Pest Megyei Hírlap, 1985. július (29. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-12 / 162. szám

1985. JÚLIUS 12., FENTEK * s Módosulnak-e a nyaralás klasszikus formái? Többen nyaralunk-e az idén, vagy kevesebben? A kérdés most aktuális, bár az lenne a kí­vánatos, hogy ne beszéljünk főszezonról, nyaralásról, ha­nem inkább üdülésről. Hogy egész évben kiegyensúlyo­zottan terheljéís az üdülő­helyeket. A helyzet azon­ban nehezen változik, a fő­nökök népszerűsége ilyen­kortájt kopik meg azzal is egy kicsit, hogy a szabad­ságkérelmek némelyikét kénytelenek elutasítani. Cíiottság dönt — Nem változott az igény — mondja Tomasek Mihályné, a Dunakeszi Konzervgyár szak­szervezeti bizottságának titká­ra —, valóban, a legtöbben csak nyáron szeretnének üdül­ni. Ezzel viszont nincs szink­ronban a beutalók elosztása, így hát bizottság legyen a tal­pán, amely az egész évre ki­adott kerettel okosan tud gaz­dálkodni. A szempontok so­kasága alapján mérlegelik az igényeket, mégis mindenkivel összevész ilyenkor, mert nem lehet igazságosan dönteni. Per­sze az ilyen harag hamar el­száll. Tipikus konzervgyári beteg­ségnek tartják az ízületi bán­tál makat. Itt vízzé] dolgoznak, nedves, párás a munkatermek levegője. Aki a gyárból megy nyugdíjba, teljes joggal kéri a gyógyvizes beutalót, s ezt a kí­vánságot tisztelve, minden év­ben a nyugdíjasok részesülnek előnyben. Sikerül is kielégíte­ni az igényeket. Hajdúszobosz­lón kéthetenként öt. helyet ve­hetőek, igénybe a dolgozók, s akik a Balatont kedvelik, azok szalmára tíz helyet bérelnek Balatonszemesen. Ez a legked­vezőbb üdültetési forma, mert teljesen díjtalan, s hozzá még napi 50 forint étkezési hozzá­Jövőre mär itt étkeznek a nyaraló dunakeszi gyerekek. A társadalmi összefogással épülő szobi úttörőtábor központi épületében. járulást is fizet a vállalat, akár Hajdúszoboszlón, akár Sze­mesen piheni ki magát a sze­rencsés beutalt. Sőt, Szobosz- lón még a napi 35 forintos für­dőjegyet is ingyen kapja. Ez juíalcm Nagy Sándorné, az szb gaz­dásági felelőse kartonokkal ér­kezik az irodába, s pontosan átnézi, milyen SZOT-beutalók érkeztek, s . kiknek adták eb­ben az évben. A főidényre mindössze egy házaspárt, öt egygyermekes családot tudnak üdülőbe küldeni. Viszont van kilenc beutalójuk januárra. Előfordult, hogy december 25-ig szóló beutalót is kaptak, .karácsony másnapján kellett volna hazautaznia a tulajdo­nosának. És volt egy szilvesz­terig szóló is, az ügyintézés fintoraként. — Nézzük az árakat. — A családos beutaló egy gyerekkel Hajdúszoboszlóra, két hétre 3136 forint. Két gye­rekkel Pécsre 3416 forint. Vagyis» mé^ mindig a szak- ________i____1 fi bő termés gyümölcsei A málnaszezon kellős közepén tartanak már a Magyar Hűtő­ipar Dunakeszi Hűtőházában. Jó a .termés, biztosan beérke­zik a várt kétezer tonna szál­lítmány, melyet a feldolgozás után Európa több országába exportálnak. Dimitrov Sándorné meós ellenőrzi és osztályozza a beérkezett szállítmányokat. Nyárból a télbe Indul gépével Kovács Sándor. Hideg pára csap ki a fagyasztó kamrából, ahová a málnával telt rekesze­ket szállítja. szervezeti beutaló a legolcsóbb, s minden ok megvan arra, hogy kinek-kinek a munkája alapján, jutalomként ítéljék oda. Feltéve, hogy van elég belőle, s ez már nem puszta elhatározás kérdése. A kon­zervgyárban nagyjából elegen­dő is lenne az a hatvan beuta­ló, ha egész évre egyenleteseb­ben elosztva érkezne — mond­juk egy kicsivel több azért a főidényre is — ez Tomasek Mihályné véleménye. A szo­kások ugyanis tényleg változ­nak. Ebből az üzemből is so­kan utaznak külföldre az IBUSZ-szal, vagy egyénileg, s még mindig sokan töltik a nyarat háztáji kertészkedés­sel. Van aki sohasem kér be­utalót. Eíőnyös cserék Mi a helyzet a MÁV Jármű­javító Üzemében? — Valamivel kevesebb be­utalót kaptunk, a SZOT-tól, mint korábban — közölte Mar­kó Róbert, a szakszervezeti bi zfotteág fit-munkatáKsativViszont nálunk is hagyománya van a vállalati üdültetésnek. Baglár- lellén. Cserekapcsolat , révén, a bautzeni vagongyár segítségé­vel eljutnak dolgozóink az NDK-ba, s hasonló kapcsolat alapján a csehszlovákiai Vrat- kiba. Két szobánk van Komá­romban, az idén is ötven gye­reket üdültetünk. Nekünk nin­csenek gondjaink. DUNAKESZI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A népi ellenőrök vizsgáltak Építkezés gondokkal Hiányzó szakmai tanácsok Az egykor közös járási szék­helyen működő Váci Népi El­lenőrzési Bizottság hatásköre ma két város vonzáskörzeté­re — Dunakesziére is — ki­terjed. A testületben ennek megfelelően kapott képvisele­tet mind a két terület. A közelmúltban tartott bi­zottsági ülésen a magánlakás­építés helyzetét, ellenőrzésé­nek tapasztalatait tárgyalták meg, főként azt vizsgálva, hogy 1983—85 között hogyan érvényesülték az MSZMP ide vonatkozó határozatai. Dr. Ábrahám Ferenc veze­tésével összesen 67 munkana­pot fordítottak erre a népi el­lenőrök. Bűnt megállapították, az iparosított építkezések he­lyett ismét a hagyományos, egyedi családiház-építés vált gyakoribbá. A Dunakanyar településein a korábbi években komolyan számoltak az építtetők a vá­ros szakembergárdájával, az­az a Dunamenti Építőipari Kisszövetkezettel is. Ám, mint megállapították, tevékenységi köréből a kislakáséjHtés tel­jesen kiszorult. Ennek oka az, hogy az úgynevezett CS-laká- sok építésére fordított 200— 3Ö0 ezer forintos keret ma már nem elég. ; A népi ellenőrök többek kö­zött arra is , rámutattak, hogy az egyedi, családi házak épí- nésépél hiányzik a szakember irányító: Ez pedig több későb­bi gond forrása is lehet, s ezért e kérdést meg kellene oldani. Lapunk múlt pénteki szá­mában ugyan kedvező híreket közölhettünk az építőanyag­ellátásról, de a korábbi hely­zet sok panaszra adott okot. Az építtetők szerint nemcsak az anyagellátáson kellene ja­vítani, hanem a lakásépítési kölcsönt folyósító OTP-fiókok ügyintézését is rugalmasabbá kellene tenni. Már csak azért is, hogy az építkezők a mun­kára, s ne a hivatali utánjá­rásra fordítsák az idejüket, energiájukat. A kanyar előtt Felelőtlenek Dunakeszi—MÁV telep, vas­útállomás. A lassan kihúzó vo­natszerelvény egyik kocsijá­ban indulatosan felkiált vala­ki: — Nézzék! Micsoda disz- nóság! A vasúti híd alatt áthaladó gépkocsik vezetői az utolsó pillanatban fékeznek, vagy rántják el hirtelen a volánt. A hid előtti kanyarban kél motorkerékpár lámpája vilá­gítja meg a szürkületet. Veze­tőik ott tartanak egymásnak bemutatót. Ahogyan ők vélik: bátorságból, ügyességből. Szá­guldás közben megemelik a gép elejét, egy keréken gurul­nak, a kanyar előtt hirtelen fordulnak, mások testi épségé­re, életére nem is gondolnak. — Ki kellene tiltani őkét a forgalomból! — vélik többen is. Az utasok között ezúttal a bátorság helyett a közúti mo­rál a téma. A fokozott rend­őri ellenőrzés segítene! Miről beszél a csend? Kicsik és nagyok örömére Itt csend van. Üres az ud­var, néptelenek a folyosók, visszhangosak a vastag tégla­falak. Ahogy ez júliusban vár­ható egy iskolában. — Lehet-e a csendről írni? — teszi fel a kérdést tréfásan Komáromi László, a városi tanács sportfelügyelője, aki azért kalauzolt el a 2. számú általános iskolába, az egyko­ri kisalagi népiskolába, hogy a környék egyik büszkeségét, a társadalmi összefogással ki­alakított kondicionálótermet bemutassa. Emléktábla Szerencsénk van. Az iskola- titkárnak nem jár a nyári szü­net, csak az évi rendes sza­badság, így hát dolgozik, örül a csendnek és a nyugalomnak, mert most senki sem zavarja. Szépen, kiegyensúlyozottan halad a munkával. Druzsin Józsefné szívesen indul velünk az alagsorba, s szemében öröm fénye csillan. Nem véletlenül: amit közösen alkotanak az emberek, arról érthető büszkeséggel beszél­nek. Emléktábla is figyelmez­A semmin mm lehet meditálni Ez a hivatás örök megújulás Sokáig csengettem a Kikelet utcai ház kapuján, s közben szemügyre vettem a gondosan ápolt kertet is, az otthonos környezetet, az alacsonyra vágott, pirosló ter­mésüket kínáló meggyfákat. Tán nyaral a tanár úr, de az is lehet, hogy mélyen al­szik — tanakodtam —, hiszen idős ember lehet, azt mond­ták: már majdnem harminc éve tanít. A pedagógusnapon Buda­pestre hívták, hogy az orszá­gos ünnepségen vehesse át a Kiváló Pedagógus kitüntetést. Akik erre az elismerésre ja­vasolták, azt tisztelik benne, hogy tanulóit oktatva nem nyugszik, amíg a további is­meretek megszerzéséhez szük­séges alapokat el nem sajá­títják. S hírlik, hogy a vá­ros 3. számú általános is­kolájának matematika-fizika szakos tanárához még a szak­munkásképző intézetből is át­járnak a kollégák tanulmá­nyozni a módszereit. Mert az osztályából indulók érdemje­gyei — akár középiskolában tanulnak tovább, akár szak­munkásképzőbe jelentkeznek — egy-két osztályzattal min­dig jobbak, mint a többiekéi. Azt mondják: a gyerekek magukon hordják a nevelő egyéniségének bélyegét, nagy hatással van rájuk. Abbahagyom a csengetést. A szemközt lakó odaszól. Kiáltsak be a műhely felőli oldalon, biztosan ott foglala­toskodik a tanár úr. Való­ban. Kisvártatva munkakö­penyben, kezét törölgetve ér­kezik a javakorabeli férfi, s hogy ne csalódjak, bemutat­kozik. Ő az. Egyszerű közvet­lenséggel fogad és invitál a lakásba, az első pillanatban megnyeri a vendéget. Mint ki­derül, Mezőtúrról került erre a vidékre, s bölcsességét ta­nyai emberek között élve, gyermekeiket oktatva szerezte. A hatvanas években azért te­remtett itt otthont magának, hogy közelebb legyen egymás­hoz minden családtag, a pesti feleség szülei is. Regényes pályának is ne­vezhetnénk az övét, mert ta­nító volt az apja, a nagy­apja, tanár a felesége, a bu­dapesti lánya, s a környeze­tében minden arra vall, hogy a tárgyi ismereteken, a hiva­tás szeretetén túl a puritán egyszerűséget is tanították va­lamiképpen a családban. Elnézést kér, nem várt, most éppen lakatosmunkával fogla­latoskodott, házi használatra készített valamit, de bizony az iskolai szemléltetőeszkö­zöket is kell néha pótolni. Igyekszem a szavait meg­jegyezni. Minden mondat na­gyon fontos. — Ha megen­gedi, ezt most feljegyezném — szólok közbe egyszer —. az­tán teleírok vagy tíz jegyzet- lanot. Hallgatom a szénen for­mált, logikus mondatokat, kö­zülük itt csak néhányat tudok közreadni. Egy kérdés, amely véle­mény is. — Hogyan tanulja meg a gyerek a fizikát, a ne­héz szakszöveget, ha nem tud rendesen olvasni? Az alapok jelentőségéről ezt mondja: — Igaz, hogy az ismeretek kö­zött válogatni kell, s a gye­rekeket gondolkodásra kell nevelni. Csakhogy a sem­min nem lehet elgondolkodni. Nincs két egyforma gye­rek, két egyforma óra. Ez a hivatás örök megújulás. Ez Nyitrai Gyula tanár vallo­mása. tét a lejáratnál, hogy ezeket a termeket felszabadulásunk 40. évfordulójára rendezték be o szülők, a patronáló üzemek. Ezért aztán cserébe nemcsak a gyerekek fejleszthetik majd izmaikat a kondicionáló gépe­ken, hanem szívesen fogadják — sőt toborozzák is — a fel-* nőtteket. Ősztől rendszeres lesz az ő tornájuk is. Erről még a lépcsőkön eSik szó, s előbb a keramikusok termébe nyitunk be, ahol agyagos, kék kötények száradnak a polcon, kedves kis figurák mosolyog* tatnak, ügyes kezek formálta edények láthatók. A szakkör vezetését Véninner Margit ke­ramikus vállalta. Természete­sen ide is várják tanfolyamra a felnőtteket, :: Konditerem A szobrászok is kaptak egy külön termet. Őket Lengyel István szobrászművész oktat­ja. A megformázott emberala­kok, a kis állatfigurák, a gyer- mekfantdzia megannyi remeke némán hallgatja a csendet, s várja a szeptemberi csengő­szót, amikor itt újra megele- vénedik az élet. Megnéztük a kis tornater­met is, ahol nem lehet komoly tornaórákat tartani. A szobá­nyi helyiséget még a 260 ezer forint értékű erőfejlesztő gé­pek sem pótolják, amelyekért havi 3 ezer forint bérleti di­jat kell fizetni a gyártó gödi Dunamenti Termelőszövetke­zetnek, mivel a megvásárlá­sukra már nem jutott pénz; Igaz, fél évig még kifizeti az egyik vállalat, de aztán is szükség lesz ezekre. Ügy, mint a falak mellett elhelyezett szo­bakerékpárokra, amelyeket az átadás utáni rövid idő alatt is szívesen használtak a gye­rekek. A konditerem valóban azért készült, hogy kicsik és nagyok egészségére szolgáljon. A 2-es számú iskolában erről beszél a szünidei csend. Péntektől péntekig — Hétfőn délután. A József Attila művelődési központban megnyílt Jőrös András és Fe­kete János amatőr képzőmű­vészek kiállítása. Megtekint­hető: munkanapokon 15—19 óráig, szombat-vasárnap: 16 —19 óráig. — Vasutasnap. Ma 13 óra 30 perckor ünnepelnek a Jármű­javító dolgozói. A XXXV. vas­utasnap programját Bősz Jó­zsef, az üzem szakszervezeti bizottságának titkára nyitja meg. A vasutas sportpálya e napi eseményein ' közreműkö­dik az NDK-beli bautzeni va­gongyár amatőr művészegyüt­tese. Ezután tornabemutató és a tömegsportversenyek döntői következnek. — Klubmozi. Július 16-án 17 órakor a nyugdíjasoknak be­mutatják a Lapok egy csavar­gó naplójából és a Túracipő­ben című filmet. — Turistatalálkozó. A nyug­díjas kirándulók klubja leg­közelebbi összejövetelét július 16-án 17 órakor tartják mega művelődési központban. — Mozi. A Vörös Csillag filmszínházban 12-én: A pisz­kos tizenkettő I—II. 13—14-én: E. T. amerikai sci-fi, 15-én: A tó szelleme, a József Attila filmszínházban 14—15-én: A birodalom visszavág, 17— 18-én: a Katasztrófa földön­égen I—II. című filmeket játsszák. Az oldalt írta* Kovács T. István Fotó: Erdősi Ágnes Gy ügy víz, tengerpart, SZGT»tata!ó Még mindig csak főidényben

Next

/
Thumbnails
Contents