Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-17 / 166. szám

mr Net»' 1985. JÚLIUS 17., SZERDA Hatezer szakember részvételével Rákkutatók kongresszusa A Nemzetközi Rákellenes Unió XIV. kongresszusának magyar szervező bizottsága el­készítette e jelentős tudomá­nyos rendezvény szakmai prog­ramját. Jövő évben augusztus 21, és 27. között, a magyar or­vostudományi társaságok és egyesületek szövetségének ren­dezésében tartják meg a ta­nácskozást Budapesten. Több mint hatezer szakembert — köztük világhírű tudósokat várnak a kongresszusra. A kísérleti és a klinikai rák­kutatás legújabb eredményeit vitatják meg egy héten át. A kongresszus szimpóziumain és kerékasztal -konferenciái n s zól - nak a daganatok keletkezésé­nek okairól, a szervezet rák elleni védekezéséről, a hor­monok és a daganatképződés kapcsolatáról. A daganatgátló újabb szereik hatásáról is el­mondják a szakemberek ta­pasztalataikat. Külön rendez­vényen foglalkoznak majd a gyermekkori daganatokkal, fe­hérvérűséggel, amelynek gyó­gyítására az eddiginél eredmé­nyesebb kezelést alakítottak ki. Megbeszélik a gyógyult bete­gek rehabilitációjának problé­mait is. A rákos betegek gyógy­kezelését elősegítő ápolónők is részt vesznek majd a kong­resszuson: előadásokat tarta­nak, elmondják szakmai ta­pasztalataikat. Ott lesznek a rákkutatás és -gyógyítás támo­gatói, ázok az emberek, akik jelentős összegeket adomá- nyozúak vagy gyűjtenek arák elleni küzdelem elősegítésére. A kongresszus színhelyén — a Budapesti Nemzetközi Vásár területén — világhírű cégek bemutatják majd a daganat­kutatásban és -gyógyításban alkalmazható korszerű eszkö­zöket, új gyógyszereket. . Jövő idő Ócsán Feszítő good a tanácsi lakás Nagyot fejlődött a megközelítően tízezer lakosú öcsa a hatodik ötéves terv éveiben. Természetesen itt is lezajlott *az alakuló tanácsülés, így most már a jövő terveivel foglalkozhat Farkas János, akit újból tanácselnökké választottak. Épül a gázvezeték — Az elkövetkezendő idők feladatairól nem szólhatok anélkül, hogy ne tennék emlí­tést az elmúlt évekről is — kezdi Farkas János. — A leg­több embert nálunk a gázve­zeték építése foglalkoztatja. Nyolcvannégy—nyolcvanöt­ben három kilométer épült meg a hálózatból, amelyről hatvannégy lakásba kötik be a gázt. Még ebben az évben elkészül tizenkét kilométer ve­zeték, amely tizennégy utcát, azokban négyszáz családi há­zat és harmincöt közintéz­ményt érint. Jövőre folytatjuk a munkálatokat: nyolc utca szerepel a tervben, ez mintegy háromszáz lakás bekötését je­lenti. — Milyen hátrányokkal jár, hogy mély fekvésű a telepü­lés? — Sajnos, állandó veszélyt jelent nálunk a belvíz. Eny­hít a helyzeten a hét kilométe­res belvízelvezető árok, ame­lyet betonlapokkal burkol­tunk. Viszont útjaink nagy ré­sze ősztől tavaszig sáros. Megépítettünk tíz és fél kilo­méter úthálózatot, ez azonban még nagyon kevés. Szilárd burkolattal láttunk el négy és fél ezer négyzetméter járdát. Csak magánerőből — Sokan járnak el dolgoz­ni? — 1970-ben még ezerhá­romszáz volt az ingázók szá­ma. Ez tizenöt év alatt hét­százötvenre csökkent. Főleg azért, mert kétszázhetvenről ötszázhetvenre emelték az itt Huszonnegyedik órában Nini, autó! — álmétkodtunk tátott szájjal úgy a hatvanas évek elején, ha utcánkban (eltűnt egy személy gépkocsi. Ké­sőbb irigykedve csodáltuk az első telek- és hétvégi ház 'tu­lajdonosokat. A használd és dobd el életstílusra pedig észre­vétlenül álltunk át. Szűk két évtizedet töltöttünk önnön nagy- szerűségünk feletti megelégedettségben, amikor észrevettük: életünk minden kényelmével együtt egyre kényelmetlenebb. Az autók már egymástól nem haladnak, zajt csapnak, kipufo­gógázuk rontja a levegőt. Az irigység is régen tovatűnt, leg­feljebb dühösen konstatáljuk, hogy gyermekkorunk vadregé­nyes tájai kerítések szabdalta zárt területté vált. A valami­kor oly nagyszerű műanyag flakonokat és kisebb-nagyobb zacskókat undorodva söpörjük odébb, ha tenyérnyi zöld tisz­tást keresünk vagy jót szeretnénk úszni valamelyik tóban, folyóban. Ma a természetvédők higgadt, ám közel sem ag­godalom nélküli szavait figyeljük. Mondanivalójuk — ha a huszonnegyedik órában is — végre valamennyiünk érdeklő­désére számot tarthat. Nem véletlenül előzte meg nagy vára­kozás a ráckevei tanács végrehajtó bizottságának azt az ülé­sét, amelyen — a közigazgatási átszervezés óta első alkalom­mal — a település és társközségei környezetvédelmi helyzeté­ről tárgyaltak. E környék természeti értékeinek és szépségeinek megóvása nemcsak helyi, hanem megyei, sőt országos fontossággal is bír. Évente sokezren fordulnak meg itt pihenést, kikapcsoló­dást keresve. Leglátogatottabb a ráckevei kastélypark és a makádi nagyerdő, valamint a halastó környéke. Ezeket már régebben természetvédelmi területté nyilvánították, ugyanak­kor a környéken még közel 900 hektárnyi terület tarthatna számot védettségre szépsége, különlegessége okán-jogán, hang­súlyozzák a ráckeveiek. Rendszertelenül alakultak ki az üdü­lőterületek — előfordult, hogy a táj szépségének rovására —, terjeszkedésük, melyet helyenként utólag voltak kénytelenek legalizálni, számtalan nehezen megoldható problémát okoz. Csak kettőt ezek közül: tájat romboló a sűrű beépítettség és a Duna-partvonal elzárása. Ráckevét és környékét azonban mindenekelőtt a vizek sze­relmesei keresik fel. A Duna és ráckevei ága a megye egyik legsűrűbben látogatott területe. A Duna partvonala e terüle­ten közel 50 kilométer hosszú, ebből azonban a kiépített és kellően védett szakasz alig éri el a hat kilométert. Századunk második felének veszélye itt is komolv fenyege­tést jelent. Arokrendszerek kialakításával igyekeznek megaka­dályozni, hogy a mezőgazdaságban felhasznált kémiai anya­gok ne jussanak közvetlenül a Ráckevei-Duna-ágba. Komoly gondot okoz, hogy a felszíni csapadéknak csak egy kisebb része jutv szikkasztó árokhálózatba, nagyobbik fele tisztítatla­nul érkezik a nyílt vízfolyásokba. Kiépített, zárt csatornahá­lózat csak Ráckeve belterületének kis részén található. Alap­vető közérdek — hangsúlyozták a ráckevei tanács környezet­vén lemért felelős szakemberei — az ivóvíz tisztaságának vé­delme, ezért, is fontos a térségben keletkező szennyező anya­gok, hulladékok ártalmatlanná tétele. örülünk a komfortos házaknak, ám annál nagyobb gondot okoz a szennyvíz mennyiségének növekedése. Ennek jelen­tős része a telken belüli szikkasztókba jut, ám közvetve szeny- nyezi a felszín alatti vízréteget, a vízmozgások következtében pedig a folyókat. A szippantott szennyvizek elhelyezéséről a távlati fejlesztési terv intézkedik. E szerint zárt vezetékes há­lózaton kell eljuttatni majd a szennyvizet a tisztítótelepre, ahonnan a későbbiekben — biológiailag is tisztítva kell a Du­nába kerülnie. A Ráckevei-Duna vízminősége ugyanis jelentős mértékben befolyásolja a lakó- és üdülőközösségek közérze­tét, az idegenforgalom mértékét. A víz tisztaságának védel­mére nagy társadalmi összefogással, illetve a Közép-Dunavi- dékl Intéző Bizottság működésével jó eredmények — partren­dezés, közművesítés, rendezési tervek készítése — születtek. Ami a települések környezetvédelmét illeti, itt az esztétikus környezet kialakítása a cél. Károsan befolyásolja ezt, hogy vagy hiányzik (Szigetbecsén), illetve még nem került jóvá­hagyásra (Ráckevén, Makádon és Lóréven) a településrende­zési terv. Előfordul az engedély nélküli, illetve az engedélye­zettől eltérő építkezés Ráckevén és társközségeiben. A lom­talanítási akciók, az illegális szemétlerakodó helyek felszámolása, a közterületek rendezése, a nagy sikerű fásítás szebbé teszik ugyan a telenülések arculatát, további rendezésük azonban változatlanul társadalmi összefogást igényel. működő gázkésziilékgyár lét­számát. Az ÉPFA helyi üze­me gyáregység lett, itt is vár­ható nagy létszámbővítés. Az ipar és mezőgazdaság aránya Ócsán hatvan—negyven száza­lék. — Jellemző-e az elvándor­lás? — Nem. Annak ellenére, hogy főleg magánerős építke­zéssel juthatnak lakáshoz az emberek. Van ugyan 93 ta­nácsi lakásunk, de ez kevés. Több mint tíz éve tartunk nyilván huszonhét igénylő családot. Feszítő gond! Meg kellene oldani, de csak fel­sőbb támogatással lehetséges. Az általános iskolában, a gim­náziumban, az óvodában ké­pesítés nélküli pedagóguso­kat is kell foglalkoztatni, mert nem tudunk a szakképzettek­nek szolgálati lakást adni. —- Megfelelő-e az óvoda, az iskola? — Szeptemberben óvodabő­vítésre kerül sor; ötvennel több kisgyermeket tud majd fogadni. így minden igényt ki tudunk elégíteni. Bár Ócsán emelkedik a gyermekek szüle­tési aránya. Új nyolctanter- mes iskolára lenne szüksé­günk, s nagy átalakítást kell végrehajtani a gimnázium épületén. — Mi a legégetőbb gond­juk? — A szennyvíz! Az elveze­tési rendszer kiviteli terveit már jóvá is hagyta minden szakhatóság. Két ütemben va­lósíthatnánk meg. Először megépítenénk a tizenkét kilo­méteres utcai hálózatot, hoz­závetőleg két év alatt, majd a szennyvíz elhelyezéséről gon­doskodnánk. Bármelyik pilla­natban kezdhetnénk a mun­kát, de egyelőre nincs hozzá elég pénz. Hadd mondjam el itt, hogy vezetékes ivóvizünk még mines*-í.de a ..regionális rendezési tervbe Gyál után besoroltak bennünket. Okos célért — Szívesen vállal-e a lakos­ság társadalmi munkát? — Okos cél érdekében, igen. Talán azért is, mert az itt élők hetven százaléka őslakos. Egyébként a helybeli gazdál­kodási egységekkel is nagyon jó a - kapcsolatunk. Bizonyítja ezt az is, hogy az 1982-től 85- ig terjedő időszakban huszon­négy millió forinttal támogat­ták a községet. Vennes Aranka Ha végre itt a nyár... Pancsoló kislány, strandgondok Egykori gimnáziumbeli ma­tematikatanárnőm nyaralni ment. No, nem hosszú időre, csak ide a szomszédba. Mo- norról — Gyömrőre. Egyik kolléganője hívta meg, s töl­tött néhány napot náluk. Egy délután én is találkoztam ve­lük, amint sétáltak a község­ben. Szívesen vállaltam — mint tősgyökeres gyömrői — az útikalauz szerepét. Az csak természetes, hogy első utunk a strandra vezetett. A tanárnő elragadtatással beszélt a szép környezetben , fekvő tóról, s amikor elváltunk, csak ennyit mondott: — De jó lenne, ha Monornak is lenne egy ilyen strandja. .. Vita a vízről Magam is patrióta lévén, némi büszkeséggel vettem tu­domásul a dicsérő vélekedést. Valóban, a gyömrői strand és környéke párját ritkítja a kör­nyéken. Az is igaz azonban, hogy évről évre romlik az ál­lapota, s ezt megállítani ép­pen ideje lenne. Az idén némi késéssel érke­zett meg a, strandnyitási en­gedély a Köjáltól. A víz tisz­taságát végül megfelelőnek ta­lálták, erről tanúskodott a víz­minta. Természetesen hurrá- optimizmusra semmi okunk nem lehet, hiszen azt mindig kifogásolják a vendégek. De mit szóljanak a fővárosiak, ahol például a fürdők 75 szá­zalékának a vize kisebb-na­gyobb mértékben szennyezett, de azért fürdésre alkalmas ... Az elmúlt hetek hűvös idő­járása nem volt éppen ven­dégcsalogató, csak a legbát­rabbak merészkedtek a gyöm­rői strand vizébe. Az első iga­zi — szezonbeli — nyári nap csak a legutóbbi vasárnap volt, amikor hozzávetőlegesen kétszázan keresték fel a stran­dot. A hullámokba azonban csak az igazi vízimádók men­tek. Az úszómester, id. Józsa István, a reggeli órákban mér­te a víz hőmérsékletét, s a táb­lára kiírta: 22,5 Celsius-fok. Aki jól tud úszni, annak kel­lemes, de aki nem... Hát, esetleg csak arra jó, hogy lu­bickoljon pár pillanatig, aztán gyorsan magára öltse az alkal­mi viseletét, a frottírtörül­közőt. A helyi Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat hozzá­fogott az 1. száfnú általános iskola új szárnya építésének előkészületeihez. Körbekerí­tették az építési területet, új utat alakítottak ki az iskola és a szolgálati lakás közötti terepen. Ismeretlen vandál A parton többen vannak, mint a vízben. személyek a múlt hét köze­pén azonban tönkretették a drótkerítés egy szakaszát és letépték a kaput. (Mi lesz, ha valóban megkezdődik az épít­kezés?) Késlekedő kánikula Visszatérve a strandra, az egyik sarokban kutat fúrtak, állítólag onnan táplálják, fris­sítik majd a vizet. Tavaly ar­ról volt szó, hogy a Dózsa György úton levő mélyfúrású kút vizét vezetik majd oda. A terv azonban csak terv ma­radt. Pedig bizonyára jobb megoldás lett volna, mert a most fúrt 14 méter mélységű kút nem tudni meddig bírja. A szabadtéri színpadot és környékét a hét végén is csi­nosította a mozi vezetője. Ta­valy első alkalommal tartot­tak szabadtéri filmvetítéseket ott, a vártnál nagyobb siker­rel. Volt olyan előadás, hogy négyszázan váltottak jegyet. Igen ám, de a vetítés minő­sége — enyhén szólva — meglehetősen rossz volt. Ezen akarnak változtatói az illeté­kesek, a helyi nagyközségi ta­nács és a Pest Megyei Mozi­üzemi Vállalat. Már állnak a leendő gépház falai, de a leg­többen szkeptikusan véleked­nek a lassú munkáról, le- gyintve kezükkel: Aligha lesz itt az idén vetítés. Kár, mert tényleg nagyon várják a film­kedvelők. A vendéglátásra nem lehet panasz, a strandon és környé­kén három egység is a vendé­gek rendelkezésére áll. A Gö­dör borozóban újabban meleg ételt is kínálnak, különösen a halászlé népszerű a haspár­tiak körében. Már hagyomány Az úszómester azon bősz-, szankodott, hogy késik a ká­nikula, eddig meglehetősen A legfiatalabb fürdővendég: kislány... Bagóczky Sánúorné felvételei kevesen keresték fél a stran­dot. Ha lehet "jitóni. a Metéo-' rológiai Intézetnek, az elkö­vetkező hetekben viszon/t be köszönt a meleg, jönnek majd a fürdővendégek. Azt is meg' tudtuk, hogy a csónakházat többször "feltörték már az idén a diszkóban részt vevők Már éjjel is ügyelni kell a rendre ... Egyébként lassan hagyo­mánnyá válik, hogy az alkot­mány napján, augusztus 20- án megyei vízi sportnapot rendeznek Györnrőn. Az idén sem marad el áz esemény. Megalakult a szervező bizott­ság, s hamarosan szétküldik a meghívókat az érdekeltek­nek. Csak jó idő legyen! Gér József, Arcok a mezőgazdaságból Hét kézzel és tudással z első pillanatban csak méreget­tük egymást, pedig már többször is találkoztunk Bánáti András­sal, a nagykátai Magyar—Koreai Ba­rátság Tsz elnökével. Mióta képviselő­vé választatták, még nem volt alkal­munk beszélgetni. Az országgyűlés nem­régiben tartotta alakuló ülésszakát, saz első benyomások, a friss élmények meg érződnek megnyilatkozásain. So­rolja, mi mindent szeretne csinálni, hogy ne csalódjanak benne azok. akik reá bízták sorsuk formálását. — Üjab-b munkahelyeket kellene lé­tesíteni, hogy csökkenjen az ingázók száma. Az emberek zöme ugyanis Nagy- kátán és környékén minden reggel fel­ül a vonatra, hogy fővárosi munkahe­lyére utazzék. Mindez fárasztó és időt tabló elfoglaltságot jelent. Szeretném, ha Nagykáta és a hozzá tartozó hat te­lepülés, vágyig a Pest megyei 5. számú választókerület polgárainak javulnának az életkörülményei. Ez azonban csak úgy érhető el, ha sikerül növelni a tér­ség gazdasági súlyát. — Ne nézzen rám ilyen hitetlenked­ve, mert nem megvalósíthatatlan elkép­zelésekről van szó. Már korábban is so­kat törtein a fejem, miként lehetne több munkalehetőséget teremteni helyben. Mint képviselő még kezdő vagyok,. de már gyakorló tsz-elnök. Ebből eredő ta­pasztalataimat, remélem, a közéletben is kamatoztatni tudom majd. Azt el tudom képzelni, hogy Tápió­szecsőn, ahol lakik, és Nagykátán, ahol dolgozik, naponta találkozik a falube­liekkel. Választókerülete azonban jó­val nagyobb. — Eddig csak tsz-elnöki, ezután kép­viselői minőségemben is fogadom a hózzám fordulókat. Három esztendővel ezelőtt, 37 évesen választották meg tsz-elnöknek. Ebben a minőségében már bizonyított, remél­hetőleg az új megbízatástól sem kell félteni. A térségben legkedvezőtlenebb adottságú mezőgazdasági nagyüzem év­ről évre nyereségesen gazdálkodik, a több évig tartó aszály' ellenére is. Hogy mi ennek a titka? Egy tsz-elnöknék nem elég csak jó mezőgazdásznak len­nie, értenie kell ma már a közgazda­ságtanhoz is, különben nem tud eliga­zodni 'a szinte naponta változó gazda­sági szabályozók útvesztőiben. A meg­szerzett ismeretek fenntartásához azon­ban szüntelen megújulásra van szük­ség. Ezért határozott úgy Bánáti And­rás, amikor a nagykátai Damjanich Já- - nos Szakközépiskolában befejezte ta­nulmányait, hogy ha munka mellett is, de tovább tanul. Az érettségi bizonyít­vány kézhez vétele után a kókai Kos­suth Tsz-ben lett brigádírnok, majd brigádvezető. Kevesen sejtették akkor, hogy a sze­rény, ugyanakkor talpraesett fiatalem­berből egyszer majd egy nagyobb kö­zösség sorsáért aggódó, felelősséget ér­ző ember lesz. A katonaidő letöltése után 1969-ben a tápiószecsői Egyetértés Termelőszövetkezet üzemgazdásza lett. Az itt szerzett tapasztalatokat jól hasz­nosította a zsámbéki mezőgazdasági fő­iskolai karon, ahol jelessel végzett. Mint képzett üzemgazdász, a szentmárton- kátai Kossuth Termelőszövetkezet köz- gazdasági osztályvezetőjeként, 1979-től pedig általános elnökhelyettesként dol­gozott. Szakmai rátermettségének gyorsan híre ment; Nagykátára hívták, elnök­nek. A tagság nem csalódott benne. Az azóta eltelt időszakban csaknem 49 szá­zalékkal nőtt a tejhózam, megduplázó­dott a mérleg szerinti eredmény, az ár­bevétel. Szervezettebbé vált a munka, javult az eszközellátottság. Ebben ter­mészetesen neki is része volt. I dőnként jó, ha kipróbálja az em­ber, hogy mire. képes — vallja. — A tanulással tengernyi ismeret bir­tokába jutottam. Meggyőződésem, hogy a szakmát — vagy a képviselőséget — nemcsak gyakorolja az ember, hanem tanulja is, nap mint nap. Bevallóm, sok mindent nem tudok még. Azt hogy hol, mit intéznek? Melyik hatóságnak mi­hez van joga? Milyen közösségi ügyben kihez forduljak? Milyen eljárási lehe­tőségek adódnak egy-egy ügy elintézé­sére — és még sorolhatnám. Most ta­nulom, hogy miként működik az állam- igazgatási gépezet Hiszen naprakész információ nélkül nemcsak baklövést követhet el az ember, hanem sok fe­lesleges kitérőre kényszerül. A Nagy- kátán és környékén élő embereknek mindig keményen kellett dolgozniuk. Szorgalmasak, becsületesek, két kezük munkájából és megszerzett tudásukból élnek ma is. Béna Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents