Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

f 1985. Jtm& 16., KEDD l^nfap A gépiparban Akciéirodák A gépipar exportképességé­nek növelését elősegítő mű­szaki-fejlesztési programok kialakítására, a vállalatok ilyen irányú tevékenységének koordinálására gépipari ak­cióbizottságok alakultak az Ipari Minisztériumban. A bi­zottságok munkaszervezete­ként pedig két akcióirodát létesítettek. Az irodák az érin­tett vállalatokkal együttmű­ködve olyan fejlesztési irány­zatok kiválasztására — és megvalósításuk segítésére —, hivatottak, amelyek a hazai adottságokhoz igazodva lehe­tővé teszik az export fokozá­sát, a technológia korszerűsí­tését. Az egyik akcióiroda a Gépipari Technológiai Inté­zetnél működik, szakértőinek témája a különféle gépek és berendezések, közlekedési esz­közök, villamosipari gépek és készülékek, valamint fém- tömegcikkek gyártásának kor­szerűsítése. A másik iroda feladata — a Magyar Hír­adástechnikai Egyesülés ke­retében — a híradás- és vá­kuumtechnikai termékek, va­lamint a különféle műszerek fejlesztésének előmozdítása. Szedd magad akció Foton Nem marad gyümölcs a fán Nemcsak anyagilag hasznos mindkét felnek, já kikapcsolódás részt venni a szedd magad akcióban. Bátorság és nem kis lelemé­nyesség szükségeltetik ahhoz, hogy a megtermett gyümölcs minden szeme hasznosuljon. Annál is inkább, mivel a ked­Készidődás a gyártásra Cukorszezon előtt Mintegy 160 millió forintot költenek az idén karbantar­tásra és fejlesztésre a mátra- vidóki cukorgyárak két üze­mében, a hatvaniban és Sely­pen. Hatvanban felújítják a répamosóház berendezéseit, továbbá a préseket. A cél a szeletelés hatékonyságának növelése. Megoldják az úgy­nevezett toronydiffúzió el­használódott alkatrészeinek cseréjét, és a környezetvédel­mi szempontból különösen je­lentős elektrosztatikus per- nyeieváiasztó felújítását. Ener­giatakarékosságra törekedve javítják a kazánok hatásfo­kát, és kicserélik a mészke- mence belső tűztéri falazatát. A sélypi cukorgyárban, a kazánok felújítása az évi leg­nagyobb munka. A karbantartás mellett az ez évre tervezett beruházáso­kat is befejezik a kampány megkezdésére. Ezek közül Hatvanban egyik legjelentő­sebb a v'agonvontató, továb­bá egy Siemens rendszerű cu­korfőző automata és egy kés­élező automata felszerelése. Selypen új cukorcsomagoló is elkészül az idény kezdetére. Hiányzó munkáskezek a béíésgyásban üöwelcvő kereslet A Magyar Selyemipar Vállalat váci bélésgyárában az első félévben csaknem hatmillió négyzetméter szövetet gyártottak, ennek nagy ré­szét exportra. Barcza Zsolt felvétele Ismét nőtt a kereslet külföl­dön a jó minőségű bélésszö­vetek iránt. Ennek köszönhe­tően a Magyar Selyemipar Vál­lalat váci gyárából az eszten­dő első öt hónapjában mint­egy kétmillió 513 ezer négyzet- méternyi alapanyagot szállítot­tak — közvetve — exportra. Mindez azért számít kiemel­kedő jelentőségű eredmény­nek, mert közismert, hogy a bélésgyáriak állandó munka­erőhiánnyal küszködnek. Az idén például arra számí­tottak, hogy létszámuk 106 fő lesz, ezzel szemben a legfris­sebb adatok szerint jelenleg tizeneggyel kevesebben van­nak. Azonnal tudnának mun­kát adni bárkinek, aki laka­tos, műszerész vagy szövőmes­teri végzettséggel jelentkezne náluk. Hogy miért nem vonzó a város egyik legrégebbi üze­me a helybeliek és a környé­ken élők számára, arra meg­lehetősen' nehéz választ adni, de egy bizonyos: manapság kisebb a becsülete a három- ttűszakos beosztásnak, főleg, ha emellé a. váci átlagnál ala­csonyabb keresetek párosul­nak. Felismerve a gondokat, a vállalat vezetése a tavalyi ki­emelkedő eredményeket ho­norálva, az idén 7,3 százalékos bérfejlesztésre adott lehetősé­get a bélésgyáriaknak, jóval többre, mipt a többi gyáregy­ségbeli dolgozóknak. Ebből, differenciáltan elsősorban a szövődéi műszakiak és a kar­bantartók kapták a legtöbbet. Eredménynek tartják azt is, hogy jelentős lépést tettek a kategória alatti fizetések egy részének megszüntetésében, s a tervek szerint a jövő év vé­gére már senki sem kap a be­sorolásának alsó határánál ke­vesebb bért. A gyárban — bár a dolgo­zók körében felmerült — nem alakultak vállalati gazdasági munkaközösségek. A szombati úgynevezett csökkentett fel- ügyeletű műszakokért a túl­órakeretből 5—600 forintot fi­zetnek a szövödeieknek. F. Z. vezőtlen tavaszi időjárás na­gyon megtizedelte a fák. ter­mését. A konzervgyáraknak, a hűtőházaknak pedig szüksé­gük van a meggyre, cseresz­nyére. Sok helyütt azonban többe kerülne a leves, mint a hús, vagyis a szedés költsé­gei nem érnék meg a gyümölcs leszüretelését. A fóti Vörösmarty Termelő- szövetkezetben mégsem ma­rad fán egj'etlen szem gyü- nölcs sem. Többéves gyakor­lat a mezőgazdasági nagy­üzemben a szedd magad akció. Ez nemcsak a gazdaságnak kedvező, hanem azoknak is, akik élnek a lehetőséggel. Nemrégiben mintegy 800-an szedték, a meggyet, a cseresz­nyét a 22 hektáros gyümöl­csösben. A vállalkozók kö­zött ott voltak a környező fal­vak, üzemek dolgozói, de so­kan érkeztek a fővárosból is. A gyümölcs kilóját 16 forin­tért mérték az önkéntes mun­kásoknak. Ezzel mindenki jól jár, mert a szövetkezet meg­szabadult a magas betakarítá­si költségtől, a lakosság meg akkor jutott olcsón meggyhez, cseresznyéhez, amikor a pia­con 35—40 forintért árulták. Az akciót a kajszival és a szilvával megismétlik. Kajszi­ból jó termés mutatkozik, a szilva viszont úgy tűnik, rosz- szabbul fizet a tavalyinál. A kajszi szedését a gazdaság brigádjai megkezdték; egy-két hét múlva átvehetik a terepet a böngészők. Bizonytalan bizonylatok Honnan ered a csodahacuka? A Pest Megyei Tanács kereskedelmi felügyelősége a közelmúlt­ban fejezte be a megye harminc magánkereskedőjére és hét kisipa­rosára kiterjedő vizsgálatát. Az ellenőrzés summázta: a korábbiak­hoz hasonlóan, a legnagyobb gond továbbra is a bizonylati fegye­lem — finoman szólva — lazasága. Mint köztudott, valamennyi ter­mék eredetét igazolni kell, erre szolgálnak a számlák és az önbi­zonylatok. Nos, a probléma az, hogy a butikosok elöntő többsége az önbizonylatokkal véli elintézettnek az igazolási kötelezettségét. Sok esetben ezek formailag sem megfelelőek, alig többek a köznyelven csak sajtpapírnak nevezett valaminél. Pontatlanok, megesik, hogy olvashatatlanok, az áruknak csak a beszerzési árát vezetik rá, az értékesítését már nem, és meglehetősen általános, hogy nem szere­pel rajtuk a szállító kisiparos neve. avagy óvni kell minden csepp víztől. Az útmutatót a gyár­tónak kell, kellene mellékel­ni, ám mint látjuk, ők ezt elvétve teszik meg, s ebben egyek a kisiparosok a gmk- sokkal. Az ostor ismét a for­galmazón csattan, hisz végső soron mégiscsak ő felel az árujáért, ha üzleti partnerét képtelen rászorítani kötele­zettségére, magának kell gon­doskodnia az eligazító jelzés­ről. A feketelista Ez persze nem véletlen. Az igazság az, hogy a magánke­reskedők, ha nem akarnak feketelistára kerülni, hajlan­dóak a szabálytalanságba be­lemenni, pedig a bírság ez esetben őket sújtja. A keres­kedők és kisiparosok véd- és dacszövetségének, az eseten­kénti önkényes árképzésnek persze, nem csupán az adóha­tóság, hanem a vásárló is kárvallottja. Még mindig az önbizonylatoknál maradva Ezek értelmezésénél — ki tudja, miért — valamiféle kettősség tapasztalható. A magánkereskedő úgy gondol­ja. hogy miután ő a beszer­zett portéka után megfizeti a forgalmi adót — a gyártó iparos helyett —, felmentést kaphat a kétezer forintos ér­tékhatár alól. Az érvényes szabályok szerint • ugyanis ennyiről állíthat ki saját ma­ga bizonylatot. Ennek ellené­re már-már nem kirívó, ha 100 ezres tételekről is csak amolyan házilagos cédulát ta­lálnak az ellenőrök. A mosta­ni csúcs egy 294 ezer forintról kiállított papír volt. Érzékeny pontjuk a magán- kereskedőknek a pénztár- könyv is, amelyet napraké­szen kellene vezetniük. Hát ez bizony keveseknek sikerül, akad, ahol idestova egy éve róttak bele adatokat, másutt meg egyszerűen hiányzott ez a nélkülözhetetlen dokumen­tum. Alig akadt,: aki tisztában volna azzal a kötelezettség­gel, amely szerint a könyve­lője nevét és a könyvelési időszakot be kell jelenteni. Amennyiben ez nem történt meg, az ellenőrzés akadályoz­tatása miatt akkor is bírság­nak néz elébe a butikos. Annál sűrűbben esik meg, a divat felsőruházati cikkek 90 százalékánál, hogy a ked­ves vásárlót semmiféle hasz­nálati útmutatás nem igazít­ja el mondjuk, afelől, hogy mosható-e a csodahacuka, Útmutatás nélkül De nem úgy, mint az egyik ellenőrzött maszek, aki mo­sásból eredő hibáért nem fe­lelek táblával hárítja el az esetleges reklamációkat. Olyan apróságokat már említeni sem érdemes, hogy a méret j el zé­sek, ha egyáltalán vannak, a régi módi szerintiek. Az ár és minőség össz­hangja sem mindig stimmel. Amint az ellenőrzések mutat­ják, némi javulás van, egyre többen alkalmaznak az álla­mi cégekéhez, hasonló árakat, sőt ritka kivételként, de olyannal is találkozhatni, hogy a divatholmi minősége jobb, mint az állami keres­kedelemben kapható hasonlóé. A farmerek és dzsekik ára, a növekvő kínálat ellenére is borsos. Több esetben kifogásoltak az ellenőrök gyenge színvo­nalú vagy divatjamúlt dara­bokat. így például Simon Im- réné fóti kiskereskedő kopta­tott farmerjait, amelyek nagy része anyaghibás, varráshi- bás volt, emellett szálszaka­dások díszítették az egyálta­lán nem olcsó holmit, a Mi­nőség Divatárukészítő GMK dunaharaszti üzemének gyárt­mányát. A korábbinál kevesebb a megtévesztő márkajelzéssel ékeskedő ruhadarab (ilyen volt a Mackó Família Gyer­mek és Felnőtt Konfekció GMK Arizona feliratú jeans nadrágja); vagy ha mégis valami hangzatos nevet vi­sel a butikcucc, mellette sze­rény betűk azt 's hirdetik: a. termék magyar. Nem sza­bálytalan, legfeljebb furcsa, ha a farmernadrágon ezt ol­vashatjuk — arr.int az meg­esett — Varga jeans ... Hamis márkajelzés Egy-két kereskedelmi el­lenőrzés a negatív tapaszta­latok mellett rögzíti a jó pél­dát is. Azt például, hogy Da­rázsi Benjáminná monori női szabó szépen kidolgozott, megfelelő árú termékeiről nem hiányzott az árcédula és a használati útmulató sem. Vagy, hogy Magyar Sándor papucskészítő kisiparos lábra- valói szép és ízléses darabok, s áruk összhangban van a minőséggel. A da hasi vásáron árusító mester azonban nem­csak elismerést nyugtázhatott: standján ott lelték azokat az egyébként ugyancsak mutatós go’belinbetétes térítőkét és táskákat, amelyeket az anyó­sa készített, ámde iparenge­dély nélkül. Hasonlóképpen hideg zuhanyként érhette Né- medi Tóth Lás.zlóné kiskun- lacházi divatárust — akinek portáját; kulturált, tágas, pró­bafülkével ellátott üzletét és választékos árukészletét csak dicséret illetheti —, hogy egy üzleti húzásért rendőrségi el­járás kezdődött ellene. Szabó Béláné porcelánfestő kisipa­rostól hamis Herendi porce­lánt vásárolt értékesítés cél­jára — ezért kell felelnie. Szintén a rendőrségen foly­tatódik Várhelyi József ceg- lédberceli férfiszabó kisiparos ügye, aki a kiskereskedőknek megegyezés szerint állította ki a számlákat, magyarán szólva hamis bizonylatokat készített Nem ekkora hord­erejű, de említést érdemel Bermula Károly ügylete. A divatáru- és fonalkereskedő az Öcsa és Vidéke Áfész 47. számú, valamint a Rákos­menti Afész 45. számú boltján bői beszerzett maradék fona­lat árúit. Lánckercskedésért — ami, mint tudjuk, árfel­hajtó tényező — kezdemé­nyeztek ellene szabálysértési eljárást. összességében két büntető feljelentést, három szabály­sértési feljelentést, 24 bírsá­golást — 80 ezer forint ér­tékben — eredményeztek az ellenőrző körutak. Szigcthi Teréz Árutermelő kisüzemekre lenne szükség A zöldségtermesztés kérdőjelei Régóta borzolja az emberek kedélyét a zöldség árának, minősé­gének, mennyiségének alakulása.. Nem egy határozat született már azzal a céllal: segíteni a megoldást. A kellő állami támogatás hatá­sára nekilendült a termelői kedv a nagyüzemekben, ám rövidesen ismét alábbhagyott Bizonyítja ezt az is: hogy néhány évvel ezelőtt 15 ezer hektáron termesztenek nagyüzemi módon zöldséget Pest me­gyében, most pedig alig több, mint a harmadán. Félő azonban, hogy még ez a terület is tovább zsugorodhat. sebb növényekre, a primőrök­re fordítják az erőt, energiát. Elég csak a Túra- környéki vagy szentlőrinckátai fóliások­ra utalni. A magánszektor ki­számíthatatlan, rendkívül gyor­san vált egyik növényről a má­sikra. Kisebb területen A legtöbb helyen nem a fej­lesztést. sokkal inkább a zöld­ségtermesztés további leépíté­sét határozták el. Mi vezetett ide? Miért e másodkézből vett megítélés, a konyhakerti növé­nyekkel szemben? Ha a nagy­üzemek nem, akkor -kik és hol termelik meg Pest megye zöld­ségszükségletét? Megannyi kér­dés, amelyhez bárki hozzáte- hétne még egy tucatot. Az el­lentmondások ágát-bogát ki­oldozni nehéz lenne, hiszen nagyon összetett problémáról van szó. Tavaly rendelet született, amely megtiltja a lánckeres­kedelmet. Jogosan. Mégis, van némi gond, mert tegyük fel, hogy egy adott kereskedelmi egységnek két-háromszáz kilo­gramm áru kellene valamely zöldségféléből. azt nem fogja kilónként összegyűjteni a kis­termelőktől. Ebben az esetben tehát szükség lenne a közve­títőre ... Mondják, és sokan hiszik, hogy amennyivel csök­ken a nagyüzemi zöldségterü­let. annyival nő a háztájiban. Sajnos, ez nem így van. A háztájiban nem a tömeg­áru, sokkal inkább á pénze­iáifizető növények A nagyüzemi zöldségtermő terület is igencsak torz képet mutat. Amíg