Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1085. JULIUS 12., PÉNTEK Félév mérlege Vasadon ^ fiz időjárás dönt a rajtról 9 Nem látni a /ától a bú- ^ zát... Valahogy így módo- % sül a jól ismert szólás- f mondás Vasadon, ha a Kos- £ suth mezőgazdasági szak- szövetkezet egyik legna- f gyobb, évek óta égető gond- Í ját akarjuk jellemezni. Persze ennek a kifacsart szólásmondásnak semmi ér­telme nincs, ha nem tudjuk, hogy az elmúlt három évben rohamosan nőtt a gazdaság te­rületén az erdőtelepítés ará­nya. Napjainkra elérték új te­lepítésben a 80—85 hektárt, holott öt hektár fölötti telepí­téshez már miniszteri engedély kell. Gyenge földek Ök megkapták az engedélyt, mégpedig a gyenge talajadott­ság miatt. Ugyanis az erdők közé beékelődött földterületek talajminősége hatod-hetedren­dű — 4—5 aranykorona érté­kű —, így ott a gabonater­mesztés az elérhető alacsony termésátlag miatt értelmetlen volna. Ráadásul az erdő nedv­szívó hatása is igen erős. Még a rozsot sem érné meg termel­ni ezeken az erdők közötti földdarabokon, ezért a gazda­ság inkább betelepíti fával. Igaz, hogy az erdő kevesebb árbevételt produkál azonos idő alatt, de legalább biztosan hoz a közös kasszába. A többi növényhez képest viszonylag kevés étkezési bab­féle van a köztermesztésben. A szárazbabfajta választéka ed­dig három fehér és öt színes bokorbabfajtából állt. Egyet­len minősített karósbabfajta van az országban, ez a sárga hüvelyű juliskabab, amely igen népszerű a házikertekben. Ez a fajtaválaszték semmi­képpen sem elégítette ki az igényeket, ezért a hazai ne­mesitők több éves munkával gazdagították a termelők le­hetőségeit. Az újonnan minősített faj­ták közül a bólyi tarka a Bó­Ám nem sokkal nagyobb a gabonatermesztésre használt földek értéke sem, mert az 8—9 aranykorona körül van. Hát igyekeznie kell a vezetés­nek, a tagságnak a 633 hektá­ros közös területből minél töb­bet kihozni, így az öt fő ter- melvényből is: a búzából, rozsból, kukoricából, dinnyé­ből és lucernából. Beérnek az erdők Éppen ezért érdeklődtünk élénken az aratási előkészüle­tekről, feltételekről s a vár­ható termésátlagokról Szabó Imrétől, a gazdaság növény- termesztési főágazatának veze­tőjétől. A következő tájékoz­tatást adta: — Növénytermesztésünk ár­bevétele csak a július 12-tŐl tervezett aratás befejeztével — ami két-három nap szokott lenni — körvonalazódik, ezért erről még nem adhatok felvi­lágosítást. Az eddigi vizsgála­taink szerint búzából mini­mum 39 mázsás, rozsból 20 és félmázsás átlagtermésre szá­mítunk hektáronként. — Egyébként rozsból 387, búzából 65 hektárunk van. A termés egy részét megtartjuk saját tagjaink részére, a töb­bit a GMV-nek adjuk le, szer­ződés szerint. Az erdészet eddig 600 ezer fórim árbevételt hozott, a nye­lei Mezőgazdasági Kombinát nemesítőinek a terméke. E színes bab jó termőképességű, és minőségét is magasra érté­kelték a szakemberek. Ez a fajtaválaszték semmi- szemesei Takarmánytermesz­tési Kutatóintézetből került ki; a neve iregi fehér fürtös. Üj típusú, igen tetszetős, hosz- szú hüvelyű karós babról van szó. Házikerti termesztésre ki­váltképpen alkalmas. Ugyan­csak az iregszemcsei kutatóin­tézetben állították elő az iregi fehér salátababot. Igen nagy magja van, ezért főleg kifejtő- bablként jön számításba. reségről majd az év