Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-17 / 166. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 'jr ina AZ MSZMP FEST MEGYEI BIZOTTSÁGA SS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ára: Í.550 forint 1985. JtLIUS 17., SZERDA MA: Me legyen szalmeneltaszeson. (3. oldal) Ecsettel, lemezzel, ceruzával (4. oldal) Jogi tanácsok (6. oldal) Elütötte a HÉV (3. oldal) Az idei első keityérgabeaa-szálfc'íffiány Jól sikerült a próbasütés Aki még sohasem tartott tenyerén tömött-érett búzakalászt — nem tudhatja, milyen felemelő érzés! S talán nem is hiszi, hogy még ez a két kéz is szinte örül a pergő szemeknek. Az első, amit a szakember tesz: kettéharapja — elég acélos-e? Milyen kenyér lesz belőle? Nem mindegy, hisz esztendeig esszük ... A hét elején meg is érkezett az idei első búzaszáEíímány a Ferencvárosi Malomba — kilenc Pest megyei tsz-ből és két állami gazdaságból. Ebben az évben i$ ezer tonnát raktároznak és őrölnek meg itt. íme, az első! Jól sikerült a próbasütés — a malom laboratóriumában. Most már a kenyérgyárakon a sor ... M\ történjék a veszélyes hulladékokkal ? Ellenőrizni a biztonságos tárolást A Hazafias Népfront Országos Elnökségének környezetvédelmi munkabizottsága keddi ülésén áttekintette a veszélyes hulladékok elhelyezésének kérdését. A HNF székhazában a munkabizottságok tagjai — különböző tudományos területek munkatársai, ipari szakemberek, állami és társadalmi intézmények képviselői — a veszélyes hulladékok és a környezeti szennyeződések összefüggéseit vizsgálva elemezték a problémakört. A veszélyes hulladékok napjainkban ma már a környezeti szennyeződés fő forrásai. Az utóbbi időben jó néhány külföldi példa bizonyította, hogy a veszélyes hulladékok nem megfelelő kezelése súlyos, olykor katasztrofális következményekkel járt. Jóllehet hazánkban eddig nem történt az olaszországi vagy az indiai esetekhez mérhető tragédia, a munkabizottság ülésén az Országos Közegészségügyi Intézet képviselője is aggasztónak ítélte a jelenlegi magyarországi helyzetet, s a szakemberek ezt számos adattal egészítették ki. Többek között megállapították, hogy hazánkban évente mintegy négy és fél, ötmillió tonna veszélyes hulladék keletkezik, amelynek további sorsáról égetés vagy a tárolóhelyeken történő elhelyezés útján kellene gondoskodni. Ebből a mennyiségből 300 ezer tonnára tehető az, amelyik különösen veszélyes és központi elhelyezést igényel. Világszerte jórészt már kidolgozták azokat a technológiákat, amelyek megnyugtató módon megoldják a problémát, s ezek a műszaki megoldások itthon sem ismeretlenek. A környezetkímélő hulladékkezelést tehát nem technológiai jellegű akadályok nehezítik, hanem sokkal inkább pénzügyi és szemléleti okok. A vállalatok jó része például igyekszik eltitkolni a termelés során keletkezett veszélyes hulladékok valódi mennyiségét és gyakran törvényellenes módon igyekszik megszabadulni azoktól. Igaz persze az is — mint azt több hozzászóló hangsúlyozta —, hogy jelenleg a gazdasági szabályozók egyes elemei sok vállalat számára majdhogynem lehetetlenné teszik a környezetvédelmi beruházásokat. A kormányzati elképzelések között szerepel, hogy a közeljövőben a veszélyes hulladékok elhelyezésére az egész országban, hálózatszerűén elhelyezett telepeket kell létesíteni. Több szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a telepek kijelölése rendkívül alapos előtanulmányokat igényel. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddig alig elvégzett hidrogeológiai vizsgálatok a talajvíz védelme szempontjából meghatározó jelentőségűek; a föld alatti vizek nagy területekre hordhatják szét az emberi egészségre káros anyagokat. Többen is felhívták a figyelmet arra, meg kell értetni az emberekkel, hogy a hulladékok pontos és szakszerű kezelése nagyobb biztonságot jelent annál, mint amikor az ipari üzemek — sokszor ezer tonna számra — közvetlenül a lakókörnyezetben ellenőrizetlenül helyeznek el veszélyes hulladékokat. A vitában felszólalók mindegyike állást foglalt egy olyan szakértői testület létrehozása mellett, amely környezeti kár esetén pontosan és megbízhatóan adna javaslatokat a tennivalókról. A vita tapasztalatait és a javaslatokat a munkabizottság továbbítani fogja az illetékes állami szervezeteknek. Tartós külföldi kapcsolatok Tavaly még ráfizettek íj A megyében nem sok ^ olyan ipari szövetkezet 6 van, amely tartósan helyt ^ tud állni a nyugati piaco- ^ kon. E kevesek közé tar- ^ tozik a Szikla Ruházati ^ Kisszövetkezet, amely im- ^ már tizennyolcadik csz- í tendeje tart fenn üzleti £ kapcsolatokat egy NSZK- í beli céggel. Női blúzaival olyan hírnevet vívott ki magának a magyar gárda, hogy sokszor a megoldhatatlannak látszó és az együttműködés megszakadásával fenyegető helyzetekben is segített a kölcsönös megértés. A kisszövetkezet — amely még tavaly a hagyományos formában működött — az elmúlt időben nagy erőfeszítéseket tett a létszám növelésére, hiszen hosszú távra elkötelezték magukat az export mellett. Még akkor is, ha például tavaly ráfizettek a külföldi szállításokra. Az 1983-ban váratlanul jelentkező mélypont után a HUN- GAKOCOOP két új partnerrel hozta össze a sziklásokat, s ennek révén nagymértékben stabilizálódott a helyzetük. Ehhez persze az kellett, hogy az árakat közelítsék a BUZASZEMEK A gépek által nehezen' járható, felázott talajon, szeszélyes időjárás közepette kezdődött az idén az aratás. És a folytatása sem hasonlítható a múlt évihez. Gyomosak a búzatáblák, emiatt gyakrabban fognak „mackót” a kombájnok. Vezetőiknek sűrűn le kell szállniuk a gépekről, kitisztítani az eltömő-. dött vágószerkezetet. Ugyanakkor a gombabetegségek is fertőzik a növényállományt. Gyorsítani kell tehát az aratást még akkor is, ha a tavalyinál alaposab- . ban kell szárítani a szemeket. A nehézségek ellenére helytállnak a kombájnosok, mert érzik, tudják, hogy mi minden múlik jó munkájukon. Az árpát szinte teljesen learatták Pest megyében. Most a búzán a sor. A búzán, amelyet a régi öregek életnek hívtak, és joggal. Ma is az élet egyik alkotóeleme, hiszen kenyér nélkül szegényebbek, szürkébbek lennének hétköznapjaink. Hiányától szerencsére nem kell tartani senkinek. mert a kenyérgabona termése — aminek vágását Dabason, Pilisen, Dömsö- dön, Tápiószsntmártonban és máshol is megkezdték — ígéretes. Több búza azonban már nem lesz, mint amennyi ma a kalászokban van. Azt, hogy kevesebb se nagyon legyen, ma már egyes-egye- dül a körültekintő betakarítással lehet elérni. Tudják ezt jól valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben. Más persze valamit tudni, és megint más ahhoz alkalmazkodva cselekedni. Márpedig a lényeg a cselekvésen van. Valamennyi Pest megyei termelőszövetkezetben, állami gazdaságban ismert, hogy a búza a teljes érését követően minden nap egy százalékot — tehát nagyon sokat — veszít fajsúlyából, s ennyivel csökken a termés mennyisége is. A gabona betakarításában részt vevők azt is pontosan tudják, hogy a technika jelenlegi színvonalán sincs veszteség nélküli aratás. Az elháríthatatlan és a tényleges veszteség között azonban igen gyakran rendkívül nagy a különbség. A kombájnok szórási vesztesége • optimális körülmények közepette 3 százalék körül alakul. E fölött minden egy százalék 18 millió forint kiesést jelent a megye gazdaságaiban. A norma feletti szemveszteség okát feltétlenül meg kell keresni és kijavítani a hibákat. Az idén több mint 100 ezer hektárról kell fedél alá vinni a kalászos gabonát, amiből csaknem 80 ezer hektár a búza. A betakarításra'614 kombájn áll az üzemek rendelkezésére. A gépek optimális időjárás esetén 12 munkanap alatt képesek learatni a búzát, az árpát,- a rozsot. Teljes optimum azonban sajnos csak elméletben létezik, a gyakorlatban szinte soha sem fordul elő. Ezért is állapodtak meg az üzemek még a betakarítás megkezdése előtt a gépek cseréjében. Ahol kevés a kapacitás, oda máshonnan is mennek kombájnok. Évek óta jó kapcsolat alakult ki például a két szomszédvár: a tápióbics- kei Április 4. és a tápió- szentmártoni Aranyszarvas termelőszövetkezet között. A bugyiaknak az Örkényiek, a nagykőrösiekn-eka kocséri Petőfi Termelőszövetkezet ad segítséget. A nagyüzemekben a növénytermesztés árbevételének első helyén a búza áll. Ezek után ilyen — pénzügyileg feszes világban, mint a mai — kell-e azt magyarázni, hogy az aratás menete, milyensége mennyire meghatározó egy-egy gazdaság életében? Igaz, a ma mezőgazdaságában nem dolgoznak aratás idején százezrek a búzatáblákon, még csak egy-egy nagyüzemen belül sem köti le ez a munka az emberek többségét. De az aratás jelentősége, szerepe, fontossága a gazdaságok életében és az országéban is nagyobb, mint azelőtt. Nagyobb, mert kétszer, vagy két és félszer akkora értékről van szó, mint régen. E hhez a mércéhez kell igazodni amíg csak le nem kerül az utolsó tábláról is a termés. Ehhez kell igazodni mindenkinek: be- takarí tónak, üzemanyag-, alkatrész-értékesítőnek, felvásárlónak. szállítónak egyaránt. Csak ebben az esetben kerülhetnek oda a búzaszemek, ahová szánták. Róna Zoltán költségekhez, sőt kemény viták után a magyar külkereskedelmi vállalat — a veszteségek ellensúlyozására —, több mint 1,8 millió forintot utalt vissza a szövetkezetnek. Időközben nagyobb beruházáshoz is hozzákezdett a kollektíva. Az idén a kisszövetkezet 25 millió forintos árbevételt tervezett, ebből mintegy 12,5 millió értékű árut küldenek majd exportra. Az eddigi adatok, azt jelzik, hogy érdemes volt átalakulniuk kisszövetkezetté, mert a kedvezőbb szabályozók lehetővé teszik, hogy a kollektíva eredményesebben gazdálkodjon, mint tavaly. F. Z. Egy hónap múlva OMÉK Az előkészületek finisében Egy hónap múlva, augusztus 17-én nyílik a 70. Országos Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A kőbányai vásárvárosban az előkészítő munkálatok az utolsó szakaszba érkeztek, sorra futnak be a konténeres teherautók a bemutatón szereplő gépekkel, berendezésekkel, Helyükre kerülnek az új növényfajták,- s • épül az a 13 istálló, amelyekben a nagy értékű hazai és külföldi tenyészállatok — szarvas- marhák, sertések, juhok —, kapnak helyet. Az állatok egy részét az NSZK-ból, Kanadából, az Egyesült Államokból és Franciaországból már hazánkba szállították, s vidéki karanténokban várják a vásárra indulás napját. Az augusztus 25-ig nyitva tartó kiállításra összesen 27 — közöttük 11 szocialista y—, ország jelentette be részvételi szándékát. Először vesz részt az OMÉK-on Afganisztán, Dcl-Jemen és Vietnam. összesen 1247 hazai és külföldi vállalat, cég mutatja be az agrártermelés új eredményeit! a legkorszerűbb termesztési technológiákat, rendszereket, és a kutatók, neme- sítők munkáját. Mivel a kiállítók a korábbi vásároknál nagyobb számban képviseltetik magukat, a bemutatótér megközelítően felével bővül. A vásárral egy időben rendezik meg az Agromasexpót es a Nemzetközi Technológiai Vásárt, amelyeken élelmi- szeripari gépek, műszerek, s a mezőgazdasági gépgyártás újdonságai láthatók majd, de helyet kapnak a vegyipari segédanyagok is. Szakmai konferenciákra is sor kerül. A MÁV 50 százalékos utazási kedvezménnyel járul hozzá a kiállítás sikeréhez. Megbeszélés a megyei pártbizottságon Az agrárgazdaság feladatairól Tegnap a megyei pártbizottságon találkoztak a megye vezetői Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és munkatársaival. A megbeszélésen a megye részéről részt vett Krasz- nai Lajos első titkár, Lénárd László titkár, Csonka Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese, valamint vezető munkatársaik. A tanácskozás keretében értékelték a megye 'agrárgazdaságának múlt évi eredményeit és az 1985-re meghatározott feladatok teljesítését. Értékelték a múlt évi miniszteri megbeszélés állásfoglalásának végrehajtását, a kedvezőtlen anyagi helyzetben lévő szövetkezetek megszilárdításának folyamatát, és meghatározták a következő időszak legfontosabb tennivalóit. Üdülőközpont Velencén Kedden ünnepélyesen felavatták a Velencei-tó legnagyobb, s az ország egyik legkorszerűbb ifjúsági üdülőbázisát, a mostanra kiépült Velencei Ifjúsági Üdülő- és Kirándulóközpontot, amelyben egyidejűleg hatszáz vendég tartózkodhat. A velencei öböl partján megtartott ünnepségen Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke mondott beszédet; melyben felidézte az üdülőközpont létrehozásának állomásait. Szólt arról, hogy miután a kormány 1971-ben határozatot hozott az ifjúsági turizmus fejlesztésére, a döntés végrehajtásának első lépéseként 1972-ben megkezdődött a most elkészült velencei üdülőközpont építése. A beruházás 284 millió forintba került; a költségekhez 103 millió forinttal járult hozzá az Állami Ifjúsági Bizottság, 151 millió forinttal a Belkereskedelmi Minisztérium és 30 millió forinttal a Szakszervezetek Országos Tanácsa. ■ KőTTlTtm Az Országos Réketanács küldöttsége, amelyet Sztanyik B. László elnökhelyettes vezetett, hazaérkezett egyhetes portugáliai látogatásáról. A magyar küldöttség a Portugál Béke- és Együttműködési Tanács vendégeként tárgyalt a két mozgalom együttműködéséről. Megbeszélést folytatott a portugáliai pártok parlamenti frakcióinak képviselőivel és részt vett a portugál parlament közös piaci belépéssel foglalkozó ülésén. Az OBT delegációja ellátogatott az atomfegyver- mentességüket kinyilvánító Setubal és Loures városokba. Az Országos Béketanács küldöttségét. fogadta Marin Soares miniszterelnök, aki érdeklődéséről és rokonszenvéről biztosította a szocializmust építő Magyarország törekvéseit.
