Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
Nyáregyháza A Danuvia hírei Képezik magukat A Danuvia nyáregyházi üzeméhen huszonnyolcán dolgoznak egy függetlenített vezető irányításával. Ebből a létszámból kerülnek ki az őrzési feladatokat ellátó’ személyek, és egy adminisztrátor, a többség fizikai munkás. A kollektívából hárman párttagok, s valamennyien szakszervezeti tagok, a munkába lépés első napjától! A dolgozók egy szakszervezeti bizalmit választottak maguknak, aki helyben is, és a Danuvia központjában is képviseli érdekeiket. A három párttag a községi pártalapszervezet tagja. Egyikük a községi pártalapszerve- zetben vezetőségi, s a vonzás- körzet pártbizottságában is tag (műszaki vezető, állandóan képezi magát, munkaviszonya az üzemben több mint évtizedes). A harmadik párttag a nyáregyházi pártcsoportban bizalmi. A három párttagból kettőt tanácstagnak jelöltek. Az üzem olyan fizikai dolgozóival is büszkélkedhet, aki a Monori Bíróságon népi ülnök. A korszerűsítés áldozatai '' A Ferihegyi repülőtér bővítésének befejezésével párhuzamosan kiszélesítik a 4-es mű- útnak a fővárosból kivezető szakaszát. Ez Vaesést is érinti, körülbelül 100 méter hosszúságú szakaszon. A munkákat a közelmúltban kezdték meg, épp az új lakótelep előtt. Mint ilyenkor lenni szokott, fák, sövények esnek áldozatul a gépeknek, hiszen — sajnos — a pusztítás elkerülhetetlen. Dózerek, dömperek pillanatok alatt tönkreVisszatért a tékozló fiú Az 1984—85-ös bajnokság befejeztével láthatjuk, Vecsés labdarúgói elérték a „leg-leg- et”. No nem a «ha már nosztalgiával emlegetett magasságokat, hanem éppen a mélységeket. Újra igaz a szállóigévé lett — egy régi újságcikk nyomán — a „Vecsési páternoszter”. Bár tudríTTcell, hogy az 1911-ben alapított VSC, VSE legendás, csaknem háromnegyed évszázadnyi korszakát a múltban sem csupán napsütötte évek jellemezték. A közvéleményt élénken foglalkoztatta, mi történt a vecsési labdarúgókkal, akik a 16. helyen végeztek a bajnokságban; -VS 3 pontot Szerezték csupán. Van-e és hogyan újrakezdés, ha úgy tetszik, folytatás? Ragadjuk meg az utóbbi jelzőt: van folytatás. Elsőként azonban úgy véljük, meg kell magyarázni, mert van rá magyarázat — a közelmúltat. Kérdéseinkre a választ Trasszer Lajos edzőtől kaptuk. — 1985. január 26-án keresett meg Szlahó József, a vecsési Ferihegy VSC elnöke és elmondta, komoly gondok vannak. A labdarúgó-szakosztályt szinte teljesen újjá kell alakítani — kezdi a beszélgetését Trasszer Lajos. Majd a 84-es év „örökségét” sorolva érezzük egy süllyedő hajó vészjeleit: intézőnek is híján voltak, Dési György, az I. csapat edzője megvált az egyesülettől — nem ok nélkül —, ugyanakkor — mert a baj nem jár egyedül — csapásként tetézte a bajt, hogy Krausz István súlyosan megbetegedett. így akkor nem tudta ellátni edzői teendőit az ificsapatnál. — Ügy vettem át a csapatot, utolsó helyen álltak. Viszont ez a 84-es örökség meghozta azt is, hogy az importjátékosok miatt a pályáról kiszorult helyi játékosokat visz- sza lehetett hozni a zöld gyepre. Azaz a jégre. Mert ténykedését, mint sorolja az edző, úgy kezdte, lévén nagyon szigorú tél, s mert a múltban is rendszeresen igénybe vehették a Petőfi téri iskola tornatermét, ez irányban fordult kéréssel az illetékesekhez. Pontosan: négy-öt hétre, 10-12 alkalomra lett volna szükség a tornatermi edzésekhez, az esti órákban. A rendtartásért szavatolt — mint edző. Az eredmény? Naponta kértem újra (és újra, de ha eljött az edzés ideje, csak a : "pályán, " Hidegben félretett., a foglalkozásokat megtartani. Volt hat melegítőnk! A tornaterem ajtaja nem nyílt meg a Ferihegy SC előtt. — S hozzáteszi, az alapozást így, ilyen mostoha körülmények között is becsülettel végigcsinálták a fiúk. — És mi, vagy ki a reménység? — kockáztatom a kérdést. — Reménység: Kiss András, Szécsényi Pál, Bende Péter, Veress István, ők a rutinos „öregfiúk” a lelkes fiatalok mellett. Vannak ők' is jó néhányan. — Megtudjuk, hogy a „tékozló fiú” Nagyfejed János — aki a MALÉV- ben rúgta a labdát — is visz- szatér. Azt is megtudjuk, sok igen tehetséges fiú a csapatból „igazoltan van távol”, éppen a dressz helyett katonaruhát viselnek: Zalai János, Mohácsi László, Szél László. Az ő hiányukat is érzik. Visszatérésükkel is biztatóbb a jövő. A sportpályán szombaton délután négy órakor volt az első találkozás, amikor kezdetét vette a felkészülés. F. G. A Dányi Magvető Mgtsz a kákái cipőfelsőrész-készítő üzemébe, varrodai munkára felvesz nőket Bérezés: a teljesítmény szerint. Kereseti lehetőség- a betanulás után 3000 és 4500 Ft között. Ozemi étkezés és üdülési lehetőség van. Az üzem Sülysáptól 3 km-re található. Húsz személy jelentkezése esetén autóbuszról gondoskodnak. Kismamamüszak lehetséges. Jelentkezni lehet az üzemben; Kóka, Várak-telep. HancsovszlU János {elvétele teszik sok esztendő munkáját, a képen látható módon tépve ki az itt-ott már ember magasságú sövényt. A zöld sávnak a műút{ mentén nemcsak esztétikai szerepe volt. hanem megszűrte a forgalom zaját, porát is. Sőt, élő korlátként azt is megakadályozta, hogy a füvön játszadozó gyerekek egy váratlan pillanatban a kocsik közé rohanjanak. Tudjuk, a korszerűsítés áldozatokkal jár, meg is értjük, hogy szükség van az útszélesítésre. Ha viszont az építők végeznek a munkával, szívesen készítenénk egy újabb felvételt arról, hogyan pótolták a fennmaradó zöld területen az elpusztított díszcserjéket, virágokat .., PiSs, Nyáregyháza Véradónap Július 18-án, csütörtökön reggel 8-tól 15 óráig önkéntes, térítésmentes véradást tartanak Pilisen és Nyáregyházán. Az előbbi településén a Móricz Zsigmgnd Művelődési Házban, az utóbbiban a klubkönyvtárban várják a 18 éven felüli donorokat az önkéntes véradásra a véradóállomás dolgozói és a helyi vöröskeresztes aktívák. Karbantartás miatt Áramszünet A DÄV monori kirendeltségétől kapott tájékoztatás szerint áramszünet lesz július 18-án, csütörtökön 8.00— 16.00 óra között a Petőfi, a Ságvári utcák és a vasút által határolt területen. Ezen a napon karbantartási, felújítási munkákat végeznek a szerelők. A lakosság megértését kérik. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1985. JÚLIUS 17., SZERDA Rázós úton jár a Volán Gondokkal terhelten fuvaroznak Ha valaki magánstatisztikát készítene az országutak forgalmáról, könnyen kideríthetné, hogy mostanában térségünkben kevesebb V\olán- jelvény es teherautóval találkozik. Hiányoznak a fürgén térülő-forduló Sko- da-billencsek, a járműpark és a pótkocsik egy része a ceglédi telepen kihasználatlanul rospokol és a rakodógépek a semmit markolják. Bizony nem könnyű a szállítási vállalat helyzete, de nem is reménytelen. A Volán 1. Vállalat 11-es számú ceglédi üzemigazgatósága — amelyhez a te.le.p~4s tartozik — ezer emberrel, 409 gépjárművel, 133 pótkocsival és 21 rakodógéppel rendelkezik. Az utóbbi időben romló teljesítmény, csökkenő eredményesség jellemzi munkájukat. A vállalati rangsorban a tizedik helyen állnak. Nehézségeik egy része abból adódik, hogy folyamatosan emelkedtek működési költségeik. Máig sem heverték ki az üzemanyagok áremelését, a közgazdasági szabályozók mind nagyobb elvonásokat írnak elő, megnőtt a közterületek és a magánfuvarozók konkurenciája, továbbá a visz- szafogott fejlesztések következtében kevés az építkezés, s mindez a piaci viszonyok romlásához, a fuvarigények csökkenéséhez vezetett. Lassan léptek Amíg régebben naponta 70 —75 kocsijuk járta az ácsai és a kiskunlacházi sóderbányát, kapós terhét a fővárosba és a megyébe továbbítva, addig ma már ezek a bányák bezártak. Csökkent az útépítő vállalatok feladata, a vasútál- lpn^áspkk^l. válj? együttműködés. Mindennel?'.' ér zékéllséliór intézkedési tervet állított ösz- szé az üzemigazgatóság, ám azt maguk is beismerik, hogy némely területen lépéshátrányba kerültek. Átszervezték, a piaci helyzethez rugalmasabban alkal- mazkodóvá tették a forgalmi szakszolgálatot, piackutató csoportot alakítottak. Bevezették azt a fuvarozási formát, amely a szállításon kívül az anyagokról való gondoskodást. a beszerzést és a1 megvásárlást is magában foglalja. Havonta — meghatározott összegért — szerződéses keretek között kiadják autóik egy részét a gépkocsivezetőknek. Bekapcsolódtak a nemzetközi fuvarozásba. Napjaink igényeihez formálták a járműparkot és a típusösszetételt. A munkáslétszámot is ehhez igazították. Nyolcvanegy személlyel kevesebben vannak most. Tavaly végrehajtották a benzinnel működő kocsik dízelüzeműre cserélését. Száznyolcvan ZIL-t érintett a változás, s ez 13,6 millió forint költségmegtakarítást jelent 1984-hez képest. A szükség azt diktálta, hogy megszüntessék abonyi kirendeltségüket, amelyet januárral a ceglédi főnökséghez csatoltak. Nagykőrösön a vasúttól drágán bérelt raktárról mondtak le. Veszteséges hónapok Ezzel a lehetőséggel a többi szolgálati, helyen is élnek, első sorbán”'á” ceglédi telephelyen. Monörön és Cegléden különválasztották a forgalmi és a műszaki tevékenységet, s ezzel megteremtették az önálló eredménygazdálkodás feltételét. A Volánnal a műszaki vállalati gazdasági munkaközösség mellett gépkocsivezetők körében is szerveznek vgmk-t. Jóllehet, ezek az intézkedések hasznosak, valamelyest megkésve születtek, így az 1985-ös év első öt hónapjának eredményei nem igazolják az előzetes várakozást. Hetvennégjyezer forint eredményt terveztek, s helyette tízmillió forintos veszteséget kellett elkönyvelniük. Május volt az első hónap, amikor fordult a, kocka, s akkor már 2,1 milliós eredményt értek el. Az elemzésekből kitűnt, hogy a költségvetések a tervezettnél kisebbek voltak, s a várt haszon kiesésének oka a fuvarozás árbevételének elmaradásával magyarázható. A nagy fuvaroztatók — köztük a vasút — fuvarforgalma az időjárás kedvezőtlen alakulása, az energiakorlátózás, a beruházások lelassulása miatt jelentősen alatta maradt a tavalyinak. A gépi rakodás iránt alig van igény, minimálisra csökkeht az előszállítás, sok autó áll fuvarhiány miatt. Látva a vártnál súlyosabb helyzetet, a vállalat lázas igyekezettel próbált partnereket felkutatni, feladatot szerezni céljai eléréséhez. A Betonútépítő Vállalattal sikerült egyezségre lépni. A piackutatók szereztek megrendelést a Közlekedési Minisztérium Közúti Igazgatóságától több ezer köbméter sóder szállítására. Június vége óta a MÁV Építési Főnöksége megbízásából az albertirsai vasútállomás felújításához tízezer köbméter sódert szállítanak. Megbízóik között tartják számon a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalatot, továbbá salak- szállításra kaptak megbízást Dunaújvárosról Szolnokra. Új lehetőségek Természetesen ez még önmagában nem elég, hogy á kocsik mozogjanak. Gondosan elertiezni kell a fuvarok gazdaságosságát. Tovább kutatják új üzletágak meghonosításának lehetőségét, mint a raktározás, csomagolás —• a szállítmányozás kiegészítő tevékenységeként. A szervezés és a piackutatás révén elérhetőnek vélik az év végéig a 9,6 millió forint eredményt. T. T. J Ha fölzilgott a cséplőgép Kaszasuhintó, kévekötő katonák Forgatom a kicsit megszürkült régi fényképet, amelyet Kiss Sándor tudósítónktól kaptunk. Az archív felvétel valószínűleg az mini határban készült valamikor az ötvenes években. Erről tanúskodik a kaszasuhintó, kévekötő katonák közül az előtérben lévő egyenruhája, a fején lévő pilotka. A néphadseregben szolgáló fiatalokra már akkor is gyakran szüksége volt a mezőgazdaságnak. Gépek nem lévén, ha az időjárás — az ideihez hasonlóan —, késleltette az aratást, a kezdet) gondokkal küszködő téeszcsékben, téeszekben „bevetették” a seregbeli vidéki fiúkat. Bárha soha ne lenne szükség élesebb bevetésre az Életért... Mondják az otthoniak, hogy harmincöt évvel ezelőtt július közepén már csépelték a búzát. Akkor jobb idő járta: Péter-Pálkor már élesre kalapált, kalászterelővei fölszerelt' kaszával, megigazított nyelű sarlóval, kötélkötő karóval indulhattak a határba. Aratás után következett a hordás, majd a cséplés. Egyetlen cséplőgép járta a falut, s mi gyerekek asztag- tól asztagig elkísértük. Csojajgatásából sejtettük, hogy baj történt. A sérültet gyorsan bekötözték, lovas kocsira rakták, s vágtában indultak orvoshoz. Talán 20—25 éve is ennek. Azóta, ha kezet fogok Bé- nyén Gáspár Pista bácsival, érzem, szétzúzott ujjai helyén a forradásokat, mindig eszembe jut ez a történet, ö volt a cséplőgép etetője... Mi mindent megcsodáltunk gyermekkorunkban, amit nem emberi, vagy állati erő hajtott, működtetett. Csodáltuk a gépeket, de féltünk is tőlük. Mostanában a kiskamaszok bámulnak ilyen érzésekkel talán a lóra, s a még ritkábban látható tehénre. — Kint voltam apuékkai aratni! — újságolja a tizenkét éves — legfiatalabb — Bányai Sándor. — Tényleg, és vezetted is a kombájnt? ■ — Egy vagonnal vágtam le — mondja büszkén a csak ekkora gyerekekhez illő szerénytelenséggel. Számára már a legkorszerűbb Claas Dominátor sem csodálni való masina, hanem munkára fogható, a kéz és a láb parancsainak engedelmeskedő eszköz. A kasza hajlott hátat kívánt. A kombájn tudást, képzettséget, szakértelmet. Ennyit változott a mezőgazdaság az archív kép elkészülte óta. Vereszki János (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) / dáltuk a benzinlámpával, lendkerékkel Indítható kör- möstraktor vezetőjét, a tilalom ellenére igyekeztünk átbújni a hosszú és széles meghajtószíj alatt. Elbámészkodtunk a cséplőgép oldalán forgó, pörgő kerekeken, nagyokat nevettünk az izzadságtól, portól maszatos törekhordó- kon, hatalmas fejeseket ugráltunk a frissen kicsépelt szalmába. A cséplőbrigád parancsnoka az etető volt. ő fönt állt a masina tetején, vagy maga, vagy segítője kapta a kazalból a kévét, amelynek egy mozdulattal elvágta a kötelét, s azután egyenletesen — ahogy a gép kívánta — engedte a hengerek közé a bú- zasizálakat. Sok tapasztalatot, nagy figyelmet és fegyelmet követelt ez a munka. Nehéz lenne elfelejteni azt a furcsa kiáltást, sikoltást, amit mi gyerekek is meghallottunk a gép zúgásán keresztül is. Bennünket nem engedtek a közeibe, csak a hirtelen támadt csöndből, majd az asszonyok, lányok