végén be­szélhetünk, amikor érett erdőt adunk át az erdőfelügyelőseg- nek. . — Milyen technikai felké­szültséggel néznek az aratás elé? — Két SZK—5-ös kombájnt a tagi területre helyezünk ki learatni a .mintegy 100—120 hektár kalászost. Itt megjegy­zem, hogy a háztájiban csak vetésforgóban vetnek kalá­szost a tagok, jobbára a zöld­ségtermesztés dominál. Továb­bá tavaly vásároltunk három új E—12-es típusú kombájnt, így géphiány nem okoz gondot idén az aratásban. Különben a három új gép nélkül meg­szenvedtünk volna az aratás­nál az időjárás miatt. Így is lesz többletmunka az eső miatt megdőlt rozzsal. De hozzám tartozik a szállí­tás és a traktorüzem is. El­mondhatom. hogy bérszállítá­sunkat, és egyáltalán a szállító kapacitásunkat jelentősen csökkentettük gazdaságossági okok miatt. Nagy fuvarozó vállalatoknak is gond mostan­ság a saját szállító kapacitás gazdaságos kihasználása. Gyorsan fordulnak — Tehát a szállítási árbevé­telünk eddig az- év folyamán 042 ezer forintot, tett ki, ugyanakkor a tavalyi hasonló időszakban másfél millió fo- ritot tudtunk produkálni e te­rületen. Felére csökkentettük a tehergépkocsi-parkot, elad­tunk négy IFÁ-t. — Nem okoz majd gondot a kevesebb szállító kapacitás? — Nem, mert billenős elég maradt, ami ki tudja szolgálni a kombájnokat, öt kilométer­re vagyunk Monortól, a tá­volság tehát nem nagy, s ahol leadjuk a búzát, nagyon gyor­san megy az ürítés, nem vára­koznak sokat a teherautóink, hamar fordulhatnak — mond­ta Szabó Imre, s kijelentette, felkészültek az aratás zavarta­lan lebonyolítására. Már csak az időjárás miatt kell szurkolniuk, hogy indul­hatnak-e ma a gépeik. A. L. A. A termelők kedvére Juliska és a fehér fürtös A 17-es tárgyalóteremből ^ Mosogatás közben is lopott Nézegetem a levelet, ame­lyet a fiú a börtönből írt édes­apjának. Meglepően szépen rótt sorok, tele fájdalmas meg­jegyzésekkel. ,rAz téged sosem érdekelt, hogy mi van a gyere­keiddel, csak az ital és a nők érdekeltek és ez miatt mi, gye­rekek háttérbe szorultunk...” Kohut József fogalmazta s küldte el apjának Monorra. na lírni A 24 éves fiatalembernek meglehetősen nehéz sorsa volt eddig. Két-három éves lehe­tett, amikor szülei elváltak, őt egy idős asszony nevelte egy darabig. Aztán sorsa valahogy rendeződött, de az ingersze­gény környezet hatása nem múlt el nyomtalanul. Talán ez, talán más, 1982-ben rávitte őt a lopásra. A XXI., XXII. kerületi bí­róság lopás bűntette miatt egy év nyolc hónap szabadságvesz tésre ítélte. 1983. szeptember 30-án a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett újabb lopás miatt ismét elítélték, ez­úttal „csak" egy évre. E két szabadságvesztést tavalyelőtt január 31-én jogerősen össz- büntetésbe foglalta a bíróság, s két év öt hónapot mértek ki rá. Tavaly júliusban szabadult a börtönből, s hamarosan munkába állt. Rövid idő alatt több munkahelyen megfordult, de rossz szokásáról: mások meglopásáról nem tudott le­mondani. ősztől rendszesen követett el vagyon elleni bűncselekménye­ket. íme, egy kis ízelítő ezek­ből a cselekedetekből. Megis­merkedett B. István budapesti lakossal. Egyszer felment a la­kására, s amikor a házigazda átment a másik szobába, há­romezer forintot magához vett, s angolosan távozott. Két héttel később egy mun­kásszállás öltözőjéből lopott el ezer