az elmúlt évhez képest zöldborsóból 600 hek­tárral növelték a termőterüle­tüket a gazdaságok, addig a paradicsomét 150 hektárral csökkentették. A zöldpaprika helyett pedig teljes egészében mást vetettek. A tavalyi döm- ping miatt ez évben a fejes­káposzta és sárgarépa vetés­területe is zsugorodott. Ma, amikor minden fillérnek he­lye van, az ágazat nagy koc­kázata miatt igyekeznek meg­szabadulni az üzemek a zöld­ségtermesztéstől. A növények érzékenyek a vízhiányra, az öntözés azonban a költségeket növeli, és még ebben az eset­ben is rendkívül ingadozó a termésátlag. Ezt kiegyenlíte­né, ha elegendő tároló-hűtő- ház állna rendelkezésre, ami módot adna a többlettermelés későbbi értékesítésére, előse­gítve ezzel a piaci egyensúly megteremtését is. Alapigazság, hogy a terme­lési kedv megtartására, illet­ve növelésére csak altkor szá­míthatunk, ha évről évre el­fogadhatóan alakul a zöldség­gyümölcs forgalmazás. És eb­ben nincs semmi kivetnivaló, hiszen a termelők talán min­dennapi zöldségünk, gyümöl­csünk előállításával vállalják a legnagyobb kockázatot. A kertészeti növények a legérzé­kenyebbek az időjárás viszon­tagságaira. Gond, ha kevés te­rem. de az is. ha sok. Az érté­kesítési szerződés pedig több­lettermés esetén szinte sem­mit sem ér — viheti az áruját a termelő oda, ahová akarja. Vagy beszántják, vagy felete­tik az állatokkal... A termelés tervszerűbbé té­teléhez, az értékesítési bizton­ság növeléséhez a mainál szer­vezettebb nagykereskedelemre lenne szükség. A nagyüzemi területcsök­kenést pedig a kisüzem ak­kor tudná ellensúlyozni, ha ebben a szektorban is jelen­tős technológiai fejlesztésekre kerülne sor. Olyan áruterme­lő kisgazdaságokra, amelyek képesek átvenni a nagyüze­mektől a tömegáru-termelést. Ilyenek vannak kialakulóban Szentlörinckátán, Vecscsen, Bu­gyiban, Nagykőrös környékén. Tevékenységüket sokoldalúan segítik a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek. Utazik a nyersanyag Ez utóbbiaknak a léte függ attól, lesz-e elegendő nyers­anyaguk terveik teljesítésére. Mint a Nagykőrösi Konzerv­gyár termelési főosztályveze­tője, dr. Konrád Zoltán mon­dotta: Bács-Kiskun és Szolnok megyei termelőiekéi is szerző­dést kötöttek, hogy legyen mit feldolgozniuk. Ugyanis azabo- nyi József Attila Tsz is fel­mondta a paradicsom szállí­tására kötött szerződését. A szövetkezetben tavaly még 120 hektáron termeltek paradicso­mot, az idén helyette mákot vetettek, mert az a jövedelme­zőbb. A körültekintő szerve­zőmunkának köszönhető, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár szerződést tudott kötni kellő mennyiségű nyersanyagra. A Dunakeszi Konzervgyár­nál is hasonló helyzet. A fel­dolgozóüzem Szabolcs-Szatmár megyéből szállítja az uborkát, ezekkel a távoli termelőkkel kötöttek szerződést — tájékoz­tatott Bódis József, az anyag- ellátási osztály vezetője. De érkezik nyersanyag Nógrád megyéből is Dunakeszire. A nagy távolságok azonban nö­velik a szállítási költségeket, és_ az alapanyaghiány maga után vonja a zöldség-gyümölcs felvásárlási árak növekedését is. Végső soron hogyan alakul az idei zöldségpiac? Pontosan meghatározni nem lehet. Sok tényezőíől függ. ahogy átlói is, miként sikerűi érvényt szerez­ni a termelés és a piac össz­hangját megteremteni hivatott szabályozóknak. Bóna Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents