Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-20 / 169. szám
1985. JŰLITTS 20., SZOMBAT PEST « MKCrEí) 3 Az elértekre támaszkodva lépni f^ág jelentősek a területi kiegyensúlyozatlanságok Egy mondat a határozatból Napjaink valóságának elgondolkoztató jellemzői közül csupán egy csipetnyit emelünk ide. A táppénzen lévők napi átlagos száma a megyében 17—18 ezer között van. Ami sok, nemzetközi összehasonlításban is az! Azt már csak n könnyebb képalkotás kedvéért említjük, hogy a megye iparában az összes foglalkoztatottnak átlagosan a hét, hét és fél százaléka Van táppénzen, azaz gyakorlatilag ennyivel kisebb létszámmal kell megoldani a folyamatosan növekvő, nehezedő feladatokat. Fehér és fekete Kiterjedt körben, sokféle formában nyílik lehetőségünk egészségünk felügyeletére, helyreállítására. Így például megemlítjük a tüdő-, a nő- gyógyászati szűrővizsgálatokat, a rákszűrést, a család- és nővédelmi tanácsadó szolgálatot, a munkahelyi, munkaköri ártalmak felderítésére megindított következetes kutató- és ellenőrző munkát. Hivatkozhatunk arra is, hogy a megyében az egységes ifjúság-egészségügyi ellátás kialakítása keretében a tizennégy éven aluli fiataloknak a hatvanöt százaléka már szakorvosi gondozásban részesül. Utalhatunk az országos átlagtól ugyan még mindig elmaradó, de 4200-ra növekedett — a bővítés a legutóbbi években a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházhoz és a Törökbálinti Megyei Tüdőkórházhoz kapcsolódott — kórházi ágyszámra, ám arra úgyszintén, hogy az osztályok — az ágyak —, összetétele, szervezete lassan igazodik a megváltozott és a változóban lévő igényekhez. A házi szociális gondozás keretében több mint ezernégyszáz idős ember kap mindennapos segítséget, gyakran asp.ij.han szemérmességük okán .pem jüt a tudomására a Hivatalos szerieknek a rászorultságuk, azaz magukra ha- gyatottan küszködnek. Igen, eredmények és gondok elegyedésének sokat vitatott terepéről, az egészségügyről szólunk. Arról a területről, amelyről a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata kimondja: „Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, az intézményhálózat és az irányítás fejlesztése továbbra is fontos feladat”. A legfőbb három terület, ahol az elértekre támaszkodva lépni kell: az alapellátás, a járó betegek ellátása — némi leegyszerűsítéssel a szakorvosi rendelők hálózata kapcsolódik ide —, a közegészségügyi tevékenység. Lépni kell; lépni lehet, mert vannak tartalékok, lehetőségek ehhez. A többi között ilyen mind az irányítás, mind a tárgyi feltételek korszerűsítése, a jobb szervezés, a meglevő eszközök célszerűbb hasznosítása, az ellátás indokolatlan területi különbségeinek csökkentése, a szociális otthoni hálózat fejlesztése, mert ennek híján a csupán gondozást igénylők a kórházi ágyakat foglalják le a tényleges kórházi ápolásra szorulók elől. Ilyen tartalék, lehetőség a házi beteggondozás bővítése, a betegségek megelőzését szolgáló módszerek kidolgozása és megismertetése... fekete és fehér váltakozásából bőségesen kiemelhetők a teendők. Nagy kérdés persze, miként látják ezeket a kiemeléseket az eilátók és az ellátandók?! Jelenleg a megyében — az orvosokat és az egészségügyi szakdolgozói létszámot tekintve — több mint 7900 ember próbálja megelőzni megbetegedésünket, illetve fáradozik gyógyításunkon. Erős sereg ez! Csak éppen abban nem lehetünk bizonyosak, hogy ereje mindig osztatlan, egységes, a hátország pedig megfelelően szilárd. Sok vita volt a szakemberek, a laikusok köreben egyaránt a megyében például a központi orvosi ügyeletek létjogosultságán, hasznosságán. Ma a megyében — és több helyen közmegelégedésre, némely he- tyen még jogosan jobb munkára serkentve — tizenhat központi ügyelet tevékenykedik, s amilyen mértékben megteremtődnek az anyagi feltételek — mert gépkocsi, telefon, ultrarövidhullámú adó-vevő is kell —, úgy szerveznek meg további tíz ilyen központi ügyeletet, hogy teljes legyen az ellátottság a megyében. Ami persze nem azzal lesz egyenlő, hogy — s ez ma is jelentős feszültségek forrása —, ezeknek az ügyeleteknek az elhelyezése, felszereltsége azonos színvonalat ér el, hiszen a mai különbségek eltüntetése is hosz- szabb időt igényel. Ráadásul a pénzügyi forrásoknak semmi köze sincsen — és a későbbiekben sem lesz —, ahhoz, hogy a központi ügyeleteknél a szolgálatban lévők képességei, igyekezete, hivatástudata erősen eltérhet... Lakossági kritika Jelentős anyagiak fejében korszerűsödött, bővült a szív- gyógyászat, -sebészet eszköztára, de még napjainkban is az összes halálozás ötvenhárom százalékát a keringési rendszer betegségei okozzák, mert sokak hajszája, egészségtelen életmódja ellen milyen medicinát kínálhat a szakterület?! Esztendők óta 1,3—1,4 millió napot töltünk el — mi, a megye lakossága —. kórházi ápoltként kizárólag a megyei intézeteket figyelembe véve, több mint kilencvenezer elbocsátott beteg áll az adat hátterében, amihez még társul azok tábora, akiket fővárosi intézményekben, illetve Hatvanban láttak el...! Valóban ennyire betegek lennénk, s ha betegek, csakis rajtunk kívül álló, meg- és elkerülhetetlen okok következtében? A magunk gyengeségei, következetlenségei, egészségrontó szokásai mellé társulnak azután másféle, szintén kedély- és egészségrontó befolyásoló okok is. Ezekről így szói a Magyar Szocialista Munkáspárt Fest Megyei Bizottságának a megyei pártértekezlet elé — Gödöllő, 1985. március 2—3-a —, beterjesztett jelentése: „Erősödött a lakosság kritikája az indokolatlan küldözgetés, a bánásmód fogyatékosságai, a várakoztatas, a hálapénz terjedése miatt. A megyében is gyakori a gyógyszermány. Feszítő gond, hogy az idős korúak szociális ellátásában sem tudtunk a terveink szerint haladni”. Az belügynek látszik, hogy az orvosi kar 11,3 százaléka belgyógyász — mivel így kü- lönűözö, ún. nem népszerű szakmák helyeinek betöltése egyre nehezebb —, ám az már a szó szoros értelmében mindannyiunk ügye, hogy a megyében átlagosan kétezer lakos jut egy körzeti — általános és gyermekkörzeti — Számítástechnikai szellemi termékek exportjára önálló szoftver vállalkozási irodát nyitott az Interag külkereskedelmi vállalat. Az Interag már több mint tíz éve foglalkozik különböző számítástechnikai szellemi termékek értékesítésével. Az elmúlt években fokozatosan kiépítették külpiaci szervezetüket is. Az NSZK-ban és Ausztriában leányvállalatot létesítettek, amelyek szintén bekapcsolódtak ebbe az üzletágba. A bővülő piaci szervezet segítségével a hazai szakembeorvosra, de az átlag mögött jelentős területi kiegyensúlyozatlanságok húzódnak meg, orvos és orvos, rendelő és rendelő közötti különbségekről csupán említést téve. Az előbbi képre azután olyan ecsetvonásokat is meg kell húznunk, mint például az, hogy egy-egy körzeti orvosra négyszázötven, hatvan évnél idősebb ember jut átlagosan, de sok olyan körzet van, ahol ennek az egytizede, illetve a kétszerese! Tükröződik ez vajon a körzetnek nyújtott tárgyi ellátottságban, az orvos javadalmazásában? Meghaladja a félszázat a me- gvében az üzemi orvosi körzetek száma, de mint az előzőekben kérdeztük, itt is megfogalmazhatjuk, milyen indokolatlan eltéréseket kényszerül tudomásul venni a vizsgálatra jelentkező?! Gyakran csupán azért, mert az üzem vezetői, társadalmi szervezetei az egyik helyen fontosnak, a másikon másodlagosnak tartják a rendelő személyi, tárgyi ellátottságát. Szabad-e pusztán ilyen, szubjektív mérlegelésre bízni ezt?! Amint az sem egyszerűen, könnyen megválaszolható kérdés, vajon akaratlanul nem húzódik meg a fiatalabbak értetlensége abban, hogy hosz- szú ideje — és ebben az ötéves tervben is — éppen a szociális otthoni helyek kialakításánál marad fenn mindig adósság?! TörténiK ez éppen ott, abban a megyében, ahol országosan o legalacsonyabb a száz, hatvan évnél idősebb lakosra jutó szociális otthoni helyek száma ... Szakmapolitikai irányelvek készülnek a hetedik ötéves terv időszakába, azaz az 1986. és 1950. .közötti esztendőkre. Ezek eligazítást .kínálnak a helyi szerveknek bizonyos átfogó feladatok megítéléséhez, a maguk viszonyaira való alkalmazásához. A hetedik ötéves terv mai — kialakítás alatt lévő — koncepciója szerint a jelenleginél jóval több jutna 1986. és 1990. között az egészségügyi intézmények felújítására, gép- és műszervásárlásokra, hiszen ez utóbbiak esetében rendkívül elöregedett a meglévő állomány. A kiragadott példa érzékelteti, hogy bár a népgazdaság nem bővelkedik fölös forrásokban, a szükséges többletet igyekszik előteremteni az országos irányítás az egészségügyben is, a kongresszusi határozatnak megfelelően, e terület életszínvonalbeli szerepéhez illően. Vezérlő elvként Ennek a remélhető többletnek az elköltése — ha szabad ezzel a kifejezéssel élni, az ésszerű befektetése —, azonban helyben az eddigieknél alaposabb, körültekintőbb munkát kíván, a sajátosságoknak megfelelő rangsorolást feltételez, a lakossággal történő folytonos véleménycserét . követel. Ehhez a rangsoroláshoz vezérlő elvként ajánlhatjuk Andrija Stampár világhírűvé lett megfogalmazását, ami szerint „az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota, és nem pusztán a betegség, illetve a nyomorékság hiánya”. Mészáros Ottó reket folyamatosan tájékoztatják a külföldi igényekről. így segítik a hazai szellemi termékek folyamatos továbbfejlesztését. Emellett a külkereskedelmi vállalat mindinkább vállalkozóként is részt vesz az export finanszírozásában. Mindezek eredményeként fokozatosan bővült a szoftverexport, s e tevékenységéből az Interag tavaly mintegy 70 millió forintos bevételre tett szert. A forgalom évről évre történő növekedése tette szükségessé az önálló iroda létrehozását Interag Rl-iroda Szoftver-vállalkozás A HÉT HÍRE KOPASZ BARACK © Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a szakterületen tevékenykedő fiatalok helyzetét tekintette át. © A Hazafias Népfront Országos Tanácsa környezetvédelmi munkabizottsága a veszélyes hulladékok sorsát elemezte. © A hét híre az is, hogy Kecskemét adott otthont a VIII. nemzetközi kajszitermesztési tanácskozásnak. Hazai kakaógyár Kakaóüzem kezdte meg a termelést Zircen. Kutatóintézet, termelőszövetkezet és külkereskedelmi vállalat együttműködésével hozták létre az ottani Bakony Termelőszövetkezetben. Évente mintegy 800 tonna instant kakaót készít a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató- intézetének eljárása alapján. Az új kisüzem gazdaságosabbá teszi a kakaóimportot. Ezt a nálunk keresett cikket ugyanis mindeddig granulált állapotban vásároltuk, márpedig a granulált kakaónak a 80 százaléka cukor, > következésképpen valutáért, külföldről vásároltuk az egyébként itthon is rendelkezésre álló cukrot. Ezen túlmenően a granulálat- lan kakaó olcsóbb is. Mindent összevetve az új üzem mintegy 70—80 százalékkal csökkenti az instant 'kakaó devizaköltségét. A zirci instant kakaó júliusban már az üzletekbe kerül. Az új gyár kapacitását azonban nem köti le teljesen a kakaó granulálása. A kutatók éppen ezért máris újabb készítmények — gyorsan oldódó gyümölcsporok, instant kávé vagy tea stb. — receptjével kísérleteznek. Az egyébként alapkutatásokkal foglalkozó intézet tervszerűen fűzi egyre szorosabbra a kapcsolatait a termelőszövetkezetekben működő kisüzemekkel. Számos tudományos részeredményét ugyanis kitűnően tudják hasznosítani a kisebb vegyi vagy élelmiszerüzemek. A balatonfüredi Csopak Tája Termelő- szövetkezetben például ta- karmánytáp-adalékok gyártását kezdték meg az intézet szabadalma alapján. EZ6T évek óta fogyasztja az emberiség a rózsafélék családjának szilva alcsaládjába tartozó növénynemzetség gyümölcsét. Ezer évek óta, mert hiszen adatok tanúskodnak róla, őshazájában, Kínában háromezer esztendeje már termesztették a — mit is? Az 1395 körüli évekből — a Besztercei Szójegyzékben — már írott emlékünk van róla, így áll ott: barafe. Igen ám, de mert többféle ízes csemege viselte e nevet, a későbbiekben már megkülönböztetik a legfőbb kettőt, a Pfirsich a szőrös, az Aprikose a kopasz — a tengeri-, a sárga-, a kajszi- — barack lesz. Hazánkban olyan kedvességre tesz szert, hogy ún. másodlagos, elterjedési góca alakult ki, a 16. században már magyar kajszibarackfák telepítéséről tudunk németországi, sziléziai birtokokon. Kedveltségét mutatja azután az is, hogy magyar származású fajták seregét nemesítik ki, híres, híres régi tájfajta volt a gönci magyar, a megyében is szívesen termesztett a Rakovszky, a korai piros, a kései rózsa, a magyar legjobb, a borsi rózsa stb. A potyóba- rackot — mert nevezték így is — a megye minden táján kedvelték, ám legfőképp Nagykőrösön és környékén, hiszen „Nagykőrös jövedelmező kereskedést űz vele”, olvashatjuk a múlt század végének egyik Külkereskedelmi Számadáskönyvében. S valóban, 1880-tól nagy tételben szállították Kecskemétről és Nagykőrösről, az azokat ölelő falvakból a nagykereskedők Boroszló, Krakkó, Bécs, Berlin, Vilna, Szentpétervár piacaira az ízes, mosolygós-piros gyümölcsöt Valamikor a kivitelben a legfontosabb gyümölcsök közé tartozott, napjainkra azonban a régi dicsőségnek még a fénye is elhomályosult. Sajnos. Nem kizárólag az így nélkülözött bevételek okán kívánkozik ki belőlünk a sajnos, hanem mert a homoknak nehezen lelni hálásabb megfogóját. Mint több más gyümölcsé, ennek is csökkent a termőterülete a legutóbbi évtizedben a megyében, már ami a nagyüzemek árugyümölcsöseit illeti, hiszen a háztáji és kisegítő gazdaságokban lehetetlen nyomon követni a sorsát. Az tény, hogy az összes termésnek a hatvan, hatvanöt százaléka a kisgazdaságokból kerül ki, ami már csak azért sem semmiség, mert a megye részesedése az országos összes termésmennyiségből tizenkét, tizenhárom százalék. Persze az, hogy mosolyog-e, avagy káromkodik a gazda, attól függ, milyenre sikerült az esztendő. A jó ízű gyümölcs ugyanis fura játékot űz az emberekkel, hol annyi van, hogy a konzervgyárak is alig győzik a feldolgozást, hol meg éppen csak mutatóba akad; rendkívül nagyok a termésingadozások. Egyik évről a másikra harminc, negyven százalékos különbségek lehetnek, így vált hírhedtté a megyében 1980 és 1981 párosa, mikor az utóbb említett évben majdnem csak a fele lett meg az előző esztendei termésnek. A kopasz barack olykor azokat kopasztja meg, akik körülötte fáradoznak, mert szemben a hiedelmekkel, korántsem igénytelen növény, sőt, időjárástól, talajkörnyezettől függően hatnyolcféle betegséget is képes magára szabadítani néhány hét alatt...! P.irEí'uS örmény almának nevezte, mert Rómába — Nagy Sándor idején — örmény kereskedők vitték el a napfényt, a sok meleget ked- "űelő1 növény termését. Innét azután a téves latin elnevezés, az Armeniaca vulgáris. Valamikor hajósok kedvelt csemegéje volt az aszalt kopasz, ahogy valamikor — a múlt században — például Franciaországban kiterjedt hálózat préselte, árusította a mag kisajtolt olaját — mandula olajként... Nincsen új a nap alatt. A magon át lefejtett szesz, a ratafia kellemes bódulatot ígért fogyasztójának, azaz ezer alakot öltött, ölthetett, mégis a legvonzóbbnak a fáról frissen szakított gyümölcs illatát, zamatát tartjuk, bár persze vannak, akik e zamat sűrített változatára, a barackpálinkára szavaznak. Kinek-kinek legyen kedve szerint, csak legyen termőía, legyen gyümölcs, legyen, aki leszedi, aki elszállítja ... mert olyan valaki mindig van, aki az árcédulát kiteszi. M. O. Az SZSVST elnöksége tárgyalta Vita az ötéves tervkoncepcióról Mint tegnapi lapunkban beszámoltunk róla, demokratikus viták kereszttüzében folytatódik Pest megye VII. ötéves tervidőszakra szóló terület- és településfejlesztési koncepciója. Ez a téma volt egyedüli napirendje a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa tegnapi elnökségi ülésének is. A SZOT-székházban tartott tanácskozáson Pataki Márton, az SZMT elnöke vezetésével alakította ki álláspontját a testület. Az írásban előre megküldött anyaghoz Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést, ismertetve a koncepció készítésének körülményeit, majd kezdetét vette az érdemi vita. Mi sem jelzi jobban a megkülönböztetett figyelmet, mint az a tény, hogy szinte minden résztvevőre jutott egy-egy kérdés (22 hangzott el), amelyet a koncepció készítőiHez intéztek. Kilencén ki is fejtették az elképzelések egészével, egy-egy részletével kapcso latos véleményüket, ezeket figyelembe véve végül Fodor László, az SZMT titkára foglalta össze a később írásban is lefektetendő állásfoglalást. Ebben is szó lesz arról, hogy az SZMT elnöksége hiányolja az építőanyagipar és a kutató-fejlesztő tevékenység jövőjére vonatkozó elképzeléseket a koncepcióból. Az abban lefektetett alapelvekkel, az ágazati prioritásokkal egyetért, legfontosabbnak tartja a lakáskérdés, a vízellátás megoldását, az oktatás és az egészségügy körülményeinek további jobbítását. Ám ezeken belül fontosnak ítéli, hogy a pénzt elsősorban olyan célokra fordítsák, amelyeknek az elérése nem csupán kismértékű változásokat, hanem inkább kevesebb ügyben, de hosszú távú, megnyugtató megoldásokat hoz. Ilyennek tartja például a sokakat érintő érdi és gyáli ivóvízellátást, az üzemegészségügyi hálózat fejlesztését és a szociális otthoni, valamint a házi szociális gondozói problémák megoldását, s a középiskolai tanteremgond enyhítését. Elhangzott: a megye a lakosság ellátását tükröző mutatók közül sok tekintetben a rangsor végén van, ugyanakkor a növekedő, magas lélek- szám, a bevándorlás, s a feltételek ehhez képest lassúbb ütemű javulása is indokolná, hogy a gazdasági helyzettől függetlenül e terület élvezzen megkülönböztetett figyelmet a központi pénzeszközök elosztásánál. V. G. P