forintot, majd a Belvárosi Vendéglátó Vállalat oktatási kabinetjében 890 forint jutott a zsebébe illegális úton. Az élőbbi munkásszállásra visz- szatért, s ezúttal már ötezer forintot zsákmányolt, úgy, hogy feltörte egyik kollégájá­nak öltözőszekrényét. A Skála Nagyáruházai meglátogatva egy 890 forintos cipőt próbált elvinni fizetés nélkül, de pech- jére rajtakapták a rendészek. Még ez sem volt elég neki, Monorra látogatva elment édesapja Liliom utcai lakásá­ra, ahol felfeszítette a zárat, s a lakásban talált magnóval, kazettákkal állt tovább. Há­rom nap múlva ismét betört ide, egy új japán magnóval távozott. Visszautazott a fővá­rosba, s potom áron alkalmi­lag értékesítette az ellopott magnót és kazettákat. Kohut közben a Berlin Étte­remben dolgozott mosogató­ként. Ott is hamar kihasznál­ta a kollégák figyelmetlensé­gét, először 1 ezer 300. majd 350 forintot lopott az öltöző­ből. Később bemerészkedett az irodába is. ahonnan 1 ezer 800 forintot emelt el az asztalról. Munkájuk ér annyit, mint másoké A feleségét is hazacsábította Amikor 1971-ben létrehoz­ták Nyáregyházán a Danuvia helyi üzemét, döntő jelentősé­ge volt annak, hogy a ráfor­dítás, a költséghányad minél kisebb legyen. S mert új mun­kahelyről, új emberekről volt szó, óvatosan bántak a bérek­kel is. Ez közelebbről azt je­lenti, hogy a nyáregyházi üzem dolgozói jóval keveseb­bet kaptak ugyanazért a mun­káért, mint mondjuk a Danu­via központi gyárában a mun­kások. Nőttek a bérek Ám időközben bebizonyoso­dott, hogy nem csupán a nyár­egyháziak érdeke volt az új munkahely létesítése, a köz­ponti gyár is egyre inkább számított a friss termelőkapa­citásra. S a nyáregyházi em­berek menet közben bebizo­nyították, hogy munkájuk ér annyit, mint bárkié a nagy- vállalaton belül. Természete­sen maga a gyár is törekedett a különbségek megszünteté­Hidraulikus tápegységek tartá­lyai is készülnek a Danuvia nyáregyház! üzemében. Ké­pünkön Sági János oszlopos fúróval a tartályok fedeleit munkálja meg Hancsovszki János (elvétele cserben, aki bajban van. Egyébként ő is a fővárosba járt korábban, 16 évig. Bodnár Mihály lakatos az alumíniumgyárban dolgozott (felesége még ott van), majd egy szakcsoporton belül faki­termeléssel foglalkozott, de az tönkrement. Egy éve van még csak az üzemben, s máris ma­gasabb jövedelmet ért el, mint az alumíniumgyárban. Varrodákéi sajtóiéba Gyarmati Ferencné három éve dolgozik a sajtóiéban, a helyi varrodából jött át az üzembe, a magasabb jövede­lemért. Szeretett ott is dolgoz­ni. Jól érzi magát a sajtóié­ban is, mert változatos a mun­kája, s nagyon jó a kollektíva. Nos, hirtelenjében ennyit, a kis létszámú, de nagyszerűen összedolgozó kollektíváról... Aszódi László Antal öreg házakhoz sere. Ma már a nyáregyházi üzem dolgozóinak több mint a fele legalábbis évtizedes, folyama­tos munkaviszonnyal bír, de például a lakatosok közül töb­ben 14 éve végzik ugyanazokat a műveleteket. S az évek fo­lyamán sokan szereztek szak­mát úgy, hogy a vállalat isko­lázta bé őket. így ma, a 28 fi­zikai dolgozóból tizenegyen szakmunkások, persze, többsé­gében férfiak. A létszámból tizenketten nők, ők könnyebb munkaterületen dolgoznak, sa.itológépek mellett. Mintegy két hónapja pedig kilencen vállalati gazdasági munkaközösséget hoztak létre. A vgmk-nak már most is olyan nagy a jelentősége, hogy a vál­lalat nélküle nem tudta volna teljesíteni első féléves tervét. Mindebből következik, amit Csilló István, az üzem vezető­je is mondott, hogy a vállalat központi gyárában dolgozóké­tól ma már alig marad el. vagy éppen azonos a munká­lok "Nyépegyttázátrr - — ,S hogy egyáltalán mivel fog­lalkoznak az üzemben, arról a következőket mondta el a ve­zető. — A központi (I-es) gyár proífilja hidraulikus tápegysé­gek készítéséből áll A termé­ket KGST- és tőkés piacon egy­aránt nagy volumenben érté­kesítik. Ezekhez a tápegysé­gekhez gyártanak az üzemben tartályokat és egyéb tartozé­kokat, mégpedig hosszú távon, nagy biztonsággal, mert jó a tennék felvevőpiaca. A munkahelyi légkörről pe­dig minden ékes szónál töb­bet mondott el az a mozzanat, amikor Csdlló István magunk­ra hagyott beosztottjaival, hogy ki-ki feszélyezettség nél­kül beszélhessen magáról, az üzemről, a kollektíváról. A negyvenes évei elején já­ró Kiss Ferenc el is mondta, hogy 12 éve dolgozik az Üzem­Sokat szórakozott a külön­böző diszkókban, kellett hát neki nagyon a pénz, s még at­tól sem riadt vissza, hogy fel­törje a Lenin körúton az egyik butik kirakatát. Több mint 22 ezer forint értékű árut — fő­leg ruhaneműt — zsákmányolt onnan, amit részben értékesí­tett, részben megtartott magá­nak. Meglehetősen hosszú volt tehát a lopási listája Kohut Józsefnek, akinek ügyét a kö­zelmúltban tárgyalta a Mono­rí Bíróságon Borbásné dr. Pap Klára tanácsa. Kohut Jó­zsefet egy rendbeli folytatóla­gosan elkövetett lopás, egy rendbeli folytatólagosan elkö­vetett nagyobb értékre, üzlet­szerűen elkövetett, három rendbeli lopás bűntettében, öt rendbeli lopás vétsége miatt vonták felelősségre, illetve ta­lálták bűnösnek. Ezért a bíró­ság halmazati büntetésül két és fél évi szabadságvesztésre, négy év közügyektől való el­tiltásra ítélte. A büntetést fegyházban kell letöltenie. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott envhítésért fellebbe­zést nyújtott be, így az ítélet nem jogerős. G. J. ben mint betanított festő és csiszoló, de nem esik le az uj­júról az aranygyűrű, ha más munkát is el kell végeznie. Korábban az alumíniümgyár volt a munkaadója, de meg­unta a fárasztó és időt rabló utazgatást a fővárosba és visz- sza. Ráadásul anyagilag is job­ban járt, s végül feleségét is hazacsábította, aki már évti­zede dolgozik sajtológépen. Beteget is látogatnak Bárdi István lakatos és he­gesztő a jó kollektív szellem­ről elhangzottakat igazolta, amikor elmondta, hogy nem­régen látogatták meg egyik betegállományban levő mun­katársukat. Am ez nem vala­miféle brigádakció volt, náluk ez természetes, hiszen a hét­köznapi életben, munkaidőn túl is jól ismerik egymás gondját, baját, s nem hagyják Újszerű módja a hőszigete­lésnek a habosított anyagok alkalmazása. A habot fura­tokon át juttatják be az épület üreges szerkezetébe, tetőteré­be, így ez a módszer főként a régebbi épületek utólagos szi­getelésénél igen gazdaságos, hiszen elkerülhetők a bontási munkálatok. Az új technoló­gia alkalmazásához itthon el­sőként a poliuretánt habosítot- táik, ami viszont importanyag. Az eljárás költségeinek csök­kentésére az Egyesült Vegyi­művek szakemberei nemrégi­ben hazai anyagokból készítet­tek hőszigetelő habot. Újdon­ságuk minősége ugyanolyan jó, ára viszont a külföldről be­szerzett habnak csupán egy- harmada. A gyár Amino cell nevű új termékéből a könnyű- szerkezetes épületelemek kö­zé juttatott öt centimétemyi réteg megfelel annak, mintha 60 centiméter vastag téglafa­lat húztak volna fel. Ideiglenesen megváltozik A gyermekorvosi rendelés Csak a nyári szabadságok idejére A nyári szabadságolások miatt Gyömrő körzetében (Ecser, Maglód, Mende, Süly­sáp, Úri) a gyermekszakorvosi ellátás, illetőleg a gyömrői gyermekikörzeti orvosi ellátás rendje megváltozik, mivel dr. Kovács László gyermekkörzeti orvos július 15-től augusztus 3-ig, dr. Köllner Pálma gyer­mekkörzeti orvos pedig július 15-től augusztus 9-ig szabadsá­gon lesz. A gyermekrendelések — a gyermekkörzeti —, és a gyermek szakrendelések is — a gyömrői szakrendelőben folynak. 1985. július 15—30-ig: a gyömrői gyermek-alapellátást dr. Török Gábor gyömrői kör­zeti orvos, gyermekszakorvos végzi. A hívásokat Török dok­tor rendelőjében kell leadni. Török doktor a gyömrői gyer­mekrendelőben emellett az alábbi időpontokban rendel. Hétfőn: 14—16.30 óráig, ked­den: 8—10-ig, szerdán: 14— 16.30- ig, csütörtökön: 14—16.30 óráig. Gyömrő területéről a beteg gyermekeket az alább felsorolt időpontokban a gyermekszak­rendelés is fogadja. A gyermekszakrendelések az alábbi időpontokban lesznek. Hétfőn: 7.30—10 óráig, ked­den: Í3—16.30-ig, szerdán: 7.30 —13.30-ig, csütörtökön: 7.30— 13.30- ig, pénteken: 13—16.30 óráig. 1985. július 31, augusztus 1, 2: a gyömrői gyermekek alap­ellátásáról dr. Altorjai Károly gondoskodik, olyan formában, hogy a hívásoknak ő tesz ele­get. Ezért a hívásokat ezen a három napon Altorjai doktor rendelőjében jelentsék be. (Al­torjai doktor felnőtt-körzetor- vosi rendelési ideje: július 31- én szerdán délután, augusztus 1—2 (csütörtök, péntek) dél­előtt.! A gyömrői beteg gyermekek számára a gyermekorvosi ren­delőben a rendelések meg­egyeznek a gyermekszakren­delés időpontjaival. A gyermekszakrendelések ideje ugyanaz lesz, mint július 15—30-ig. 1985. augusztus 5-től 10-ig: a gyömrői gyermekek alapel­látásáról, valamint a területi gyenmekszakrendelésről dr. Kovács László gyenmekkörzéti orvos gondoskodik. Rendelési ideje, mind a gyömrői, mind a területi gyermekbetegek részé­re az alábbiak szerint alakul: hétfőn, szerdán, pénteken 7— 12 óráig, kedden, csütörtökön 12—17 óráig. 1985. augusztus 12—18-ig: a gyömrői gyermek-alapellátás és csecsemő-tanácsadások rendje, mivel mindkét gyer­mekkörzeti orvos szabadságról visszatér, az eredeti beosztás szerint alakul. A terület gyermekszakellá­tását dr. Kovács László és dr. Köllner Pálma gyömrői gyer­mekkörzeti orvosok a saját rendelési idejükben végzik (hétfőn és pénteken 7.30— 13.30 óráig, kedden, szerdán, csütörtökön: 7.30—10-ág és 14—16.30 óráig.) Kulturális program Ecseren, pénteken 10 órától: nyitott ház, 18-tól: a népi tánccsoport próbája. Sülysápon, 18-tól: filmvetí­tés. A hónap végéig Átigazolás Július 1-től július 31-ig tart a különböző osztályokban a labdarúgók kedvezményes át­igazolási időszaka. A vozáskörzetben az átiga­zolásokat a monori sportfel­ügyelőségen lehet benyújtani, a monori városi jogú nagyköz­ségi közös tanács emeleti iro­dájában (Honor, Kossuth La­jos utca 78.). (ISSN 0133-2851 (Monori

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents