszus színhelyén — a Budapesti Nemzetközi Vá­sár területén — világhírű cé­gek bemutatják majd a daga­natkutatásban és -gyógyítás­ban alkalmazható korszerű eszközöket, új gyógyszereket. Az Alkotmány Kupáért Kispályásoknak Gödöllőn ebben az évben is megrendezik az Alkotmány Kupáért kiírt kispályás labda­rúgótornát, július 29-e és augusztus 17-e között. Azok a vállalati, intézményi, lakóhe­lyi csapatok vehetnek részt a küzdelemben, amelyek július 25-ig elküldik nevezésüket, va­lamint költséghozzájárulásként kétszáz forintot. A tornagyőz­tes egy évre őrzi a vándorser­leget, a helyezettek oklevelet és labdát kapnak jutalmul. Felnőttekből álló csapatok in­dulhatnak, az alsó korhatár 16- év. Mozi Vészjelzés a tenger alól. Szí­nes szovjet film. Csak 4 óra­kor! A zsaru nem tágít. Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents