Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1985. JÚLIUS 20., SZOMBAT * Mindenki a kukoricásban Zalákéi jött a leime üti sereg Már egy jó órája elharangozták a delet. A tangazdaság bedei központja olyan csendes, mintha mindenki sziesztázna, de valójában sehol egy lélek. Az egész épületben egyetlen kisasszony vigyázza a telefont, s mondja is készségesen a kagylóba, valahányszor csöng a készülék: — Mindenki a kukoricásban, ma és holnap címerez az egész vezérkar. © Ahogy harminc fokra szökkent a hőmérő higanyszála, egyszeriben halaszthatatlanná vált ez a fontos munka. Jórészt ettől függ a Ceglédi Állami Tangazdaság árbevétele. A hibridkukorica sok millió forint sorsát dönti el. Hatalmas felelősség hárul a gazdaságra, az ember meg kevés. A táborozó diákok regimentje hallatlanul nagy segítségre képes, de bizony még többen is lehetnének. A központi épületet övező ligetes részen állnak a sátrak az idén is. Jóllehet elmúlt délután két óra, Horváth Zoltán egyetemista kultúrfelelős még mindig magányosan őrzi a tábort. Meg kellett volna már érkeznie az autóbusznak. Mint később kiderül, kifogyott az üzemanyag. Végül mégiscsak előkerülnek. Amikor a jármű motorjának hallani a hangját, nyomban indítja a magnót, s friss zeneszó fogadja a vért hadként érkezőket. Mindenki izzadt, szutykos és fáradj, s persze éhes. Kemény munka áll mögöttük. A hőséget tetézi a párásság. A kukorica végeláthatatlan sorai között moccanatlan a levegő. Ráadásul kell a kezeslábas, a hosszú ujjú trikó, mert mint a borotva, úgy vágnak a növény élés levelei. A sorok 760 méter hosszúak. A címerezés nem lányálom, elfogja az embert a dzsungslharcos magányossága. Rendes címerezés- nél a műszakbeli maratoni menet három sorból áll, utó- címerezésnél tíz sort kell rendbe tenni, s ez bizony 7—8 kilométer kukoricásbeli utat jelent. © Ha megvan a száz százalék, akkor egy százas fejenként a napi teljesítmény. Felét íe- vonja a gazdaság ellátás címén, jár belőle az iskola KISZ-bizottságának, s végül vagy harminc forint zsebpénz üti a diákok markát. A Zala megyeiek csoportja vasárnap érkezett. Hétfőn címereztek, kedden uíócímereKülönvélemé^y Egy elképzelt boltról Amit mindenki tud: az anyagcsere-betegségben szenvedők egy részének diétás táplálkozási lehetőségei rosszak. Általában a legtöbben acu-- korbetegség különböző fokozatairól hallottak, amiről az a hír is járja, hogy nem köny- nyű cukorszegény, cukorpótlós étrendet tartani — anyagi okok miatt. Másik, terjedő betegség, amely ellen is a diéta a legjobb orvosság, a lisztérzékenység. Ennek az a lényege, hogy aki viselni kényszerül, képtelen az egyik aminosavat felvenni, ami viszont nagyon fontos a szervezet számára — többek között a vashiány, a vészes vérszegénység állapotát hozhatja, létre. De azt is tud- • ják már az élelmezési szakemberek, hogy bizonyos ce- reáüák, mint a kukorica és a rizsszemek nem tartalmazzák a károsító anyagot. Talán nem sok embert érint a két nyavalya, de az biztos, hogy a „drága”, költséges betegségek közé tartoznak. És van-e számukra megfelelő választék, ellátás? Amennyire tudöp, nincs. Nincs, mert talán 'nem elég vonzó és gazdaságos foglalkoznia e cikkekkel a kereskedelemnek, nehézkes a beszerzésük, pedig valakinek valahol fel kellene erre készülnie Cegléden is! Például egy kisebb szakboltnak. Ami lehetne vállalati, vagy szerződéses, vagy éppen magántulajdonú is. Csak végre működne! Legalább húsz-harminc százalékkal drágábbak a diétásételek. Vajon nincs semmiféle eszköze a betegbiztosításnak, hogy az igazoltan cukor-, liiszt- stb. betegek némi vásárlási kedvezményt kapjanak? Pedig szinte már látom optimista pillanataimban, hogy megnyílik a bolt, ahol a betegek kedvükre vásárolhatnak csicsókás készítményeket, rizs- és kukoricakenyeret, kiflit, kukorica- görhét, cukorpótlóval ízesített lekvárokat, valamint különféle alapanyagokat. Talán megfelelő igazolás vagy jegy ellenében mindez megoldható lenne. Igaz, e tervem nem kizárólag helyi elhatározáson múlik. De hát kopogni kell. mert csak annak nyí;ik az ajtó, aki zörgeti. Talán ötletem elsőre dörömbölésíiak is felfogható. Mentségemre szolgáljon, hogy már most is késik a társadalmi reagálás, a szánalom pedig semmire sem elég ... S. D. zés volt a feladatuk Cifrakertben. A táborvezető, Led- niczky János tanár ismerősként tért vissza. Tavaly is ő irányította a bedei csapatot. Egyébként albertirsai származású. A három szakközépiskolából 91 diák jött, ők gépészeti, egészségügyi és közgazdasági tanulmányokat folytatnak. Főleg a lányokra jár jó világ, hiszen a táborlakók majd kétharmada fiú. Jól sikerült az ismerkedési est. Minden csapat hozzájárult valami vidám rögtönzéssel a közös műsorhoz. A diszkó nagyszerűen kiegészítette a bemutatkozást. Szerepel a programban többféle vetélkedő, sportmérkőzés, mozielőadás, lesz fordított nap sok bohósággal. A közgázosokat érdeklik a CÁT számítógépei, szívesen összejönnek a fiatal szakemberekkel. Időtöltésben tehát nem lesz hiány, csak a munka menjen, mert az igyekezet a mérce, minden kedvezmény alapja. © A buszról leszálló lányok futnak a fürdősátorba zuhanyozni. Néhány perc múlva már bikinire vetkezett bájaik uralják a környéket. Igyekeznek ebédelni, jó étvággyal falják a szakács néni magyaros ízű kosztját. Ügy vélik, kibírható ez a két hét, még a kukoricásban is. Persze az a titkos reményük, hogy talán még meggyet is szedhetnek egy-két nap. Tamasi Tamás Orvos az egységben Tenni, mindig az emberért A munkásőrségnek nemcsak a fegyverforgatáshoz értő, a hazához hű emberekre van szüksége, hanem gyógyítani tudó orvosokra is, akik közül most dr. Takács Tibort, a ceglédi Toldy Ferenc kórház főorvosát kerestük fel. Dr. Takács Tibor az egészségügyi minisztertől Semmelweis Ignác halálnak 120. évfordulója ünnepén Kiváló munkáért kitüntetést kapott, bensőséges ünnepségen vette át, a munkásőrség országos parancsnokságán. Sokrétű feladat — Hogyan került főorvos úr kapcsolatba a munkásőrséggel? — 1967-ben kértek fel rá, hogy vállaljak ott orvosi feladatot. A kérdésnek eleget tettem és beléptem a munkásőrségbe. Nem egyedül, követte a példámat több kollegám. Most nyolcán vagyunk a testület szolgálatában. Magam csak néhány éves szolgálatra gondoltam, ám a parancsnokok és bajtársak, az emberek közt olyan jó, megértő kapcsolat alakult ki, hogy a további szolgálat mellett döntöttem. Most már el sem lehetne küldeni a munkásőrségtől. Az egységparancsnokság, de a szakmai, a politikai és társadalmi vezetés egyaránt elismeri, megbecsüli ezt a munkánkat is. A munkásőr orvosnak van mit tennie. . A napi feladatok elvégzése mellett társadalmi munkát bőven vállalnák, tevékeny résztvevői a hazai és a nemzetközi tudományos életnek. Előadásokat tartanak, tudományos szakdolgozatokat publikálnak, részt vesznek tanácskozásokon, kongresszusokon, mint dr. Takács Tibor sorolta. Előadások sora — Egységvezető orvos vagyok. Az egységben van köztünk körzeti orvos és baleseti sebész, közegészség- és járványüggyel foglalkozó főorvos, nőgyógyász, fogász. Én urológus vagyok. Rendszeresen foglalkozunk . a munkásőrök egészségével, ellenőrző, szűrővizsgálatokat tartunk, ha kell, gyógyítunk. A kiképzésben ránk jutó feladatokat mindig maradéktalanul elvégezzük. Egészségügyi felvilágosító előadásokat tartunk, szemléltető Kaszát cserél a kombájnos \ Jt Cegléd, Szabadság Filmszínház, szombaton és vasárnap, délután: Abigél 5—II. (magyar film). Este: Sok pénznél jobb a több (francia filmbohózat). Szombaton éjszakai előadás: Szexis hétvége (olasz—francia film). A kamaramoziban: Ruszlán és Ludmilla I—II. (szovjet film). A mes’moziban szombaton és vasárnap, délelőtt és délután: Vigyázat, rozmárok! (szovjet film). Abony, szombaton: Ellopták Jupiter fenekét (francia film- vígjáték). Szombaton éjszakai előadás: Picáone Egyiptomban (olasz kalandfilm). Vasárnap, délután: A XX. század kalózai (szovjet kalandfilm). Este: Rendőrök háborúja (francia bűnügyi filmdráma). Albertir- sa, vasárnap: Segítség, felszarvaztak! (olasz bohózat). CeglédberccI, vasárnap: Fényjel a hídnál (szovjet film). Törte!, szombaton és vasárnap: Aranyoskám (amerikai film). Jászkarajeno, vasárnap: Egy zsaru bőréért (francia bűnügyi film.) Dánszcntmiklós, szombaton: Fényjel a hídnál (szovjet film). á W:*: ói;,’ oktatás keretében, tanítjuk a sérülések ellátását, elsősegély- nyújtást, az ön- és bajtársi ellátás módozatait. ’/igyázen segítve A főorvosnak a kórházban szakterületén kívül is van dolga. Aktív propagandista. Immár két évtizede vezeti a párt- és szakszervezeti politikai oktatásokat. — Azt tapasztalom, hogy munkatársaim, kollégáim, a kórház egésze igényli, elvárja a tiszta, őszinte okfejtéseket. Sokat vitatkoznak, érdeklődnek napjaink eseményei iránt. Bevált szokás nálunk, hogy ha egy munkásőr a kórházba bekerül, akkor az egységből valamelyik orvoskolléga azonnal felkeresi, segít a gyógyításában. Ha szükséges, segít abban is, hogy speciális gyógyítóintézetbe, kórházi osztályra kerülhessen. Beteg munkásőr- társainkra külön vigyázunk, mellettük vagyunk, ha bajba kerülnek. Takács főorvos kitüntetéséhez őszinte elismeréssel gratuláltunk. Köszönte, ám elhárította az elismerést. — Nemcsak az én érdemem éz. A kiváló munkáért kapott kitüntetéssel valamennyiünk tevékenységét elismerték, akik a munkásőrségben dolgoznak. A dicséret orvoskollégáimnak js jár. Közös célunk, elhatározásunk, továbbra is szolgálni a munkásőrségben, maradéktalanul teljesíteni a reánk jutó feladatokat. Kiss Sándor Ez lett a veszte fagászzsáknásiy Egyórás fárasztás után Egy szem kukorica lett a veszte a napokban a ceglédi 1. számú téglagyári tó lakójának, egy 157 centiméter hosz- szú és 28 kilogramm súlyú harcsának. Bakó Gyula, a horgászegyesület tagja közel egyórás fárasztás után tudta partra kényszeríteni a nagy bajszos vízlakót. Kukoricaszemet tűzött a horogra, arra kapott rá a harcsa. Fogadóórák Sós János, a városi tanács elnökhelyettese július 24-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. leg kei! tolni Az indóház előtt vagy fél tucat taxi áll. Vezetőik félrehúzódva beszélgetnek, vicceket mesélnek egymásnak. Csak szemük sarkából pillognak a közeli látványra; nem tudni utasok, vagy járókelök-e akik lihegve tolják az egyik kockás kocsit. Valaki megjegyzi az arra haladók közül: — Ez az igazi öröm. — Erre már a válasz sem késik, némi elégtétellel: — Hát, halódik a konkurencia ... — ás Jegyzet Korcs kaffogó szabadlábon Kedvez az időjárás az aratoknak. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet búzatábláin öt kombájn indul naponta betakarítani a gabonát. Cseh András, akinek a szakmája mezőgazdasági gépszerelő — képünkön —, munkába indulás előtt kaszapengét cserél az E—516-os kombájnon. Apáti-Tótn Sándor felvétele T ollaslabdáznak a lányok, akad a játékhoz labdaszedő is. Négylábú, zsömleszín pajtásuk lohol ide-oda, amerre a labda földet ér. — Ne nyúlj hozzá, majd mi! — kiáltanak rá, a blöki pedig megadóan hgllggt a . szófa, le-; ül, népi l$ap a. tollas, titán. Sóvárogva néz, mint az illemtudó gyerek, aki fegyelmet tanult és érti, mit jelent az, hogy nem szabad. ' Zsömleszín néhány hónapja a lakónegyed kutyája, kiváltképp a gyerekekkel kötött barátságot. Amíg a tanév, tartott, negyed nyolc után jelént meg valahonnan reggelente, ott «csörgött az iskolába igyekvő gyerekhad „hangyaútja” mellett. Nagy örömmel üdvözölte valamennyit s őt is a gyerekek. Jutott neki az uzsonnából, a babusgatásból. Mindezt, úgy látszik, a szünidőben cem tudja nélkülözni. Reggeltől ácsorog, várakozik s kitartását siker koronázza, mert babusgatói, játszópajtásai sorra megjelennek. A felnőttek, bár túlságosan nem veszik jó néven ezt a gyerek—kutya-barátságot, nem adják ki az útját a Zsömleszínnek. Nem morog, nem harap, jelenléte egy kupacba tereli az egyébként ide- oda száguldozó g3rerekhadat, tán jó is, hogy itt van. Senki nem kérdi, ki a gazdája, melyik udvarról szökhet meg nap mint nap a maga találta rejtett résen. Tulajdonképpen nem derült ki, szökevény házőrző-e, vagy kóborló, gazdája vesztett kutya. Itt a lakónegyedben tucatnyi gazdája is akad. Lohol farkcsóválva a hívó szóra, érdeklődve szaglássza körül, ha a gyerekek, mivel a csapat bővül, bemutatják az új kis barátot neki. Érti a szót: ő is szeret, ne bántsd! Az éjjel, szellemórán veszekedett kutyakoncert verte fel a szunnyadó lakónegyed csendjét. Egy, kettő, vagy öt kutya hallatta a hangját? Nem lehetett tudni. Több szólamban acsarkodtak. Amikor elcsendesült az üvöltős harci dal, a szivar?ák árnyas során megjelent Zsömleszín és miközben igyekezve kocogott, meg-megállt, bundáját rendezgette. Ügy látszott, elűzte birodalmából a betolakodókat. A fent írtakból látható, hogy nem ellenségem Zsöm- leszin, ám most mégis tolira ■kell venni történetét, némi hozzáfűzéssel, mert Cegléd csöndes Károlyi-lakótelepén nemcsak ő jár-kél szabadon. Találkozni apró, fekete szőrű korcs blökivel, vörhenyes bun- dás kaffogóval, megnevezhetetlen fajtájú keverékkel. Időnként tiszták, általában loncsosak, amiből arra lehet következtetni, hogy gazdátlanok. Igen, körülbelül a legutóbbi • eboltások ideje óta válhattak gazdátlanná. Baráti koszton élnek, vagy kegyelemkenyéren? Szemlélet kérdése. Ugató koncertjüket hallva borzongtam csak: de jó, hogy nem haraptak meg még egy gyereket sem! N em egy lakásban ott lelni a négylábú, szó szerint drága jó barátot, a fajkutyát. Van, hogy pekingi palotakutya vakkantása köszönt, ha a csengő megszólal egy negyedik emeleti lakás ajtajánál. Halk morgással jelzi a tacskó, a foxi, hogy a vendég beeresztéséhez neki is van némi hozzászólása. Van, ahol borjúnyi német juhász nyit ajtót gaz- dástúl. Ám az utcán ezeknek a négylábúaknak is csak pórázhosszra terjed a szabadságuk, pedig közülük több iskolán tanulta a fegyelmet. Zsömleszínnek és társainak nem kellett iskola. Az élet hozta úgy, hogy viselkedni, alkalmazkodni megtanultak és csak éjszaka összetalálkozva mutatják ki egymásnak a foguk fehérjét. Mégis, jó lenne, ha gazdára lelnének. Ha nem lakótelepi lakásban,. hát kertes házban. De ne legyenek a háztömb •ridegen tartott ebei, hiszen a törvényes gondoskodáshoz számukra épp úgy kijárna a póráz, szájkosár, védőoltás és nyilvántartásban szereplés az ebadó-fizetéssel együtt, mint a többiére. Vajon melyik az igazabb ál- latbarátság: Zsömleszínt a lakónegyed kutyájának kinevezni s hagyni, járja a maga útját, vagy befogadni, úgy viselni gondját? Valószínű, az utóbbi volna emberségesebb. Gondolom, felvetődött ez már több családnál. Ki-ki megpróbálta csemetéjét meggyőzni a kóbor kutyás barátság helytelenségéről. De a kérdés, hogy mit kéne tenni, nyitott maradt. Á z éjszakai, félelmetes ebcsetepatéig kutyaügyben én sem gondoltam semmi rosszra. Most viszont úgy summáztam a dolgot, hogy vagy a nyitott kérdést, vagy a kutyás ház kapuját kell bezárni. Lehetőleg mielőbb. E. K. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) i V 1
