Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

V A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1985. JÚLIUS 13., SZOMBAT j Újsághír: Esküt tettek a ? monori népi ülnökök. Nagy- ^ né ür. Fazekas Olga, a Pest £ Megyei Bíróság elnölthe- ^ lyettese ebből az alkalomból ^ adta át Benczc Endre nyug- ^ díjasnak az igazságügymi- ji niszter által adományozott ^ Kiváló Társadalmi Mun- ^ káért kitüntetést, másfél ^ évtizedes áldozatkész népi }. ülnöki munkájáért. Szerencse, hogy névről, hír­ből, személyesen régen isme­rem Bencze Endrét, mert bi­zony különben kételkednék abban az állításában, hogy 1905-ben, pontosan nyolcvan évvel ezelőtt született. Igaz, alacsony, filigrán ember, de annyira fürge mozgású és ész­járású, hogy — bátran állí­tom — jó néhány korán öre­gedő negyvenes elmaradna mögötte. Gyaloglásban is, gon­dolkodásban is... — Hallottam, hogy keresett — mondja, ahogy sebbel-lob- bal benyit a szerkesztőségbe, s lerakja vaskos mappáját. — Fölpattantam a motorra, be­jöttem, mert én mindig úton vagyok. Tizenhárom éves a kis masina, de — korán ne mondjam — nemigen hagyott cserben. Pedig a kis robogónak Valóban több ezer kilo­méter lehet a kerekei­ben. Bencze bácsi — Afo- noron és környékén mindenki így ismeri — azonban a gépet sem hagyja pihenni. Mennie kell annak is, akárcsak a gaz­dájának — mindennap, s mindenhová, ahol szükség le­het rá. Beszélgetünk, de hamar föl­adom a partner szerepét. Hall­gatom a régi történeteket; a visszaemlékezéseket, forgatom a ritka dokumentumokat; szovjet nyelvű utazási enge­dély, megbízóparancsok, sár­gult oklevelek, kitüntetések — egész frissek is. Néha azon ka­pom magam, nagyon is rácso­dálkozom a hétköznapi törté­nelemre. Aztán, bár nem így szól, Bencze Endre egy-egy mondata visszazökkent a mai valóságba: „Nem mese ez gyermek...” Pedig mesébe illő is lehetne a szép történet arról, hogyan lett a kiszolgáltatott, agyon­hajszolt kis vasutas az illegá­lis párt tagja; hogyan ívelt életútja fölfelé ... Igaz, akár­csak a vasúti pályán, itt is akadták kitérők. — Hörömpő Mihály a sógo­rom volt, ő szervezett be 1939- ben a kommunista pártba. So­kakat letartóztattak akkor kö­zülük, másoknak el kellett költözniük. A munkát azon­ban folytatni kellett. Megbíz­ható, rendes embereket kell a kiesettek helyére beszervezni — ezt az utasítást kapta sógo­rom a párttól, s ezért válasz­tott engem — emlékezik a volt mozdonyvezető. Szakmáját, beosztását koc­kázattal, furfanggal, de vi­szonylag könnyen sikerült a mozgalom hasznára fordítania. Csak egy példa a legnehezebb időkből: 1944 októberében Celldömölkön őrizték az in­ternált kommunistákat. Tud­ták, pár napon belül viszik őket tovább Nyugatra, s alig­ha térhetnek onnan vissza. Nincs más megoldás: szökniük kell. Bencze Endre úgy intézte szolgálati vezénylését, hogy október 24-én megérkezett Celldömölkre. Ott a párt ille­gális tagjai szerelték fel a mozdonyát, tőlük tudta meg, hol vannak, akiket keres. Sze­rencsére megvesztegethető őr is akadt, s az mint sógorát vitte be a táborba. Bent azután már könnyű volt találkoznia Bajkai Ká­rollyal, dr. Nagy Imrével, Dochnáló Sándorral és Rideg Sándorral, az íróval. — Mondtam nekik: a szov­jet csapatok már Kecskemét­nél vannak. Bármilyen koc­kázatos, szökni kell, ez az utolsó lehetőség. így is történt. •Monoron, a felszabadulás után Bencze^Endre kapta meg a 16. számú parttagsági igazol­ványt. Vele sok-sok feladatot. Dolgozott a vasúti rendőrség­nél, majd részt vett szinte az ország minden részén a szak­mai szakszervezet megszerve­zésében. Ennek a munkának köszönheti ismeretségét — barátságot talán szerénységből nem mond — Apró Antallal, később Komócsin Zoltánnal. — Jártuk az országot, sok­szor éheztünk, egy-egy aszta­lon aludtunk valamelyik for­galmi irodában, de mindenütt sikerült megalakítani a szak- szervezeti csoportokat. Bencze Endre 1947-től Csong- rád megyében dolgozott, 49- ben pedig a Budapesti Vasúti Igazgatóságon lett személyze­ti vezető. Három év múlva pártiskolára került, onnan a minisztériumba, 1954-ben ő lett a Keleti fűtőház párttitká­ra. Az ellenforradalom nehéz heteiben sok meghasonlott, megkeseredett emberrel talál­kozott, de 1956. november 4-én A Dányi Magvető Mgtsz a kókai cipőfelsőrész-készítő üzemébe, varrodai munkára felvesz nőket Bérezés: a teljesítmény szerint. Kereseti lehetőség: a betanulás után 3000 és 4500 Ft között. üzemi étkezés és üdülési lehetőség van. Az üzem Sülysáptól 3 km-re található. Húsz személy jelentkezése esetén autóbuszról gondoskodnak. Kismamaműszak lehetséges. Jelentkezni lehet az üzemben: Kóka, Várak telep. már Bakó Ágnes VIII. kerü­leti párttitkárnál jelentkezett a párt újjászervezésére. Ha­marosan azonban kormányza­ti mozdonyvezető lett, s ezt a felelősségteljes, megtisztelő megbízatást töltötte be 1960-ig, nyugdíjba vonulásáig. — Én. olyan vagyok, mint az öreg mozdonyok voltak. Ha belendül, nehéz megállítani... De eszem ágában sem volt fé­kezni. Amikor Monoron, már nyugdíjasként jelentkeztem a pártbizottságon, azt mondta Püspöki elvtárs, az akkori el­ső titkár, hogy én leszek a Kossuth Tsz párttitkára. — Én? És hány tagja van az alapszervezetnek? Hát voltak vagy négyen-öten, de fizikai dolgozó nem akadt közöttük. 1973-ban, mikor leköszöntem, huszonkilencen voltunk, s an­nak a fele igazi parasztember. Bencze Endre kitüntetéseit éppen olyan nehéz lenne pon­tosan számba venni, mint tár­sadalmi megbízatásait. Érde­mes Vasutas oklevél, Felsza­badulás jubileumi emlékérem, a Munka Érdemrend arany fo­kozata, a Mezőgazdaság kivá­ló dolgozója kitüntetések kö­zött méltó helyen őrzi a hiva­talos szervektől vagy magán- személyektől érkezett köszönő, köszöntő leveleket. Közöttük az egyik egész friss: 1985 áp­rilisi keltezésű, a négy évtize­des párttagsághoz gratuláló. Aláírója: Kádár János. >•»»» ::::: A tanácsnak — most már tiszteletbeliként — megalaku­lása óta tagja Bencze Endre. A munkásőrségtől 1973-ban szerelt le. „Kell a terep — mondja — a fiataloknak”, de azért ott látni minden politi­kai, társadalmi rendezvényen, a pártbizottsági üléseken, és természetesen mint népi ülnök továbbra is aktív. — Tudja, szeretném, ha megírná, hogy mindazt, amit tettem, elértem, csak olyan asszonnyal együtt lehetett, mint a feleségem, ö mellet­tem .nem vállalhatott munkát, mégis sokat szenvedett, ál­dozott. Most sajnos beteg, de ha meggyógyul, elviszem őt nyaralni Bogácsra. Arrafe­lé is vannak jó ismerőseim ... Vereszki János Fegyelmezett váltakozók állaío Csak a vendéglátás népszerű A Monon Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén A kisvállalkozások, gazdasági sze­repe, a társadalomra gyakorolt hatása című vizsgálat megálla­pításairól tárgyalt. Többéit kö­zött az Alsó-Tápiómenti és a Monorvidéki Áfész egységei­ben is jártak az ellenőrök. A vizsgált szövetkezetek a szer- zóíiíües—rendszerben üzemelő kis kereskedőmig és vendéglá- tóipari egysegeknera‘TtÖVHtke-r ző szempontokat vették figye­lembe: magasabb nyereségszint elérése, a forgalom növelése, jobb létszámgazdálkodás, a vá­sárlói igények jobb kielégíté­se. RiH A vállalkozásba adott egy­ségek száma az Alsó-Tápió­menti Áíésznél 15 kiskeres­kedelmi és 23 vendéglátóegy­ség, a Monorvidékinél 16, il­letve 27 egység. Szembetűnő mindkét szövetkezetben, hogy elsősorban a vendéglátó üzle­teket vették szerződésbe, annál nehezebb rábírni a vállalkozó­kat az élelmiszerboltok üze­meltetésére. Ugye nem nehéz kitalálni, miért e tartózkodás az utóbbiaktól? A vendéglá­tásban sokkal magasabb ha­szonkulccsal számolhatnak a kockázatot vállalók. A vállalkozásba adott üz­letekre vonatkozóan kötött szerződés a foglalkoztathatók létszámának felső határát meg­szabja, míg a vendéglátásban csökkenés tapasztalható. A szerződések megkötése előtt a szövetkezetek a folyamatos üzemeltetés feltételeit tekintve igen körültekintően jártak el, mely feltételek meglétét a szer­ződéskötés után is folyamato­san ellenőrzik.’ A központok az egységek egyedi jövedelmezőségét vet­ték alapul és ahhoz szabták a nyereségkövetelményt, átlago­san évi 10 százalékos forga­lom és 6—7 százalékos nyere­ségnövekedést tervezve. A vál­lalkozásba adás előtt lefolyta­tott versenytárgyalások ered­ményeként, a licitálások kö­vetkeztében, az átalánydíjak a kitűzöttekhez képest 5—10 szá­zalékkal növekedtek, amely egyrészt kedvező körülmény a szövetkezetek számára, más­részt fizetési gondot jelent a vállalkozóknak, növelve á szö­vetkezeti kintlévőség összegét. A vállalkozókkal kötött szer­ződések körültekintő elkészí­tését bizonyítja, hogy a szövet­kezeteknél csupán két esetben történt szerződésmódosítás, és ez is csak a külső ténye­zők forgalomcsökkentő hatása miatt. Kilenc esetben felbon­tották a szerződést. Az egységek árúforgalma ál­talában a tervezettnek megfe­lelően alakult. A szerződéses egységek az áruk 70—75 száza­lékát a szövetkezeten keresz­tül szerzik be. A szövetkezeten kívüli árubeszerzés elsősorban a zöldeégüzletekben jelentős, ezek a boltok a magánterme­lőktől vásárolnák fel árut. Általában megállapítható — hangzott el a NEB-ülésen —, hogy a vállalkozik többsége fegyelmezett, betartja a ren­delkezéseket. Ennek ellenére a jövőben fokozott figyelemmel k^ll kísérni működésüket a szövetkezet belső ellenőrzésér nek, a tagságnak egyaránt. Különösen a reggel 9 óra előtti a'Ikoholfogyasztási tila­lom megszegése okozta eddig a legtöbb gondot. Több esetben került sor szabálysértési eljá­rásra és bírságolásra. A népi ellenőrök a helyszí­neket felkeresve személyes ta­pasztalatokat is szereztek. Az egységek a náluk forgalmazott árukat számla ellenében, az eredetet bizonyíthatóan szer­zik be. A pilisi 842. számú Falatozó és sülysápi 38. szá­mú zöldségbolt árpolitikája jó, a piaci viszonyokhoz rugalma­san alkalmazkodik. A vásárlók tájékoztatására az üzemeltetést formákról és az árakról megfelelő, az egy­ségek betartják a nyitvatartá­si időket. Forgalmuk a szer­ződéseknek megfelelően ala­kul. A vásárlók könyvét és az ellenőrzési naplót átvizsgálva azokban csak dicsérő bejegy­zéseket találtak. Ezek jogossá­ga az üzletek megfelelő kül­ső és belső rendjét tekintve, a kiszolgálási módszereket is­merve nem is vonható kétség­be. G. J. Haszrccs újítás Minden hézagot betölt Ái-víznél a mentésben részt­vevők nemcsak a természet erőivel küzdenek, hanem az idővel is versenyt futnak. A gátfalak megerősítéséhez, ma­gasításához, a buzgárok meg­fogásához homokzsákok szá­zait kell megmozgatni, miköz­ben az előretörő víz egyre rombolja a partfalat, mind na­gyobb terület kerül víz alá. A napokig tartó mentési munká­latok helyett néhány óra is elegendő a védekezéshez a Taurus Gumiipari Vállalat és a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei által közösen kifejlesztett új gát­rendszerrel, amely egy nagy­méretű gumitömlőhöz hasonlít. A szövetbetéttel megerősített gumiljBmezekből tömlőket for­málnak, amelyeket a helyszí­nen vízzel töltenek fel, s mivel az egész szerkezet rugalmas, ■ ír1 .j tßfjgu* ' '-*<0 A ;" ?<, minden hézagot betölt, tökéle­tesen elzárja a víz útját. Hasonló módon alkalmazha­tó a gumigát mederszabályo­zási, mederépítési munkála­toknál is, amikor a víz eltere­lésére van szükség. Kulturális program Ecseren szombaton 16 órá­tól: a nyugdíjasklub összejö­vetele, 21-től: video diszkó, video filmvetítés, holnap. 14- től: nyugdíjas klubfoglalkozás. Gyönirőn, 8-tól: autóvezetői tanfolyam: Sülysápon, 14-től: a nyugdí­jasklub foglalkozása, 13-tő'.: a csillagász klub összejövete­le, 19-től: a sportolók zenés műsoros estje. Holnap, '14-tc>': nyugdíjas klubfoglalkozás, 18- tól: filmvetítés. __ HH HB ÜGYELET ESJ3 Gombán; Bcnycn cs Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyomron: köz­ponti ügyelet (Steinmetz ka­pitány u. 62., telefon: 70). Mo­noron, Monori-crdőn, Vasadon, Cscvharaszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben), Maglódon cs Ecseren: , dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregy­házán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Ba­lázs László, Vecsésen: közpon­ti ügyelet (Bajcsy Zs. u. 68.., a szakorvosi rendelőben). 11 . Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 14 óráig Monoron, a rendelőintézetben, egyéb időpontban, tehát szom­baton délután és vasárnap egész nap Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi ut­cai szakrendelőben. Állatorvosi ügyelet: dr. Zöl­di Lajos Monor, Kossuth L. u. 223. Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógy­szertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Az emberi erő olcsóbb volt Körbe-körbe járt a kévekötő Az aratásra készülve szinte újjászülettek az óriásnak tű­nő Claas Dominátorolc és a kisebb E—516-osok is a közös gazdaságok tanyaudvarain. Az ország déli részén mohó szá­jaik már falják a sárgakalászú őszi árpát, s ha az idő engedi, a Jerihegy Tsz is megkezdi a reKordfefmést ígérő kenyérga­bona betakarítását. Családostól vágták Természetesen kizárólag gé­pi erővel, július 19-re azonban mégsem fejezi be, s ebben közrejátszik a hosszúra nyúlt, zord tél és az is, hogy a nap­tári ikerpár — Péter és Pál — izzasztó melege nem tudott úrrá lenni az esőket zúdító Medárdon. A július 19-et csak azért említjük, mert a tsz első közös évének nyarán, 1961-ben a Pest Megyei Hírlap nagybe­tűs hírben közölte, hogy Ül­lőn mindkét téeszben befeje­ződött az aratás. — Igaz, a téesz-tagok a föld­jükkel együtt magukkal hoz­ták a közösbe a szorgalmukat is, erre pedig most nagy szük­ség van, itt az aratás és az arató-cséplőgépeknek, a sze­met és szalmát szóró, terítő SZK—6-osoknak még csak a híre jutott el idáig. A két kö­zös gazdaság 3 ezer 560 hold­jának pedig mintegy 50 száza­léka kenyér- és takarmányga­bona. Elő kell hát venni az élesre fent kaszákat és azokat az embereket, akik értenek még annak forgatásához — így számolt be a Pest Megyei Hírlap színes riportban a nagy eseményről. Hát hogy is történt? Idézzük fel. „Tíz hold dinnyém van a Petőfiben — mondja Bán Sán­dor —, rendbe tettem minden munkáját, most pedig két he­te arat a család. Két fiammal és a feleségemmel 30 holdat aratunk le.” A hosszúberki dűlőben Szi­geti János KISZ-titkár vágja a rendet, két papa segít neki és az össze. Az eredmény: 22 hold.” „Jámbor István az izzadó homlokát törli: 26 holdnál tar­tunk.” „Szerenka bácsival a fia van, meg a Koczó Berci, a há­rom hét eredménye 35 hold. Koczó Dénes két fiával együtt birkózik a dűlt gabonával, a szorgalmas kis ember túlju­tott a 30 holdon.” És mennyi ilyen lelkes em­ber volt Üllőn! Csodás aratógép „Augusztus 10-én pedig már a cséplést is befejezték. A Ba­laton brigád hajnali 4-kor kez­dett és este 8-kor még zakatolt a cséplőgép. Három hét alatt, 28 vagon gabonát csépeltek el. Persze, másik cséplőgép is se­gített a betakarításban.” Az őszi betakarításnál sem késlekedtek, lustálkodtak, az eredmény nem is maradt el. Míg az azonos adottságú és területű monori Kossuth mun­kaegységértéke év végén 17,55 forint, a vecsési Zöldmező 25,26, a pilisi Hunyadi 17,66 forintot fizetett, addig Üllőn a Március 15 tsz 31,52 forintot ért el. A termésátlagok azonban még az egyéni gazdálkodás szintjei) maradtak. A búza át­lagtermése 15,50 mázsa, az ár­pa holdanként 15,50 mázsa ter­mést adott. Az új csodát a kö­vetkező nyár hozta meg: ké­vekötő aratógépet kaptak, amely szintén július 10-én „mutatkozott” be. A Pest Me­gyei Hírlapból idézünk. „Körbe-körbe jár a 70 hol­das táblán, napohta 10—15 holdon végez az aratással. Megkíméli ez a furfangos ma­sina az emberi erőt — mondja Brozsek Ferenc, aki a kévék­ből formás kereszteket alakít. — Harminc éven keresztül magam is markoltam a kasza­nyelet, de jó kaszának és ka­szásnak kellett lenni annak, aki naponta levágot egy hol­dat ... A 72 éves Konyicsák bácsi megtoldja: Csévén, a Kóburg hercegnél magaskémé- nyű gőzgép vágta a rendet, a herceg azonban ócskavasnak adta el, mert az emberi erő jóval olcsóbb volt. Harminc- hatan vágtuk a rendet egy bandában, hajnali 3-tól min­den nap vakulásig. Nem gon­dolt senki a hazamenetelre — talán nem is bírt —, az első keresztnél elvetettük magun­kat és aludtunk a halálos fá­radtságtól.” Senki se bánja Ez az embert próbáló Idő elmúlt, senki nem sírja vissza könnyet senki nem hullajt utána... Kiss Sándor (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Kitiiíitefeifleink arcképcsarnoka Eszén ágában sem weit fékezni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents